Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
Települések névadói Egyre nagyobb az érdeklődés a CB-rádlók iránt. Ezért az osztrák Elme—Elrach cég bemutatta gyártmányait Miskolcon. A különféle rádiók mellett antennákat, tápegységeket és mérőműszereket is hoztak kiállításukra. Miskolc után az ország több városában is rendeznek CB-bemutatőt. Hadicse'ek, ravaszságok a török—magyar küzdelmekben H ha ma megállunk egy-egy nógrádi vár tövében, s felnézünk a meredek falakra, vagy éppen gyalogosan is csak nagy nehezen tudunk felkapaszkodni a romokhoz, mindannyiunkban felmerül a kérdés, hogyan tudták ezt megvívni, hogyan próbálták elfoglalni? A korabeli hadviselés is tudta jól, hogy egy ilyen magasra épült végvár megvívása nem kis feladat és nem csekély időt vesz igénybe. Márpedig a sürgető idő szükségessé tette az erődítés mielőbbi elfoglalását. Ezért a fegyverek mellett nagy szerepet játszottak a hadicselek, ravaszságok, amelyek mindkét fél „fegyvertárában” ott sorakoztak. Három ilyen nógrádi esetről tudunk, amelyek ugyan monda-jellegűek, de jól illusztrálják a lehetséges ötleteket. Ilyeténképpen történt volna meg Salgó várának esete is. A monda szerint 1554-ben Arszlán török basa igyekezett a vár elfoglalására, amelynek ekkor Zagyvái Simon volt a kapitánya. A ravasz török, hogy megkönnyítse a dolgát, valódi ágyúi mellé „vastag fákat köttetett ágyúk gyanánt tengelyekre, s azok eleibe számos ökröket fogattatván”, azokat nagy kiáltozások, os- torpattogások közepette vontatta a vár felé. Az amúgy is csekély — lelkierőben is — számú várőrség megijedt a feltételezett nagy erőtől, és elmenekültek. Hasonló jellegű móddal csapták be a bujáki törököket a magyarok 1665 táján. A korponai, kékkői, gyarmati végváriak együttes erővel akarták visszavenni a várat. Hoztak magukkal sok zászlót s a közeli Őrhegy körül a zászlókkal és nagy zajjal körbe-körbe vonultak, hadd higy- gyék a törökök, hogy micsoda sereg érkezett a legyőzésükre. A csel sikerült, s a törökök „elrémülvén a magyarok képzelt sokaságától a várat minden vérontás nélkül önként feladták”. Sajnos, akkor a győztes magyarok ritka és elítélendő tettre ragadtatták magukat: Megígérték a töröknek hitre, hogy szabadon elmehetnek, nem esik bántódásuk. Ám a remélt zsákmány helyett üres szobák fogadták őket, s bosz- szújokban Csécse mellett lest vetve, minden törököt megöltek. A bosszú sem maradt el. A hatvani basa fél év múlva 3000 emberrel támadt a várra. Berzely János kapitánynak alig ötven embere volt, s az első lövésre feladta Bu- jákot. Alighogy kiléptek a kapun, valamennyiüket lemészárolták. Fülek várának elfoglalása, ha nem is volt ilyen véres, de nagy veszteséget jelentett a magyaroknak. Ha nem is hadicsel, de árulás következtében — tartja a monda —, amelyhez nagyban hozzájárult a sokat ostorozott „ré- szögség”. 1554-ben Jánossy Pál kapitánynak volt egy szerecsen. (néger) szolgája, foglya. ö takarította a várat is, s a szemetet mindig egy kisabla- kon dobta ki. Ezt az ablakot szemelte ki régi vágya lehetőségének, a szabadulásnak. Megüzente Kara Hamza szé- csényi bégnek, hogy, ha szabaddá teszi, kezére játssza a várat. A részleteket nem ismerő bég kérte, hogy mutassa meg, mire gondol. (Tán hadifoglyokkal üzentek volna egymásnak?) Egy éjjelen a szerecsen kinyitotta az ablakot, s kimutatta rajta a kapitány tollas kalpagját is, jelezvén, hogy ez az a hely és ennek a fövegnek a tulajdonosa sem lesz sokáig itt úr. Hamza bég tanácskozást tartott és Nagy Mehemetet jelölte ki az egyáltalán nem veszélytelen vállalkozás végrehajtására. Sötét éjjel lopakodtak a törökök a vár alá. A szerencse is a kezükre játszott. Jánossy uram csak aznap este jött hon a várba, s távolléte alatt a vitézek alaposan a kulacs fenekére néztek, s most mind részegen hevertek a helyükön. Közben a törökök megkezdték a kapaszkodást, helyenként négykézláb mászva, egymást felhúzva igyekeztek felfelé. A végén még egy 12 fokos létrára is szükségük volt, hogy bejussanak a kis ablakon. A többi már gyermekjáték volt. Néhány riasztó ágyúlövés, és a mámoros álmukból riadó vitézek már mind foglyok voltak. Később lehet, hogy visszaadták a kölcsönt, s hasonló csellel éltek ők is, de a vár ezúttal az ellenségé lett. Sz, S. Kajár udvarbirótól Izsó Miklósig A közelmúltban emlékeztek meg Izsó Miklós, a neves szobrászművész Születésének 100. évfordulójáról. Az évfordulós cikkek természetesen a születési helyet, Izsófalvát is megemlítették, hozzáfűzve, hogy a település 1950-ig a sokat csúfolt Disznóshorvát nevet viselte. A helybeliek híressé vált földijük tiszteletére kérték a névváltoztatást, s egyben megszabadultak kétes hangzású ré. gi falunevüktől is. * Hasonló névváltozás történt 1927-ben a nógrádi Dolányban is. A falu Benczúr Gyula, a kiváló festő ottani munkássága emlékére a Benezúrfalva nevet kapta. A különbség: Benezúrfalva nem a szülőfaluja a művésznek; Benczúr Nyíregyházán született. Zi- chyújfalu ellenben nem Zichy Mihály, a jeles festő és grafikus emlékét őrzi, hanem a gróf Zichy családét, amelynek itt birtoka volt. 1957 óta Adynak is van faluja. Az erdélyi Érmindszentet, a költő szülőhelyét nevezték el Ady 80. születésnapján Ady- falvára, illetve a román nyelvű szövegekben, iratokban, térképeken Adynak. Petőfi nevét a megszámlálhatatlan utca, tér mellett a Bács megyei Petőfiszállás viseli. Csongrádiján van Petőfidűlő és Kos- suthdűlő, Üllés község határának részeként. Petőfibánya Lőrinci nagyközség területének része. Van néhány Pető- fipuszta, -tanya, -telep is. Kos- suthkertet találunk Létavér- tes területén és Oj létén is. Öt Kossuth-telepet tart nyilván a helységnévtár és van Kos- suth-völgy is Csabáiban. Kossuth nevével Amerika térképén is találkozunk: Missouri államban neveztek el róla egy települést. Történelmi személyiségek nevét még számos helység őrzi. Tiszabüd nevét az ott született Vasvári Pál emlékére Tiszavasvárira változtatták. Messzebbre kalandozva az időben, a Nyulak szigetét Árpádházi Boldog Margitról nevezték el Margitszigetnek. A Sze- rémségben található Pétervá- rad nevét az ottani birtokosról, Péterről, a Katona József színművében szereplő Petur bánról kapta. A birtok egyébként odaveszett: Gertrud megölése miatt elkobozták. De kevésbé ismert emberek is lehetnek települések névadói. Földeák község nevét az egykori földbirtokosra, a környéken Fii deáknak nevezett, illetve becézett Fülöp deákra vezeti vissza. Kópháza Kolb Péter német származású birtokos kissé megváltozott fonetikával kiejtett nevét viseli. A Fejér megyei Császárvíz vize áltál hajtott malom vízimolnárjának nevét kapta. Saját barlangja még egy betyárnak is lehet. A Bükk-béli Su- ba-lyúk magyarázatát Kiss Lajos a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában így adja meg: a név arra a Suba Lyukaként emlegetett szegénylegényre emlékeztet, akinek valódi neve Szabó Lukács, anyja neve pedig Suba Dorottya volt; a XVIII. század második felében élt, s üldözői elől e barlangban húzódott meg. A Lyuka személynév a Lukácsnak a helyi becéző alakja. Albertfalva annak „köszönheti” elnevezését, hogy egykor itt laktak Albert Kázmér Ágost száz-teschend herceg ráckevei uradalmának zsellérei. A Balabánszigetet pedig ugyanennek az uradalomnak a fővadászáról, Ballabán Antalról nevezték el. Balatonfőkajár névadója szintén az egykori birtokos, a XIII. században élt Kajár udvarbíró. Magyarázatra sem szorul, hogy Balassagyarmat valaha a Balassák birtoka volt. (A „gyarmat” azonban itt a városnév másik elemként nem gyarmatosító hatalom által birtokolt idegen országot jelent, hanem a honfoglalók egyik törzsének, a Gyarmatnak szálláshelyét.) Ferihegy a nevét Mayerffy Ferenc serfőzőmestertől kölcsönözte. Mayerffy kezdeményezte a környék futóhomokjának megkötését szőlő- és gyümölcstelepítéssel. De, hogy egy hegyet öreg Futónénak hívjanak, ez legalábbis meglepő. A Futó család nőtagjáról elnevezett orom neve nem azt jelenti, hogy Futóné öreg volt, amikor a hegy a nevet kapta, az öreg — vagyis „nagyobbik” szórész arra utal, hogy van egy szomszédos hasonnevű, de alacsonyabb magaslat is. Ugyanez a helyzet a Vértesben emelkedő, öreg Kovács néven ismert heggyel is. Közvetve személynévre nyúlik vissza az egykori Vidosfalva mai elnevezése is. A XIII. századi birtokos személyéről kapott név az évszázadok során — nyilván a csúfolódó kedvű szomszédos faluk közreműködésével — Büdösfára módosult. Büdösfa lakói azonban sértőnek érezték ezt, s kérésükre hivatalosan is a mai Rózsafára szépítették falujuk nevét. Csorna Béla Dadogok, pöszék „orvosai" Látogatóban logopédusoknál „Csöng a csöngő, csattog a csalogány, csillog a csillag... ” — a kislány buzgón mondogatja édesanyja után a szavakat. A csöpp várószobában rajtuk kívül még egy nagymama üldögél; kisunokája bent próbálgatja ismételni a logopédusnő ropogós, pattogós „r” hangjait — még jóval halványabb kiadásban: ... körről-körre, röpül a rigó, róka, orra, túrta, túró... — Ezt még gyakorolni kell neki! — csóválja a fejét a nagymama. De nem is ninné, fiatalasszony: ősszel még 17 (!) hangot mondott hibásan, szinte egy szavát se értettük. Most már jóformán csak az ,,r” maradt! r e n Sajnos egymás után kerülnek balta alá a nézsai természet- védelmi park külsőleg egészségesnek látszó, ám belül korhadt fái. A tanács vezetői bármennyire sajnálják is a fákat, életvédelmi szempontból kénytelenek megtenni ezt az intézkedést. Ám a kivágott fákat újakkal pótolják. Ősszel a y ő k tanácshoz tartozó öt községben — Nézsa, Alsópetény, Keszeg, Legénd, Nógrádsáp — háromszáz kis fenyőcsemetét ültettek ki. Most. szombaton-va- sárnap pedig ugyancsak társadalmi munkában újabb kétszáz fácskával gyarapodott a zöldterület a községekben. Legtöbb a nézsai parkban zöldéi. Serfőzőné Deák Katalin csak egy éve diplomázott — itt töltötte a gyakorlóidejét is a salgótarjáni beszédjavító szakemberek mellett. Szeptembertől 52 gyermekkel foglalkozott — egy részük már végzett. Megszűnt a beszédhibájuk. Délután Ivády Viktor fogadta a pácienseket — egy hamarabb elkéredzke- dő kiscsoport miatt éppen van egy szusszanásnyi szünete. ősztől 58 gyermeket és fiatalt fogadott, negyedüknél piros csík jelzi, hogy befejezték a foglalkozásokat, jó páran a tanév végére „készek". Vannak olyanok is, akik több évig járnak, míg sikerül a beszédjavítás. — Viccesen hangzik, hogy milyen helyzeteket teremt a beszédhiba; az egyik kisfiú csak úgy mer kérni három tojást a boltban hogy adjanak két tojást meg egyet — így kerüli ki az „r” hangot... A páciensek zöme óvodás, sok az első-második osztályos, de vannak ifjú felnőttek — 1960—61-es születésűek is. Ami mindegyiküknél közös: a hibás beszédtechnika lelki zavarokat, tanulmányi visszaesést, a mindennapos tevékenységben akadályokat hozr hat, ezért kell foglalkozni velük. A gyermekek szülei, nagyszülei nagyon segítőkészek, foglalkoznak otthon is a csemete „házi feladatával”, gyakorolnak velük. — Mit tehetnek azok, akik kisebb beszédhibával hoznák a gyermeküket, de nem „fér" a zsúfolt foglalkozási rendbe? — Amit otthon is korrigálni lehet, ne mulasszák el, mert gyakran a beszédhiba helyesírási bizonytalanságot is okozhat: úgy írja, ahogy mondja. Mindig tisztán, nem gügyögve kell beszélni a gyerekkel, ez az alapszabály. És lehetőleg minél többet, ne kukán, hang nélkül töltsék együtt az időt. A kisebb súlyú pöszeségnél óvodás korban a hangoztatás segíthet: a vonat, így megy: ssss... a repülő zzzzsss... A dadogás gyakran idegi eredetű — a szülő ezzel a gyermekideggyógyászt keresse meg. Ha az okokra fény derül, az gyakran fél gyógyulás, a mi beszédjavító munkánkat is megkönyíti. A beszéd önkifejezés: ha hiba van benne, annak javítását a személyiség egészén keresztül lehet csak hatékonyan végezni. — gkm — műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Holográfia az iparban 8.37: Spanyol szerzők muzsikájá' ból 9.0«: „Vár egy új világ...'* 9.36: Nemzetközi mesefesztivál 10.05: Nyitnikék — kisiskolások műsora 10.35- R:tkás erdő alatt ’ó/sef Attila versel l«» 4ii Tánevén? Pozsonyból 11.ou: Gondolat 4 (MÜGRAD - 1982. 11.45: Az Ambrosian kamarakórus Morley-madrigálokat énekel 12.45: Hét végi panoráma 14.04: Daloló, muzsikáló tájak 14-44: Magyarán szólva 15.05: Óz. Részletek Arien Harburg filmzenéjéből 15.13: Hangszernyelven 16.00: önbecsülés. Szél Júlia műsora 17.05: . . . hogy kevesebbe kerüljön. Kapusi Rózsa műsora 17.32: Magyar előadóművészek 19.15: Homo ludens 19.35: Jékely Zoltán emlékezete. 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: A gépészmérnök háztájija 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Üj Zenei Ü1ság 23*80! Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben 8.2C: Tíz perc külpolitika 8.35: Sullivan operettjeiből ápiilis 9., péntek 9.21: Intermikrofon. Szomszédolás sok zenével (Ism.) 9.41: Bent van a főnök? Jegyzet. 10-00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.35: Édes anyanyelvűnk 12.40: Nótamuzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Csak betűhűség. Antal Gábor Írása 14.00: Kettőtől ötig 17.00: Térkép és útra való 17.30: ötödik sebesség 18-35: West Side-1 történet 18.45: Slágerek mindenkinek 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.35: Arckép — emlékeinkből. Pécsi Sándor 21.4«: A Magyar Rádió esztrád- zenekara játszik 22.30: Engedje megl... Bolgár György és Gálik Mihály műsora 23.20: Szimfonikus táncok MISKOLCI STÚDIÓ: 17,00: Hírek, időjárástelentés, tartalomismertetés, — 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. Telefonügyeiét: 35-510. (A tartalomból: Húsvéti előkészületek... A sárga angyalok... Programajánlat.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Ülésezett a Borsod megyei pártbizottság. — Kiállítás Sátoraljaújhelyen.) —■ 18.25 —18.30: Lap« és műsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétoma (Ism.) SZ 9.00: Szünidei matiné. Kisfilm- összeállítás iü.55: Utazás a Holdba 15.50: Iskolatévé: Nyelvtanárok fi gyelem! Orosz nyelv tanítása az ált. isk. 4. osztályában 16-30: Hírek 16.35: Halálnak halála. Sánta Ferenc három novellája, tévéfilm (ism.) 17.15: Északi mesterségek. A szovjet televízió filmje 17.50: „S gyümölcsöt hozni csendben...", portré és irodalmi műsor Csuka Zoltán ról 18-20*. Reklám 18.30: öt nerc meteorológia. SZ 18.35: Üj Mezopotámia — magyar segítséggel. Riportfilm ’9.00: Reklám 19.15: Esti mese. SZ 19.30: Tv-híradó. SZ 20-00: Delta 20.25: Nemzetközi stúdió. SZ 21.25: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg. Magyarul beszélő francia film. SZ 22.45: Tv-híradó 3. SZ 2. MŰSOR: 20.01: Nagyfrekvenciáid sípok. Magyarul beszélő csehszlovák tévéfilm. SZ 21.10: öt perc meteorológia (ism.) 21.15: Tv-híradó 2. SZ 21.35: Magyar nemzetközi tornászbajnokság BESZTERCEBÁNYA: 18.00: Bratislava! magazin ’S-lj: Hollandia. Természetfilm a Holland lemzéti parkokról. i. rész. 18.4j Dokumentumműsor. '9.10: Esti mese. 19.20: IcJőjárásjelentés és műsor ismertetés. .j*3ü: Tv-híradó ,0. ,: Egyedül a farkasok között. Bolgár ív-filmsorozat. 1. rész. 21-20: Szórakoztató vetélkedőműsor. 22.00: E? történt 24 óra alatt 22.15: Ahol ezüsthollók repdesnek. Olasz filmdráma. 23.50: Dalok a mai napra. Zenés műsor. 0.15: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 10 órától: Filmmúzeum. 30 év mosolya. Amerikai film. Fél 4-től: Vük. Színes magyar rajzfilm, liá- ramnegyed 6-tól: Katasztrófa földön-égen. I—II. Színes szinkronizált szovjet film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: A lovas lány. Színes, szinkronizált NDK ifjúsági film. — Pásztói Mátra: Korai darvak. Színes, szinkronizált szovjet film. — Szccsényi Rákóczi: Kabala. (14) Színes magyar film. — Rétság: Manhattan. (14) Szinkronizált USA film. — Kisterenyci Petőfi: A koncert. Magvar zenés film. — Érsek vadkert.: A szőke indián. Színes NDK ifjúsági kalandfilm. — Nagylóc: Akiket forró szenvedély hevít. (16) Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték.
