Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-03 / 79. szám
/ Eszolf-magyarországl seregezem'e Megnyílt a 12. tavaszi tárlat Az észak-magyarországi képzőművészek hagyományos szemléje, a salgótarjáni tavaszi tárlat pénteken délelőtt nyílt meg a Nógrádi Sándor Múzeumban. Az eseményen a művészeken kívül jelen voltak a művészeti értékeket kedvelők és becsülök, a közönség, valamint a megye és a megyeszékhely politikai és állami életének képviselői. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum Álba kórusának színvonalas szereplése, a művészetek jelentőségét méltató összeállítás után dr. Szitt.ner András, Salgótarján város Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet. Elöljáróban két jelentős eseményre emlékeztette a hallgatóságot: idén ünnepeljük Salgótarján várossá nyilvánításának 60 évfordulóját, s a , tavaszi tárlat megnyitása egybeesik hazánk felszabadulásának évfordulójával. A továbbiakban szólt arról, hogy a kiállítás az évek során szervesen beépült a város életébe, országosan is rangot vívott ki magának. Az alkalom nem egyszerűen szakmai fórum, ahol a képzőművészet különböző ágaiban dolgozó művészek találkozhatnak, cserélhetnek véleményt, hanem a közösséggel való szembesülés színhelye is. A képzőművészek területi szervezete, a helyi városi tanács és múzeum 12. alkalommal megrendezett tavaszi seregszemléjén 109 művész 203 alkotását mutatják be. A látogatók a kifejezésmódok sokféleségét csodálhatják meg. Erről mondotta dr. Szittner András: „A tárlat eszmeiségét mindenekelőtt a felsorakozó művek gondolati gazdagsága, érzékeny valóságlátása jelenti. Ugyanakkor a kifejezés- módok sokféleségével találkozunk, hiszen a tavaszi tárlat korábban sem kötötte, ma sem köti magát stiláris dogmákhoz... Mintegy apellálva arra az oszthatatlan társadalmi bázisra, amelyikben mindenki megtalálja, vagy megtalálhatja a maga számára legtöbbet mondó művet, aminek örülhet... S csiszolódik egyiken is, másikon is, elfogadja a különböző belső rendből fakadó alkotásokat”. A hagyományokhoz híven a legkiemelkedőbb műveket lét. rehozó művészeket megjutalmazták. Salgótarján város Tanácsának nagydíját Szabó Tamás szobrászművész, a megyei tanács különdiját Iványi Ödön festőművész érdemelte ki. A bányagépgyár és a VEGYÉPSZER festészeti díját Szakái Ágnes, az SKÜ és a Salgótarjáni Ruhagyár grafikai díját Muzsnai Ákos, a síküveggyár és a BRG szobrászati díját Benedek György kapta. Balassagyarmat és az üzemek különdíjával Földi Péter és Kovács Péter festőművészt, Bobály Attila és id. Szabó István szobrászművészt, valamint Czinke Ferenc grafikusművészt tüntették ki. A megnyitón adták át a városi tanács 1977-ben alapított Pro Arte — Salgótarján elnevezésű aranydiplomáját és plakettjét, Somogyi József szobrászművész alkotását. A művészeti nevelés és ízlésfejlesztés terén végzett kiemelkedő munkájukért hárman részesültek az elismerésben: Kő Pál szobrászművész, Somogyi Pál belsőépítész és Tóth Elemér újságíró, a NÓGRÁD kulturális rovatának vezetője. Zsuffa Miklós ünnepi köszöntője Üdvözlő KÁDÁR JÁNOS elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ' elnökének, ............. L ÁZÁR GYÖRGY eívtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében őszinte üdvözletünket és baráti jókívánságainkat küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri Magyarország összes dolgozójának, nemzeti ünnepük, az ország fasiszta iga alóli felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából. A szovjet hadsereg, teljesítve felszabadító küldetéséi 1945. április 4-én befejezte a hitlerista betolakodók kiűzését a magyar földről. Magyarország munkásosztálya, parasztsága, értelmisége saját sorsának irányítójává vált, a kommunisták pártjának vezetésével történelmileg rövid idő alatt felépítette a haladó szocialista államot, modern ipart és magas termelékenységű mezőgazdaságot hozott létre, jelentős sikereket ért el a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a népjólét emelésében. Az elmúlt éveket a Szovjetunió és Magyar- ország gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös együttműködésének elmélyülése fémjelezte a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén. A nagy október zászlaja alatt született szovjet—magyar barátság a marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló elválaszthatatlan szövettávirat ségbe kovácsolta országaink népeit. E szövetség éltető ereje a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt igaz, testvéri kapcsolata, nézetazonossága és szoros együttműködése. A Magyar Népköztársaság, a szocialista közösség szilárd láncszemként jelentősen hozzájárul a baráti országok egységének erősítéséhez, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége továbbfejlesztéséhez. A Magyar Népköztársaság következetesen békeszerető külpolitikát folytat, a nemzetközi küzdőtéren határozottan védelmezi a szocialista államok egyeztetett irányvonalát, töretlenül síkraszáll a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéér*, az európai és az általános béke megszilárdításáért. Ebben rejlik a Magyar Népköztársaság tekintélyének széles körű és megérdemelt elismerése a világbán. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikerekét kívánunk önöknek, kedves barátaink, az ország valamennyi dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongreszusa által kitűzött nagy és felelősségteljes feladatok végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjéért és biztonságáért vívott nemes harcban. Éljen örökké a szovjetunió és Magyarország testvéri népeinek megbonthatatlan szövetsége ! LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, NYIKOLAJ ALEKSZANDROVICS TYIMONOV a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, , (Folytatás az 1. oldalról.) lást követő történetében. A felszabadulás az a mérföldkő, amely nemcsak e ház, hanem az egész magyar haza történetében sorsfordulót jelent — kezdte ünnepi beszédét Zsuffa Miklós, majd így folytatta: — A hosszú elnyomás után Í945. április 4-én visszanyertük nemzeti függetlenségünket, és a szabad hazában lehetőség teremtődött a szabadságharcos elődeink, a dicsőséges Tanácsköztársaság eszméinek valóra váltására. A fasizmus legyőzésével hazánk is elindulhatott a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útján. Ezért a • legnagyobb ünnepünk április 4.-e, az új népi demokratikus Magyar- ország születésének szimbóluma. Abban a világméretű küzdelemben, amelyben az emberség legyőzte az embertelenséget, a humanizmus a barbárságot, a békevágy a háborút, a Szovjetunióé volt a döntő szerep. Nagy ünnepünk alkalmával őszinte megbecsüléssel köszöntjük felszabadítónkat, a szovjet népet. Hálával és kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták szabadságunkért, akik a háború után segítettek az élet újraindításában, a szocializmus építésében. Soha nem felejtjük el az illegális kommunistáknak, internacionalistáknak, az antifasiszta mozgalom bátor harcosainak, partizánoknak önfeláldozó hőstetteiket. Kegyelettel őrizzük a megyénk felszabadításért elesett hősi halottak, mártírok emlékét. Felszabadulásunk ünnepén megbecsüléssel gondolunk azokra, akik a háború bénító rombolása után az életet adó munkát elindították, akik szervezték az újjáépítést, akik élére álltak a demokratikus átalakulásnak. Büszkék vagyunk arra, hogy megyénk, iparmedencénk munkásmozgalmi tradíciójához híven kezdettől fogva pártunk szilárd bázisává vált. A dfszünnepség szónoka ezután arról szólt, hogy 37 év országépítő munkájának eredményei azt bizonyítják: felszabadításunkért, az új társadalomért harcolók áldozatai nem voltak hiábavalók. Történelmi fejlődésünk legnagyobb vívmánya a dolgozó nép hatalmának a megteremtése volt. Mint mondotta, a változások anyagi bázisát a gazdaságban végbement nagyarányú fejlődés biztosította. A kétmillió új lakás építése azt jelenti, hogy lakosságunk több mint fele új otthonba költözött. Kiterjedt gyermekintézmény-hálózatunk mindenki számára elérhető egészségügyi ellátásunk nagy vívmányaink közé tartozik. A szocialista kulturális forradalom eredményeként megszűnt a műveltségi monopólium.- De szólt szűkebb hazánk a megyénkben végbement változásairól is. A 37 év a hajdan sanyarú megélhetést biztosító nógrádi táj évszázados hátrányát pótolta. Gyökeresen megváltozott a megye településeinek arculata. Korszerű lakások, lakótelepek, közintézmények. kommunális létesítmények épültek megyeszerte. Zsuffa Miklós visszaemlékezett azokra a törtélelmi évfordulókra, amelyeknek ünnepségsorozatát a 25 évvel ezelőtti tavaszra is emlékezve tartottuk meg, így a munkásőrség, a KISZ zászlóbontásának negyedszázados évfordulóját. Szólt a külpolitikai eseményekről, s ennek kapcsán kij elentette: — A mi pártunk, népünk alapvető érdeke és törekvése, hogy folytathassuk építő munkánkat, hogy elkerülhessük egy újabb világháború felmérhetetlen pusztítását Ezért továbbra is erőfeszítést teszünk a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása mellett, a sokoldalú kapcsolat erősítésére. Ünnepi beszédét így fejezte be: — Miközben • felszabadulásunk 37. évfordulóját ünnepeljük