Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

Már nem áll a ház Műemlékrombolás — társadalmi munkában? Elkéstem. A Dézsa György Közben azon tűnődőm, va- volt beszakadva, nem beszél­őt 24. számú lakóépületnek jón a „halálra ítélt” épületet ve a tetőről. A felújításnak csupán csupasz falai mere- kell-e sajnálnunk, vagy in- nem lett volna értelme. Ez deztek az égnek. kább Borbás Vince személyé- az egyik indok. A másik, — Mához egy hétre ennvi nek, munkásságának feledé- hogy a járásban, a litkei is­sem marad belőle. Földig rét? ' kólában a legrosszabb a romboljuk, hogy aztán fel- — Az épületért nem kár! — „szakos órák” számaránya, húzhassuk az új falakat. Pe- mondja — mintegy válasz- Magyarul: szakemberhiány­dagóguslakást épít ide a köz- képpen — Szabó Béla tűzol- nyal küzdünk. A Borbós-1 z ségi tanács — közli egy hely- tóparancsnok, felfigyelve bá- legutóbb — vagv tíz évvel béli. mészkőé ásómra. e- 'ott — szintén szolgálati — Kik végezték a szaná- — Már miért ne lenne kár lakás volt. most korszerű pa­lást? egy szülőházért? — kérdem dagóguslakás épül a helyén. — Ml magunk. Az önkén- kissé kötekedőn. — És mi lesz Borbás Vin­tes tűzoltóbrigád — húzza ki — Csak azért, mert nem ce emlékével? magát a kérdezett, aztán szülőház. Mármint nem Bor- - Még a Gödöllői Agrár­büszkén hozzáteszi — társa- bás Vince szülőháza. Az igaz. tudományi Egyetemre jár­dáiéi munkában. hogy ennek az épületnek a tam, mikor egy alkalommal — Ember, tudja ki lakott helyén állt az a lakóház, vizsgálódtunk Litkén Borbás­ebben a házban..,? amelyben született, de kér- hagyatékokat kutatva. Beval­— fiát..., valami botani- dezze csak meg a község idős lom, nem jártunk sikerrel, kus. Borbás Vincének hív- embereit, hányszor építették Ennek ellenére, ha a megvei ták, ha jól emlékszem... már át ezt a házat. múzeum részt vállalna a költ­Máskülönben nézze meg a gégékből, nem zárkóznánk el ☆ falakat. Ezeket már képte- egy emlékszoba kialakításá­lenség lett volna „konzervál- tói, de ez a jelenlegi gazda­A litkei községi könyvtár- ni”. Ne higgye, hogy nem sági helyzetben meggondo- ban sem tudok meg többet foglalkoztunk megmentésé- landó vállalkozás volna. Én a falu Európa-híres szülötté- nek gondolatával. De egysze- híve vagyok a mflemlékvéde- ről, mint amit eddig is tud- rűen életveszélyes volt És lemnek, de nem mindenáron, tam. mert se nem szülőház, se és főként nem akkor, ha csu­— 1844. július 29-én született nem műemlékjellegű épü- pán álértékmentésről van fcz akkori Ipolylitkén, ez let — nem érte volna meg szó. tény. Egyszer valami hely- horibilis összegekért helyre- Természetesen gondunk történeti vetélkedő apropó'«- állíttatni. lesz rá, hogy a község szü­ból megpróbáltunk többet — Es mi van az emlék- áttérői méltóképp megem­»negtudnl Borbás Vince sze- táblával? lékezzünk, és szellemi örök­mélyéről, de itt a könyvtár- — Kalmár Józsefek porta- gégére ráirányítsuk a figyel- ban a NÖGRÄD 1981. au- ján van biztonságban. Jöj- met gusztus 2-i száma volt a let- jön megmutatom! A községi tanács Irodáiá­részletesebb fellelhető