Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
BérfeiJesztés Ahol a kategória, s ahol a differenciál munka politizálás tudománya Beszélgetés dr. Halász [ózsefiel, a Magyar Politikatudományi Társaság alelnökével A szokásosnál nehezebben sikerült a bérdifferenciálás ez. évi gyakorlati tapasztalataival megismerkedni a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében, mert a nagyvállalati felépítésben elfoglalt helyük, s főleg a szűkre szabott önállóságuk egy sajátos, másutt nemigen található vonást kölcsönzött a bevezetőben említett tevékenységüknek. A KATEGÓRIÁKAT EMELTÉK Immár második esztendeje, hogy mindjárt az év elején végrehajtják a bérfejlesztést, hogy megadják a kezdősebességet, lendületet a növekvő feladatokhoz. Az idén —, mint Erki Dénes gyáregység-igazgató és Sulyok Gyuláné szak- szervezeti titkár mondja — 7 százalékos átlagos bérfejlesztésre volt módjuk. A nyereséges gazdálkodás, a hatékonyság és termelékenység növelése szempontjából meghatározó szerepet betöltő varrónőknél az emelkedés mértéke 10 százalékot tett ki. Ezen belül a munka nehézségi fokának megfelelően három kategóriában magasabb emelést hajtottak végre. Az utóbbi azt is jelenti, hogy a vállalati szakszervezeti tanácsülés elfogadta a helyi szakszervezeti bizottság és a bizalmiak tanácsának javaslatait. Az előbbi differenciáláson kívül a darabbérben dolgozó varrónőknél további ösztönzésre nem volt mód, mert a fejlesztés során, a besorolt munkakategóriákért eddig fizetett értéket emelték fel. Ez azt jelenti, ha valakinek netán fegyelmije lett volna, az is megkapja az emelt bért, ha a felemelt értékű munkát végzi el. Hogy az emelés abszolút összegben milyen pluszt jelentett a varrónőknek, azt nem TSäb ezer méteres kell Ä saénbányászatbaai fontos és szinte meghatározó tevékenység a vágathajtás, hiszen e munka sikere újabb frontok kialakításával biztonságossá teszi a művelést, a tervek teljesítését. A Nógrádi Szénbányák csapatai ebben az évben célul tűzték ki tizenötezer- száznyolcvan méter hosszúságú vágat kihajtását, ám a dolgozók vállalták: ezen felül még több mint hétszázötven méterrel haladnak előre a föld alatt. Idén mindenképpen folytatni szeretnék azt a folyamatot. amelyet a Bakos József barna és a Paulik József által vezetett brigádok tavaly elindítottak: hajtson ki mennél több csapat esztendőnként ezerméternyi, vagy ennél hosz- szabb vágatot. A törekvés már most érezhető: az „ezerméteresek klubjába” bekerülést már többen — közöttük az Egeresi László által vezetett szorospataki ifjúsági szocialista brigád is megpályázta. Brigádseqítséggel Villámfe úiitás A salgótarjáni fiatalok körében igen népszerű ifjúsági-művelődési ház az idő múltával —, s nem kis részben népszerűségének, látogatottságának következtében — megérett a felújításra. A munkát, melyre április végén szeretnének sort keríteni, jelentős részben a síküveggyár, a bányagépgyár és a BRG szocialista és ifjúsági brigádjai végzik, javarészt társadalmi munkában. Kijavítják az ajtókat, ablakokat, le is festik őket. Megtisztítják a lemosható falakat, felújítják, mázolják a kerti játékokat, felcsiszolják és lelakkozzák a parkettát. A karbantartó felújítás mellett gyarapodik is a létesítmény. Szabadtéri hangosítást szerelnek fel, a könyv, tárban pedig zenesarkot alakítanak ki. Az összefogás eredményeként szeretnék az összes tennivalót egy hét alatt elvégezni. sikerült megtudnom. Viszont továbbra is az univerzális dolgozóknál megtartják az eddig alkalmazott differenciálást. Azok részére — szalagonként három-négy fő —, akiket bármilyen poszton és bármikor tudnak foglalkoztatni, havonta pluszpénzt biztosítanak. A nem darabbérben dolgozóknál viszont differenciáltak. Ez történt a középvezetőknél, ahol 10 százalékos volt az emelés, az időbérben dolgozóknál — kiszolgálók — 5 százalékos volt a fejlesztés. A differenciálás mértéke a szabott raktárban dolgozóknál 60 fillértől 1 forintig váltakozott, a készáruraktárban az emelés alsé határa 50, a felső pedig 80 fillér volt. Kiemelt területként kezelték a tmk-ban dolgozókat. Egyrészt azért, mert a környező üzemekben az ilyen beosztásban dolgozók többet keresnek, mint mi, másrészt a vállalat központjában tevékenykedő tmk-sok bére is meghaladja a pásztóiakét. Az emelés mértéke dolgozónként 70 és 90 fillér között váltakozott. A differenciálásra vonatkozó konkrét megegyezés a szak. szervezeti bizottsági ülésen, majd ezt követően a bizalmiak egyetértésével történt meg. A szakszervezeti bizalmiak a partner művezetőikkel hozott döntéseiket aláírásukkal is hitelesítették. Hogyan fogadták a dolgozók, miként ítélik meg az idei bér- fejlesztést? KÉPESSÉGHEZ, MUNKÁHOZ — Olyan nem volt, hogy bárkit is mellőzni kellett volna a fejlesztésnél, összeszokott, régi társaság a miénk. Egyébként a differenciálás mértékét előre megbeszéltük. Azért sem merült fel, illetve volt kifogás. A nagyüzemi szemétszállítás színvonalának javítása az egyik legjelentősebb környezet óvó feladat Nagybátonyban és társközségeiben. Szeretnék e módszereket nagyobb területre kiterjeszteni. Éppen ezért a nagybátonyi bányavárosban megpróbálják az idén bevezetni a konténeres szemétszállítást. Ugyanígy oldanák meg az intézmények hasonló gondjait is. A felszabaduló, immár hagyományosnak számító gyűjtőedények az eddig kevésbé ellátott területekre kerülnek. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal cselekvő közreműködésével A Nógrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat elmúlt évi munkaverseny-mozgalmának értékelésekor • 4 arany, 6 ezüst és 17 bronz fokozatú jelvényt adtak ki, három kollektíva pedig a zöldkoszorús jelvényt érdemelte. Az élelmiszeripari kisüzemek hasznosan járulnak hozzá a lakosság ellátásához, s növekvő mértékben veszik ki részüket az exportból — ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a MÉM készített a téeszek, fogyasztási szövetkezetek, tanácsok által fenntartott, illetve magántulajdonban üzemelő, különféle élelmiszereket gyártó kis termelőegységekről. Az adatok szerint jelenleg több mint négyezer-háromszáz ilyen üzem működik: s évente mintegy 25 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. A kis termelőmert mindenki képességének és munkájának megfelelő összeget kapta meg. Jómagam is reálisnak tartom a 30 fillértől 1,20-ig terjedő besorolásokat — vélekedik Koczka Gyuláné főbizalmi, a meó-csoport- nál. — Csoportomból eddig még senki sem jött reklamálni — folytatja az előbbi gondolatot Kanyó Judit bizalmi, aki két hónapja tölti be ezt a tisztet. Bélák József, a szakszervezeti bizottság tagja a tmk-ban dolgozik. Náluk ketten keve- selték a kapott összeget. Az egyik fegyelmezetlen magatartása miatt, a másik néhány hó. napos ittléte, illetve szorgalmának hiánya miatt kapott kevesebbet. — Szerintem, eddig ez volt a legrugalmasabban végrehajtott bérfejlesztés: mindenki érdemei szerint kapott. Érvényesült a jobb képesség, a nagyobb szakmai hozzáértés. Később azonban azt is elmondja, hogy vannak, akik a jelenleginél nagyobb összeget érdemelnének. De náluk is. akárcsak másutt, nehezen lehet elképzelni a nagyobb léptékű és indokolt differenciálást. — Akiket illet, azok nem hajlandók tudomásul venni az ezzel járó következményeket. ÓVATOSAN, NEHOGY... Sajnos, nemcsak Itt, hanem megyénk más üzemében is a bérfejlesztést az igen óvatos differenciálás jellemzi, nehogy gyengébb képességűek, a szorgalom hiányában szenvedők, a kényelmesek lelki megrázkódtatást kapjanak. Az előbbiek mindig arra haragszanak, akik jól dolgoznak. Sohasem önmagukra! A tehetségesek pedig csak annyit adnak magukból, amennyire megbecsülik őket. Pedig utóbbiaknak kellene szabad utat biztosítani! — venesz — szeretnék tervszerűbben biztosítani a tanács Igazgatása alá tartozó természetvédelmi területek védelmét. Ugyancsak szervezettebbé és rendszeresebbé kívánják tenni a tavaszi, őszi társadalmi munkaakciókat, azzal a céllal, hogy még szélesebb rétegek kapcsolódjanak be a munkába. A fentiek és általában a környezet-természet védelem témájának fontosságát bizonyítja, hogy a Nagybátonyi közös községi Tanács hétfőn a végrehajtó bizottság előtt tárgyalta ezeket a kérdéseket. Utána a kisterenyei általános iskola káder- és személyzeti kérdéseit vitatták meg. Tavalyi munkájuk nyomán a legjobbak: a nagybátonyi vasútállomás melletti 2. sz. élelmiszerbolt, a zagyvapálfal- vai bányagépgyári 18. sz. ABC, a Somoskőújfalui 29. sz. élelmiszerbolt és a 107. sz. dorog- házj önkiszolgáló brigádja. egységek a lakosság napi ellátásához 25—30 százalékos arányban járulnak hozzá. Elsősorban a helyi, illetve speciális igények kielégítését szolgálják, s ily módon elősegítik a választék bővítését. Ezzel részben a nagyüzemeket tehermentesítik e termékek gyártásától. Gyakran együttműködnek a kisüzemek és az élelmiszer- ipari gyárak. A tejipar például megosztja tejbegyűjtő területét a 110 tsz-üzemmel, s termékcsere is kialakult közöttük. A 81 baromfifeldolgozó kisüzem egyesülést alakított A márciusban létrejött Magyar Politikatudományi Társaság szerepéről, céljairól tettünk fel kérdéseket dr. Halász Józsefnek, a társaság al- elnökének, az Állam- és Jog- tudományi Intézet igazgató- helyettesének. — Az elmúlt években több, a társadalomtudományokkal foglalkozó társaság is alakult. Mivel magyarázható, hogy a politikatudományi társaság létrejöttére különösen gondos és hosszas előkészítő munka után került sor? — A politikatudomány művelése több hagyományos társadalomtudományi ágazatot is érint, felvetődött azok egymásközti viszonya. Lényegében hasonló viták merültek fel, mint a hatvanas évek elején a szociológia művelése és hazai szükségessége körül. A nézetek tisztázása, ha talán hosszan is tartott, előfeltétele volt a politikatudomány intézményi keretei kialakításának, a társaság létrehozásának is. Megjegyzem, hogy a szocialista országokban hasonló viták bontakoztak ki. Egyes baráti országokban már előbbre tartanak, másutt még élénkek a politikatudomány tárgya és művelése körüli ellentmondások. — Hogyan segíthet a társadalomtudomány e viszonylag fiatal ágazata társadalmunk fejlesztésében, problémáinak megoldásában? — Csak úgy tűnik, hogy a politikatudomány fiatal ágazat Magyarországon. Gondoljunk a reformkorban megjelent munkákra, Széchenyi, Eötvös, Trefort, Csengery tevékenységére. Az 1850-es években „Politika vagy Országlászattan” címen egyetemi tankönyv is megjelent. A szocialista politikatudomány természetesen új keletű, marxista—leninista szemléletű, problémái elválaszthatatlanok a társadalomirányítás ntai feladataitól. A társadalom demokratikus irányítása, az intézmények megfelelő fejlesztése, az állampolgárok cselekvő részvétele a közügyekben, alapvető jogaik érvényesítése, vagy a nemzetközi politikai kapcsolatok kérdései olyan összetett viszonyokat érintenek, melyekhez több társadalomtudományi ágazat együttes erőfeszítései is nélkülözhetetlenek. A társadalmi fejlődés és hatalmi viszonyok általános, ma is érvényes törvényszerűségeit a rendszer Míg 1977-ben alig haladta meg a Salgó Cipőipari Szövetkezet dolgozóinak bérszínvonala a 34 ezer forintot, addig az idei terv túllépi a 48 ezer forintot. Mindez azt jelenti, hogy a szövetkezetben egyre jobban sikerül alkalmazni a teljesítményhez szorosan kapcsolódó bérezés elvét, illetve a minőségi munkát szorgalmazó prémiumrendszert. A több mint két és fél száz munkást foglalkoztató szövetkezet jelenlegi megrendelései azt jelzik, hogy a tervezett bérszínvonal elérésének várhatóan nem lesznek akadályai. a termelés koordinálására. Más ágazatokban, például a konzerviparban, bár 120 kisüzem működik, mégsem általános az együttműködés. Itt is felismer, ték azonban a közös tevékenység előnyeit. Szabolcs megyében több apró üzem már együttműködik a debreceni és a nyíregyházi konzervgyárral. A külpiacon is igen jól értékesíthető. ám kis mennyiségük miatt nagyüzemben csak ráfizetéssel előállítható speciális ízesítésű savanyúságokat, gyümölcskészítményeket állítanak elő, s így „bedolgoznak” a gyárnak. marxizmus—leninizmus feltárta, de kétségtelen, hogy a klasszikusok nem láthatták előre a szocialista társadalom építésének mai problémáit és korunk fejlődésének ellentmondásait. Az említett feladatok megoldását nem várhatjuk egyedül a politikatudománytól, az nem valamilyen „szupertudomány”. Megvan az önálló tárgyköre a politikai jelenségek vizsgálatában s ugyanakkor együttműködik az egyes témakörökben érintett más tudományokkal, így jut megalapozott következtetésekre — Vannak-e már eddig is példák, hogy igényelték a politikatudományi kutatások segítségét a politikai gyakorlat számára? — A hazai politikatudományi irodalom is tanúsítja, hogy vezető párt- és kormányszervek igényelték az ilyen kutatásokat már akkor is, amikor e tudomány „polgárjogáról” még élénk viták folytak. Az egyes kutatási feladatokat a meglevő tudományági intézetek kapták, az összegezésben, a következtetések levonásában azonban már követelmény volt egy integrált, politikatudományi szemlélet. Megemlíthetők Szőllős Jánosné 197'J-ben fejezte be tanulmányait a salgótarjáni Madách Gimnáziumban. Ez az év még két ok miatt volt meghatározó a számára. Férjhez ment, s megismerkedett foglalkozásával, mely azóta mondhatni élethivatásává vált. — Jöttek a postától „toborozni”. Központkezelöket kerestek. Mivel éppen nem volt jobb kilátásom, jelentkeztem. Azóta sem bántam meg — emlékezik a mindig mosolygós fiatalaszony. — Persze nagyon sokat kellet tanulni. Az idősebb munkatársnőktől, de a vezetőktől is minden segítséget megkaptunk. Én igyekeztem helytállni, meghálálni a támogatást. Akkor még a régi központ volt Salgótarjánban, megvallom nekem egyáltalán nem tetszett. Nem szerettem ott dolgozni. Az új technikával Tatabányán ismerkedtünk meg, akkor már reménykedtem, én is ilyen jó körülmények között végezhetem a munkámat. Ez be is teljesedett, mikor a salgótarjáni crossbart üzembe helyezték. Azóta semmi panaszom, nem vágyakozom másra, teljes mértékben elégedett vagyok, úgy érzem megtaláltam a hivatásomat. — Mi az, ami ennyire megragadta ebben a külső szemlélő számára unalmasnak tűnő foglalkozásban, ahol ráadásul éjjel-nappali a politikai döntési mechanizmus, a felelősségi rendszer vizsgálata, a tanácsi, a képviseleti és választási rendszer fejlesztésére irányuló, a szocialista demokrácia érvényesülésének biztosítékaival ösz- szefüggő kutatások. Es nem utolsósorban az államigazgatás fejlesztése témakörében folytatott sokoldalú vizsgálódások. — Maira a társasáé, hogyan mozdíthatja elő e tevékenységet, vannak-e erre tervei? — A teendők fő irányait és szervezeti kereteit a társaság alapszabálya rögzíti. A társaság részben plenáris ülésein, részben különböző szekciókban vitatja meg a szocialista építést és irányítást érintő kutatási eredményeket. s azoknak a gyakorlati tapasztalatokkal való összevetését. Tekintve, hogy a társaság tag- iai különböző tudományágak művelőiből, az állami és társadalmi irányítás tapasztalt képviselőiből kerülnek ki, az eszmecserék és viták minden bizonnyal hasznosítható gondolatokat tárnak fel. amelyek megalapozott és figyelemre méltó következtetésekre lehetnek alkalmas-!*műszakban nyolc órán keresztül szinte föl sem állhat, s ki van téve az ideges, udvariatlan ügyfelek inzultusainak is? — A legfontosabb talán az, hogy érzem: fontos vagyok. Hogy szükség van rám. a munkámra, hogy segíthetek. Ezt az érzést nem lehet szavakban kifejezni, de nem cserélném semmiért. Persze azt mondják jó az alkatom hozzá. Igaz, biztos fellépés kell, mert aki félősen csinálja, annak akadozik a munka. És szeretni kell az embereket. Szőllős Jánosné — a központban Irénkének szólítja mindenki — az idén merész elhatározással benevezett a Szakma ifjú mestere versenymozgalomba. Hároméves gyakorlata és lelkiismeretes felkészülése révén elnyerte a Kiváló ifjú távbeszélő-kezelő kitüntető címet. Már ennek is nagyon örült, de egyenesen meglepte, mikor megtudta, felettesei és munkatársai javasolják a kiváló dolgozó kitüntetésre is. — Kicsit úgy érzem, megelőlegezték az elismerést s úgy hiszem ezután még .óbban kell dolgoznom. Igyekszem, hogy akik ajánlottak, ne csalódjanak bennem. Jövőre, ha erre lehetőség nyílik, szeretnék postatiszti tanfolyamra is beiratkozni. — g. — NÓGRAD - 1982. április 9., péntek 3 Szebb, tisztább környezet Sikerek Élelmiszer-termelés — kisüzemekben Kulcsár Péter „Érzem, hogy fontcs vagyok" Egy pillantás a fali foglaltságielző táblára, egy mosoly • vonal másik végén levő ügyfélnek. Irénke munka közben.
