Nógrád. 1982. április (38. évfolyam. 77-100. szám)

1982-04-16 / 88. szám

Rv' va7 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII ÉVF., 88. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1982 ÁPRILIS 16., PÉNTEK Mai számunkban: Táppénzmag Szépen magyarul Szojka az STC kispadján A kormány tárgyalta Nagyobb figyelme! a gyermek- és ifjúságvédelemre Rendelet a víztározók építéséről A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén tudomásul vette az Állami Ifjúsági Bizottság el­nökének és a művelődési mi­niszternek együttes jelentését a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetéről. Meg­állapította, hogy a legfonto­sabb feladat a gyermekek és a fiatalkorúak egészséges fej­lődését veszélyeztető jelensé­gek kialakulásának megelőzé­se. E munka eredményesebb folytatásának fontos feltétele a pedagógiai, egészségügyi, szociálpolitikai és jogi eszkö­zök, módszerek összehangol­tabb alkalmazása, továbbá a Lázár György fogadta Nyikolaj Talizint Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja csütörtökön fogadta Nyikolaj Talizint, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési bi­zottság szovjet tagozatának el­nökét, aki itt-tartózkodása so­rán Marjai József miniszter­elnök-helyettessel, a bizottság magyar tagozatának elnöké­vel folytat tárgyalásokat a két ország gazdasági együtt­működésének időszerű kérdé­seiről. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen részt vett Marjai József és Vla­gyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Vers- és prózamondókat köszönt írásunk — és tegyük mindjárt hozzá, vers- és prózamondó munkásfiatalokat. Bar (ki tudja, miért?) ötévenként szokás „nagybetűvel szedni” a rendszeresen ismétlődő eseményeket, bátran feltételezhet­jük, hogy a munkásfiatalok idei, VI. országos vers- és pro- zamondóversenyének meghirdetői számára éppoly kedves, és éppoly ünnepi e találkozó, mint volt az ötödik, a negye­dik, az első. Számunkra külön öröm, hogy e nemes verseny idei’ döntőjének is a nógrádi megyeszékhely, közelebbről az ÜM Salgótarjáni Öblösüveggyár Kossuth Művelődési Háza lehet ismét gazdája. De illő megneveznünk a kétévenként, megrendezendő verseny „távolabbi” gazdáit is, hiszen e találkozók rangját a rendező szervek is emelik, úgy, mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ÉFÉDOSZ, a KISZ KB, a Népművelé­si Intézet, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a Sal­gótarjáni városi Tanács. ötvennégy munkásfiatal érkezik ma — az ország min­den részéből — Salgótarjánba, hogy a két döntőbe jutott nógrádi versenyzővel együtt számot adjon tehetségéről, iro- dalomszeretetéről. Igaz, az irodalom szeretetéről csaknem ötezer munkásfiatal tett már bizonyságot e verseny tükré­ben, hisz múlt év őszétől majd ennyien vettek részt a kü­lönböző szintű elődöntőkön. A ma pódiumra állók tehát méltán tekinthetők máris „győzteseknek”, lévén a Salgótar- • jánig vezető út — ezúttal — nem széles ösvény. Nem csoda, hogy a vendéglátó művelődési ház vitrin­jeiben a legjobbaknak járó öt arany-, öt ezüst- és öt bronz­diploma mellett még további huszonnyolc különdíj kapott helyet, melyeket a megye, a város intézményei, vállalatai, szervei ajánlottak föl. S, ha ehhez hozzátesszük, hogy a rendező bizottság tizenhárom díja is kiosztásra vár, nem nehéz kitalálni, hogy Salgótarjánból nehezen lehet üres kéz­zel távozni. Már csak azért sem, mert —, ha még oly köz­helyízű is a megjegyzés — a verseny döntőjén való részvé­tel önmagában is kitüntetés mindenki számára. Köszöntjük hát a munkásfiatalok VI. országos vers- és prózamondóverseny döntőjének résztvevőit, abban a reményben, hogy az a három nap, melyet megyénk székhe­lyén töltenek, a várható izgalmak ellenére is kellemes, ma­radandó élményt nyújtó lesz. Lapunk rendszeres olvasói tudják, hogy ezekben a na­pokban Salgótarjánban egy másik — szintén hagyományos rendezvénysorozat, a IV. munkás kulturális hetek esemé­nyei zajlanak. Nem árulunk el titkot; a munkásfiatal verse- lők versenye ennek az eseménysorozatnak kiemelkedő prog­ramja. A díjak mellett talán ez is mónd valamit a