infor- ban — végső érvként — ik­mációforrás — mondja Sza- ☆ tatott levelet tesz elémNagv bó László könyvtáros. Ferenc. A címzett a Litkei Az említett NOGRÁD-cikk Nagy Ferenc tanácselnök községi Tanács elnöke, fel­'„Még áll a ház” címmel je- szabadságon volt énoen. de adó pedig a Magyar M°ző- lent meg kollégám tollából, nem ezért nem örült túlsó- gazdasági' Múzeum osztály­os ebben a Borbás Vince- gosan látogatásomnak. vezetője: „Értesítem, hogy a szülőház helyreállításának — Tegnap is volt látoga- 42/1977. (XII. 8.) MÉM—ÉVM szükségességét hangsúlyoz- tónk, énn mikor megkezdtük _km számú együttes ren- za. De nemcsak a szülőház az épület bontását. Az lile- delet 4. 8 2. bekezdése alap­helyreállítását. hanem a hí- tő szintén kifogásolta a dön- ián a ütlcei lakóház (Dózsa reS flórakutató-geobotanikus tést Nem vagyok benne biz- György út 24.) ideiglenes vé­szellemi hagyatékának feltá- tos, hogy elfogadta indoklé- dettségét megszüntetem. Kelt: rását is. sómat. 1981. július 30.” „Elfeledtük Borbás Vin- — Tudom, egv idegennek cet?” — kérdezte az alig könnyű védelmébe venni egy w egy éve íródott cikk. Ügy tű- nevezetesnek mondott épüle- j^r n(em áll a ház, Bőr­űik igen, hisz azóta semmi tét. IMegis a község szem- baR Vince állítólagos szőlő­sem változott. Azaz. dehogy- pontjából mi indokolta a háza a utkei főutcán. Gyász­nem: ma már a ház sem Borbás-ház ilyetén való beszédet lám mégsem keli áll... , „helyreállítását”? mondanunk. hisz ezúttal nem Hiányérzet térit vissza is- _ a Dózsa György ut a történt valódi értékrombo­tnét a „romokhoz”. Szemem falu központja, de egyúttal Ezúttal nem. az emléktáblát kutatla ez ^'"'•únyább része. A Borbás­Utcára néző falmaradványon, ház o’Mfala három helyen Pintér Károly Ásványi kincsek felfedezése a világűrből At elmúlt években a Szov- vetkeztetni. Ily módon tudták tósánál történő felhasználása jetunióban feltárt ásványi kin- például Nyugat-Szibéria kő- révén a kutatási ráfordítás a esek legnagyobb lelőhelyeit az olajat tartalmazó területeit és hagyományos módsezrekkel űrhajózási technika segítségé- a Szovjetunió más .kitermelés- szemben mintegy 15—20 %­▼el fedezték fel. Az űrfényké- re alkalmas vidékeit pontosan kai csökkenthető. A szakértők pezés lehetővé tette olyan behatárolni. . véleménye szerint a világűr­struktúrák megtalálását, ame- szakértők kiszámították, bői különösen kedvezően ku­lyek szenre, kőolajra, es meg ., , hathatok a fiatal, mintegy 25 több kilométeres mélységben hogy az űrhajózási technika- millió éves geológiai struktú- rejtőző ércre is engednek kö- nak az ásványi kincsek kuta- rák. Gyászbeszéd helyett A vásár egy részlete Tavaszi vásár Lipcsében A hagyományos lipcsei tavasz] nemzetközi vásár idén március 14- től 20-ig várja a szakembereket és a látogatókat A mostani ren­dezvény mottója: „A szabad vi­lágkereskedelemért és a mOszaki haladásért.** A résztvevők széles köre (több mint 00 kiállító or­szág több száz cége) jelzi a kor­szerű termékskálát bemutató vá­sár változatlan népszerűségét. A szakkiállításhoz kapcsolódó könyv­vásáron ítélik oda a „világ leg­szebb könyve” díjat. (E bemuta­tó jelszava: „A könyv, kenyér, amelyre az embernek szüksége van”.) I A leggazdagabb választékot ií)82-ben Is az elektronika. a távközlés, a tudományos műszer- yártás, az adatfeldolgozás, az ielmlszer-feldolgozó Ipar és a textilgyártás vonultatja fel. Üj- donság a KGST-n belüli mező- gépipari együttműködés eredmé­nyeit bemutató Agromas jelent­kezése: kétezer négyzetméteres mezőgazdasági gépeket, feldolgozó- rendszereket állítanak ki. A szer­számgépipar csúcsát az Ipari ro­botok képviselik. A fogyasztási cikkek most is nagy számban vonzzák a látogatókat. Magyarország — szintén hagyo­mányosan — a legnagyobb kiállí­tók egyike. Idén 37 hazai ipari és külkereskedelmi vállalat vesz részt; a Tungsram képcsövei, vagy a Metrimpex műszerei épp- zánk 3500 négyzetméteren állít a kiállítás ideje alatt Lipcsében úgy érdeklőlésre tartanak szá- ki, s összesen 12 termékkel pá- megkötött szerződések, árucseré­met, mint a Budavox, a Videoton tyáztuk meg a vásár nagydfját. megállapodások 1«. és az Elektromodul termékei. Ha- Részvételünk sikerét bizonyítják Sz. Q. Kerülve a kötelezőt Elő könyvtár, megkedvelt programok Bármilyen szomorú, be kell még színházban, ennéi is nár is, nem lepett meg úgy vallanunk: a mindennapi be- többen vannak, akik élő ze- igazán — azt hiszem, ahhoz szélgetéseink telis-tele van- nét. hangversenyt nem hall- a nedagógusréteghez tartó­nak közhelyekkel. mondata- gattak. A megye számos ap- zik, amelyiknek nemcsak a ink jó része „előregyártóit ró községe is szerepel a csa- tantárgya lebeg a szeme előtt, elem”, panel. ládi otthonok listáján. A de a tanítást egy csöppet Nem állunk jobban ítéle- színház, a koncert csak egv sem tudja elválasztani a ne- teinkkel sem — bár ha va- kis terület: ahonnan jöttek veléstől. Ha nerri így lenne, lamit sokan egyformán mon- a fiatalok, ott sokszor a már másütt dolgozhatna ré- danak, annak bizonyára alap- könyvtár is hiányos, szűkö- geh... ja is van. Sok iskolával va- sek a művelődési lehetősé- — Hogy Is megy ez né­gyünk úgy. hogy hallottunk gek. lünk?... Örülök neki. hogy róla egy véleményt, amit el- Az iskola életébe beépült nem közömbös a gyerekek- fogadtunk és évek kellenek az együttműködés több kul- nek, mi történik, mit tu- hozzá, hogy esetleg megvál- turális intézménnyel — a dunk nyújtani — az iskolai toztassuk... megyei művelődési központ- ifjúsági parlamenten is^több­Persze, igazából ez csak tói a Balassi Bálint könyv- szőr szóba került a műveló- akkor gond. ha negatív elő- táron át a múzeumig — dés kérdése. Volt, aki el- ielű a vélekedés. Amit már nagy számban vettek bérle- mondta, mi mindent csiná- évek óta hallhattunk a sal- teket a filharmóniai ifjúsági lünk, mit kannak, felvetettek gótarjáni ♦ Táncsics Mihály előadásokra is. „Nem köte- kisebb változtatási javaslato- Közgazdasági és Kereskedel- lező, kényszerdolog ez?” — kát. Ű®v érzem, helyes dön- nii tszakközépiskoláróT. az el- kérdezték meg a mini inter- tés volt, hogy ne tegyük kö- rttrö, hízelgő megállapítás: júban is Bihari Lajostól; a telezővé az egyes programo- azt mondják, itt kiemelkedő- noteszomban is ott lapult e kát — természetesen szer­en jó a közművelődési mun- kérdés. • vezzük, nro""Báljuk és az ka, a kulturális élet. — Tanár és diák egv"'" osztái"kultúrosok is foglal­Azért e mögé is érdemes megy, együtt örül. Iparmű- koznak vele, ki mire me?' bepillantani — ha igaz, ak- vészek terveznek kiállításo- el, mi érdekli. A mozival is 37 magyar résztvevővel kor mi titka? előtt készített rádióriportot örökített meg. A miskolci körzeti stúdió munkatársa is erről a kérdésről f agatta Bi­hari Lajos igazgatót. A nár perces"^ beszélgetésben el­mondta. mi ösztönzi őket ar­ra, hogy komolyan vegyék a közművelődés ügyét. elsős diák A Kossuth-nóta számos szl<W rák változata közül a fonti, ma is iámért Vácrátót környé­kén, jelezve, hogy nemcsak a mer te* és magyar sza-' áprilisi törvények telje Sgharf^e^éT^aXt. ™ átalakították Magyaron Valóban, az események alapo- sabb ismeretében tarthatatlan berendezkedését, az a leegyszerűsítő, külföldön nyrtotfek a pol­szinte általános, de nálunk is <?an átalakul as, a társadalmi Kossuth, nős pún otec... társadalmi - - , - . ... gall 1i<xöao. at/vcroivo licitig­rendkívül 65 magyarázta meg az uj tor- |ott el (’zéIes körű tertomf. vények jelentőségét. Biwitc cuuaiiaiJLva., uc ukuilmiuv iö , , _jf__ Kézenfekvő a kérdés, hogy , ... „.., , mos uo&ei menen, a ruszn e lég széles ■ körben elfogadott eAs gazdasági fejlődés szamára. a biztató kezdet után miért indokolatlanul nagy területen), ég sz£p szamban az a.földi nézet, hoev 1848—49-ben az ^ sajtó szabadsaga; a polgári nem sikerült megőrizni a ki- amelyeknek jogossága vitat- VJni™tv/* UíWHat alakult egységet és közös fel lépéssel szembeszállni a reak­nézet, hogy 1848—49-ben az . . . ,___,, ____.... . a kkori Magyarország lakos- es felekezeti egyenlőség: ságának kevesebb mint 40 szá zalékát alkotó magyarok és a népképviseleti alapon tott országgyűlésnek a válasz­felelőts­kat, élményt nyújtó beszél- úgy vagyunk, hogy a törté­getések kísérik a bemutatko- nelemszemlélethez, politi­„____ ______ zásukat. A kulturális nevelő- kai tájékozottsághoz szük­_ rémüli „ 1 „ tanárunk Oltvölgyi Béláné a séees filmeket i csoportosan 3,h0„ria,t?°^i1“: tantervek, tanmenetek alap- megnézik diákjaink, de a si­ján válogat a város által ki- kerfilmekre is kérünk je­nált művelődési lehetőségek- gyeket!! Nem célunk, hogy a bői, a pódiumsorozat és a mozitól például átvegyük a moziműsor programjaiból. közönségszervező munkát, de U.I.IJ. in .»—»■—mmmm az fontos, megbeszéljük-e, mtvölizvi Rélánét Frzsi- melyik film megnézése hoz­ké? kit előző munkahelyéről hat ,ar nnev.