Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

Képernyő előtt Pesti Broadway A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum restaurátorműhelyében korabeli bútorok felújítá­sával is foglalkoznak a szakemberek. Képünkön Kmetty Lajosné és Veres György resta­urátorok nagy értékű ülőgarnitúrát hoztak rendbe, a megrongálódott farészeket megerő­sítették, a tcxtilkárpitot kicserélték. — kj — Nemzetiségi iskolák Az első ötven év minden­esetre elég zajos volt sikerek­ben, bukásokban, kezdések­ben. végekben és újrakezdé­sekben a pesti Brodway-n, a Nagymező utcában, ahol rend­re kabarék, mulatók, színpa­dok és színházak, aőt, pesti stí­lus is született és seregnyi te­hetség, tehetségtelenség hal­mozódott, majd éppúgy tova is tűnt a forró évtizedekben, a világháborúkban, a gazdasági válságokban, a munkanélküli­ségek idején, később az ostrom ulán — de végeredményben mindenből „szám" lett! Kis vagy nagy szám, jelenet vagy kupié, sanzon vagy monológ, vagy egész egyszerűen konfe- ransz — ez is őseredeti magyar találmány, S ha a mai Mikrosz­kóp Színpadra nézünk — akár­csak ennek az egynek a folytatá­sát is láthatjuk. Hogy mindenből lehet kabarét írni, mindenből lehet színházai csinálni, ha van tehetség hozzá. Ez a Broadway persze nem '„annyira” egyszerű, mint ahogy a kétrészes húsvéti tévépro­dukcióban elénk sorjáztatta az e'szánt szerzői gárda. Elszánt, mert eldöntötte az elején, hogy t jászén önálló produkciót ké­szít egy eltűnt festett világról, és annyira önállósítja magát, hogy sem eredeti fotókat, sem eredeti, esetleg fellelhető, film- és hanganyagokat nem hasz­nál; hogy még ezen felül vala­miféle történelmet is nyújt, sőt, nem átall kabarétréfákat írni, kvázi összekötő szövetként ott, ahol a mese, a pesti Broad­way története és szereplői meg­engedik. tgy azután a tájéko­zatlanabb néző nem nagyon tudhatta, hogy mi a kabaré és mi az élet. Ami egy olyan sza­kaszán a világnak, mint a pesti Broadway — önmagában is egy nagy kabaré! Ez is egy kedves magyar túl­zás; a pesti Broadway. Hogy a valódi Broadway nem puszta helymegjelölés, hanem világ­Meglehetősen szerény kí­nálatot állított össze a Nóg- rád megyei Moziüzemi Válla­lat a IV. salgótarjáni mun­kás kulturális hetek rendez­vénysorozatára. Pontosab­ban szólva- a filmszínházak műsorán egyébként is sze­replő alkotások közül „emelt ki” néhányat ajánlatképpen, feltüntetve azokat a kulturá­lis hetek programfüzetében. Némi rosszmájúsággal hozzá­tehetnénk az ajánlott filmek egytől-egyig rászorulnak a propagandára, tekintettel ar­ra, hogy egytől-egyig hazri filmgyártásunk termékei. Am éppen ezért — különösen a magyar filmgyártás megindu­lásának 70., az első magvar hangosfilm fél évszázados év­fordulójának ünnepén — nincs helye az udvariatlan, rosszmájú megjegyzéseknek. Annál kevésbé- mert az aján­lott* filmek, ha nem is aspi­rálhatnak Oscar-díj jelölt­ségre (mellesleg a Mephisto világsikere legalább annyira rávilágít hazai filmgyártá­sunk gyengéire, mint erénye­stílus és iskola, arról minek is beszélt volna a forgatóköny­vet író Kállai István, hiszen nekünk végül is ez a kedves, ez a két oldalán összesen vagy kétszáz méteres szakasz, mert itt történt, minden, ami szá­munkra érdekes, emlékezetes, szép és nevettető, . komikus vagy éppen tragikus az emberi, művészi sorsokat tekintve. Kállai István forgatókönyvé­hez szerencsésen párosították szóvivőnek, főszereplőnek (jó néhány eredeti táncos-komikus színészi feladatot is ellátott közben) a kedvesen jóvágású Szombathy Gyulát, aki kétség­telenül az egész műsor legjobb­ja tudott lenni. Mondhatná az ember ezt is: Szombathynak találták ki az egészet, de még ha így is lenne — nos, az sem volna baj! A nemrégiben ját­szott Zokogó majom főpincére, akinek az ágya mindenütt jó- előre „meg van vetve” és mé­gis nyomorúságosan-nevetsé- gesen bukdácsolja végig az életet — méltán népszerű a tévénézők körében. Igazán jó választás volt. Szombathy Gyu­la maga is a mai pesti Broad­way egyik sztárja, mert itt ta­lán mégis ez az egyetlen he­lyénvaló kifejezés. Tehát , jó volt, töretlen volt a korabeli dokumentumokból, fellelhető „anyagokból” válo­gatás és szerkesztés, Ágoston György munkája, jó volt az er­re épülő forgatókönyv? Lehe­tett volna ez a pesti Broadway- történet még tucatnyian más is. Ilyen volt, és mert azonnal elfogadta a néző ilyennek — hát így volt jó. Szegény jó Má­té Lajos jutott az eszembe, aki egy kabaréfüzér amatőr elő­adásán számon kérte az egyes számok szorosabb kapcsolatát és bizonyos Örkényi paprika- füzéreket emlegetett a nagyobb hatás kedvéért. Pedig itt sem lehet — semmilyen kabaréban nem lehet — a hagyományos drámai dramaturgiát számon kérni, de hát egy ilyen „kriti­ire), azért érdemesek a meg­tekintésre. Kimondottan a munkás kulturális hetekre két filmes eseményt szerveztek. Az első egy rövidfilm, Magyar József „Mi büszke magyarok" című alkotásának bemutatója. Az 1981-es mannheimi fesztivá­lon ,-Arany Dúkát”-díjjal ki­tüntetett ironikus hangvételű film április 26-án tekinthető meg a Kohász Művelődési Központban, ahol is — a ve­títés után — a film rende­zőjével is találkozhat a kö­zönség. A Kohász Művelődési Köz­pont ad helyet a „hetek” zá­rórendezvényének is, máj us 7-én. Ebből az alkalomból Ró­na Péter „NÜRNBERG. 1946” című dokumentumfilmjéhez lesz a premierje. Különösebb reklám nélkül is bizonyára sokan váltanak jegyet április 19-én, a No­vember 7. Filmszínház Pódi- umi mozi sorozatának újabb előadására, melynek vendége a népszerű fiatal színművész, Lukács Sándor. Ónálló iro­kus” mit kezdene akárcsak Brechttel is?! Gábor Andor, Harmath Im­re. Harsányi Zsolt, Somossy Károly, Stella Adorján, Sze­nes Béla és az utolérhetetlen Nagy Endre és mind a többiek, akik helyet kaptak ebben a nosztalgia (?) műsorban való­ban a pesti kabaré legjobb­jai voltak és maradtak is, ma­radnak is mindaddig, amíg lesz rendező, aki talál színészt is ezekhez a jelenetekhez kup- lékhoz, sanzonokhoz éne­kes-táncos magyar színészt. A tanulságok sem hall­gathatók el. Van-e mai Broadway, van-e magyar „is­kola", van-e, lesz-e magyar musical, ha már a Broadway került szóba? Ezerágú gond ez és cseppet sem megnyugtató, ami a „mai Broadway” kör­nyékén található. Születőben egy musicalszínház? Ez is a nagy hiányokat mutatja, ame­lyek az egészen kis dolgokban is érzékelhetők. Hogy a tévés Broadway egyes táncbetétjein Gesler György koreográfus ügyeskedései, diszkós hajlítá- sai „érvényesültek” sztepp helyett; hogy az utolsó rész- táncos primadonnáját (Galam­bos Erzsi) már jó régen nem szabadna ennyire kifárasztani; hogy már réges-régen nem is egy új sztár, új csillag kellene erre az égre — nos, ezek a legszembetűnőbbek és aligha­nem a legnehezebben megold­hatók a mai gyakorlatot ismer­ve (vagy nem ismerve, egyre- megy). Tanulság más is akad, ke­vésbé kényes: -a rádiókabaré rendezői, zsűrije néha nézzen televíziót és kérje szómon a mai talentumoktól az épkézláb jeleneteket is, mert a színház akkor is dialógus, ha játszók, akkor is. ha táncolják, mert a monológizált szóviccek és álta-/ Iában a vicces emberek messze esnek a humortól. Erről is me­sélt a pesti Broadway. (T. Pataki) dalmi estjét követően a Dö- mölky János rendezte „Ame­rikai cigaretta” című filmet vetítik. Április 19-e tartogat egy másik filmes meglepetést is a salgótarjáni közönség szá­mára, ámbár a TIT-székház- újonnan átadott klubmoziját várhatóan a sportbárátok ost­romolják Aajd meg. Az ugyancsak 18 órakor kezdő­dő előadáson ugyanis Surányi András első filmes rendező munkáját mutatják be. A hí­res labdarúgó „Aranycsapat”- ról készített színes dokumen­tumfilmben számos eredeti felvétel, sőt úgy hírlik, eddig nálunk soha nem látott arc­hív filmkocka is helyet ka­pott. De Puskásék fénykorá­ra nemcsak képek, hanem labdarúgó-szakemberek — Se­bes Gusztáv, Szepesi György. Pelé. Beckenbauer, Fritz Walter stb. — is visszaem­lékeznék, sőt megszólalnak a filmben a még élő .arany­tagok” is. Mi több. Salgótar­jánban a vissza eml ék ;zés nem fejeződik be i film zá­rójelenetével, mert a TIT­Társadalmi gyakorlatunk teljes mértékben összhangban áll az alkotmányban kinyilvá­nított nemzetiségi jogokkal: „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzeti­ség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását”. MEREDEK fVÜ FEJLŐDÉS A nemzetiségi lét megőrzé­sének alapvető feltétele az anyanyelvi oktatás, aminek a kiterjedtsége sok mindent el­árul a társadalompolitikai viszonyokról. Az iskoláztatás, az anyanyelv tanítása egy or­szág nemzetiségi politikájának legérzékenyebb mérőműszere. Hazánban évről évre emel­kedik a nemzetiségi oktatás stúdió vendégeként Hidegkú­ti Nándor válla kozott an- kétra. A munkás kulturális hetek ajánlott filmprogramjai kö­zött egyébkém a TIT-stúdió valamennyi „rendes” bemuta­tója szerepel. Ez érthető, hi­szen a klubmozi elsősorban a magyar filmművészet barátai­nak kíván otthona lenni, az­zal a nem titkolt céllal, hogy ez a baráti kör — talán épp a kulturális hetek ideje alatt — tovább bővül. A már em­lített „Aranycsapat” című fil­men kívül egy másik — két­ségkívül nehezebben ,.emészt­hető” — alkotás jelenthet csemegét a megyeszékhely közönsége számára. Nem is annyira vitatott művészi kva­litásai, mint inkább helyi ak­tualitása miatt. Tarr Béla „Szabadgyalog” című doku­mentum-játékfilmjét ugyan­is Balassagyarmaton forgat­ták, és megyénk mindkét vá­rosából akadtak amatőr sze­replői. A filmet április 26-án mutatja be a klubmozi. pk. iránti igény. Másfél évtizeddel ezelőtt 320 nemzetiségi óvoda és általános iskola működött az országban, a legutóbbi sta­tisztikában pedig már 510 in­tézmény szerepel. Ennek meg­felelően változott a tanulók létszáma is: 22 ezerről 43 ezer­re növekedett. Az elkövetkező években további emelkedésre már nem lehet számítani, te­kintettel a nemzetiségi össz­lakosságra, sőt demográfiai okok miatt átmenetileg némi csökkenés is bekövetkezhet a tanulók létszámában. Meredek ívű ez a fejlődés, de nincsen mögötte titok), sem valamiféle rejtett társadalmi mozgás. Egyszerű rá a ma­gyarázat: a szocialista demok­rácia kiszélesedése ösztönzőleg hatott a nemzetiségi lakosság tudatára, politikai közérzeté­re is. Magyarországon délszláv, német, szlovák és román nem­zetiségiek élnek, ennek meg­felelően kell gondoskodnunk gyermekeik szerb-horvát, szlovén, német, szlovák, ro­mán nyelvű iskoláztatásáról. KÉPZETTEBB PEDAGÓGUSOKKAL A felszabadulás után a nem­zetiségi általános iskoláknak kétféle típusa alakult ki. A nyelvoktató iskolákban heti négy órában folyik az anya­nyelv tanítása, a többi tan­tárgyat magyarul tanulják a gyerekek. A nemzetiségi tan­nyelvű iskolák növendékei az összes humántantárggyal anyanyelvükön foglalkoznak, a reáltudományok alapjaival pedig a körülményeknek meg­felelően magyarul és anya­nyelvükön. Attól függően, hogy ezekből a tárgyakból van-e nemzetiségi nyelven jól beszélő tanára az iskolának, kétségtelen, hogy a nemzetisé­gi tanulók műveltségbeli gya­rapodásához a tannyelvű is­kola járul hozzá alaposabban. Felszereltség dolgában nin­csenek hátrányos helyzetben ezek az iskolák. A minden­napi oktató-nevelő munkához' nélkülözhetetlen szemléltető­eszközökkel, rádióval, tévével, különböző vetítőkkel és más oktatógépekkel jól el vannak látva, hasonlóan a magyar is­kolákhoz. A tanulólétszám egy-egy osztályban tíz—húsz között váltakozik, és ez ide­álisnak mondható a hatékony tanítás szempontjából. Az viszont gondot okoz, hogy egyik-másik községben kevés a nemzetiségi nyelvet kiválóan ismerő pedagógus. Ebben semmiképpen sem tö­rődhetünk bele! Oktatási kor­mányzatunk egyrészt az itt tanító tanárok külföldi nyel­vi továbbképzésével másrészt a hazai tanárképző főiskolák nemzetiségi nyelvi szakjain a fölvételi keretszámok emelésé­vel próbál javítani a helyze­ten. LÉTFONTOSSAG: A KÉTNYELVŰSÉG Elsőrendű feladatuk ezek­nek az iskoláknak, hogy hoz­zájáruljanak a nemzetiségi fi­atalok sikeres társadalmi be- ' illeszkedéséhez. Az esetleges nehézségek ugyanis mindig a hiányos nyelvtudásból szár­maznak. Olyan kis létszámú nemzetiségek esetében, mint a magyarországiak, létfontossá­gú követelmény a kétnyelvű­ség. Ha netán mind az anya­nyelvét, mind a magyart gyatrán beszéli egy nemzeti­ségi tanuló, akkor igencsak nehezen tud majd pályát vá­lasztani, továbbtanulni, vég­ső soron keserves lesz a tár­sadalmi beilleszkedése. Ennek elkerüléséért az iskola tehet a legtöbbet. Különösen ráillik a nemze­tiségi pedagógusra, hogy ő a kultúra letéteményese a falu­ban. aki fáklyaként világok Fáradságos, de szép feladat ■éár rá a nemzetiségi tudat erősítésében, a kultúra meg­őrzésében, az anyanyelv ápo­lásában. Mindez sajátosan ér­telmiségi tevékenység, és a jobbára szórványokban élő magyarországi nemzetiségek­nek a pedagóguson kívül alig van más értelmiségi rétegük. Ez a kérdés azért is hallatla­nul időszerű, mert a nemze­tiségi lakosság egy része kö­zömbösséget mutat hovatar- tozisát. kultúráját, nyelvét il­letően. Hazánkban ma a nemzeti­ségek közérzete, politikai han­gulata jó. Nemzetiségi politi­kánk eredményeiben jelentős szerepük van a nemzetiségi iskoláknak is. P. Kovács Imre Tartalmas szórakozás A munkás kulturális hetek filmprogramja elé Sport. 18.00: Észak-magyarországi 20.00: Radványi Ervin: krónika (Hulladékhasznosítási na- Valahol Olaszországban pok kezdődtek Miskolcon — Hű- 21.10: A hét műtárgya tőalagút a gyümölcsös közepén.) 21.15: Hatvanhat 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze- 22.15: Dixie tanár úr tes. 22.40: Tv-híradó. 3. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Hangos, zenés olvasókönyv 8.57: Tudomány és bűnüldözés 9.12: Pierrette Alarie és Leopold Simoneau operaáriákat és -kettősöket énekel 9*43: Kis magyar néprajz 9.48: Nemzetközi mesefesztivál 10.05: Litera-túra 10.35: Rádiószínház 11.28: Cherubini: D-dúr szimfó­nia. 12.45: Magvetők. 13-05: Oneraslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Fauré: e-moll szonáta 15.28: MR 10—14. 16 05: Kritikusok fóruma. 16.15: A Magyar Rádió és Tele- , vízió szimfonikus zenekara játszik. 17.05: Engedje el a fantáziáját. Vajda Zsuzsa műsora. 