Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-08 / 82. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ] I AZ MSZMP NÓGRÁD. M EG YE ^BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T A N Á C S LA P J A .■ XXXVIII ÉVF.. 82. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982 ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Nyikoiaj Faggyejev látogatása Ülést tartott a Magyar munkáspárt Központi Szocialista Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. április 7-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, továbbá a lakásépítés, a lakásfenntartás, a akásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének Irányelveit, valamint az állami oktatásról ho- íott 1972. június 15-i központi bizottsági ha- ározat végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést a közoktatás továbbfejlesztésének irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) (Idézett a cigányügyi koordinációs bizottság Kedvező tapasztalatok a balassagyarmati Szerdán elutazott hazánkból Nyikoiaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, akivel budapesti tartózkodása során Marjai József miniszterelnök-helyettes, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke folytatott megbeszélést az időszerű feladatokról. Nyikoiaj Faggyejevet fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. Egy felmérés tapasztalatai Milyen a munkára nevelés? Az úttörőcsapatok pályaválasztási tevékenysége, a munkára nevelés a legfontosabb mozgalmi teendők közé sorolandó, ennek tapasztalatait vizsgálta meg nemrégiben a salgótarjáni járás úttörőelnöksége, s e munka jobbítására feladatokat fogalmazott meg. Elsőnek a tanulmányi és mozgalmi munka területén végeztek felmérést, megállapítva, hogy az egyik lényeges teendő a tanulmányi fegyelem javítása. Ennek érdekében szorgalmazzák a tanulópárok, valamint a bukásmentes őrsök megalakítását. Kedvező tapasztalatok vannak e téren Mátraverebélyen, Litkén, Cereden. A tanulmányi munka megszerettetésének legeredményesebb területei a különféle szakkörök. A salgótarjáni járásban például az elmúlt mozgalmi évben közel kétezer- nyolcszázan vettek részt, legnagyobb számban a sport-, a művészeti és a természettudományi szakkörök munkáiban, melyek szervezésében jelentős részt vállaltak az úttörővezetők. Az úttörőcsapatok által szervezett társadalmi munkaakciók ugyancsak segítik a munkára nevelést, jórészt azzal, hogy a gyerekek, a szúkebb környezetük, az iskola, a község fejlesztésével, csinosításával jobban kötődnek az iskolához, az úttörőcsapathoz, a lakóhelyükhöz. S ezzel „belekóstolnak” a fizikai munkába, próbára teszik erejüket, ügyességüket, szervezőkészségüket. A pályaválasztással kapcsolatos mozgalmi munka során a kirándulások, az országjárások, a táborok kínálnak kedvező lehetőséget, de gyakoriak az üzemlátogatások és a különféle pályaismertetők, valamint az üzemek és az iskolák közötti rendszeres kapcsolatok. Utóbbi különösen eredményes a Nógrádi Szénbányáknál, a FŰTÖBER nagybá- tonyi gyáregységénél, ahol több iskolával (Kazár, Mátra- verebély, Nagybárkány, Nagy- bátony, Kisterenye, Luciáivá, Dorogháza) tartanak kapcsolatokat. összegzésként a felmérés megállapította, hogy az úttörő-sapatok a munkára nevelést. a "á'.yairányítást sokrétűen =7intsen és tervszerűen végzik, segítve a kisdiákok majdani munkahelyi beilleszkedését, pályaválasztását. A további teendőkre feladattervet határozott meg a salgótarjáni járási úttörőelnökség. A cigánylakosság helyzetéről, beilleszkedésének balassagyarmati járási tapasztalatairól esett szó elsőnek szerdán délelőtt Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által létrehozott cigányügyi koordinációs bizottság soron következő ülésén. Mint dr. Győri Sándor, a balassagyarmati járási hivatal elnöke előterjesztésében elmondotta, a járásban él a megye cigánylakosságának egyötöde, több mint hét és fél száz család. Többségük magyar anyanyelvűnek vallja magát, s kökéi egyharmaduk használja aktívan a cigánynyelvet. A cigánycsaládoknál egyre inkább előtérbe kerül a tudatos családtervezés, a legtöbbjüknél egy- négy gyerek van. A foglalkoztatottságról szólva eredményként említette az előadó, hogy a cigánylakosság zömével sikerült megértetni, hogy létbiztonságuk, életkörülményeik javításának alapvető feltétele a munka. Mindezt a számok is bizonyítják: a munkaképes korú cigánylakosság kilencvenöt százaléka rendszeres, vagy alkalmi munkát vállal. Viszont a nők foglalkoztatottságát tekintve már nem ilyen kedvező a kép, hiszen a több mint ezer munkaképes nő közül 312-nek nincs munkaviszonya. Hol és milyen munkát végeznek? E kérdéskörre is kiAz utóbbi időben jó eredményeket értünk el az energiatakarékosságban, de gyorsabb előrehaladásra lenne szükség, az egységes nemzeti jövedelemhez viszonyítva még mindig mintegy kétszerannyi energiát használunk, mint jó néhány, nálunk, gazdaságilag fejlettebb, gazdagabb ország. Ezért is fontos olyan tartalékok felkutatása a közvetlen környezetben fellépő helyi energia- források hasznosítása. A gyarapodó helyi kezdeményezések, ről számoltak be az MTI munkatársai. A geotermikus energia, a termálvíz sokoldalú hasznosításának lehetőségeivel több helyen éltek, a befektetések gazdaságos, és gyoi's megtérülésével kecsegtető kezdeményezéseket energiaracionalizálási hitellel az állam támogatja. Győrött a városgazdálkodási vállalat és az ÁFÉSZ közös beruházással tüzelőolaj helyett termálvízzel oldja meg a virágkertészeti üvegház, a palántanevelő és a húsüzem fűtését, melegvíz-ellátását. Az üvegházban már megkezdődött tért részletesen dr. Győri Sándor, elmondva, hogy a munkavállalók hatvanhat százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik, elenyésző számban vannak a termelőszövetkezetekben. Több mint egyötödük pedig a kereskedelemben, s a közlekedésben helyezkedett el. Általános tapasztalat, hogy a beilleszkedés szinte zökkenőmentes a szakmunkásoknál és a betanított munkásoknál, s nem ritkák közöttük a törzsgárdatagság- gal rendelkezők. Javult a lakáshelyzetük is, az elmúlt tervidőszakban például 264 család került ki a telepi viszonyok közül, de jelenleg még több mint százhúsz család él rossz körülmények között. Ennek megoldására az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket tesznek az illetékesek. A telepek felszámolásának egyik formája a kamatmentes kölcsönnel történő akciós lakásépítés, az ötödik ötéves tervben 46 család jutott ily módon lakáshoz, s a tanácsok valameny- nyi építési telket ingyenesen biztosították. Dr. Győri Sándor szólt még az oktatás, a közművelődés, az egészség- ügyi és szociális gondoskodásról, valamint az állampolgári magatartásról, majd a gyorsabb beilleszkedés elősegítésére feladattervet ismertetett. a geotermikus energia hasznosítása és az év végére befejeződő beruházással évente ötmillió forint értékű olajat takarítanak meg. Hódmezővásárhelyen a kórház 110 ágyas kakasszéki reumaosztályának pavilonját fűtik a termálvíz melegével és ezt — az egyébként gyógyhatású — vizet alkalmazzák a betegek kezelésénél is. Sokoldalú hasznosítására rendezkedett be Mosonmagyaróváron a helyi városgazdálkodási vállalat, amely ezen a télen már a városközpont lakásait fűtötte a több mint 80 fokos hévízzel. A távozó termálvízzel pedig növényházakat fűtenek és fürdőmedencékhez szolgáltatnak kellemes meleg vizet. Szombathelyen sikerrel vizsgázott az ország első olyan biogázüzeme, amely a városi szeméttelep bomló szerves anyagaiból keletkező gázenergiát hasznosítja. A városgazdálkodás’ vállalat és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató V. szombathelyi üzemegységének szakemberei dolgozták ki Járásban Az ülés további részében a cigánygyermekek szervezett iskolára történő előkészítéséről számolt be Gulyás Jánosné, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A helyzet áttekintő értékelése után a konkrét teendőkről szólt. Közöttük szerepel, hogy növelni kell az óvodába járás, az iskola-előkészítés hatékonyságát, akár a hatósági eszközök bátrabb alkalmazásával is; a cigányszülők körében fokozni kell a szemléletformáló, a felvilágosító munkát; teljes körűvé kell tenni a tanköteles korba lépő gyermekek nyilvántartását; nagyobb figyelmet kell fordítani a korrekciós osztályok fejlesztésére. Értékelte a bizottság az elmúlt évi nyári táboroztatás tapasztalatait is, amelyen 9— 13 éves magyar és csehszlovák cigánygyerekek vettek részt. S, mint Kovács Mária táborvezető a kedvező tapasztalatok ismertetése után elmondotta, az idén is sor kerül hasonló táboroztatásra. Ezt követően Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese ismertette az idei munkatervet, majd szólt a legutóbbi tárcaközi koordinációs bizottság ülésén elhangzottakról, végezetül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt a bizottság. a biogázüzem technológiáját, s a télen már a szemétből erjedt metángázzal fűtöttek több műhelyt, épületet és az aszfalt- gyártó üzemet is. Csupán a kísérletek során 67,6 tonna olajat takarítottak meg a nagy metántartalmú biogázzal, amelyből 1,4 köbméter egy kiló tüzelőolaj energiájával egyenértékű. A gáztermeléshez szükséges beruházásokra mindössze 410 ezer forintot költöttek, tehát a költségek már a kísérleti időszakban megtérültek. Az olcsó, köbméterenként mindössze 22 fillérbe kerülő biogázt felajánlották a telep közelében működő Volán-vállalatnak is, mert a biogázüzem évente egymillió köbméter gázt állít elő, amelyből bőven jut még más felhasználónak is. A vállalat szakemberei készek arra, hogy más városok szeméttelepeit is az energia- termelés szolgálatába állítsák. A mezőgazdasági hulladékokból nyerhető hőenergia gazdaságos előállítására ad jó példát a Boly; Mezőgazdaság' (Folytatás a 2. oldalon.) Önellátás, olalmegfak arifás a SieJyi energiaforrások hasznosításával 7 ^ X< ftrs. A cserhátsurányi termelőszövetkezetben korszerű varrógépekkel készítik a helyi és környékbeli asszonyok a Gyöm- rői Ruhaipari Szövetkezet számára azokat a műbőr kabátokat, melynek bérmunkája a közös gazdaság eredményességét növeli. — kj — Kórházi közművelődés Salgótarjánban Egészségnevelés és szórakoztatás Több mint tízéves múltra tekint vissza a salgótarjáni Madzsar József megyei kórház közművelődési tevékenysége. Az országban elsők között kezdték el a betegek gyógyításának „kiegészítéséül” a sokrétű kulturális szolgáltatást. A modern szemlélet alapján az egészségneveléssel és művelődéssel kombinálják az egészségügyi ellátást: egészségügyi ismereteket nyújtanak, képzőművészeti, zenei, fotós tárlatokat mutatnak be a folyosógalériákon, illetve a rádióban. Egyetlen esztendőben mintegy 25 ezer fekvő beteg kerül be az intézménybe — őket tucatnyian látogatják, így van közönsége a különböző kulturális programoknak. A betegek és látogatóik egészségkultúrájának formálása, kulturális igényeik felkeltése és kielégítése mellett az egészségügyi dolgozók szakmai ismereteinek szélesítése, általános műveltségük színvonalának emelése is szerepel a közművelődési célok között. Tizenegy évvel ezelőtt rendezték meg az első képzőművészeti kiállítást, majd 1973- tól vált rendszeressé ez a program. Három osztály folyosóin, a kórtermi ajtók között helyezik el a tárlatokat — eddig 50 művész tisztelte meg munkáival a kórházat. A negyedik kiállítás a pszichiátriai osztály rehabilitált betegeinek bemutatója. Harminc alkalommal mutattak be fotós anyagokat, 1975 óta rendszeresek a kiállítások. Ezek fölött a megyei'fotóklub vállalt védnökséget, a szervező P. Tóth László fotótechnikus, fotóművész. Nagyon népszerű a „becsületkönyvtár”, a betegek önkiszolgáló könyvtára. Elsőként 1967- ben a bőrgyógyászati osztályon indult; ma már 17 letéttel működik. Könyvvásáriási lehetőség három helyen van a kórházon belül, együttes évi forgalmuk eléri a 300 ezer forintot. A Nógrádi Sándor Múzeum segítségével tíz évvel ezelőtt indult el a tárgyi, írásos, hang- és képi emlékek gyűjtése, különös tekintettel a névadó Madzsar Józsefre. Ezt a munkát dr. Cseplák György osztályvezető főorvos, a közművelődési bizottság elnöke irányította. Minden kórházi ágynál hallható az 1968-ban megindított kórházi rádió adása. Tavaly óta hetente kétszer egyórás műsort sugároznak, melynek célja a közművelődési anyagba ágyazott egészségnevelés. A tervek szerint segítséget kérnek a műsorok gazdagításához a miskolci körzeti stúdiótól. Televízió 12 osztályon nézhető, az ingyenes mozielőadás 1978-tól, hétfőnként 50— 120 nézővel folyik. A szervezett egészségnevelési programok „gazdája” dr. Kiscsitári István szakorvos. E téren országos mintaintézet a salgótarjáni kórház, a módszertani tapasztalatokat számos tudományos közleményben leírtak. Színházlátogatást, kirándulásokat, ünnepségeket, továbbképző rendezvényeket is sűrűn szerveznek a kórházi dolgozóknak. Amiben előre szeretnének lépni, az a sporttevékenység: ebben sokkal több lehetőség van, mint amit kihasználnak ! Kárpát! Ferent Vietnamba utazott Kárpáti Ferenc altábornagy, dán katonai delegáció utazott a magyar néphadsereg politi- hivatalos, baráti látogatásra a ka' főcsoportfőnöke. minisz- Vietnami Szocialista Köztár- terhelyettes vezetésével szer- saságba.