^t^ath A^gyS- Ä száz- a pásztói és kisterenyei gim- , kötejezg __ harminc elsős diók közül náziumból ismerem. Hogy ’zag^„ érezhetnek a diákok, igen sokan — körülbelül ne- matematika fizika szakos fíiviarmönial hangverseny gyed részük - soha nem volt létére kulturális Jievelőta- ^ íSlri ldőUnlU A mű­vészek még mindegyik al­kalommal megköszönték a kulturált- viselkedést, úgy érezték, a fiatalok többségé­nek élményt adott a koncert és ezt adták vissza. _ Szóba került a szinhafl é s a könyvtár is. Mint kul­turális felelős, milyennek ér­zed ezt a tevékenységet? _ Minden ötödik gyere­künknek van színházbérlete Itt Salgótarjánban, jónak ta­láljuk a. szolnokiakat, több sikeres előadásra emlékszem én is. A könyvtári program­ról; a megyei könyvtárral kö­h ogy a honvédsereg tisztikará­ban és legénységében igen nagy, szómban voltak nem ma­gyar anyanyelvűek, a közös , ... , , érdekek fel ismeréséből csa/t­szlovak politikus külön rop- vájt ez A nem magyar népek Jakozó kiuföldiek (iengyeleki iratban köszöntötte Kossuthot Sk°Qk németek, bécsiek, olaszok stb.) galmazas, követelés nang d<? hazai többi nemzeüség zott el (szeles korú tartoma- __„ , n vi önáliósáaeal rendelkező fiai ' Csaknem 40 ezersalo- nyi önállósággal rendelkező- vák (köztük Branyiszkó szá­nemzeti területek kialakítása , mos hose) meJlett a ruszinok ció erőivel? Választ erre csaik semmi. Az ellenitótek kiélezö­ro­magy^^^6ieelÄilkh0- S“ az önként magyarrá válás út­ját választó németek és zsl­többségben 1 levő nem magya- »éggel tartozó> kormány; aimin- a korabeli bel- és külpolitikai késében a legnagyobb szerepet dók_ A j-Qtisztek k0zdi eiég a rok- románok szlovákok, né- denkire egyformán kőtelező helyzet, a közgondolkodás ál- azonban ketsegtelenul a becsi helyzet, a közgondolkodás ál­lapotát és a kulcsszerepet ját­rok : románok, szlovákok, né - ., , , , , . , metek, horvátok, szerbek, ru- adozas ^ a par^ztsag felszaba színek egyértelműen a bari- d]^Ksa urberl kötelezettségei ; ------------------------------------------ , t( k ád ellenkező oldalán állottak, tobbagysors alól; a nepboi ki- tetó ^ elemz6 h06szabb tanul- nem magyar nemzetiségeket ki a a választott esküdtszék megho- mány adhatna. Annyit azon- játszó, hamis igéretekkel és .................................................................... _ udvlriUm3wk? b ari- szó egyéneket alaposan bemu- mány e']®h^kézdettől^fogva ^ a ütikusöli közül a román Dra­hogy a szabadságharcban szlovák—magyar magyarok nemcsak a rájuk tá- nosí|ósa a bíráskodásban; az ban e helyen is kimondhatunk, rémhírekkel^ _ félrevezető és Iá- ina,gyar3f0rradai0.m dien fegy­madó osztrák császári és orosz ho«y a magyar politikusok zltó Politikája, valamint egyes vert fog<J ,iemzetjségi veZetők cári hadakkal küzdöttek a hadseregnek a választott pol- nem> vagy csak túl későn vet- politikusoknak a radikális, ír- közüJ is sokan belátták tévedé­nemzeti függetlenségért, de f?ri hatalom alá való rende- ték észre, hogy „másajkú hon­véres polgárháborút is Vívtak jf€;u 3_,_3 , - fitársaik” a nemzetté válásnak reális nemzeti követeléseket a ük t „ kormány 1849- polgári átalakulás fontosabb es békfflésttóíriétel és példa­a ltozöHük élő nem “magyar ^k. mint kérdéseivel szemben abszolu- Tö^e nemzetiségek ellen. A való- a vaIamivel előttük járó ma- hzajo, minden más ele helye- rtyománi még inkabb pedig a Ságban csak a horvátok, szer- farmok kiterjesztese az akko- gyaToki s ezért nem elégítheti 20 magatartasa