vendégek számára. De maradjunk a háromnapos verseny részleteinél! A döntő ünnepélyes megnyitójára ma délelőtt 9 óra 30 perckor kerül sor, és ezt követően a kötelező versek, illetve próza­müvek előadását hallgatja meg a zsűri. Mint ismeretes, a versenykiírás értelmében minden résztvevőnek egy SZOT- díjas költő, vagy író művét is választania kellett. Érdekes programot ígér az első versenynap estéje is. A Fővárosi Művelődési Ház munkatársai ugyanis a teljes elődöntőt képmagnóra rögzítik, így a versenyzők „szembe­sülhetnek” önmagukkal . . . Az est másik — reméljük ha­sonló érdeklődést kiváltó — programja, eey zenés irodal­mi összeállítás. A vendéglátó intézmény TEMPRESS színját­szó csoportja mutatja be műsorát: „A mi városunk” cím­mel. A „mi városunk” — természetesen — Salgótarján, amely három napra nemcsak a salgótarjániak városa sze­retne lenni. P. K. A népfront a háztájiért A háztáji és kisegítő gazda­ságok termelőtevékenységé­nek támogatásáról tanácsko­zott csütörtökön Kaposváron a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnök­sége. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, a HNF Országos Tanácsának fő­titkára is.. Elmondták az ülé­sen, hogy Somogy megye 80 000 háztáji és kisegítő gaz­dasága — nem utolsósorban a nagyüzemek sokoldalú támo­gatásának köszönhetően — a megye összes mezőgazdasági hozamának mintegy 35 száza­lékát adja. A kihasználatlan lehetőségek azonban még na­gyok, s a népfront feladatá­nak tekinti, hogy segítse a nagyüzemek, a felvásárló és élelmiszeripari vállalatok, a termelési rendszerek, illetve a kistermelők közötti kölcsönös előnyökön alapuló együttmű­ködés fejlődését. A falusi por­tákon még nincs kihasználva a szarvasmarha-férőhelyek 50, a sertésférőhelyek 25 százalé­ka. A kisgazdaságok termelé­si szintjének megtartása, illet­ve fejlesztése érdekében ja­vítani kell ellátásukat a ter­meléshez szükséges anyagok­ból, kisgépekből. családok, valamint a megelő­zésben és a gondozásban rész­vevő szervek, intézmények szorosabb együttműködése. A kormány határozatot hozott a gyermek- és ifjúságvédelem időszerű feladataira, valamint a hosszabb távra szóló tenni­valók kidolgozására, az e te­rületre vonatkozó hatályos jogszabályok áttekintésére és korszerűsítésére. A kormány rendeletet al­kotott az árvízi szükségtáro­zókról. A tározókat elsősor­ban ott kell létesíteni, ahol egy esetleges töltésszakadás különösen nagy kárt tevő ár­vizet okozna. A kijelölt terü­letek elöntése esetén a káro­sulták kártalanításban része­sülnek. A gazdasági bizottság tájé­koztatója alapján a Miniszter­tanács áttekintette a zöldség-, burgonya- és gyümölcsterme­lés, -felvásárlás, -értékesítés helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az elmúlt évben javul­tak a termelés anyagi, mű­szaki feltétélei, enlélkedtek a terméshozamok, kiegyensú­lyozottabbá vált az ellátás. Megerősítette a gazdasági bi­zottság határozatát, amely in­tézkedik a termelés színvona­lának emeléséről, jövedelme­zőségének javításáról, az ér­tékesítés biztonságának foko­zásáról, az áru útjának rövi­dítéséről. A kormány felhívta a Mi­nisztertanács tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizs­gálják meg az országgyűlés márciusi ülésszakán elhang­zott képviselői javaslatok megvalósításának lehetősé­gét, s arról 30 napon belül tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. (MTI) A Páva Ruhagyár Budapesten, a Dob utca 1. szám alatt megnyitotta kisszériás, exkluzív modelleket és kiegészítő kellékeket kínáló üzletét. A boltban kaphatók a Nógrád megyében működő, jánosaknai 2-es üzem e célnak megfele­lő termékei is. Ruhaipari újítók tanácskozása Első a Salgótarjáni Ruhagyár az újítási versenyben A ruházati iparban jelen- jus 1. Ruhagyárban tartottak tősen növekedett a korszerű- meg. sitést, az anyag- és energia- A ruházati ipar 11 vállala- gazdálkodás javítását, a taka- tának több mint 30 ezer dol- rékosságot szolgáló, valamint gozója közül 1100-an újítottak munkavédelmi és egészség- a múlt évben. A benyújtott ügyi körülményeket javító 957 javaslatból 620-at elíogad- újítások száma — állapították