emlékezünk, tapasztalatokat összegzünk új feladatok végrehajtására készülünk. Így van ez rendjén, így válik ünnepünk is igazán új sikereink forrásává. Pártunk nyílt, őszinte, a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazásán nyugvó politikájából következik, hogy ünnepeinken, ünneprontás nélkül tudunk egyaránt szólni sikereinkről, gondjainkról, megoldandó feladatainkról. Legfontosabb teendőnk most az, hogy következetesen hajtsuk végre ennek a politikának a XII. kongresszuson hozott határozatait, ehhez kapcsolódó helyi feladatokat — fejezte be ünnepi beszédét Zsuffa Miklós. A diszünnepség során Salgótarján és a megye amatőr színjátszói és szólistái szórakoztatták az évforduló tiszteletére rendezett ünnepség résztvevőit. Kitüntetések április 4. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulása 37. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Hankó János nyugdíjas, Nógrád megyei tanácselnök-helyettesnek. A Munka Érdemrend, arany fokozata kitüntetést kapta Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese; Gazsi Zoltán, a Nógrádi Szénbányák mű szaki-gazdasági tanácsadója; Jelűnek Tibor nyugdíjas, a Kisterenvei nagyközségi Tanács elnöke; Jessze Károly nvügdíias. r Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei igazgatósága vezetőié; dr. Juhász GT,ula. az Üvegipari Művek Sal- gó*ar<áni Síküveggyára igazgatóla. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Berta István. az érsekvadkerti Mf*g"nr—Coenszk'vák Barátság nvn"r''',oq minőket Béres Zoltán. a Volán a-'. Vállalat osz- tál; Beesik Bála itkei Innlv Tsz elnöke: Cserháti Zoltán! a szügyi Madách Imre Tsz elnöke, Gergely Sándor, a karancslapujtői Karancs Tsz elnöke; Godó István, az Üvegipari Művek Salgótarjáni öblösüveggyára üvegfúvója; Gulyás Imre, a Nógrád megyei Távközlési Üzem műszerésze; dr. Jakubecz József, rétsági járási főorvos; Kazinczy Gyula, az Üvegipari Művek Salgótarjáni öblösüveggyára igazgatója; Kirisics Lajos, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek esztergályosa; Kovács Sándor, a Nógrád megyei Tanács VB gazdasági hivatal vezetője; dr. László Mária, a Balassagyarmati városi Tanács kórház-rendelőintézet osztályvezetőfőorvosa ; Nagy Pál Máté, a Nógrádi Szénbányák csapatvezető frontmestere: Timmer Zoltán, a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Andó Istvánné. a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat el- adóia: Bagoly Béla. az ötvözet- gvár műszerésze: Berta Sándorné. n szaingvezetőie. Co^’*d1 János, a Szé- caénvl Tp.O.ác® VB titkára; Farkas sándorné dr.. a Nógrád megvei Ta.náca VB osztályvezető-helyettese; Fekete Róalkalmairól bertné, a Nógrád megyei Szolgáltató Ipari Vállalat forrasztója; Gecse Pálné, a PÁVA ruhagyár jánosaknai telepe vasalónője; Gordos Lászlóné, a litkei Ipoly Tsz állattenyésztője; Janecskó János, a nőtincsi Naszályvölgye Tsz csoportvezetője; Krátki János, a Cserhátvidéki Tsz bokori géplakatosa; Lengyel Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár lakatos csoportvezetője; Mankher György, a Salgótarjáni Kohászá- ti Üzemek huzalmű gyárrészleg főmérnöke: Martus János, az ötvözetgyár olvasztára; Mester József. a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője; Palotás József, a salgótarjáni Nógrádi Sándor Üttörőház igazgatója; Szabó Aladár, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek személyzeti és szociális igazgatója; Szvet- lik István. a balassagyarmati Ipr.lv Bútorgvár asztalosa; dr. Ta- máskovics Nándor. r£ ötvözet'zvár ieeegntóia: Varea Rudolf, a Nógrádi Szénhánvák villanyszerelő csoportvezetője. Április 4. nlkaimából kPünteté- sek átadására került sor a munkásőrség Nógrád meglel parancsnokságán. számos vállalatnál, in- tézménvnél nyúHották át a Kiváló dolgozó kitüntető jelvényt és pénzjutalmat 2 NÓGRÁD - 1982. ópiilis 3., szombat j Üdvözlő LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, NYIKOLAJ ALEKSZANDROVICS TYIHONOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva, Kreml Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács és Minisztertanácsa, égés? dolgozó népünk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából küldött szívélyes üdvözletüket és elvtársi jókívánságaikat. 37 esztendeje annak, hogy 1945. április 4- én, a győzelmesen előrenyomuló Vörös Hadsereg hősies harcok és nagy áldozatok árán felszabadította Magyarországot a fasizmus igája alól. Ezzel új fejezet kezdődött a magyar nép történetében. Megnyílt előtte a lehetőség, hogy saját kezébe vegye sorsának intézését, s a munkásosztály pártjának vezetésével elinduljon a társadalmi haladás, a szocializmus építésének útján. Az elmúlt, történelmileg rövid időszak alatt népünk lerakta és megszilárdította a szocializmus alapjait, s jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatait megvalósítva a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. Országépítő tevékenységének nélkülözhetetlen erőforrása, sikereinek legfontosabb biztosítéka az a testvéri barátság, sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés, amely pártunkat és országunkat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a világ első szocialista államával, a kommunizmust építő szovjet néppel összeköti. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a magyar és a szovjet nép történelmi kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveire, eszméink, céljaink, alapvető érdekeink azonosságára épülnek. Egységünk, testvéri barátságunk szilárd és megbonthaTáviraiváltás távirat tatlan. Meggyőződésünk, hogy országaink és népeink szoros szövetsége és együttműködés« a jövőben is tovább mélyül és erősödik. A Nagyar Népköztársaság a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival összefogva aktív részt vállal a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében, síkraszáll a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, minden haladó társadalmi erő egységének erősítéséért, a szocialista közösség nemzetközi céljainak megvalósításáért, a haladás és a béke ügyének győzelméért, az enyhülés vívmányainak megőrzéséért. A magyar népet őszinte örömmel töltik el azok a kiemelkedő eredmények, amelyeket a szovjet nép lenini pártja vezetésével a kommunista társadalom építésében elér. Cselekvőén támogatja a Szovjetunió békeszereflÜ lenini külpolitikáját, amely a jelenlegi bö-i nyolult nemzetközi helyzetben is a nemzet-' közi béke és biztonság megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a konfliktusok békés, tárgyalások útján történő rendezésére, a társadalmi haladás előmozdítására irányul. Megköszönve nemzeti ünnepünk alkalmából küldött jókívánságaikat, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek, s önökön keresztül a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, r. Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és Minisztertanácsának, az egész testvéri szovjet népnek. További kiemelkedő sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, az emberi haladásért, a világbékéért vívott fáradhatatlan küzdelmükben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kemerovo és Nógrád megyék között Hazánk felszabadulása 37. évfordulója alkalmából táviratváltásra került sor a két testvérmegye, a szibériai Kemerovo és Nógrád között. A két távirat így hangzik: „GÉCZI JÁNOS elvtársnak MSZMP Nógrád megyei Bizottság I. titkárának, Salgótarján. Kedves elvtársak! Nemzeti ünnepük, Magyarország fasizmus alól való felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából baráti üdvözletünket, szívélyes gratulációnkat és jókívánságainkat küldjük Nógrád megye kpmmunistáinak és valamennyi dolgozójának. őszintén örülünk azoknak a sikereknek, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a népi hatalom ideje alatt az önök országának dolgozói a gazdasági, a politikai, a szellemi élet területein elértek. Nemzeti ünnepük alkalmával szívből kívánunk önöknek, kedves barátaink új és nagy sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. Erősödjék és fejlődjék megyénk sokoldalú együttműködése! Éljen ,a szovjet és a magyar nép, az SZKP és az MSZMP megbonthatatlan barátsága! Kommunista üdvözlettel: L. A. GORSKOV SZKP Kemerovói területi Bizottságának első titkára” „SZKP Kemerovo területi Bizottsága első titkárának L. A. GORSKOV elvtársnak Kemerovo, Szovjetunió Kedves Gorskov elvtárs! Hazánk felszabadulásának 37. évfordulóján Nógrád megye kommunistái, valamennyi dolgozója nevében szívből köszöntjük önt és a kemerovói terület egész lakosságát. Tisztelettel emlékezünk a felszabadító szovjet hadsereg győzelmes harcára, s hálával gondolunk a szabadságunkért elesett hősök- re. Országaink,' megyéink jelenének, jövőjének formálásában szilárd alapot és hatalmas ösztönző erőt jelent népeink, pártjaink internacionalista kapcsolata és a közös célon alapuló, tovább mélyülő testvéri barátsága. Az évforduló alkalmából őszintén kívánunk önöknek további sikereket a kommunizmus építésében, az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a világ békéjének megvédéséért folytatott harcukban. Elvtársi üdvözlettel GÉCZI JÁNOS, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára”