játszotta. (A magyarokat es nem magyaro­bek és szászok zöme, vala- külön kormányzat alatt ki gket az egyének teljes magyar vezetes előtt ez a be- ka,t gy,3k0rlatilag egyformán mint a románok nagyobbik,ré- f ^1r^,rdé;lyTe f sz?nt€j egyenjogúsága Ezen túlmenő esi polittka egyre világosát»- gú1tó önkényuralom idején. ban mutatkozott meg, a kül­sze fordult szembe a Habs- nójkül olyan vívmányt Jelen- jogokat, a nemzeti különállás- uau inwn.nuwu me» a au.- Egyértelmű figyelmeztetésül burg-kormányzat ellen jogos te,t: aml egyértelműen előnyös nak iega]aüb u^mely formáját. földi kortarsak között pedig RZOjg.d tebg.t 1343—49 és kö­önvédelmi ha.rcot folytató ma- volt az (üex nyelvük szélesebb körű alighanem Marx és Engels vetkezményei: a létező érdek­gyár vezetéssel. Ezt figyelem- *s használatát saját közigazgatá- írásai leplezték le a legjobban.) ellentéteknél sokkal erőseb­be véve is 1848—49 a magyar- zetisége. Ennek megfeleloenfo- sj egységeikben) nem lehet tő­ség és a szomszédos népek ne- Sadták is a pesti és pozsonyi jdk megtagadni. Igaz ugyan, héz örökségéhez tartozik, ' de híreket szerte az orezagban: a hogy a világ más részein kibontható belőlfe a közeledés szerbek március 19-1 pesti, csak tbbb emberöltő bek a közös helyzetből fakadó Mint már szó esett róla, a közös érdekek, a boldogulás, a is magyarok, és a nem magyarok haladás útja csak kölcsönös múlva szembefordulása nem vált ál- engedményekkel, méltányos­és a megértés ma is időszerű majd 21-i és 27-i újvidéki nép- vált elfogadott tétellé, hogy a talánossá. Az egyéni meggyő- ságigal és türelemmel járható tanulsága, parancsa. gyűlésén, a szlovákok a már- ““ '* Az 1848. március 15-én a cius 28‘i 1!Ptó1 megyegyülésen, pesti ifjak által elfogadott 12 a románok és a horvátok saj- pornt és a jórészt ezt megváló- tójukban, y. Pauliay-Tv.h nemzeti kisebbségnek nem ződés, a szembenálló táborok egyenlő jogokra, hanem kü- erkölcsi vonzerejének különb­lön, kollektív jogokra van szűk- sége, „a közös múlt és hagyo- ségé, s megvalósított gyakor- mányok, a környezet han,gúla- lattá máig is kevés helyen ta mind azt eredményezték, Jeszenszky Géza ról: _ —„.. , , , zösen szervezett iro-olvaso találkozóktól az iskolai könyv­tárunk jó kihasználtságáig sok minden történik. Minden tanuló két órét évente „se­gédkönyvtárosi” munkává! lölt — port törölnek, aa újonnan érkezett folyóirato­kat rendezik, a friss köny-1 vekből kiállítást csinálunk és kölcsönöznek. Elsősöknek! osztályfőnöki órán mutatjuk be a könyvtárat, de sok kol­léga használja más órákon is. Ha a testnevelési óra ..lyukas” a fél osztálynak, so­kan itt ülnek. Azt mondha­tom, a sok száz bérletnél, a művészeti- programok látoga­tásánál nagyobb értékű, hose- szabb távon gyümölcsöző az, hogy él a könyvtár! Persze, á többi sem elhanyagolható — de hasonlóan a könyvtár­hoz, élő. valódi igényekhez igazodó művelődési lehetősé­geket igyekszünk teremteni. Csak ísv beszélhetünk igazi közművelő'’ a—01 G. Kiss Magdolna NÓGRÁD - 1982. március 14., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom