Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)
1982-04-20 / 91. szám
Parlamenti pillanatképek Fegyveres akciók Diákos hangulat, ifjonti kedély és hév jellemezte a VII. országos diákparlament mun_ káját. A résztvevők buzgalmára jellemző, hogy például a gimnáziumi szekció szerkesztő bizottsága csaknem hajnalig dolgozott a szombati rétegtanácskozást összegző beszámolón, de a többiek sem fukarkodtak az idővel. Szóval, igazi vitacsata volt ez az együtt tö’tött másfél nap, amelynek néhány morzsáját gyűjtöttük össze az alábbi sorokban. SULI DEMOKRÁCIA Már a megnyitót követő néhány percben világossá vált, hogy az ország 370 ezres diákseregét képviselő küldötteket nem azért delegálták társai, hogy mindenre igent bólintsanak. Sőt, némelyek oly annyira elszántak voltak, hogy sok mindenben a szálkát is igyekeztek megkeresni — mentségükre szolgádon, afféle diákos modorban Csakhogy a formális, „pi'.iző” hozzászólások alkalmanként a tartalmi munka rovására mentek. Néha a notórius felszólaló olyan dolgot kért, ami minden állampolgár tői vényben bizto. sított joga, vág/ éppen az említett panasz, max mum egy osztályfőnöki óra hatáskörébe tartozik... Volt, aki a szekcióülésen közreműködő pedagógusban „mumust” látott, noha az illető csupán az igények és lehetőségek összhangjára hívta fel a küldött figyelmét.. Egy másik diáktársa is figyelmeztette őt erre: „Higgyük már el végre — mondta —, hogy az asztal túlsó oldalán ülők sem ellenünk, hanem értünk dolgoznak... ” És ez a túlnyomó többség által vallott szemlélet volt a garancia arra, hogy valóban a tanulóifjúság helyzetét rex- lisan felmérő fórummá válhatott a parlament. Hisz nemcsak a tanárok, diákok magánügye a tanulók gondja- baja-öröme, hanem ahogyan azt oly gyakran emlegetjük: a felnövekvő nemzedék életének alakulása az egész társadalom felelőssége. HÁZIGAZDÁK Az előkészületek is érzékeltették, hogy a VII. országos diákparlament rendezésével megbízott Nógrád megyei Tanács mindent megtett azért, hogy a Salgótarjánba érkező diákdelegátusok eredményes munkát végezhessenek. Már a megnyitó ülésen is többen megjegyezték, köztük dr. Hanga Mária, művelődési miniszterhelyettes is, hogy kellemes környezetben, a házigazdák vendégszerető közreműködésével láthatnak munkához. Voltaképpen ez jellemezte a tanácskozás minden fázisát. A küldöttek kis emlékcsomagot is kaptak „Salgótarján 1982.” felirattal, s a szőttes baNógrádi küldöttek » plenáris tyuban mappát, tollat, emblémás poharat, s a megye idegenforgalmi nevezetességeit bemutató prospektusokat találhattak a diákok. A tanácskozások közti szünetek alatt gazdag szabadidősprogramok álltak rendelkezésükre: film, diszkó, táncház. S míg a szekciók szerkesztő bizottságai elkészítették jelentésüket, addig a többiek a megyeszékhely látványosságaival ismerkedhettek. Amikor a záró ülés után az ilyenkor szokásos címcserékre került sor, a küldöttek közül többen is elkérték egy-egy rendező, szervező címét, s azzal búcsúztak el: viszontlátásra, Salgótarjánban! STATISZTIKA Fegyelmezettségre vall: a hetekkel korábban megválasztott valamennyi küldött eljött a parlamentre, köztük a négy nógrádi is, sem betegség, sem egyéb elfoglaltság nem gördített útjukba akadályt, öt esztendővel ezelőtt Pécsett „a gyengébb nem” volt többségben, most a fiúk, ők • voltak többen, szám szerint hetvenötén. A küldöttek egynegyede az idén érettségizik, így érthető, ha kérdéseik, észrevételeik zöme a továbbtanulási lehetőségekről szólt. Legtöbben a szakmunkástanulókat képviselték. a több mint 154 ezer diák 49 küldöttet delegálhatott. tanácskozáson. És akit még nem fárasztanak a szárnak; az országban jelenleg 260 gimnázium, 271 szakközépiskola, 268 szakmunkásképző intézet és 83 szakiskola működik. ÖRÖK TÉMÁK? A diáknemzedék egyik jellegzetes tulajdonsága, a túlzott érzékenység. A viták hevében ez természetszerűleg gyakrabban előjön. Megesett, hogy a vidéki diákok a budapestiek esetleges „kötözködő” felszólalásait a vélt „felsőbbrendűség” kinyilvánulásának tekintették, az előnyösebb helyzet fitogtatásának vélték. Másik örökös konfliktustéma a gimnázium, a szakközép-, s a szakmunkásképző iskolába járó diákok „hierarchikus” viszonya. Mindkét példát balgaság lenne bagatelizálni, mert e jelenség mögött valós problémák rejtőznek, ám nem ennek a kiélezése, hanem enyhítése, illetve megszüntetése lenne a feladat. A kívülálló krónikás szemével nézve ez a fórum az utóbbi célt szolgálta: szemlátomást erősödött az a szemlélet, hogy a tehetség, a tudás és az emberi magatartás lehet reális mércéje az egyén megítélésének, nem pedig az iskolafokozat. Szerencsésebb lett volna, ha ez a szemlélet nyomja rá a bélyegét a Pest- vidék csatározásaira is. . (tanka) A palesztin ellenállási mozgalom fegyveres akciókkal szándékozik kiegészíteni és támogatni a megszállt területeken kibontakozott politikai megmozdulásokat — jelentette ki Hani el-Hasszan, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnökének tanácsadója. A palesztin gerillák valamennyi arab frontot felhasználják az Izrael elleni harchoz, a liba- nonJ határt kivéve — tette hozzá. A palesztin vezető elismerte. hogy Egyiptomból is csempésznek be fegyvereket a megszállt területekre, de ez —, mint mondta — titokban, Kairó beleegyezése nélkül történik. Az izraeli rádió a nyilatkozatot kommentálva idézte Tel Aviv hivatalos álláspontját. miszerint a múlt év júliusában létrejött tűzszünet nemcsak Dél-Libanonra érvényes, hanem mindennemű fegyveres akcióra. A PFSZ visszautasítja ezt az értelmezést. Mint ismeretes. Izrael Egyiptomot tette felelőssé a határán át folyó fegyvercsempészésért amely — a Begin-kormány szerint — az egyiptomi—izraeli békeszerződés megsértését jelenti. Helyszíni tudósítás Puerto Malvinas egy erődítmény látványát nyújtja — kezdi vasárnap éjszaka továbbított helyszíni tudósítását az Ansa olasz hírügynökség munkatársa, akinek kivételes szerencsével sikerült eljutnia az április 2-án Argentína által megszállt Falkland- (Malvin-) szigetek fővárosába. Mint írja, a tízezer argentin katona láthatóan felkészült a védelemre: légvédelmi ágyúk, lövészárkok és aknamezők vannak mindenütt. Az Ansa tudósítója, aki Puerto Malvinasból, azaz a volt Port Stanleyből keltezte riportját, az első külföldi tudósító, akinek a szigetek argentin megszállása óta lehetővé tették a látogatást. A tudósítás szerint a szigetek és Argentína között légihíd biztosítja az összeköttetést. Erre a célra nemcsak a légierő szállítógépeit veszik igénybe, hanem az argentin légitársaság egy Boeing 737-es gépét is, mégpedig elsősorban az utánpótlás szállítására. De ily módon biztosítják a lakosság ellátását is. Az olasz tudósító katonai forrásból szerzett értesülése szerint több hónapra elegendő élelmiszert tartalékoltak már. Mint a tudósításból kiderül, a lakosság fél mind a várható támadástól, mind az esetleges . nélkülözésektől. Az olasz tudósító szerint Puerto Malvinas 800 lakosából mintegy ötszázan elmenekültek, a sziget belsejében húzódnak meg, mert meg vannak győződve arról, hogy a britek támadást intéznek a szigetek ellen. A szigetlakók zöme nagyjából megszokott életét éli és a tudósító szerint „ellenséges közönyt” tanúsít az argentin katonákkal szemben. Befejeződött a CSEMÁDOK-közgyűIé s Pozsonyban — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kuturális Szövetsége, a CSEMADOK vasárnap Pozsonyban befejezte kétnapos országos közgyűlését, amelyen a nemzetiségi szervezet 80 ezer tagjának képviseletében csaknem 350 küldött megtárgyalta a legutóbbi közgyűlés óta végzett Ötéves munkát és a következő időszak tennivalóit. A vasárnap délelőtti ülésen folytatódott a vita Sidó Zoltánnak, a CSEMADOK KB elnökének előző nap elhangzott átfogó beszámolójáról. A tanácskozáson részt vettek vendégekként a szlovák párt- és állami küldöttség tagjai is. élükön Ján Gregorral, a szlovák kormány elnökhelyettesével. A felszólalók egyetértettek az elnöki beszámolónak azzal a részével, amely szerint a szövetség vezető testületéi az illetékes csehszlovák szerveknél szorgalmazzák, hogy a CSEMADOK 12 év után ismét tagszervezete lehessen a Csehszlovák Nemzeti Frontnak. Rámutattak egyrészt arra, hogy a CSEMADOK politikailag is nagyfontosságú és eredményes munkájával kiérdemelte státusának ilyen megváltoztatását. Másrészt hangoztatták, hogy noha a szövetség jól együttműködik jelenlegi felügyeleti szervével, a szlovák kulturális minisztériummal és sok segítséget kap tőle, a nemzeti front tagszervezeteként tovább növelhetné társadalmi szerepét, tekintélyét és tevékenységének hatásfokát, amint ez például a cseh országrészben a nemzeti fronthoz tartozó lengyel nemzetiségi testvérszervezet esetében tapasztalható. A vita lezárása után a közgyűlés megválasztottá a CSEMADOK 80 tagú központi bizottságát. A testület, amelybe most 32-en kerültek be új tagokként, a tanácskozás szünetében újjáválasztotta a szövetség legfőbb tisztségviselőit. A CSEMADOK központi bizottságának elnökévé ismét Sidó Zoltánt választották, a szövetség új főtitkára Lukács Tibor lett, s ugyancsak újonnan választották meg egyik titkárnak Neszméri Sándort. A küldöttek által jóváhagyott határozat többek között kimondja, hogy a CSEM ADOK továbbra is hathatósan segíteni akarja elkötelezett kulturális nevelő munkájával a csehszlovák szocialista társadalom építését, az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek kölcsönös megismerését és együttműködését, közös hazájuk mindenirányú fejlődését. A közgyűlési határozat a szövetség vezető testületéinek feladatává teszi hogy a közgyűlésen elhangzott javaslatokat gyakorlati munkájukban vegyék figyelembe, érvényesítsék és jutassák el az illetékes szerveknek is. 2 NÓGRÁD — 1982. április 20., kedd A magyar nyelv ünnepi hetének országos megnyitója Lentiben (Folytatás az 1. oldalról.) Ha számba vesszük nyelvünk gyarapodását, gazdagodását, de a fejlődés kóros kinövéseit is, el kell gondolkodnunk, mi e változás mérlege, s mit kell tennünk a fejlődés elősegítése érdekében. Ebben anyanyelvűnk féltő szeretete, meg a felelősség vezérel bennünket, amelyet pártunk XII. kongresszusa fogalmazott meg: „A műveltség megalapozása, a tudásvágy felkeltése, anyanyelvűnk ápolása, a kulturális értékek terjesztése, az önművelés ösztönzése nem az oktatás, a művelődés bel ügye, hanem elválaszthatatlan az egész társadalom fejlődésétől”. A sokféle terület és teendő közül a közélet nyelvének jobbítását kívánom kiemelni, mert tapasztalataink szerint még meglevő fogyatékosságai zavarhatják. fékezhetik politikai törekvéseink érvényesülését is. Hivatali, mozgalmi nyelvünk mesterkélt szóalkotásaival, szófűzéseivel, mondatszerkesztésével, semmitmondó frázisaival fölülkerekedik a mindennapi beszéden, a köznyelven. És akkor még nem szóltam a fölösleges idegen szókról, a nyelvi durvaság megannyi megnyilvánulásáról, az élő beszédben oly gyakori, s az írásban nem ritka pongyolaságról. Ezekbe az eltérésekbe, ebbe a mesterséges szétválasztásba nem szabad belenyugodnunk, hanem okait feltárva, megszüntetésükön kell munkálkodnunk. Azt igényeljük a nyelvészektől, a nyelvművelőktől, a kultúra munkásaitól, hogy lépjenek fel határozottan a torzulások ellen, ne hagyják szó nélkül a nyelvrontást, bárki kövesse is el. Mi a teendő az efféle jelenségek, hibák elkerülésére? Tanítsuk meg az embereket önállóan gondolkodni, elemezni, dönteni, felelősséget vállalni, hogy ne csak „fölfelé” figyeljenek, hanem a maguk erejére, munkatársaikra támaszkodjanak... Tanulmányozni kell a nyelvet, meg kell ismerni a jelenében és múltjában, szabályaiban és szellemében, teremtő erejében. Erre mutat a magyar nyelv hetének idei központi témája, a nevek tanulmányozása. Zala megve Tanácsa elsőnek adott példát az országban egy hatalmas vállalkozás megvalósításával a földrajzi, helytörténeti nevek tanulmányozására. 1964-ben adta ki a „Zala megye földrajzi nevei” című művet. Elég egy kis nézelődés, hogy rádöbbenjünk, a nevekben mennyi történelem, művelődéstörténet, településtörténet, a nép életének, munkájának, gondolkodásának mennyi emléke Öröklődött századokon át napjainkra”. A haza, a nemzet, a nyelv szeretete vezette a mű anyagának összegyűjtőit, elemzőit fáradságos útjaikon. Művük azt hirdeti, — mondotta befejezésül Németh Károly — „ember, vigyázz a szép hazai tájra, felelős vagy érte. Nemcsak nyelvünknek, természeti környezetünknek is vannak rongálói. Óvd, ápold, gyara- pítsd, miként anyanyelvűnket, környezetünket is. Őrizd meg mindkettőt épnek és szépnek, hogy az utánunk jövő nemzedékek is csodálhassák. Ez is hazafias kötelesség”. A magyar nVelv hete alkalmából 161 rendezvénvt láthatnak-hallhatnak az érdeklődök Zala meffvében, amelyek kiemelt témája a névdivat., a névízlés. Ehhez a témakörhöz kaocsolódik a meghívott nyelvészeti szakemberek előadása is. A megye legtöbb iskoláiában, művelődési és közintézményében foglalkoznak a magyar nvelv fei- lődéstörténetével, a földrajzi és ragadványnevekkel, helves- írás-tanulásunkkal. a névadással. a magyar köznvelv kialakulásával és fejlődésével, a néphagyományokkal és a nyelviárásokkal. a család- és személynevek kialakulásával, az élet és a név kapcsolatával. A keszthelyi Helikon kastélymúzeumban régi nyelvemlékeinkből kiállítást rendeztek. A rendezők gondoltak a pedagógusok és óvónők to- vábbkénzésére is. Nagykanizsán ebből az alkalomból szakmai ülést tart a húszesztendős városi ifjúsági honismereti szakkör. Az ünnepi megnyitót követően vasárnap elhangzottak az első előadások is. Benkő Ló- ránd akadémikus „Nevek és emberek” címmel, majd Ördög Ferenc nagykanizsai tanár Pals Dezső egykori nyelvész és a névtudományéig kanrsolatáról tartott nagv érdeklődéssel kísért előadác+ (MTI) Napi külpolitikai kommentár Találkozni, de hogyan ? A legfrissebb washingtoni jelentés szerint a szovjet— amerikai csúcstalálkozóval foglalkozó, a Pravdának adott Brezsnyev-interjú az amerikai lapok figyelmének középpontjában áll. A legtekintélyesebb napilap, a New York Times, meglehetősen szkeptikus: „bár mindkét fél találkozót javasolt, nincs jele annak, hogy Reagan és Brezs- nyev a közeljövőben valóban találkozik”. A lap — és néhány további amerikai újság — nem titkolja mire alapozza kételkedését Arra, hogy Ronald Reagan nem tűnik igazán érdekeltnek egy jól előkészített csúcstalálkozó megtartásában. Nem érdektelen e fenntartás előtörténete. Reagan néhány nappal ezelőtt azt mondotta, hogy júniusban Leo- nyid Brezsnyev beszédet mondhatna az ENSZ-ben, ő maga is megtehetné ugyanezt és — nem szó szerint, de lényegében így hangzott a különös indítvány — ha már mindketten ugyanabban a városban vannak, akár találkozhatnának is... Ném csoda, ha Brezsnyev a Pravdának adott interjúban ezekután úgy nyilatkozott, hogy „Reagan kijelentései eléggé homályos benyomást keltettek”. A továbbiakban a szovjet államfő kifejezte messzemenő egyetértését egy gondosan előkészített és ennélfogva csak 1982 őszére esedékes csúcstalálkozót illetően. „Olyan legmagasabb szintű szovjet—amerikai találkozó megtartásáért szállunk síkra — mondotta Brezsnyev —, amely... igazolná a hozzáfűzött reményeket” Ez a dolog lényege. Egy „melléktermékként” összehozott, előkészítetlen találkozó könnyen okozhat csalódást, és ez a mai kényes nemzetközi helyzetben túlságosan kockázatos lenne. A kiélezett, veszélyekkel terhes helyzetre különben jellemző, hogy a nyugatnémet SPD most megnyílt kongresszusát szinte mindenki világpolitikai aspektusból szemléli. Bár a közismert eurora- kéta-ügyben a párt csak a jövő évi kongresszusán dönt, a párt többi döntése — a balszárnnyal való bánásmódul kezdve a szabaddemokratákkal kapcsolatos konlíeiós feszültség kezeléséig — befolyásolhatja az európai és a nemzetközi helyzetet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy — a földkerekség nagy részében hasonlóan — az NSZK-ban folytatódik a politikai következményektől nem független gazdasági lanyhulás, hogy a munkanélküliek száma megközelíti a kétmilliót, akkor világos, hogy az NSZK számára az enyhülés, a kelet— nyugati kapcsolat fontosabb, mint valaha. Nem kétséges, hogy a Brezsnyev-válasz érezteti hatását a müncheni kongresszusi terem’■'“n. Harmat Endre
