Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF„ 86. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. ÁPRILIS 14., SZERDA Kádár János az NSZK-ba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására április 27-és és 28-án látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. (MTI) II Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának képviselői Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának elnökletével kedden a SZOT- székházban megtartották soros tanácskozásukat. Áttekintve a legutóbbi találkozón kijelölt feladatokat megállapították, hogy azok végrehajtása kielégítően halad, illetve megtörtént. így többek között sor került az Ipari Minisztérium és az illetékes ágazati szakszervezetek együttműködésének rendezésére. a törzsgárdatagságról szóló Mt—SZOT együttes határozat módosítására,'' intézkedések születtek a kormány energiatakarékossági programjának végrehajtását elősegítő szakszervezeti tennivalók kijelölésére. Megállapították, hogy az újítók és feltalálók V. kongresszusának előkészítése megfelelően folyik. A tanácskozáson véleménycserét folytattak az idei nép- gazdasági terv teljesítéséhez szükséges tennivalókról. Egyetértettek abban, hogy a végrehajtásra való felkészülés időben és rendben megtörtént. Megállapították ugyanakkor, hogy a kitűzött feladatokat a vártnál is nehezebb külső feltételek között kell megvalósítani. Egyetértés alakult ki abban. hogy ilyen körülmények között különleges fontossága van a termelés korszerűsítésére, exportképességének növelésére, a jövedelmezőség javítására elhatározott programok következetes megvalósításának, az anyagi eszközökkel és az idővel való takarékosabb gazdálkodásnak, az eredményesebb munkára ösztönző kollektív és egyéni érdekeltség hatásosabb alkalmazásának. Fontos feltételként jelölték meg a gazdasági és a szakszervezeti szervek elvszerű és felelős együttműködését. Áttekintették a bérek és az árak alakulását és a tervezett A letfpar ígéri Jó napi ellátást biztosít Jó színvonalú napi ellátást biztosít az ötnapos munkahétre a tejipar. A hét végekre a frissen tartott termékeket a hét többi napján állítják elő. Miután rövidebb idő alatt az eddiginél több terméket kell gyártaniok, körültekintő szervezéssel növelték a tovább eltartható termékek arányát. Ehhez az idén 800 millió forintot fordít az ipar műszaki fejlesztésre, a kapacitás bővítésére. A program további részét az év végéig folyamatosan valósítják meg. Több helyen új gyár épül az elavult, kisebb üzemek termelésének kiegészítésére, illetve pótlására. A legnagyobb létesítmény: az átadás előtt álló szekszárdi új sajtüzem, ahol napi 300 ezer liter tejet dolgoznak majd fel. Nemcsak a környék tej-, tejtermékellátását javíthatják, hanem a sajtgyártás melléktermékéből előállított citopánnal, a jó minőségű kenyér sütéséhez szükséges adalékanyaggal a sütőipar teljes igényét is kielégíthetik. A debreceni korszerű új tejüzem már megkezdte a termelést. Épül a pásztói új tejüzem, mely a kirándulóvidék egyik ellátóközpontja lesz a szabadnapok csúcsforgalma idején. Fontos feladat a tejtárolótér bővítése. Budapest csütörtök, pénteki nagyobb tej- termékigényének kielégítésére Kelenföldén új 30 vagonos hűtőtárolót állítottak be. További 10—15 helyen bővítik a hűtőkapacitást. Több terméknél növelik a szavatossági időt, így a hét elején gyártott sajt és más tejtermék a hét végén vagy akár a következő héten is friss marad. A zalaegerszegi, a pécsi, a szekszárdi és a sza- joli üzemekben a darabolt és a szeletelt sajtok eltarthatóságának fokozására új eljárást vezetnek be; e termékek az eddigi tíz nap helyett három hétig megőrzik minőségüket. Az OMFB támogatásával a tatabányai tejüzem hét napig eltartható félliteres zacskós tejet készít, egyelőre kísérleti jelleggel. Kulturális és tudományos küldöttség utazott Indiába Pozsgay Imre művelődési miniszter vezetésével kedden kulturális és tudományos delegáció utazott Indiába, Sheila Kául asszonynak, az Indiai Köztársaság oktatási és kulturális miniszterének meghívására. A magyar küldöttség részt vesz Űj-Delhiben azon a rendezvénysorozaton, amellyel a két ország közötti kulturális egyezmény aláírásának 20. évfordulójáról emlékeznek meg. A látogatás során aláírják az 1982—84-es kulturális és műszaki-tudományos cs°reprogramokról szóló megállapodásokat is. Eredményes közös vizsgálat Az elmúlt évben szorosabbá, eredményesebbé vált a Hazafias Népfront és a népi ellenőrzés munkakapcsolata, mind a vizsgálatok közös elvégzésében, mind pedig a tapasztalatok, a széles körben hasznosítható megállapítások népszerűsítésében — állapították meg kedden, a KNEB székházában, a népfrontmozgalom és a népi ellenőrzés vezetőinek megbeszélésén. Sarlós István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára és Szakali József, a KNEB elnöke vezetésével a két szerv vezetői áttekintették az 1978- ban létrejött együttműködési megállapodás alapján kibon- ta’-ozött közös munka eredményeit. intézkedéseket. Egységes volt a vélemény abban, hogy változatlanul kiemelt figyelmet kell fordítani az életszínvonal megtartására, a megfelelő áruellátás biztosítására és arra, hogy a fogyasztói árak az 1982 évi népgazdasági tervnek megfelelő mértékben alakuljanak. A SZOT vezetői méltányolták az életkörülmények javítására az utóbbi hónapokban tett lépéseket, köztük az ötnapos munkahétre való áttérés ez évre tervezett befejezését, a dolgozók alapszabadságának a felemelését, a gyermek- gondozási segély feltételeinek módosítását, és a jogosultak körének kiterjesztését. Közösen elhatározták, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés befejezése után a tapasztalatokra visszatérnek! A SZOT vezetői hangot adtak annak a véleményüknek, hogy néhány területen, így a bányászat, a nyomdaipar, a műszaki értelmiség egyes kategóriáiban szükség van a keresetek javítására, és további szociálpolitikai intézkedéseket tartanak szükségesnek a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására. A kormány képviselői, egyetértve az igények jogosságával, jelezték, hogy ezek kielégítéséhez a szükséges anyagi források ez idő szerint csak részben állnak rendelkezésre. A kormány és a SZOT vezetői kifejezték azt a meggyőződésüket és reményüket, hogy az ez évi gazdasági feladatok végrehajtásában is számíthatnak a dolgozók cselekvő támogatására. Szükségesnek tartják, hogy a gazdasági vezetők a tennivalók megvitatásába és kijelölésébe folyamatosan vonják be az üzemi demokrácia fórumait, biztosítsanak jobb feltételeket a szervezettebb és eredményesebb munkához, a belső tartalékok feltárásához. Eredményes negyedén AH Teljesítette széntermelési és vágathajtási tervét a Nógrádi Szénbányák A Nógrádi Szénbányák kisterenyei üzemében elkészült az új központi kazánház. A lé> tesítménnyel az ipartelep fűtését biztosítják. Ezzel évenként 632 ezer forint energiamegtakarítást érnek el. Képünkön: a füstgázelszívó berendezés látható. (Krekács Miklós felvétele) A Nógrádi Szénbányák első negyedéves széntermelési tervét 110 százalékra teljesítette. A széntermelő üzemek közül Kányás bányaüzem 1566 tonna, Szoros patak aknaüzem 4243 tonna ás a külfejtési üzem 27 331 tondl többlettel zárt. Ménkes aknaüzem 8 937 tonna hiányt halmozott fel. Kányás bányaüzemem- beiül a minőségi szenet termelő Kányás akna 911,8 tonnával maradt el a tervezettől. Tkribes akna 2 478,7 tonna többletet hozott. Kányás akna lemaradása februárban képződött. Ebben az időszakban a 14/a front kiszerelését a 15/a és a 17-es front beszerelését kellett megoldani. A szerelések jelentős erőket kötöttek le. Alig észrevehető termeléscsökkenéssel oldotta meg Tiribes akna a VI-os ereszkei front átszerelését. Szorospatak aknaüzem 1981 novemberétől folyamatosan teljesíti széntermelési tervét, fejlődése biztató. Ménkes aknaüzem eredményes év után évkezdettől gyengélkedik. Januárban 74,5 százalékos, februárban 82,2 százalékos, márciusban 94,4 százalékos tervet teljesített. Műveleti gondot okozott és okoz jelenleg is a 11. számú fronfejtés homlokát átszelő vető harántolása. A 6- os számú fronfejtés termelékenységét az összekötő vágatok hairántolási munkálatai akadályozzák. Az akmaüzemek széntermelését összesítve a mélyművelés 3127 tonna lemaradást könyvelhet el. A külfejtési üzem széntermelési tevékenységében továbbra is a lehetőségek kihasználása, az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás volt a jellemző. Az eredményesség a kivitelező Volán 2. sz. Vállalat, a Hajdúszoboszlód Állami Gazdaság és a Közép- Dunavöilgyi Vízügyi Igazgatóság és a Nógrádi Szénbányák szoros együttműködésének tulajdonítható. Sikeresnek ítélhető a pólyosi külfejtés új felállásban való művelése is. A vágathajtási tevékenység összességében eredményesnek mondható. Negyedéves szinten 271,2 méter többletet értek el. Kányás bányaüzem 319 méter többletéből Kányás akna 152,3 méter, Tiribes akna 166,5 méter többletet adott. Szorospatak 98,1 méter vágattöbbletet ért el. Ménkes lemaradása elérte a 146 métert. A vágathajtási tevékenységben különösen kiemelkedik Kányás akna 156,8 százalékos feltárási terv- teljesítése, mely nagymértékben befolyásolta a vállalat eredményességét. Tiribes akna 84,8, Szorospatak 82,2, Ménkes 88,6 százalékos feltárási terv- teljesítése kevésbé biztató képet mutat. Nem kielégítő ütemben folyik a kányási akna belső rekonstrukciójának kivitelezése; mej^en a Bányászati Aknamélyítő Vállalat tevékenykedik. A tervezett 200 méter helyett 98 métert hajtott ki. Életmód, beilleszkedés, műnk a vállalás Cigány szülők és gyermekeik Megyénkben a legutóbbi évek felmérése szerint több mint 17 ezer ötszáz cigány él. Az összlakossághoz viszonyított arányuk 7,1 százalék. Számuk fokozatosan növekvő, mely egyrészt a természetes szaporulatnak, másrészt a más megyékből történő átte- lepülésnek, a következménye. A megye 130 településéből 125-ben élnek cigányok. Többségük magyar anyanyelvűnek vallja magát, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint csupán tíz százalék cigány anyanyelvű. Számszerű elhelyezkedésük településenként eltérő. Jelentős a növekedés Salgótarjánban, ahol az utóbbi időben megduplázódott a cigány lakosság száma. Kot szerinti megoszlásuk lényegesen eltér a nem cigány lakosságétól. 38 százalékuk 14 éven aluli (a nem cigányoké 21,4 százalék). Fordított a helyzet az idősebb korosztálynál. A rendelkezésre álló adatok alapján a cigányság ék-'*'-óra 15—20 évvel elmarad az * átlagéletkortól. A cigánytelepeket — ahol rossz körülmények között él a lakosság — fokozatosan számolják fel megyénkben. 1975-ben még a cigányság 40 százaléka élt telepen, arányuk 28 százalékra csökkent. A telepi viszonyok lehetetlenné teszik a kulturált életformát, a szociális követelményeknek megfelelő körülmények kialakítását. A cigányság 78 százaléka tűrhető, elfogadható vagy jó körülmények között él. A VI. ötéves tervidőszakban további 1 250 család lakásproblémájának megoldását tervezik a megye vezetői. A cigány lakosság foglalkoztatása 64—65 százalékos Nógrádban. Jól érzékelhető’ a női munkaerő fokozódó munkavállalása. A munkahelyek zömét az ipar és az építőipar adja. E kedvező tendenciák mellett még mindig igen gyakori jelenség a munkahely-változtatás. a fizetési napok utáni hiányzás, és más fegyelmezetlenség. A cigány gyermekek iskolára .felkészítésében az óvodák és az általános iskolák vállalnak nagy szerepet, bár az utóbbi években az előkészítés gondjai szinte teljesen az óvodákra hárultak. Az egyéves rendszeres foglalkoztatás biztosítja az eredményes felkészítést, ám a gyakori hiányzások az óvodában is problémát jelentenek. Az óvodába járó gyermekek gon- dozottsága a családok életmódjától, társadalmi beilleszkedésétől függ. A rendszeresen dolgozó szülők gyermekeinek ápoltsága igazodik a nem cigány szülők igényeihez, szokásaihoz. Azoknak a családoknak a gyermekei, akik külső kényszerítő hatásra (gyámhatóság. munkahelyi) kerülnek óvodába, többségükben gondozatlanok. Őket az óvodákban rendszeresen fürdetik, váltóruhát biztosítanak számukra. Tapasztalat, hogy a 3 éves kortól rendszeresen óvodába járók esetében ezek a problémák fokozatosan felszámolódnak, a szülőkre kifejtett hatás eredményeként. Jó példák Nógrádsaakál, Kistergnye, Salgótarján. Mátravere- bély. A kétnyelvűség és a hátrányos helyzet miatt a cigány gyermekek nyelvi fejlettsége, szókincsük jóval szegényebb. mint hasonló korú társaiké. Az anyanyelvi nevelés ezért rendkívüli fontosságú, mint ahogyan az iskolaérettségi vizsgálatoknak is nagy jelentőségük van. Az 1981 82- es tanévben a beiskolázás előtt 304 gyermek iskolaérettségi vizsgálatát végezte el a nevelési tanácsadó. Ebből a cigány gyermekek száma 100 volt. Közülük a vizsgálat alapián normál osztályba javasoltak 5, korrekciós osztályba 34. felmentésre 15, gyógypedagógiai áthelyezésre 46 százalékot. A fenti adatok elgondolkodtatóak és egyben megjelölik a további tennivalókat is. Sikeres változásról azonban csak akkor beszélhetünk, ha az állami és tanácsi szervek törekvései, intézkedései, megértésre és támogatásra találnak a cigány szülők körében.