17.30: Pátria — népzenei hangle­mezsorozat. 17-44: Régi híres énekesek műso­rából 19.15: Kilátó. 20.00: Farkas Ferenc: A bűvös szekrény. Kétfelvonásos vígopera. 21.30: Külpolitikai klub. 22-20: Tíz perc külpolitika. 2c.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Szimfonikus táncok. 0.10: Dobsa Sándor táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: A magyar munkásmozga­lom dalaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8-35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Népdalok 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Bangó Margit cigánydalo­kat énekel, ökrös Oszkár cimbalmozik. 12-35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől'négyig . . . 16-00: Nahát 1 Radnóti László mű­sora. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség 18.35: zenei tükör. 19.05: Jónás Mátyás népi zeneka­ra játszik. 19.45: Közvetítés a Vasas—FTC bajnoki labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 20.50: A Soft Cell kettős felvéte­leiből. 21.35: Rádiószínház. 22-23: Verbunkosok. 23.20: Millöcker operettjeiből. , MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Hang­versenyen hallottuk. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. A stúdió gazdaságpolitikai magazinja. (A tartalomból: Bér- és munkaügyi kérdések ózdon. A mezőgazdasá­gi fejlődés feltétele a kemizálás. Hét vége a MÁV-nál.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 0.05: Földrajz 9.50: Stop! Közlekedj okosan! 10.00: Delta IO.25: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg Magyarul beszélő francia film 11.45: Lehet egy kérdéssel több? 14.00: Iskolatévé 14.30: Fizika (ism.) 15.00: Stop! 15.10: Földrajz 15.40: Mindenki iskolája 16.20: Hírek 16.25: Erdősor utca 19. 17.55: Reklám 18.05: . . testvéri megértés. . .** 18.55: A Közönséeszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 2. MŰSOR: 20.00: Falusi esték 21.00: Tv-híradó, 2. 21.40: Reklám 21.45: Képmagnósok figyelem! BESZTERCEBÁNYA: 16- 15: Hírek 16.20: Iskolatévé 16.40: Biztonságos munka és egészségvédelem (ism.) 17.00? Szakmunkástanulók mű sora. (ism.) 17- 30: Képek a szovjet nép életé bői 18.00: Autósok, motorosok. Ma­gazinműsor. 18.30: URH-kocsival. 19.10: Esti mese 19-20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: NSZK—Csehszlovákia ba­rátságos nemzetek közöttt labdarúgó-mérkőzés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: stúdióbeszélgetés házassági problémákról. 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 16-23: Hírek 16.40: Az űrrepülés problémáiról és jelentőségéről. 17.10: I^orromontiek öröksége 19.15: A gyomorfekélyről. 19.30: P'rancia nyelvtanfolyam. 32. rész. 20.00: Rachel ves/elyben. 21.25: Időszerű események. 21.55: Beszélgessünk a környezet- védelemről. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: -’001. 1 rqdü :ia i—ti. Szí­nes. látványos tudományos-fan­tasztikus angol film. Este 7-től: Szabadgyalog (16). Szines. ma­gyar film. — Balassa gyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Majmok bolygója (14). USA fan­tasztikus kalondfilm. Este 8-tól: Mesél a bécsi erdő (16). Színes osztrák—NSZK koprodukció. — Na^ybátonyi Petőfi: üira szól a hatlövetű. Színes, szinkronizált amerikai western. — Na^yb^tem'! Ránvász: A hotrmk asszonva (isi, .Tanán filmdráma. — Pásztói M't- ra: Apokajiosz’s most I—M. '"u. Színes amerikai fi'm. — Karnncg- lapujtő: Országúton (14). Olasz film. 4 NOGRAD - 1982. ópiilis 14., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom