Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-08 / 82. szám

Ahol nem szabad a szombat Kockázat a közművelődésben A közművelődési intézmé­nyek „viszonya” a hét végek­hez — a szabad szombatok­hoz — még feltehetően sokáig vitatéma lesz az érintettek kö­zött. S mert e témában nem­csak a szakemberek, de volta­képp mindannyian érintettek vagyunk, joggal tekinthető a kérdés közügynek. Mindaddig, amíg az érvek és ellenérvek szószólóit egyaránt a megoldás megtalálásának jobbító szándéka vezérli, min­den szempont érdemes a meg­hallgatásra. Hogy vélemény- különbségek jócskán adódnak, arra bizonyság a NÓGRÁD február 21-i számában megje­lent „Szabad szombat a műve­lődési házakban" című írás visszhangja. Mi tagadás a cikk szerzője — e sorok írója — ko­rántsem megfellebbezhetetlen gondolatoknak, sokkal inkább vitaalapnak szánta kritikai észrevételeit. Ezért is kértem interjút attól az intézményve­zetőtől, aki az említett cikkre telefonon reagálva, ezzel a mondattal kezdte a beszélge­tést: „Nálunk nem szabad a szombat... ” ... A beszélgetés folytatására a salgótarjáni Kohász Műve­lődési Központ igazgatói iro­dájában került sor. Bolyós Lászlóné, az intézmény igaz­gatója vaskos dossziékat tett az asztalra: — A kohászati üzemeknél már múlt év októ­berében áttértek az ötnapos munkahétre, tehát vannak ta­pasztalataink. De meggyőződé­sem, hogy másutt sem „ijed­tek meg” a népművelők az eb­ből adódó feladatoktól. Már­pedig akik szívesen vállalják a szombati „túlórákat” (mert ne feledjük el, hogy elvben a népművelőket is érinti az öt­napos munkahét), azok joggal várják el a differenciált kri­tikát. — Nézzük meg akkor konk­rétan, mit jelent, ha egy mű­velődési házban nem, szabad a .szombat! — Intézményünk minden hét végén nyitva áll a látogatók előtt. Megjegyzem ez a sza­bad szombatok bevezetése előtt is így volt... — Egy művelődési ház „nyi­tottsága” önmagában még nem jelent vonzerőt. Mit tudnak nyújtani a hét végén betérők­nek? Márkus László dedikál Márkus László színművész Budapesten, a Martinéin téren, a Rózsavölgyi Könyvesboltban dedikálja a közelmúltban megjelent nagylemezét. Egy diák — egy könyv Lezárult a középiskolák és szakmunkásképző intézetek körében meghirdetett Egy diák egy könyv elnevezésű politikai olvasópályázat 1981/ 82-es szakasza. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztálya, a megyei tanács művelődésügyi osztálya valu- mint a KISZ megyei bizott­sága értékelte a diákok ol- vasómozgalmi tevékenységét. A középiskolák • közül első helyre a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakkö­zépiskola került, ezerforin­tos könyvutalványt és zászlót kapott. A második salgótar­jáni Táncsics Mihály Közgaz­dasági és Kereskedelmi Szak­középiskola oklevelet és 500 forintos könyvajándékot, a harmadik szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szak- középiskola oklevelet és 300 forintos könyvjutalmat érde­melt ki. A szakmunkásképző Intézetek versenyében a nagybótonyi Zsinkó Vilmos 209-es sz. ISZI került az el sö helyre, elnyerve a zászlót és az ezerforintos könyves­utalványt, második a balassa­gyarmati 217-es sz. ISZI, har­madik a salgótarjáni Vendég- látóípari és Kereskedelmi Szakiskola dlákkolloktívája lett. A vetélkedőt jövőre is meghirdetik, csak akkor szeptembertől májusig tartó Időszakban. — Szombat délelőttönként látogatható a könyvtárunk, Szombat—vasárnap egész nap nyitva van az ifjúsági és a fel­nőttklub, valamint a kiállító- helyiségek. — Nem szeretném lebecsül­ni ezek vonzerejét, de ezek a helyiségek hétköznapokon is az érdeklődők rendelkezésére állnak. Milyen pluszprogramot kínál az intézmény a hét vé­geken? — Szombaton és vasárnap is van mozielőadásunk. — Bocsásson meg, de ez nem túl eredeti program. A feltételezhető ügyeletén túl, hol itt a népművelői munka?! — Eddig csak az állandó le­hetőségekről beszéltem. Ha­vonta legalább egy ^alkalom­mal műsoros előadásokat — színházi, vagy könnyűzenei programot — rendezünk szom­batonként — Nem lehetne ezt minden hét végére biztosítani? — Túlságosan kockázatos volna. így is nagy a „rizikó”. A Záray—Vámosi koncerten ugyan telt ház volt, de a Gú­nya és az Opál együttes mű­sorát — nem kis meglepeté­sünkre — például érdeklődés hiányában le kellett monda­nunk. Márpedig három-négy ilyen „tévedés” egész évi költ ségvetésünket felboríthatja. — És, ha amatőröket hív­nának? — Visszakérdezek: ön sze­rint nagyobb vonzerőt jelent egy amatőr együttes, mintegy hivatásos? — Eszerint nincs igény a szabad szombati programok iránt? — A spontán igény nagyon esetleges, kiszámíthatatlan. Egyébként is kulturális ren­dezvények szempontjából a péntek este az igazi hét végi nap, míg a vasárnapokra szín te reménytelen apellálni. — Ugyanakkor — nagy örö­münkre — egyre több közös­ség veszi igénybe a művelődé­si központot, szombatonként, Rendszeresen ezen a napon tartjuk a „művelődési hóna­pok" zárórendezvényeit, az SKU gyárrészlegeinek dolgo­zói számára. Ezek a rendez­vények szintén műsorra] egy­bekötöttek és a rendezvény műsoros részén bárki részt ve- he‘. Mi ezt a közművelődési formát tartjuk a leginkább jár­ható útnak. így a kulturális tartalom szintjét Is emelni tud­juk a jövőben, anélkül, hogy túlságosan nagy anyagi kocká zatot vállalnánk. Talán mondanom sem kell, hogy ezeknek az úgymond zárt­körű rendezvényeknek az elő készítése és lebonyolítása is népművelőinkre hárul, nem beszélve az egyéb „szabad szombatos" feladatokról. Hisz újabban a különböző kul­turális vetélkedőket, versenye­ket, fesztiválokat is szomba­tonként tartják, melyeken még ha nem is a mi Intézmé­nyünkben rendezik — rendre részt vesznek munkatársaink, csakúgy, mint a különböző szakmai fórumokon, tapaszta­latcseréken. És természetesen amatőr művészeti csoportjain­kat is elkíséri egy-egy nép­művelő — hét végi fellépése­ikre. .. P. K. Hazánk északnyugati hatá­rától néhány kilométernyire — nem messze onnan, ahol az Ipoly folyócska a magyar és csehszlovák partok kö­zött szinte merőleges Irány­ban iramlik a Duna felé — nagy múltú kisközség házai sorakoznak a Bör­zsöny nyúlványainak öle­lésében. Nagybörzsöny hajdan valóban a legfontosabb hely­sége volt e környéknek: mesz- sze földön mint gazdag bá­nyavárost emlegették. Mégpedig, mint gazdag aranybánya-várost, mert hi­szen — ki gondolná ezt ma­napság! — egykor sikerrel termelték ki ott a nem túl nagy mélységben tovafutó aranyteléreket Oklevelek tanúskodnak, hogy Nagybörzsöny számotte­vő lakhely lehetett már 1200 táján. Mégpedig annyi néppel, hogy az külön templomot Is építtetett magának, _Ez a Szent Istvánnak ajánlott egy­ház ma is teljes épségében áll, s vaskos erődfalának oltal­mában hirdeti a román, g az ebbe oltódott gót stílus egy­szerű formáinak gyakorlati­as szépségét. Egyúttal pedig köveibe vésve őriz egy ősi, ta- árjárás kori legendát. A temp­lom külső falának kőfülkéi­ben ugyanis rendre ökölnagy­ságú kőfejeket látni. össze­sen tizenkét ilyen mongolo- san ferde szemű kis portré sorakozik a jelzett helyeken — állítólag azoknak a tatárok­nak az arcvonásait őrizve, akik egy visszavert támadás áldozatául estek. A tizenhar­madik fülke azért üres, mert a csapat tizenharmadik tag­jának sikerült elmenekülnie... A tatárok után a törökök jöttek, és ők már egy virág­zó bányavárost sarcoltak meg újból és újból, mert időköz­ben Nagybörzsöny megkapta a városi jogot. Ezt az előbb- relépését nagyrészt Zsigmond királyunknak köszönhette, aki 1410-től német lakosságot telepített az aranytelérek fö­lé. E famíliák hozzáértő férfi­tagjai minden addiginál na­gyobb mennyiségben hozták felszínre a pénzveréshez, az A Szent Istvánnak ajánlott, erődfallal körülvett nagybörzsö­nyi templom ékszerkészítéshez szükséges nemesfém nyersanyagát. E derék és szorgalmas ger­mánok oly nagy tömegben ta­láltak ott otthonra, hogy ők Is külön templomot építettek maguknak. Ezt Szenti Miklós­nak ajánlották, és újból meg újból Igazgattak rajta. Hol itt nyitottak új ablakot hol amott támasztottak a falnak egy vaskos pillért. Ez a köz­keletű nevén bányásztemp­lom ilyenformán az aszimmet- ritkus építkezés egyik — im­már jó hétszáz éves — példája. A német lakosság azonban nem csak a föld mélyét mű­velte sikerrel, hanem felszí­nét is, mégpedig úgy, hogy mind több és több szőlőt te­lepítettek a környék napos lankáira. Remek boraik te­remtek, s ezeket nagy téte­lekben szállították főképpen az Ipolyon túlra. Nagybörzsöny aranykora meglehetős hirtelenséggel vé­get ért. Először is azért, mert aranybányái kimerültek — ez az elapadás a XVIII. század végén következett be —, majd a filoxérajárvány következ­tében szőlői is elpusztultak. A királyi város, ahol egykor megyegyűlést tartottak, és, amelynek főterét, afféle rang­jelzésként, kő borította, gyors hanyatlásnak Indult. Lakói szétszéledtek, és borospincéi, présházai elárvulva mutogatták üregeiket az arra vetődő erdő­járóknak, vádászoknak, íme ily nagy gyomrokat töltöttek meg egykor a hordók százai, ezrei. Hazánknak ugyanis e dú­san benőtt szögletében — jobb híján -r mind nagyobb és na­gyobb méreteket öltött a vad- gazdálkodás. Különösen az ot­tani szarvasvadászatok váltak híresekké, amelyek szertar­tásait, úri ceremóniáit jeles vadászírónk, a Börzsöny sze­relmese, Bársony István örö­kítette meg népszerű könyvei­ben. Az aranybányászok és sző­lősgazdák egykori városa min­den környékbeli szépsége és gazdag múltja ellenére sem képes megújulni. Kétezres lé- lekszáma 1200-ra csökkent, s felvirágzását legföljebb ha a mostanában szorgalmazott gyü­mölcstelepítésektől remélhet­jük. A málnabokrok ugyanis dúsan teremnek arrafelé — e táj terméke a híres szobi szörp —, és jól érzik ott magukat a körte-, meg a diófák is, Netán az abbahagyott bá­nyászkodásnak is lehet majd folytatása? Ki tudja?! Nagy- börzsöny históriájában annyi minden megesett már . . . A, L. Havi szemie Március utolsó szerdáján Vencsellei István fotóművész bírálta el a megyei fotóklub havi pályázatát. Az egyre népszerűbbé váló szemlén ez­úttal első ízben szerepelt a 211. sz, Ipari Szakmunkás- képző Intézet szakköre. Be­mutatkozásuk jól sikerült, és a fiatal szakmunkástanulók közül hárman értek el he­lyezést. A pályázat eredmé­nyei. Fekete-fehér kategóriá­ban, megosztott első díjat Veres Mihály Meseerdő és Martinász, valamint Prakfal- vi Endre Kamera című ké­peiért kapott. A további dí­jakon Koltai György, Becs- kerek! Tamás és Tarják Ti­bor osztozott, Színes diapozi­tív kategóriában első és má­sodik dijat Veres Mihály Tükör és öreganyó, harma­dik és negyedik díjat Buda László Tátra, Homoga Jó­zsef Ellenfényben című diá­ért kapta. Porosodó szemléltetőeszközök Kedves Apukák, ki ért a hír­adástechnikai készülékekhez? Így szól a kérdés az egyik kö­zépiskola szülői értekezletén. Majd az osztályfőnök elmondta, hovy elromlott a külföldről szár­mazó képkivetítő készülék és nem tudják meg javíttatni, mert nincs hozzá alkatrész. Talán aa apuka közül valaki meg tudná javítani. . . A kérdés elhangzását követően eszembe jutott, hogy 10—15 évvel ezelőtt milyen gyakran hallot­tam az iskolákban azt a panaszt, hogy kevés a szemléltetőeszköz s emiatt nem elég eredményes az oktatás. Az utóbbi évtizedekben a költ­ségvetés a hiány felszámolására külön évi 60 millió forintot irány­zott elő e célra. Az iskolák több ségében megjelentek a televíziós készülékek, a diavetítők, s a leg­különfélébb technikai eszközök. Igenám, de a beruházásokat kő­vetően a fenntartás és a kezelés feltételei a legtöbb helyen nem jöttek létre és a tapasztalat azt mutatja, hogy a milliárdos vásár­lás eredménye igen sovány lett. Az eszközök gyorsan megrongá­lódtak, elhasználódtak, a javítá­sukra Ilyen vagy olyan okból nem került sor, s most többsé­gük valahol porosodik. Nem ritka az olyan eset sem, amikor a szemléltetőeszközt va­lamely tanár óhajára megvett« az iskola, de miután az illető pedagógust áthelyezték más in­tézményhez, a kollégái már ide­genkedtek az eszköz használatá­tól. A sorsa ugyanaz, mint az el­romlottaké: porosodik a raktár­ban. Nagyon nehéz lenne a taninté­zetekben kialakítani azt a köve­telményrendszert, amely megszab­ná a szemléltető- és oktatógépek használatát. Azt azonban el keile-* ne érni, hogy az intézmények úgy gazdálkodjanak, hogy az iskola szemléltetőeszköz-, gép- és mű- szeráilománya a rendeltetésének megfelelően — az anyagi elhasz­nálódás normális határáig — aa oktatás szolgálatában álljon« Eh­hez — bár kétségkívül elgondol­kodtató az osztályfőnök kérése, megnyugtató iriegoldáshoz nem vezethet — a szülők segítségét igényelni dicséretes szándékra utal. Wiesel Iván msmm KOSSUTH RADIO: «.37: Nótacsokor 9.30: irodai ni évfordulónaptár. Thorton Wilder. 9,44: denevér 0.05: Hobbi Dominó 10.35: Koltay Valéria és Kis­hegyi Árpád operett- felvételeiből íi.oo: Lamberto Gardelli vezényel U.25: Szolgáltatások 11.40: Látogatás Maré Chagallnál 12.45: Fiimtükörkép - A 3.281 4.00: 1.27: .05: .18: 16.00: 16.10; 17.05: 17.251 17.431 19.15: 20.34: 20.44: 23.20: 22.30: 23.19: 23.29 0.10: keresztapa című amerikai filmről A Tátrai-vonósnégyes játszik A Spoon-River-i holtak Régi híres énekesek műsorából Kóruspódium Pinchas Zukerman Kreisler-átiratokat hegedül A Tenkes kapitány 8/8. 6. (bef. rész.) — Nincs kegyelem Nemes Nagy Ágnes: Metszetek Bata Imre könyvszemléje Verbunkosok, nóták Olvastam valahol Két. Suppé-nyitány Délutáni Rádiószínház ,,A tükör és a maszk” színek és cmherek 0.1 operalemezeinkből Tíz perc külpolitika Az operaközvetítés folytatása Kapcsolatok Vladi nlr Horowitz Domenico Scarlattl- szonátákat zongorázik Spirituálék NŰGRAD - 1982. ápiili» 8„ csütörtök PETŐFI RADIO t 8.05: Eugen Cicero zongorázik 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 10.00: Zenedéielőtt 12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Szórakoztató antikvárium 16.00: Fiatalok a seregben 16.35: idősebbek hullámhosszán 17.30:.Tanakodó, iskoláról, családról — gyerekeknek felnőtteknek 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Hívia a 33-43-22-es telefonszámot 82.00: Világhy Erzsébet nótafelvételeiből 82.15: popműhely 83.20: a tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: A Ti­szától a Dunáig. . , Észak-magyar­országi képeslap. Telefonügyelet: 35-510. (A tartalomból: A költé­szet napja előtt. . — Beszélgetés Serfőző Simon költővel. — Nagy­bátonyi hétköznapok. — Egy köz­jegyző vallomása.) Szerkesztő: Antal Magda. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. (Az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium és Borsod megye veze­tőinek értékelő tárgyalásán. — Tizenharmadik országos úttörő- távirászverseny kezdődik Lenin- városban.) — 18.25—13.30: Lap- és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.53: Tévétorna (lsm.) SZ •'.00: Szünidei matiné. Kisfilm* összeállítás 11.03: Utazas a Holdba. Tévé- iátéksoro/a* 15*00: Iskolatévé: Nyelvtanárok fi­gyelem I Orosz nyelv tanítá­sa az ált. isk. 4. osztályá­ban 16.05: Hírek 16.10: A British Múzeum kincsei. 16.33: Csak gyerekeknek, Kisfilm- összeállítás 17.15: Jó hangulat zenével. Henry Mancink NSZK zenés film 17.40: Tévébörze. SZ 17.50: A világűr meghódítói. Szov­jet rövidfilm, SZ 18.15: Reklám 18.25: Pedagógusok fóruma 10.00: Reklám 10.10: Tévétorna. SZ 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó. sz 20.00: Az Angyal visszatér. Ma­gyarul beszélő angol bűn­ügyi filmsorozat, ,,A falu, amely eladta a lelkét”. SZ 20.30: Hírhattór. Nézetek, vélemé­nyek a közérdekű kérdések* ről 21.40: Elő népdal. SZ. Elindultam szép hazámból.... 21*50: Forró Afrika, dokumentum­film 22.35: Tv-híradó S. SZ 2. MŰSOR: 17.25: iskolatévé: Angol nyelv 18.00* Oroszul beszélünk: A vizsga SZ i^.20: Egy osztályba járunk, SZ 18.45: Sorstársak 10.05: Unser Bildschirm — a mi képernyőnk 19.30: Tv-hiradó. SZ 20.00: Telesport 21.30: Tv-hlradó 2. SZ 21.50' ..Minden szín és forrna” portréfilm vén Emil festő művészről '(ism.) SZ BESZTERCEBÁNYA: u.OO: SportrevÜ *,3.30: Tévéfórum. 19.10; Esti mese. 19.201 időjárásjelentés és műs©r* ismertetés. 10.30: Tv-hiradó 20.30; j. s. Kupka: A nagy kis­vizek. Tv-játék. (ism.) 4.1.35: Séta a világűrben. 6. rész. *2.üu: Ez történt 24 óra alatt. »2.13; összeállítás a labdarúgó* EK elődöntőiből és az első liga 25. évfordulója mérkő­zéseiből. 23.15: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-töl: Vük. Színes magyar rajz­film. Háromnegyed 6-tól: Ka­tasztrófa földön-égen. I—XI. Színe« szinkronizált szovjet film. — Ba­lassagyarmati Madách: Háromne­gyed fi-tói és 8-tól: Tűz. Szovjet háborús filmdráma. — Pásztói Mátra: Üjra szól a hatlövetű. Szí­nes. szinkronizált amerikai wes­tern. — Szécsényi Rákóczi: Ka­bala. (14) Színes magyar film. — Kistoronyéi Petőfi: A koncert. Magvar zenés film. — Ersekvad­kert: A nagymama unokája. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. *— Nagylóc: Akiket forró szenvedély hevít. (16) — Jobbágyi: Az élet azép. színes, szinkronizált olasz —szovjet film. _____ . )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom