Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-08 / 82. szám
Siker Kőtetőn A Nógrádi Szénbányák homokterenye-kőtetői külszíni fejtésének dolgozói idén is sikerrel teljesítik tervüket. Évkezdettől hetvenháromezer tonna szenet bányásztak ki, s szállítottak el a nagybátonyi szénosztályozóra. Ez a mennyiség húszezer tonnával haladja meg a számukra megállapított feladatok teljesítését. A külfejtésen az elmúlt napokban a szenet takaró meddőréteg letakarítását végezték; csaknem harmincezer köbméternyi földet távolítottak el a művelés alá kerülő rész fölül. Az ismét megindult termelés tovább növeli a kőtetőiek előnyét és nagyban hozzájárul a vállalat tervének teljesítéséhez. Karöltve a konkurrenciával Egyre nehezebb pénzügyi helyzetünkben a gazdaságok kétszer is meggondolják, hogy mire költsék pénzüket Energiaszűkös időket élünk, a beruházásokat is vissza kell fogni — erre kényszerítenek a szabályozók. Építkezni, beruházni persze kell, a nagyüzemi termelés és tartástechnológia megfelelő műszaki színvonalú fejlesztést igényel — ezt a nagy „takarékoskodás” közepette sem lehet figyelmen kívül hagyni. — Hogy lehet feloldani ezt mz ellentmondást? Ezt kérdeztük az AGR OBER vezérigazgatójától, Kazareczki Kálmántól. — Például úgy, hogy a tzarvasmarhatartásban alapvetően új tartástechnológiát dolgozunk ki. Ennek eredményeként a Komáromi Állami Gazdaságban egy férőhely mintegy 43 ezer forintba került. Hasonló elvek alapján épült meg a Tamási Állami Gazdaság 1200 férőhelyes telepe. öt évvel ezelőtt egy férőhely átlagosan 80—90 ezer forintba került Ha azokat az épületeket most is úgy akarnánk megépíteni, akkor egy férőhely költsége meghaladná a 100—120 ezer forintot. A jelenlegi 40—60 ezer forintos megoldások tehát önmagukért beszélnek. A sertéstenyésztésben arra törekedtünk, hogy amennyire lehet, csökkentsük az energiaigényes zárt megoldást. A technológiának csak feltétlenül szükséges elemeit (például a fiaztató és malacnevelő) hagytuk meg zárt rendszerben. — Jelenleg két nagyobb szabású sertéstelep építése folyik, amelyekben megpróbáljuk az eddigi eredményeket hasznosítani. Az egyik a Hajdúsági Agráripari Egyesülés 400 ezer hízókibocsátású, a másik a Paksi Állami Gazdaság 10 ezres sertéstelepe. E telepeken a korábbi 25—28 ezer forinttal szemben 16—18 ezer forint egy-egy férőhely költsége. Az energiatakarékos megoldások közül kétségtelenül a legnagyobb figyelmet a kukorica szárítás nélküli tárolásának olcsóbb megoldása keltette. A dunavarsányi Petőfi Tsz és a Szekszárdi ÁG együttműködésével kialakított tárolási technológia eredményeként egy tonna termény tárolásának beruházási költségét 2500—3000 forintról 1000—1200 forintra sikerült csökkenteni. Ennél is olcsóbb eljárás az űgynevezétt CC-módszer, ami azt jelenti, hogy a kukorica betakarításakor a szemeket és a csutkát megdarálják és íalközi silókban tárolják. Az nty tonna kukorica tárolásá- feU szükséges beruházási költség ebben az esetben csak 700 forint. Továbbá; a szárítás elhagyásával egy tonna kukoricára számítva 40 kilogramm tüzelőolajat lehet megtakarítani. Ezt a módszert egyébként a Hőgyészi Állami Gazdasággal dolgoztuk ki. Az új és elfogadható megoldások elterjesztését korlátozza, hogy a gazdaságok nem akarnak új, nagyobb állattenyésztő telepeket építeni. Ezért a vállalat számára életbevágó, hogy a bővítés és a rekonstrukciós beruházások során is alkalmazni tudja az új, olcsó eljárásokat. — Mit jelent az, hogy „életbevágó”? Hogy olcsó módszerek nélkül a gazdaságok nem építkeznek, vagy azt, hogy egyre-másra jelentkeznek új tervező szervezetek, köztük termelési rendszerek és gazdasági társulások, amelyek egyre erősebb versenytársak? — A gazdaságos és komplex tervezésnek megvannak az optimális feltételei. A hazai és a külföldről származó fejlesztési eredmények begyűjtéséhez, adaptálásához és Saját fejlesztési elgondolások kidolgozásához nagy szellemi tőke szükséges. Az AGRO- BER a többi tervező szervezetet nem tekinti ellenfélnek, hanem olyan partnernek — a mezőgazdasági beruházások kétharmadát tervezi, kivitelezi —, akikkel megfelelő munkamegosztás is kialakítható. t Az AGROBER-en belül még „háziverseny” is kialakult. Viszonylag kis létszámú vállalati központtal dolgozunk, a vállalat törzsét megyei ki- rendeltségek és más termelő- egységeink alkotják. Az AGFlafafok a ku'turá't környezetért A KISZ a hagyományos „Tiszta, kulturált környezetünkért” akció részeseként áprilisban ismét kampányt hirdet. Arra hívják föl a szervezeteket, hogy a lakóhelyeken. a köztereken, az utak, az utcák mentén, az új lakónegyedekben, s a munkahelyek, az iskolák, a középületek környékén lomtalanítással, parkosítással, virág, és faültetéssel, játszóterek építésével, zöldövezetek kialakításával járuljanak hozzá környezetük szebbé tételéhez, ápolásához, megóvásához. Ennek elősegítésére a KISZ Nógrád megyei bizottsága is akciót hirdetett, s a legeredményesebb KISZ- alapszervezetek részére pénz- iutólmat ajánlott föl. E pá- ~at nevezőit folyamatosan é'-‘ ékelik, az összegző számvetésre pedig ez év végén kerül sor. ROBER sok gazdasági társaság alapítását kezdeményzete; sok bázisüzemmel, rendszerrel, tudományos kutatóintézettel köti össze együttműködési szerződés. Például a va- szari Hunyadi Tsz is kialakított egy olcsó szarvasmarha- istálló-rendszert. Mi is felhasználjuk ezt a módszert, de ők is átveszik tőlünk az akácfaszerkezetek alkalmazására kidolgozott megoldásainkat. A közös eredmények közös terjesztésére együttműködési szerződést kötöttünk. — Ügy tűnik, önök megértéssel fogadják az új vállalkozásokat, de úgy tekintenek rájuk, mint akik „nem sok vizet zavarnak”. — Nem erről van szó! Belátjuk, hogy vannak területek, ahol ezek a szervezetek rugalmasabbak, gyorsabbak mint mi. Például ilyen a már kidolgozott új megoldások alkalmazása vagy kisebb, de nem kevésbé fontos beruházások gyorsabb megtervezése. A fejlesztésben a rendszergazdák tervezői kidolgozzák az új lépéseket, de ezek komplex műszaki megoldása általában már a mi műhelyünkben történik. Ezért is köt össze bennünket a legtöbb nagyrendszerrel együttműködési szerződés. Így mindenkinél érvényesül a „helyzeti előny” és a maga tevékenységi köre szerint ezt igyekszik is kihasználni. Más kérdés, hogy a jelenlegi beruházási lehetőségek mellett célszerű-e egymás után létrehozni tervező szervezeteket csak azért, hogy „versenyhelvzetet” teremtsünk ? Bonyhádi Péter Tt hon ‘ késiül Cserélik a Salgótarján távhőellátásá- nak szíve a hőátalakító állomás. vagy ahogy városszerte emlegetik: a höközpont. Itt öt nagy teljesítményű (háromszáz köbméteres) hőcserélő üzemel, melyek közül három 1964-ben „lépett szolgálatba”. Ez utóbbiakat a jelentős igénybevétel következtében alaposan megrongálta az idő. Különösen kettő került igen rossz állapotba. Az idei fűtési idényt még kibírták de elengedhetetlenné vált a cseréjük, melyet a fűtés leállítása után a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat azonnal megkezd. A cserére mintegy kétmillió forintot fordítanak. s eltérve a korábbi ?''akorÍattól nem az Április 4. Gépipari Műveknél, hanem a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában rendelték meg az új Kezdeményezni: „alulról", vagy „felülről"? A kezdeményezés kifejezés, úgy tűnik egyre jobban belopja magát a köztudatba. A múlt. kordban egy kisóvodás gyer- mekpalánta is úgy „nyilatkozott” egyik lapunkban, hogy a patronáló brigád nőnapi műsorát az ovisok kezdeményezték. .. Mégis a legtöbbször ez a szó az üzemekben, a gyárakban, még pontosabban: termelési tanácskozásokon, gazdasági fórumokon hangzik el, jelezve, hogy itt van a legnagyobb szükség rá. S ha tovább szűkítjük a kört, akkor a munka verseny-mozgalom elé az „égetően szükséges” jelzőt is odailleszthetjük. Példa — felemás visszhanggal Már-már megszokott dolog a munkaverseny-mozgalomban, hogy évenként egy-egy országos méretű felhíváshoz csatlakoznak a közösségek, s ehhez igazítják helyi tennivalóikat. Ez némiképp kényelmesebb tempót engedett, hiszen ki ne tagadná, hogy könnyebb a készhez csatlakozni, mint valamilyen újdonsággal előrukkolni?! A Ganz-MÁVAG mátranová- kd gyáregységének -Ság vári Endre ifjúsági brigádja nem várt a szokásos iránymutatásra, hanem összedugták fejüket a hrigádtagok, egy terjedelmes tartalmas programot állítottak össze, s a KISZ újjáalakulása 25. évfordulójának tiszteletére, „jubileumi munkára” sarkallták a környék, a megy- többi brigádjait is. Ennek már több mint három hónapja, jogos tehát a kérdés, milyen volt a fogadtatás? — Felemás — válaszol tömören Koroknyai Oszkár bri- gádvezető-helyettes. — A járás több üzeméből csatlakoztak hozzánk, de egyelőre a közvetlen környékről, a Ganz- MÁVAG-on belülről, idáig még nem beszélhetünk jelentősebb visszhangról. — Koroknyai Oszkár egyébként negyedszázaddal ezelőtt ott bábáskodott a KISZ-mozgalom születésénél, s azfta is évenként megújítja tagsági igazolványát — negyvenhat éves kora ellenére. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Ságvári Endre ifjúsági brigád nyolcesztendős működése alatt kétszer-kétszer arany- és ezüstplakettos elismerést kapott, 1980-ban pedig a Ganz-MÁVAG 700 brigádja közül a Vállalat kiváló brigádja című kitüntetést vehették át. Nem kell noszogatni Pécsik Gyula brigádvezető és Berze Gáspár brigádtag szerint a siker titka a közösség összetartó erejében van, nem kell senkit noszogatni-kérlel- ni, ha valamilyen munkához kezd a brigád, szívesen és önként csinálják. Kötelezi őket erre hírnevük is, hiszen rövid múltjuk ellenére a gyár egyik legismertebb brigádja, s ez is késztette őket arra, hogy a jubileumi munkaversenyt kezdeményezzék. Szabó László főmérnök is csupa elismeréssel szól a brigádról, mint mondja: bárcsak a gyáregység mind a tizennyolc kollektívája ilyen teljesítményekre lenne képes. — Elsősorban a darugyártás feltételeinek megteremtésében, a pontos üzemelésben, s a jó karbantartásban várunk tőlük segítséget — említi. — Mennyivel különb ez a közösség a többinél? Azt hiszem azzal, hogy a kollektív szellem mindig képes újításokat, új gondolatokat, kezdeményezéseket szülni: képesek mindig önmagukat megújítani. — Mi a véleménye a felhívásról, s hogyan teremti meg a helyi feltételeket a sikeres teljesítéshez a gyár gazdasági vezetése? — Őszintén szólva, még nem ismerem eléggé a‘konkrét felajánlást, illetve annak kiegészítését, de lévén közös ügyről szó, a lehetőségekhez képest minden feltételt megadunk. Vétek várni — kezdeményezzenek! A szakszervezetek megyei tanácsain Agner Gyula osztály- vezetőtől arról érdeklődtünk, hogyan ítélik meg a mátran*i váki Ságvári brigád kezdeményezését. — Már megszokottá vált az elmúlt esztendőkben, hogy ilyenkor, a vállalások megfogalmazásának idején egy-egy országos felhíváshoz igazítják hozzá helyi vállalásaikat a kollektívák. Nos, hasznos és értelmes ötletekkel vétek várni valamiféle „felsőbb” kezdeményezésre, hanem a helyi erőforrásokat kihasználva, mihamarabb neki kell látni az elképzelések végrehajtásának. Ezért is örültünk a Ganz- MÁVAG mátranováki kezdeményezésének, hiszen ez arra sarkallja a kollektívákat, hogy a megye minden gyárában, üzemében mások is gondolkozzanak és kezdeményezzenek, akár csatlakozva is a mátra- novákiakhoz! A KISZ Nógrád megyei bizottsága jutalmakat is kilátásba helyezett a versengő brigádok számára. — Hosszú évek óta ösztönözzük az ifjúsági kollektívákat a sikeres tervteljesítésre, az ötletekre, az újításokra — mondja Rudinszki László, a megyei KISZ-bizottság munkatársa. A Ságvári brigád fölajánlása már elindított egy pezsgést a kollektívák között, mi ehhez minden támogatást megadunk. Azt várjuk, hogy a helyi KISZ-szervezetek biztatására is csatlakozzanak. A munkaverseny értékelésekor a megyei KISZ-bizottság a legeredményesebb közösségeket pénzjutalomban részesíti, melyek feltételeit és az értékelés módszerét a későbbiek során dolgozzuk ki. ☆ Közismertek gazdasági nehézségeink, olyannyira, hogy csupán említése is panasznak tűnik. De nem is erre van szükség, hanem tettekre, mint azt „tették” a mátranovákiak. S remélhetően teszi mind több közösség! T. L. A Nógrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat magyarnándori telepén rekonstrukció keretében 22 millió forint értékű új üzemet hoznak létre. Az új üzemben június elsején kezdik meg a próbaüzemet. A két műszakos üzem napi termelése 8—10 vagon táp lesz. — gy — Hegyi teraszok Több víz Balassagyarmatnak A Balassagyarmati városi Tanács a jelenlegi ötéves tervben az előző tervidőszakban rendelkezésre'- állt pénzösszegnek csaknem a három és félszeresét, 105,1 millió forintot költ a vízellátás javítására, a csatornahálózat bővítésére. Ennék eredménye lesz, hogy 1985-re a közműves vízzel ellátott lakások aránya a jelenlegi 79-ről 89 százalékra nő, s csaknem hétszázzal több lakást kapcsolnak be a közcsatorna- hálózatba. A környezet és a természetes vizek védelme érdekében kétezer köbméterrel növelik a jelenleg nem megfelelő minőséggel üzemelő városi szennyvíztelep kapacitását. cseréiket hőcserélőket. Ez több szempontból is hasznos. Elég, ha csak arra gondolunk: tetemesen csökken a jelentős szállítási költség, s az esetleges meghibásodások alkalmával nem kell napokat várni a gyári szerelőre. Vélhetően alkatrész- probléma sem lesz, legalábbis nem tartósan. Már megkezdték az új hőcserélők gyártását, melyek korszerűbbek lesznek a lecserélteknél. A leginkább igénybe vett szakaszokat korrózióálló anyagból állítják e’ő s a készülékek kapacitása is nagyobb lesz. Az utóhűtők elkülönítésével tovább csökken a meghibásodás lehetősége. A vállalat illetékesei remélik, hogy a cserét az idei fűtési sze. zon kezdetéig be tudják fejezni. Grúziában új életre keltek a Kaukázus meredek oldalain végignyúló teraszok, amelyeken a X—XII. században mezőgazdasági kultúrák termesztése folyt Az idők folyamán elpusztult teraszok helyreállítása a grúz tudósok érdeme. Tanulmányozták az ősi teraszok művelésének elvét és javaslatot készítettek rekonstruálásukra és újibóli felhasználásukra. A köztársaság legnagyobb területét hegyek foglalják el, és így a teraszok jelentős földtartalékot jelentenek. Eddig mintegy ötezer hektárnyit állítottak helyre belőlük. A hegyek oldalába vágott óriási lépcsőfokokon zöldség- és gabonaféléket termelnek, gyümölcs- és szőlőskerteket telepítenek. Grúziában több mint 40 ezer hektó” olyan hegyi terasz van, amelyet még a régi idők földművelői hoztak létre.
