Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-07 / 81. szám

A szovjet könyv ünnepe Salgótarjánban Aki utazásai során, a moszkvai Kalinyin. sugárú­ton, vagy a leningrádl Nyevsz- kij proszpektén kóborolva bekukkantott a hatalmas könyváruházakban is, soha­sem felejti el azt a zavarba- ejtő bőséget, ami ott fogadta. Ugyancsak felejthetetlen, hogy másik példát is említsek Jaltában, a Fekete-tenger partjának örökzöld fák övez­te sétányain a könyvesasz­talkák sora. ami úton-útfé- len megállítja az embert, mint Párizsban a Szajna parti könyvesládikák. ^ jal­tai Csehov-házból jövet egy könyvesbolt kirakata állított meg a nagy orosz író művei­vel telten, a kirakatban ma­gyar nyelvű kiadások is so­rakoztak. A szovjet könyvkiadás vi­lágviszonylatban. is az elsők között van, a hatalmas or­szágban az oroszon túl va­lamennyi nép és nemzetiség nyelvén jelennek meg a könyvek s természetesen, a világ más nyelvein is. Mind a klasszikusok, mind pedig a kortárs írók művei iránt folyamatosan óriási az érdek­lődés, nem is szólva a tudo­mányos és ismeretterjesztő művekről a társadalom- és természettudományok köré­ből és így tovább. A Szovjet­unióban már régóta hatal­mas szerepet tölt be az em­berek életében, hétköznapjai­ban is a könyv, amely válto­zatos gazdagságban és olcsón kínálja az ismeretanyagot és élményt. Mindezt annak kapcsán Je­gyeztük meg, hogy — mint hírül adtuk — Salgótarján­ban ezekben a napokban a szovjet könyv ünnepe van. Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából ápri­lis 2-án nyitották meg azt a szovjet könyvkiállítást, amely a Bányász Művelődési Ház­ban ad ízelítőt a szovjet könyv- és hanglemezkiadás gazdagságából. Valóban csak ízelítőt, de a gondos váloga­tás így is némi áttekintésre ad módot a könyvkiadás kü­lönböző területeiről. Minde­zért a rendezőket, a Mezsdu- narodnaja Knyígát és a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vál­lalatot illeti dicséret. A kiállítás elegáns környe­zetben várja a látogatókat, a rendezés ízléses. Külön fi­gyelmet érdemel a politikai, művek ' nagy választéka, a marxizmus—leninizmus klasszikusain túl Brezsnyev és Kádár János műveinek ki­adásai. A tárlat leglátványo­sabb részét, természetesen, a képzőművészeti albumok, a városokat bemutató díszes kiadású kötetek, a hangle­mezborítók képezik. A le- ningrádi Ermitázst, a művé­szettörténet egy-egy klasziku- sának életművét, a városokat és tájakat, köztük a Krímet bemutató albumok széles ér­Pályázati felhívás a marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága az 1982/83-as tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira és tanfolyamaira: A hároméves általános tagozatra Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton, Pásztón és Hátságon. A hároméves szakosított tagozaton filozófia szakra Ba­lassagyarmaton, politikai gazdaságtan szakra Salgótarján­ban, nemzetközi munkásmozgalom története szakra Salgó­tarjánban. Továbbképző tagozatra, amelyen kétéves és egyéves tan­folyamok indulnak. Kétéves tanfolyam indul a pártirányítás és pártélet kér­déseiből, a szocialista kultúra kérdéseiből Salgótarjánban. Egyéves tanfolyam Indul a káder- és személyzeti mun­ka kérdéseiből, gazdaságpolitikából, a magyar munkásmoz­galom kérdéseiből, a pártoktatás pedagógiájából, szociológiá­ból, világgazdasági kérdésekből, valamint a munka- és üzem- szervezésből Salgótarjánban. A pártoktatás pedagógiájából, gazdaságpolitikából, nem­zetközi politikai kérdésekből, valamint az információs mun­ka kérdéseiből Balassagyarmaton: a szocialista erkölcs kér­déseiből, valamint valláskritikából Pásztón. Az esti egyetem hallgatója az lehet, akit a pártszerve­zet és a munkahelyi vezetés javasol, és sikeres felvételi vizsgát tesz. Az általános tagozatra jelentkezőknek alapfokú, a sza­kosított és a továbbképző tagozatra jelentkezőknek közép­fokú politikai végzettséggel, (illetve, annak megfelelő is­meretekkel) kell rendelkezniük­Az esti egyelem valamennyi tanfolyamára pártonkívüli- ek is kérhetik felvételüket. A tanév szeptember I-tői június 30-ig tart. Hetenként egy alkalommal minden tagozatpn kötelező foglalkozás van. A jelentkezéshez szükséges kérdőívet és a felvételi vizs­gakérdéseket a járási és városi pártbizottságokon szerezhe­tik he az érdeklődők. A kitöltött kérdőívet, az önéletrajzot, valamint két da­rab saját névre megcímzett, bélyeggel ellátott borítékot a munkahely szerint illetékes járási, illetve városi pártbi­zottsághoz kell eljuttatni 1982. április 16-ig. A felvételi vizsgák ideje 1982. május 10-től május 21-ig. Az eredményről a jelentkezők 1982. június 10-ig kapnak írá­sos értesítést. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága deklődésre tarthatnak számot. Igen sokoldalú a szépirodal­mi anyag is, a nagy orosz klasszikusok életművét, a kortárs irodalom reprezenta­tív alkotásait egyaránt meg­találhatjuk a polcokon. Kü­lön említést érdemel a Klasz- szikusok és kortársak című könyvsorozat, amely nagy tö­megek számára készül. Köz­tudott, hogy a magyar iroda­lom orosz fordításban milyen széleskörűen lát napvilágot a Szovjetunióban. A magyar irodalom számára ez a nyelv pótolhatatlan szerepet tölt be kincseink megismertetésében, hiszen olyan világnyelvről van szó, amely sokat tehet — és tesz is — azért, hogy nagy íróink, költőink mun­kássága határainkon s a nyelvhatárokon is túl ismert­té váljon. A kiállításon is láthatjuk, többek között, Pe­tőfi Sándor, József Attila, Fejes Endre műveinek orosz nyelvű kiadását. A kiállítással egyidőben Salgótarjánban a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Nóg­rádi ’ Sándor Könyvesboltjá­ban szovjet könyv- és hang­lemezvásár zajlik. A vásár már az első napok tanulsága szerint is igen élénk érdek­lődést váltott ki, a könyvek gyorsan fogynak. Méltán, hi­szen a választék itt is gaz­dag. A kulikovoi csata történe­te, a Moszkva című kiemel­kedően szép albumok, a Ka­levala című kötetet, általában a képzőművészeti kiadványok aagyon keresettek. Ügyszól­ván percek alatt elfogytak a szakácskönyvek, hogy csak néhány példát említsünk. Kü­lönösen a diákok körében ke­resettek azok a pár forintos képeskönyvek, amelyek nyelvtanuláshoz, illetve gya­korláshoz, kitűnően használ­hatók. A választék gazdag, érde­mes fölkeresni mind a szov­jet könyvkiállítást, mind pe­dig a Nógrádi Sándor Köny­vesboltot ezekben a napok­ban. A kiállítás és a vásár április 10-ig tart. T. E. Ifjúsági pódíumelSadások Szegény emberek A salgótarjáni József Attila Megvei Művelődési Központ konok elszántsággal és kitartó türelemmel foglalkozik a kö­zépiskolás korú fiatalság mű­vészi-szellemi pallérozásával. Rendszeresen meghirdeti az if­júsági pódiumelőadások soro­zatát, melynek darabjai főként az intézmény előadóinak ízlé­se alapján válogatódnak, ám némi beleszólásra nyílik lehe­tőség — csak helyesel hetően — a gimnáziumok és szakközép- iskolák számára is. A fentiek ellenére szerény eredményekkel dicsekedhet a kamaraszínházi sorozat. Leg­fájóbb a budapesti Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem szín­játszóival esett kudarc. Em­lékműsorukat, melyet József Attila alkotói terméséből állí­tották össze, ebben a műfajban a legszínvonalasabbak között tartják számon. Salgótarján több ezres diákserege közül azonban nem egészen fél szá­zan tartották figyelmükre ér­demesnek. S ha már a legeket emlegetjük,, az egészben az volt a legfurcsább, hogy az emlék­műsort maguk a középiskolák kérték, gondolván, jól beilleszt­hető a tananyagba. Szerencsésebb — bár ko­rántsem megnyugtató — fo­gadtatásra talált a budapesti Radnóti színpad produkciója, a Szegény emberek. A színház­terem 645 ülőhelyéből 279-nek akadt, gazdája. Szerencsére ez a feltűnő érdektelenség nem zavarta az előadókat, s él­ményteli színházi esemény ré­szesei voltunk. Pedig a kezdet nem volt ép­pen biztató. A színpadon né­hány széket, puffot, asztalt lát­tunk az intézmény „kelléktáré-, ból” kölcsönözve, semmi mást, látványos díszletet. A darab két szereplőjén sincs semmi különös. Öltözékük szokásos es­télyi ruha: a férfin négerbar­na, feketébe hajló bársonyöl­töny, a lányon hosszú, fekete ruha, piros blúz. Az irodalmi színpadok, tipikus megjelenési „A persely" Liska Dénes „A persely” szerepeket Hámori "•Ildikó, című bohózatából készül tv- Tóth Enikő, Balázs Péter, Re­játék Karinthy Márton ren- viczky Gábor, Székhelyi Jó- dezésében. A vezető opera- zsef, Tahi József, Mikó István tőr: Marczali László. A főbb és Harkányi Endre játssza. formája ez, mentes mindenfé­le stilizéltságtól, a kornak va­ló megfelelés törekvésétől. A kort ebben a levélregény-adap- tációban egyébként is a gon­dolatok, a szóbeli közlések hi­vatottak felidézni. A forma az egyetemesség, az érvényesség távlatai felé nyit kaput., Dosztojevszkij Szegény em­berekje a múlt század közepi orosz középosztály egyik ré­tegének, a csinovnyikoknak drámai tükörképe. A kishiva- talnok emberséges, szép szán­dékainak megsemmisülését vetíti'elénk ej»y olyan világban, környezetben, amely a szelle­mi-érzelmi értékeket nem be­csüli, egyetlen értéket ismer el: a pénzt, a gazdagságot. A levélregény és a belőle készült színpadi mű szereplőinek az utóbbiból van a legkevesebb. Makar Alekszejevics Gyevus- kin emiatt kénytelen elviselni a lelki megaláztatásokat, vé­gül szerelme, az árva hivatal­nokleány, Varvara Alekszejev- na elvesztését, pontosabban „elrablását”. A vagyontalan lány számára is —, ha nem akar éhkoppon maradni — csak a választott út lehetősé­ge adatott meg: szerelem elle­nére hozzákötnie magát a gaz­dag kérőhöz. Dosztojevszkij nagysága főként abban mutat-v kozik meg — mindössze hu­szonnégy évesen aratta ezt, egyben az első sikert —, hogy az egzisztenciális alávetettség mellett érzékelteti hősei érzel­mi kiszolgáltatottságát." lelki szegénységét is — éppen az egymást vállalni nem merő gyávaságuk kifejezésével. S Dosztojevszkijt a társadal­mi meghatározottság mellett legfőképpen éppen ez érdekli: az emberi titok, a/nmak me*-' fejtése. Gosztonyi János a magát színpadra „kínáló” levélre­gényt jó érzékkel állította színpadra. A mű — az íróra igen jellemző — drámaisága töretlenül, fokozódó erősség­gel érvényesül Bencze Zsuzsa puritán rendezésében. A sze­replők gondolatai és cselekvé­sei, a szereplők és a környeze­tük közötti, ellentéteket fino­man érzékelteti. Ebben színé­szei is remekelnek. Különö­sen Venczel Vera mondja- játsza el nagy átélő, belső erő­vel a szeszélyes és kiszolgál­tatott lány szerepét. Keres Emil kezdeti indiszponáltsága fokozatosán megszűnik, s a magára maradás döbbeneté­nek pillanatában klasszisra valló teljesítményt nyújt. Az önsajnálat mellett a figurával szembeni kritikát is kiérezztik játékából. Szerb Antal A világiroda­lom történetében úgy véleke­dik, Dosztojevszkij műveinek befogadásához bizonyos lelki, alkat kívántatik, átéléséhez ajánlatos fiatalnak lenni. Osz­tozom benne. Ezért fájlalom különösen, hogy olyan kevés fiatal vett részt — bizonyára iskolai mulasztások következ­tében — ebben az átélésben. Marad azonban a bizakodás, hogy a megyei művelődési köz­pont Pódium színházi soroza­tának további előadásait töb­ben látogatják. Legközelebb, április 9-én — részben a köl­tészet napjának előzeteseként — Szabó Gyula mutatja tm Színészdal című összeállítását,1 Az időpont változatlan: dél­után négy óra. Sulyok László Forgatás közben Jfj. Fasang Árpád zongoraestje a zeneiskolában Szépnek ígérkező zongora­estre kerül sor április 13-án hat órakor a salgótarjáni ze­neiskola koncerttermében. Ez­úttal ifj. Fasang Árpád zon­goraművész látogat el Salgó­tarjánba, hogy a város közön­sége előtt szólistaként is be­mutatkozhasson. A fiatal zon­goraművész nemrég járt vá­rosunkban, amikor Kodályné Péczeli Sarolta dalestjén a művésznő zongorakísérőjeként szerepelt. Akkor elsősorban muzikális és az előadóhoz al­kalmazkodó játékmódjává} já­rult hozzá az est sikeréhez. Most alkalmunk lesz játéká­nak szélesebb körű megisme­resere. Műsorának első részében Liszt-művek szerepelnek, az É-dúr legenda, az Obermahn völgye és a Weinen, Klagen; variációk, szünet után pedig a nagy lélegzetű Schumann: szimfonikus etűdöket hallhat­juk. A művész édesapja, Fasang Árpád zeneszerző már ismert a hangverseny-látogató kö-i zönség előtt, hisz sok emlé­kezetes hangversenye hozott közelebb hallgatóságához. Bi­zonyára, ifj. Fasang Árpád zongoraművész is belopja ma­gát Salgótarján közönségének szívébe. Éneklő ra/ok Szentes ad otthont az éneklő rajok országos találkozójának, az úttörők e jeles kulturális seregszemléjének április 8—10. között. A városba érkező mint­egy hatszáz pajtás között ott lesznek a Nógrád megyei ver­senyen aranyoklevéllel díja­Altalános Iskola hetedik hl osztályosai is, Telek Imréné vezetésével. A találkozó ideje alatt a résztvevők megismer­kedhetnek a népdaléneklés je­les képviselőivel, a népi hang- . szerek avatott kezű mesterei­vel is. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Világablak 8.56: Beszélni nehéz 9.08: Rahmaninov: Szimfonikus táncok 9.44: Kis magyar néprajz 9.49: Nemzetközi mesefesztivál 10.05: Tjoituna trombita Irta Horgas Béla 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Nóták 11.30: Dietrich—Schumann­Brahms: F—A—E szonáta 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódlák 14.29: Az erdei bűntény 13.05• Fábián Márta cimbalmon játszik 15.26: A Tenkes kapitánya 5. — A puskapor 16.05: Kritikusok fóruma 16.15: Bemutatjuk új felvételeinket 17.05: Ki lesz a bankár? 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.44: Ben ja minő Gigli operafelvételeiből 19.15: Híres zongoraművészek * Liszt felvételeiből 19.40: Tudomány és gyakorlat 20.10: Népdalest 21.05: A magyar művelődés századai 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A cseh filharmónia énekkara énekel 22.56: Fotó — minden mennyiségben 23.ll: A kamarazene kedvelőinek 0.10: Schöck Ottó táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: A Könnyiilnnrl Minisztérium Bartók kórusa énekel 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Hal 10.00: Zenedélelőtl n.3-,: A Szabó család 12.05* Énekszóval muzsikával 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes , 14.00: Kettőtől fél ftatig. .. 17.30: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 18.20: Vörös Sári és Vargá András nótákat énekel 18.45: A Saga együttes felvételeiből 19.30: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 20.20: Az iskolaügy története Magyarországon 20.35: Güns vagy Kőszeg 22.32: Párizsi vidámságok 23.20: Gyulai Gál Ferenc szerzeményeiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tar­talomismertetés. — 17.03: Miskolci zeneművészek pódiuma. — 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. — 17.30: index. A miskolci stúdió gazdaságpoliti­kai magazinju. (A tartalomból: Skála raktár Szirmabesenyőn. — Kovácsok a gépgyárban. — A primőr útja n piacig.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 10.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Országos szakmunkásianu- ló-vorseny kezdődik F.gerben. — A TTT Borsod -megvei «^ervo/r*- tének ügvvezető elnöksége tájé­koztatói tartóit a VII. miskolci nyári egyetem előkészületeiről.) — 18.‘15—13.30: Lap- és műsor- előzetes. TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (ism.) SZ 9.00: Szünidei matiné. Kisfllm- összeállítás 10.00: Delta 10.25: Fiúk, lányok, kutyák. Magyarul beszélő francia film (ism.) 11.50: Alaszkai bozótpilóták. NSZK dokumentumfilm dsm.) SZ 15.00: Iskolatévé: Nyelvtanárok fi­gyelem! Orosz nyelvi tanítás az ált. isk. 4. osztályában 16.10: Hírek 16.15: Az utat csak a szél ismeri. Léghajóval az Alpok fölött 16*50: Kislány vagy kisfiú? Magya­rul beszélő lengyel tévéfilm 18.05: Reklám 18.15: A kécsege. Magyar rövid­film SZ 18.30: Üdülőszövetkezetek. Riport­film 18.55: A közönségszolgálat tájé­koztatója 19.00: Reklám , 19.J0: Tévétorna. SZ 19.15: Esti mese. SZ 19.30: Tv-htradó. SZ 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból 20.25: Tiltott kamerával Atliosz- szon. NSZK rövidfilm. SZ 20.55: A kormeghatározás mód­szerei. Amerikai rövidfilm SZ H,?fl: Összefoglaló n Haladás— Milán KÖ'ép-Európa Kupn Iabdr. rúsó-mérkőzésrÖ1. K öz- vetilés Szombathelyről, fel­vételről SZ 21.45: Alfonzé mondja. Pertrémű- sor. SZ 22.55; Tv-hiradó 3. SZ 2. MOSOK: 28.01: Álarcban. Magyarul beszélő NDK tévéfilm 21.15: Tv-hlradó 2. SZ 21-35: Reklám 21.40: Álarcban. Magyarul beszélő NDK tévéfilm BESZ'l ERCEB ANYA: 11.55: Autósok-motorosek 18.30: A tévéújság sajtóértekezlete 19.10: Esti mese 19-20-- Időjárásjelentés és műsor­ismertetés .3.30: Tv.lurudó 20.00: riport északról. .0.40: Zenés szórakoztatómasor. 22.10: Ez történt 24 óra alatt 22.25: A medve. Tv-komédia Cse- nov színmüve alapján. 23.00: Hírek. t MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: fél l.től. háromnegyed 8-tól és 8- tól: Amoklutú. (14) Színes len­gyel bűnügyi rilm. - Balassa­gyarmati Madách: Kőúr. tünés! Színes, szinkronizált csehszlovák filmvigjáték. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Csúfak és gonoszok. (18) Színes olasz film. — Nagybátonyi Bányász: Hét különleges meg­bízott. Színes. szinkronizált sz.ov- Ipt háborús kalanifilm — Pász­tói Mátra: 01ra «-ól n nattSvyiű Színes, szinkronizált amerikai wes­tern. — Karancslapujtö: Szamurá­jok és banditák. I—fi. (16) Színes japán kalandfilm. 21.15: Alfonzt, mondj* 4 NOGRAD — 1982. ápiilis 7-, szerda j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom