Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
ALMATERC Juhász Van, ahol „minden kézre áll”, ahol minden együtt jelentkezik, ahol megszólalnak még a dűlőnevek is. Mert ismerik valamennyit nem csupán az idősek, a középkorúak, a fiatalabbak is. Szalma teresen könnyű helyzetben a krónikás: a tanács, a karancssági közös hivatal elnöke is' éppen a társközség, Szalmatercs szülötte, erős ipari kötődésekkel, hiszen maga is onnan került a tanácsi tisztségbe, nem is olyan régen. De itt a „páncélban” őrzik azt a ritka kincset is, azt a megyei monográfiát, amelyből meríteni mindig külön gyönyörűség az útonjárónak. — o — o — o — o-------o — J uhász Márton tanácselnök tehát felüti a nagy „Borosz- ky”-t Szalmatercsnél; annyi bizonyos, hogy egy 1332-es pápai tizedjegvzék már említi. Aztán itt egy másik érdekes adat — Szalmatercsy Mihály és a hírhedett északi Bebekek leszármazottja (Krasznahorka várát is bitorolták egy időben, de Pelsőc volt az igazi fészkük) is volt itt birtokos 1548 tájékán. Aztán meg Tercsy György, sőt egy újabb jelentős irodalomtörténeti emlékeket érintő név is előrekerül: Maithé- ni Anna (csak nem Madách Imre édesanyja?!) is volt itt birtokos. A Koháryak idejében meg nemes falunak ismerték el, aztán érdemes említésre még a Ruttkay-kúria, talán éppen ez álldogál még egy majorjéle közelében az úton túl, a Ménes-patak árteréhez közel... Hát nagy történelme volt az bizonyos 1 Már a néveredetet is többféleképpen közelíti meg a hozzáértő tudomány. A megyei monográfia, az újabb keletű, valahol azt teszi fel róla: a X. század derekán besenyőbetelepülés volt és hogy a „szalma” sem más, mint török eredetű örségeröd, vagy másként határőr besenyő nyelven. De mégis lehet benne valami, hiszen a korai honfoglaláskori gyepű (a régi bolgár dukátus területén) errefelé húzódott és igaz az is, hogy akárki megmutatja legalább karlendítéssel a községből — merre van a Klára-bérc, ahol viszont erősséget jegyzett meg a régi krónikás. A Teres meg szláv eredetű és a birtoklás rejlik benne. — O — O — O'— o-------o — S zalmatercs sokarcúságán ma is, régen is meghatározó Márton tanácselnök az akkurátus rend, az egymásra hatással levő tisztaság, az Hbcjáráson” olyan emberek hajthatatlanságával, rendíthetetlenségével, akik megszokták, hogy körülöttük minden rendben legyen. Most például az út mentén egy sekélyes területet töltenek fel és társadalmi munkával építenek ott parkot. Pedig már egy van is éppen az egyéni stílusjegyeket is őrző művelődési ház előtt — azt éppen ottjártunkkor gondozta, festette padjait Németh Rezső és felesége —, amelyet viszont sok más szem- revaló, korszerűen-szépen megépített lakóházzal együtt a szalmatercsi idős Vadas Gyula építész tervezett. Nahát, közülük is talán az egyik legszebb, ahogy a többiek mondják „Hegedűs Őszi” — Hegedűs Oszkár festő szakmunkás — háza. De bizony meggyőző Juhász Lászlóé, vagy Juhász Mártoné is! Jelenleg is vagy négy házat építenek Szalmatercsen és hogy „adnak magukra az építők" az mindenképpen indokolt. Adott itt magára a régi szalmatercsi ember is — nagyobbrészt kis földön gazdálkodók voltak valamennyien — példának okáért az 1918-ban épített, Juhász József-féle, ma is megkapó, fahomlokzati díszítésű porta győzhet meg erről akárkit. Na, ha akkurátus is, rendszerető is, akkor más nem is lehet, mint munkapárti ez a szalmatercsi ember. A régebbi időkben elsőként a bánya vitt el innen a földekről munkaerőt, talán, vagy tízen lehettek a legelső szal- Vcszelovszki Béla szakszerve- matercsi bányászok, később aztán jóval többen kerültek a leli bizalmi. nagyforgalmú út menti községből a bányákba, majd a megyeszékhely fejlődő ipari üzemeibe — nos, ez a kép ma is érvényes. Talán a bányász kevesebb, mint a közeli múltban, de annál több az iparos! Azt mondja a helyet is, meg a helyzetet is mindenképpen jól ismerő tanácselnök, hogy talán négy fiatalnak nincs szakmája, de „ez sem lefutott meccs”, hiszen még lehet is talán. Olyan, akinek több is van — nem is egy akad. „A legtöbb a lakatos, ez hagyomány már, aztán szám szerint az üvegipari szakmunkások jönnek. Élnek közlünk olyanok is, akik azokat a nagy üvegbalonokat fújják az öblösben, de van itt mindenn szakmából jó néhány, vízvezeték-szerelő, kőműves kisiparos itt helyben nem is egy... ” — O — O — O— O-------O — K arancsságra és a másik társra, Ságújfalura is némiképp jellemző volt és talán még mindig az — a városba betelepedési szándék. Egyedül „Szalmatercs nem költözik”. Aki itt él, ragaszkodik is szülőfalujához, szereti, itt akar gazdagabb, szebb életet élni a változó, jobb körülmények, vagy akár a nehezebb időszakok között is. Meglátszik ez mindenen. Hat telket lehet még megvenni, nem is drágán, sőt inkább olcsón. A tanács erre nagy gondot fordít, s hogy elkel valamennyi az is egészen bizonyos. Hagyomány több is van, például a régebben megyeszerte híresen jól működő ifjúsági klub. szervezeti élet is tovább fejlődik valahogy, hiszen ma is a legjobbak között emlegetik a szalmatercsi KISZ-eseket. Aztán itt a sportegyesület ügye. Korábban „külön kínlódtak”. nemrégiben egyesültek a karancssági és a szalmatercsi focisták. Az eredmény is közös, felváltva játszanak pá- ! vaválasztóként Karancsságon és Szalmatercsen. A csapatban is fele-fele arányban vannak a két szomszédból a fiatalok, sőt, amióta együtt rúgják a labdát „a válogatott keretlétszámot is ki tudják hozni... ” És ificsapatra is tellett. — o — o — o — o-------o — M ost nagy gépek dolgoznak a község közepén. Egy ka. nyár „levágása” folyik éppen, áttekinthetőbb lesz ezen a forgalmas pontján a községnek az útszakasz. Útépítés,( belső felújítás volt tavaly is a Petőfi utcában, a közeli jövőben ugyanezt szeretnék a Béke utcában is elvégezni, közben a villamos hálózatot bővítik az Arany János utcában és a Béke utcai rész — itt a felszabadulás után épültek fel a házak — is világosabb lett. A gyerekek mind egytől-egyig Karancsságra járnak a reggeli iskolabusszal, a délútánosok —, mert sajnos elkerülhetetlen a két műszakos tanítás — meg a munkásjárattal közlekednek, és bár a közeli jövőben némileg javítanak az iskolai körülményeken, a kettős műszak egyelőre megmarad. És ha már a KISZ-esekről szó esett — nemrégiben alakult meg a Vöröskereszt helyi szervezete is Szalmatercsen. — O — O — O — O-------O — V eszelovszki Béla bányász-nyugdíjassal a főút menti házaknál találkozunk, kérdőíveket hord szét a községben. Felmérés a bányász nyugdíjasok életkörülményeiről, a központ küldte és akkor már az is kiderül menet közben, hogy 58 (!), nyugdíjas bányász lakik ma Szalmatercsen. Bizony, dolgoztak ők még Etesen is, meg Ságújfaluban. a későbbiekben meg Szorospatakon, Hányáson, Tiribesen. „Hát a Fehér Ló hol volt?” Itt a falu közepén egy vendéglő és azért volt ez a neve, mert egy vígkedélyű tercsi fogadásból behajtatott oda fehér lóval. Élnek hát a legendák is, a pusztafaluról, élnek a dűlőnevek a Kisortós, Borzagos, Klára bérei, Négyhatár, ami már „Kisgécbe hajlik...” T. P. L. Képek: Kulcsár József A legifjabbak is jól érzik magukat szülőfalujukban. Szép, modern vonalú családi házak falujává változik az évek során a nagy múltú község. Az egyik legszebb porta Hegedűs Oszkáré, Jól ellátott élelmiszerbolt szolgál a szalmatercsieknek a leg- A művelődési ház közvetlen közelében mindkét oldalon egyenesítik az útkanyart, szélesítik a falu közepén, a legforszükségescbbekkeL . galmasabb ponton az átjárót.
