Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
Az erő és az összefogás jelképe CZINKE FERENC TÉRPLASZTIKÁJA A Tároslakók — bár érvényes valamilyen formában minden településre — igyekezete, hogy összetartozásukat, azonos helyről való származásukat külsődlegesen is kifejezzék. Talán nem tévedek: így születtek meg a jelvények. Voltaképpen az ember ősi szokásainak, vágyainak továbbéléséről van szó. Ezredévekkel ezelőtt a nemzetségek, a törzsek is azért választottak maguknak totemet, hogy eredetüket, egységüket, együvé- tartozásukat megmutassák. Jelkép volt a ló, a madár, a szarvas, egy szó, mint száz: mindaz, ami valamiféle szálon elválaszthatatlanul összefonódott a közösséggel. A megyeszékhely várossá nyilvánításának 60. évfordulója alkalmából elkészült Salgótarján jelképe is. Az impozáns térplasztika alkotója Czinke Ferenc grafikus, sZOT- és Munkácsy-díjas, érdemes művész, aki —, mint a megyeszékhelyen élő alkotó, Salgótarján díszpolgára — nagy megtiszteltetésnek érzi a megbízatást. ■ — Korszerű, a világ mai esztétikai állapotával szinkronban levő térplasztikát kívántam — fejtegeti álláspontját. — ©rafikus vagyok, de reneszánszát érzem a teremtésnek, ahol elmosódnak a műfaji határok. A képcsiná- lás nem elég. Hitem, hogy a ma élő művésznek kerítést, kaput, házat, árucsomagolást, oklevelet, bútort — mindent kell terveznie, s mindenben a művészi tökélyt kell adnia, általa igényessé tenni az emberiséget a szépen tartalmas életre. — Milyen jelenségek késztetik az ilyen vélekedésre? — Az élet, a változás, a fejlődés jelenség«. Az esztétika demokratizálódása, ki- szélesedése, a környezet lép fel azzal az igénnyel, hogy a művész, ha valóban az, ne zárkózzon be saját, egyetlen műfajába. A mai művésznek sok mindenhez kell értenie, reagálnia kell környezetének alakulására, szükségleteire. Czinke Ferenc grafikusművészként szerzett nevet és elismerést magának, nemcsak országosan, de nemzetközi téren is. Amit mond, azt hittel, meggyőződéssel mondja. Cselekedni is így cselekszik. Amikor megbízást kapott, hogy készítse el a karancsla- pujtői termelőszövetkezet kerítését és kapuját, egyáltalán nem tartotta lealázónak a kérést. Sőt, azon igyekezett, hogy megbízatásának művészi szempontból a lehető legmagasabb színvonalon tegyen eleget. A fa megmunkálása az újdonság erejével hatott és ragadta magával alkotókedvét, fantáziáját. Egyáltalán nem véletlen hát, hogy —, amikor Kugel Tiborné, a városi tanács elnökhelyettesének ötlete nyomán rá esett a választás — örömmel mondott igent a felkérésnek. Salgótarján jelképe, mely Zagyvapálfalva határában, a benzinkúttal szemben kapott helyet, vasból, betonból, fából és üvegből készült. Valóban magába sűríti mindazt a gondolati tartalmat, amelyet a nagy hagyományú munkástelepül^ múltjával, mindennapi létével kifejez. Tartó- szerkezetének vasgerince a fiatal VEGYÉPSZER gyáregységből került ki. A térplasztika „szárnyai” orgonasíp-rend- szerükkel a repülést juttatják eszünkbe, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek DEXION-Sal- gó elemeiből készültek. De felhasználta a művész a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a síküveggyár, a karancslapujtői Agrofa termékeinek anyagát, s a legrégibb múltú iparág, a szénbányászat szimbóluma, a csákány is fontos szerepet kapott. — Ezek így együtt üzennek — vallja a művész. — Az anyagok, a tárgyak ösz- szefüggései adják a mű dimenzióját, válnak az igazság, a leélt múlt, a jelen alkotóelemeivé. Olyan új összefüggésbe kerültek itt egymásba sűrűsödve a jelképhordozó elemek, hogy kilépve hagyományos helyzetükből életre kelnek, és együttesen emelődnek be egy adott magas művészeti szférába, s válnak jelképhordozóvá, azaz, emlékművé. A mű megszületését magukénak érezték a város üzemei. Például a városgazdálkodási vállalat kommunista műszak keretében rendezte a környezetet, a posztamens kikövezésére a salgói bányából egészséges bazaltköveket .szállítottak. A csodálatos formájú sziklák Salgótarján testvérvárosait szimbolizálják: Kemerovót, Besztercebányát, Vantaat, valamint az elkövetkező negyediket. Az EMÄSZ az emlékmű világítását oldoti a meg. — A faoszlopkötegek a bányászcsákányokkal a leélt múlt, a gyökerek — mondja Czinke Ferenc. — Ebből ko- vácsolódott és gyöngyözött ki Salgótarján igazi várossá, iparával megszülve a teremtő munkásosztályt. Emlékművem az érkező köszöntése, és gesztus a búcsúzónak. A térplasztika ünnepélyes avatását ma délután fél három órakor tartják. Beszédet dr. Fancsik János országgyűlési képviselő, a Madzsar József Kórház osztályvezető főorvosa mond. Salgótarján újabb esztétikai értékkel gazdagodik. (sa) A javuló vendéglátásért Igazán örvendetes, hogy Salgótarján híre egyre jobban terjed nemcsak az országban, hanem külföldön is. Egyre több idegen fordul meg a városban, gyönyörködik a megyeszékhely átépítésében, s élvezi , városunk szívélyes vendéglátását. Vendéglátását, s szó szoros értelmében. Hiszen szívesen fogadjuk a külföldieket, csakúgy mint az ország más vidékéről érkezőket, s mondjuk meg őszintén, maga a vendéglátóipari vállalat is egyre többet tesz a vendégsereg igényének kielégítésére. Megkezdődtek a munkálatok városszerte a vendéglátóipari egységek szépítésére, átalakítására. A megyeszékhelyen felújították a Saígó éttermet és eszpresszót. Ugyanitt az étterem előtt új kerthelyiséget is létrehoztak. Mivel a városban nagyon-nagyon kevés a zöld terület, ezért elsősorban a különböző teraszok kihasználására törekszik a vendéglátóipari vállalat. A Pécskő presszó előtt például bővítették „a sátortábort”. Már elkészült a teljes terasz beépítése, így az idegenek és a városbeliek egyaránt a szabad levegőn tölthetik pihenő idejüket. Üj típusú sátrak kerültek a • ll'lllllk IIII Ilmái Miit * »»;ln Borsodi Söröző és Ételbár elé is. Már a helyszínen vannak a Kővár teraszának asztalai, székei, csak az időt várják, hogy megnyithassák a szórakozás ezen lehetőségét is a vendégek előtt. Italból, hűsítő italból nem lesz hiány az idén sem. A legnagyobb figyelmet azonban az ételek minőségére és választékára fordítja a vendéglátó-vállalat. Például prémium- feltételnek szabta, hogy ételből az úgynevezett melegkonyhás üzemek minél több egyedi féleséget kínáljanak a vendégeknek. Ezzel az ételek választékának bővítését kívánják elősegíteni. Újdonság lesz az osztályos éttermekben, hogy az idegenforgalmi szezonra magyar—német nyelvű étel- és itallapok kerülnek az asztalokra. Bővítik a vendéglátó egységek számát is a városban. A zagyvapálfalvai városrészen, a benzinkút mellett nemcsak a városrész lakóinak, hanem az autósok jobb ellátása érdekében új bisztró építését tervezik, s megnyitására még ebben a szezonban sor kerül. Nemcsak a salgótarjániak, hanem az ország számos más részéről, a megyeszékhelyre érkező idegenek kedvenc kiránduló helye Eresztvény. Itt a nyáron az úttörők is felütik tanyájukat. Ahogyan a vendéglátóipari vállalat vezetői fogalmaznak, Eresztvény rendben van. Befejeződött a Napsugár étterem korszerűsítése, elkészült a nagy terasz, ugyanilyen teraszt készítenek a Salgóvár étterem előtt is. Ez a rész elsősorban a hűsítő italok és az árukínálat szempontjából kiemelt területként szerepel a vállalat tervében. A vendéglátóipari vállalat az idén már szinte teljesen átvette az iskolai étkeztetés biztosítását. Ezért a salgótarjáni nyári váltó- és napközis tábor étkeztetését is a vállalat látja majd el. Szinte ugrásra kész a vendéglátóipari vállalat valamennyi egysége és személyzete, nemcsak a város, hanem az idegenforgalmi igények kielégítésére is. Ahogyan mondják, most már csak jó idő szükséges ahhoz, hogy megnyíljanak a teraszok, jöjjenek a vendégek, s megelégedve vigyék el Salgótarján hírnevét szórté az országba, de a határainkon túlra is. — So — A beszterce-telepi játszótéren Salgótarjánban — kj — Rákszűrés — mindenki javára Gondoskodás Az időskorúakról való gondoskodás szerves része a szociális gondozás, amely a tanácsok szakigazgatási szerveinek irányításával történik. Salgótarjánban az elmúlt évben rendszeres segélyben részesült 130 idős ember, az egy főre jutó segély több mint 1300 forint. Rendkívüli segélyt utaltak ki 946 embernek, szociális* étkeztetésben pedig 242 öreget vontak be. A városban a gondozási feladatokat hét hivatásos területi gondozónő, és 27 tiszteletdíjas látja el. A gondozásban részesültek száma tavaly 106 volt. Mint ahogy arról már lapunk hasábjain hírt adtunk, március elsején Salgótarjánban, a tüdőgondozó épületében elképzeléseink találkoztak a lakosság igényeivel, a berendelés időpontját mindenki betartja, sőt olyanok is jelentkeznek nálunk, akiknek nem küldtünk értesítést. A szűrés megkezdte működését a nő- gyógyászati rákszűrőállomás, Tiszt újítás a városi TIT-szervezetben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat életében az idei év jelentős esztendő: az alapszervezetek, a városi, járási és megyei szervezetek küldöttgyűlése után a társulat is megtartja országos ösz- szegzését, VIII. küldöttgyűlését. Megyénkben már valamennyi szinten lezajlottak az elmúlt öt év munkáját értékelő tanácskozások, meghatározták a következő ötéves időszak legfőbb teendőit is. A TIT városi szervezete március 20-án a salgótarjáni Mérleg utcai székházban rendezte meg tisztújító küldött- gyűlését. A megyeszékhely értelmiségeinek 88 képviselőjét Patakiné Kerner Edit szavalata, valamint Gyurcsik László és Csaba Péter gitárosénekes Salgótarjánról szóló dalcsokra köszöntötte, szellemesen, a várossá nyilvánításának hatvanadik évfordulóját ünneplő településhez méltóképpen. Az elnökség beszámolóját Pollágh Tibor titkár ismertette. Öt év alatt Salgótarjánban 9630 előadást és rendezvényt szervezett a TIT, s több mint 300 ezren vettek részt ezeken. Általánosságban fogalmazhatjuk meg: tartalmában, formáiban és módszereiben fejlődött az ismeretterjesztő munka, a tevékenység közelebb került a mindennapi élet, a termelés szükségleteihez, az emberek, rétegek, csoportok sajátos igényeinek kielégítéséhez. Eredményesen dolgoztak az alapszervezetek :~áz SKÜ-ben, a vasöntöde és tűzhelygyárban, az öblös- és síküveggyárban, valamint a számviteli és pénzügyi főiskolán. A résztvevők megválasztották a tizenhét tagú elnökséget, valamint az ügyvezető elnökség öt tagját. Hárman közülük új emberként, első ízben kerültek be a testületbe. A városi szervezet ügyvezető elnöke dr. Hajdú Katalin, a városi tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, - egyik elnökhelyettese dr. Kun András, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, titkára Zengő Árpád. Az ügyvezető elnökségnek korábban is tagja volt a városi pártbizottság munkatársa, Letovai Ildikó elnökhelyettes és Pollágh Tibor, a TIT megyei szervezetének főmunkatársa. Jelentős társadalmi összefogással készült el az Arany János utcában a kistarjám lakóterületi sportkör számára az a kondicionáló-tornaterem, ahol naponta délutánonként különböző foglalkozásokon vehetik igénybe a mozgást kedvelők a gazdag sportszerválasztckot. Az erőnléti edzésekhez bordásfalak, teremkerékpárok, szobaevezők és más eszközök biztosítottak. ' — kj — amely lehetővé teszi, hogy a tüdőszűrésre beidézett nők egyúttal rákszűrésen is részt vehessenek. Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az új kezdeményezés, élnek-e a nők e mindenki számára hasznos és ajánlatos lehetőséggel? A választ dr. Telek György, megyei onkológus főorvostól kaptuk; — Úgy érezzük, hogy haszna máris észlelhető, mert a röpke két hónap alatt felderítettünk olyan kezdeti stádiumban levő elváltozásokat, amelyek eredményesen gyógyíthatók, megszüntethető!:. Kérésünk csak annyi, hogy továbbra is az eddigiekhez hasonló lelkiismeretességgel jelenjenek meg a hölgyek a szűrésen! Az együttműködés gyümölcse Salgótarjáni bajnok Csak néhány hónapja kötött együttműködési szerződést a salgótarjáni ötvözetgyár és a városi MHSZ modellezőklub, mely az idén már az üzem égisze alatt működik. Az együttműködés máris sikereket hozott. A kör három tagja Pákozdi Mihály — válogatott kerettag — Havran László és László Zsolt ifjúsági versenyző képviselte a megyét a Dorogon megrendezett országos hajómodellező-bajnokságon. A 36 induló csapat — több mint másfélszáz versenyző — mezőnyében ' a nógrádiak az első tíz között végeztek. Pákozdi Mihály D/M kategóriában hajójával a legjobb eredményt érte el, országos bajnok lett. Havran egy elhibázott start ellenére is — mely megfosztotta a dogobótól — az első tíz között végzett. Ifjúsági versenyzőnk is helytállt a mezőnyben. A felkészülésen túl a részvételhez is hozzájárul a patronáló gyár, járművet biztosítva a versenyzők és a hajók szállításához.