tak, s 585-öt be is vezettek, meg csütörtökön a ruházat- Kedvező, hogy növekedett a ipari vállalatok újítási ver- munkavédelmi újítások szá- , ... „ ma- Az újítások egyre na­senymozgalmat ertekelo ta- gyobb részét ad;ják) illetve ve_ nácskozáson, amelyet a Má­A gondolkodás és cselekvés egységében A társadalmi munkaverseny tapasztalatai Nógrádban Megyénk lakossága körében jól ismertek a Hazafias Nép­front társadalmi munkára, környezetszepítő feladatokra serkentő akciói, amelyek leg­főbb célja az osztályok, réte­gek mozgósítása, a település- fejlesztés, a gazdasági építő­munka segítése, s nem utol­sósorban a közösségi megmoz­dulások tudatformáló szerepe. A társadalmi munkaakciók a közvetlen anyagi gyarapo­dásukat segítik, s a megyé ben eddig elért eredmények bizonyítják, hogy a lakosság mindennek tudatában van. Salgótarján immár második alkalommal nyeri el a társa­dalmi munkában elért kima­gasló eredményért a Hazafias Népfront nemzeti zászlaját, Nagybátony és Nőtincs orszá­gos szintű elismerő oklevélben részesül. Szorgoskodnak az apró falvakban, nagyközsé­gekben élők is, így például Romhányban, Nagyorosziban, Alsótoldon. Érsekvadkerten értek el szép sikereket a hely­béliek a társadalmi munka­végzésben. Szólnunk kell az évente is­métlődő fásítási akciókról is: l981/'82-ben 580 ezer forint ér­tékű facsemete került a me­gye településeire, 400 ezer fo­rint értékű társsadalmi mun­kával. Örvendetes tény, hogy Nógrád országos harmadik helyezett a társadalmi mun­kavégzés ranglistáján, az egy emberre jutó 1098 forint kö­zösségért végzett munka ered­ményeként. Mi a nyitja az eddig elért sikereknek, hol, mely területe­kén kell még finomítani, csi­szolni, a további eredmények érdekében? Erre a kérdésre keresték a választ tegnap Salgótarjánban a Hazafias Népfront megyebizottsági ülé­sén a résztvevők. Marczinek István, a HNF megyei titká­ra hangsúlyozta, hogy a leg­fontosabb a szervezés, az ösz- szehangolt és tervszerű mun­ka, a jó kapcsolatok kialakí­tása a helyi népfrontbizottsá­gok és a tanácsok között. Minden esetben arra kell tö­rekedni, hogy a végzett mun­ka értékalkotó legyen. A me­gyei titkár gondként vetette fel az új lakótelepeken élő emberek mozgósítását, amely még hagy kívánnivalót ma­ga után. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács el­nöke. Hangsúlyozta: örvende­tes az a tény, hogy a gon­dolkodás és a cselekvés egy­másra talált a népfrontmun- kában, amelynek iránya a ta­nácsi tervek segítését, támo­gatását célozza. Ismertette azokat a területeket, ahol a népfront társadalmi munkájá­ra szükség lesz a jövőben is Az ezután következő hozzá szólók megerősítették a me­gyei titkár szóbeli tájékoztató ját és elfogadták a település fejlesztési társadalmi munka­verseny továbbfejlesztésére tett írásbeli ajánlást. szik át egymástól a vállala­tok, örvendetes, hogy e téren is bővül az együttműködésük. A múlt évben benyújtott újítások utókalkulált eredmé­nye meghaladta a 12 millió forintot, a megtakarított nor­maórák száma pedig elérte a 171 ezret. A dolgozóknak újí­tótevékenységükért a ruhá­zati ipari vállalatok 1,7 mil­lió forintot fizettek ki. Az újítómozgalom azonban nem minden vállalatnál fejlő­dött egyformán. A kimagasló­an jó eredmények mellett né­hány vállalatnál csökkent a dolgozók újítókedve. A ta­pasztalatok szerint az újítási munka azoknál a vállalatok­nál járt igazán eredménnyel, ahol javították az ösztönzést. Jól beváltak az újítási hóna­pok és az ötletnapok is, több helyütt eredményesen műkö­dik például az újítók klubja. A tanácskozáson hangsú­lyozták azt is. hogy még min­dig meglehetősen sok a gátló tényező. Az újítások elbírálá­sa, bevezetése, kivitelezése hosszadalmas, sok esetben gondm okoz például annak eldöntése, hogy a benyújtott javaslat űjítás-e vagy a dol­gozó munkaköri kötelessége. Az 1981-es ruházati ipari újítási versenyben az első he­lyezést a Salgótarjáni Ruha­gyár érte el. A második he­lyezett a Szegedi Ruhagyár, a harmadik helyen pedig a Deb­receni Ruhagyár és a Vörös Október Férfiruhagyár oszto­zott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom