Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
Szombati társasjáték Mondjuk: udvariasság Mottó: »Minden szóról eszébe tut valakinek valami** Hadd segítsek drága aram. Nyugodtan támaszkodjék rám, amint látja jó kondícióban vagyok az ön 50 kilója meg sem kottyan nekem. Ha megengedi, akkor kissé erősebben tartom. Ügy, csak ballagjunk. Tudja, odakint ezerágra süt a nap, szinte kipattannak a rügyek, érezni a levegőben a tavasz minden illatát. Hát uram, csak annyit mondhatok önnek, hogy igazán gyönyörű idő van. Talán nem sérti az érdeklődésem: szereti urasá- god a tavaszt? Köszönöm, hogy bólintott, ön igazi úriember, ön nem kezel le engem, nem becsüli le a képességeimet akkor, amikor még meg sem győződhetett azokról, Bn egyenrangú embertársának tekint engem és ez nagyon jólesik nekem. Hadd szorítsam meg a kezét. Ritkán találkozom ilyen kifinomult kuncsafttal. Nézze hát el, tisztelt uram, ha kissé elérzé- kenyülök. Igazán hálás vagyok. Ez a megbecsülés erőt ad további munkámhoz. Ígérem önnek, hogy szolgáltatásomat igyekszem mind magasabb színvonalra fejleszteni, már amennyire szerény tudásomból erre telik. Hamarosan elérjük az ajtót, az utolsót, csak legyen egészen nyugodt, és nehezedjék rám, ha úgy könnyebb. Meglátja, egy perc az egész. Már itt is vagyunk. Ha megtenne egy szívességet uram. Arra kérem, kicsit álljon most a saját lábán. Ügy, nagyon köszönöm, ön valóban kitűnő ember. Ha megengedi, itt a nyakán még igazitok. ügye nem zavarja, hogy « Inge gallérját kicsit visszahajtottam? Tudja esak a gyorsabb, célszerűbb munkavégzés kedvéért. Nos hát minden rendben, köszönöm. Akkor most kirúgom ön alól a széket. — h. — Nem tanítják. Ezért, ha ma ketten beszélnek, egyszerűéi! odajöhet egy harmadik bárhonnan, bármikor és anélkül, hogy bemutatkozna beleszól a társalgásba, de egészen másról beszél, arról, ami kizárólag öt érdekli. Mivel nincs kitől tanulni, egy Idő után nincs kinek tanítani és az sincs, aki tanítaná. Ezért aztán még tisztességesen bemutatkozni sem tud a fiatal férfi a fiatal nőnek, ahelyett azt mondja: „cső”. És kész. A cső eredetileg csao volt, lehetne „ehoj” Is, mint a cseheknél, ahol valami miatt mindmáig megmaradt ez a szervuszféle, de azt követni sem érdemes, hogyan változott Lerágott csont Komikus, sőt kifejezette* neveletlen az az ifjú, vagy már nem egészen ifjú, aki például női társaságban állandóan és kitartóan szépeket mond a nőknek, más szóval udvarol, mert úgy tudja — ez az udvariasság kifejezője. Még komikusabb az a. női társaság, amelyik ezt el is várja, sőt kizárólag aszerint ítéli meg a férfi udvariasságát, hogy az eleget udvarol-e a társaságában?! Pedig az őrségi igazság, itt is igazság: az udvariasság Tegnapelőtt Péter legújabb filmje lMI-ben, a népi kollcgio- virágsása Idején JátMádlk. A történet főhőse Gönczi Dorottya falusi lány, aki közvetlenül aa érettségi előtt otthagyja az egyházi leányiskolát egy jókiállású fiúért. Együtt élik át a N ÉK ŐSZ romantikus-viharos kalandjait, és válnak kommunistává. Aa események Iszonyú sebességgel követik egymást, s a film 1951-ben egyéni tragédiákkal zárul. lgé Éva és a rendező Bacsó Péter kötelező — nem se udvarlás, uraim! De mert nem tanítják, előfordulhat az is, hogy valaki utcahosszat siránkozik azért, mert nem nyert a szerencsejátékon, hogy ugyanez, vagy valaki más, őrékig beszél az egészségéről, anyagi helyzetének árnyairól, szerelmi életének bajairól, de ha az örömeiről beszél az sem jobb. az sem Udvariasabb. Az udvariasságról könyvet lehetne írni, írtak is sokat, de nem ez az egyetlen eset, hogy a könyvek nem változtatták meg a világot. (Pát) — Szia anyukám, este jövök... — Jó reggelt szomszéd úr.. — Tiszteletem Kovács elvtárs ... — Csókolom a kezét Áglka ... — Szervusz Pistám ... — Áá-áá, üdvözlöm .. — Ez aztán a kellemes .., — Legmélyebb hódolatom.,.-- örvendek ... — Parancsoljon velem.,:-- Ugyan, dehogy ... — Sőt ellenkezőleg. A hülye én vagyok ... — Szeretném, ha. nem hinné? ... — Hogy szolgál a kedves ... —• Fogadja őszinte... — Engedje meg, hogy.. 1 — Ezer bocsánat... — Ne vegye tolakodásnak. 1. — Van Szerencsém tudatni... — Ha meg nem sértem .." — Érdemei elismerése mellett .., — Ha szükségesnek tartja, természetesen ,.. •— Őszinte tiszteletem;.: — Puszi, puszi, puszi.., Megjöttem anyukám. Mi lesz már azzal a vacsorával? Mi bajod? Még hogy én egy durva, faragatlan fráter vagyok? — tér A kisorsolt szót Horváth Nándomé, Km, Rákóczi út 8?. szám alatti olvasónk küldte be. Jntolmát — egy 100 forintos könyvutalványt — postán küldjük el. Továbbra is várjuk olvasóink javaslatait. A javasolt szó — a mellékelt szelvényre írva március 14-jg küldhető be szerkesztőségünk címére:, Salgótarján, Palóc? Imre tér 4. 3100. Szombati társasjáték című rovatunkkal két hét múlva je-, lentkezünk ismét. „A zene mindenkié!" Beszélgetés Czigány Györggyel Az Astoria Szálló haltjában már készülődik a rádió stábja szokásos déli programjának lebonyolítására. A „Ki nyer ma?” — műsor vezetője ezúttal Czigány György. A műsor előtt kerítettünk sort erre a beszélgetésre. — Azzal, hogy a televízióban adminisztratív vezető lettem, egyáltalán nem változott meg a zenei Ismeret- terjesztéshez fűződő kapcsolatom, továbbra Is munkatársa maradtam a rádiónak — mondja beszélgetésünk kezdetén Czigány György, a televízió zenei és kulturális osztályának vezetője. — Szívemhez ma Is közel áll a Ki nyer ma? népszerű műsora, és ezért rendszereken vezetem Is. — A zene megszerettetéséhez véleménye szerint melyik műfaj alkalmasabb? — Ebben a fontos munkában egyik műfaj sem nélkülözhető. Jómagam alkatomnál fogva Inkább a rádiózást szeretem, a hangszóró előtt jobban érzem magam, mint a tv-kamerák társaságában. Ennek ellenére tisztában vagyok a 1 televíziózás kínálta Ismeretterjesztési lehetőségekkel Természetesen kellőképpen kell tudnunk differenciálni, s megfelelően alkalmas Időben adni a különböző rétegműsorokat. Mondjuk, az olyan zenei programoknak, mint a Karmesterverseny vagy a Rönülj náva Is volt, feltétlenül csúcsidőben kell elhangozniuk. — A rétegmflsor eleve azt jelenti, hogy csak kevesekhez szól? — Nem te olyan nagyon kévésekhez! Bér kifejezetten rétegműsomak tekintünk például egy beszélgetést a magyar gregorián zene kutatásáról, de mégis legalább olyan fontos műsor lehet, mint mondjuk a Karmester- verseny. A felmérések szerint ennek a beszélgetésnek mindössze háromszázalékos volt a hallgatósága, de ímr Is. nagyon sok embert, népstadionnyi tömegeket érintett A rétegmflsorok közönsége különben sem véletlen verbuválta nézők vagy hallgatók, mindig is tudatos vállalkozásban vesznek részt, — Tapasztalata szerint hátrány vagy előny, ha a zenei ismeretterjesztő vezetői pozíciót tölt be? — Vezetőként is úgy látom a teendőket, ' mint eery alkotóműhely tagjaként. Ügy gondolom, nem rossz, ha egy művészeti információkkal foglalkozó intézmény vezetői maguk is alkotói emberek, mert így nagyobb áttekintésük van az irányításhoz. Személyesen tapasztalhatják a buktatókat és demokratiku- sabban gondolkodhatnak, cselekedhetnek. A morális bátorságuk Is nagyobb lesz a kockázatok vállalására, s nem tartják magukat biztosítottnak az esetleges kudarcokkal szemben, amelyeket nekik is vállalniuk kell. — Ml lehet a kiindulási elv a zenei Ismeretterjesztésnél? — Az alapvető feladatunk a művészi élményadás és a nevelés. Akkor lesz Igazi a didaktikus szándék, ha megfeledkezünk e szándékról az élmény átadásának hevében. — Mit lehet mindezért tenni? — A rádió megifjodott gárdája Igazén mindent elkövetett ennek érdekében és rengeteg ötlettel jelentkezett. Ilyen például a Dupla vagy semmi vagy akér a Ki nyer ma? is, amelyet nemcsak a zeneértő és -kedvelő értelmiségiek követnek figyelemmel, de a zeneileg képzetlenek is végighallgatnak. Valameny- nyi műsorunknál arra törekszünk. hogy, fokozzuk a hallgatóság aktivitását. — Tehát mindenkihez el lehet jnttathi a muzsikát? — Úgy vélem, Igen. Ám rendkívül fontos annak a nimbusznak a szétoszlatása, hogy a zene az egyszerű ember számára „más világ”. A zenéhez bárkinek köze lehet. Hadd idézzem Kodály Zoltán szavait: „A zene mindenkié 1” — Természetesen differenciáltan kell adnunk a zenét. — Van rétegződés, ez magétól értetődő. Az egyik réteg számára csupán felvillantjuk a zenét, míg egy másik rétegnek már a zene szerkezetét, indulatait Is átadjuk, Ezért szerkesztünk bonyolultabb műsorokat Is. Én hiszek abban, hogy az egyszerűbb emberek számára is elérhetők a zene élvezetének magasabb fokozatai is. Évek során barátommá lett egy esztergályos, aki valamikor Közösségi vagy individuális nevelés ? Jelenei a Diniből: Dörner György és Igó Éva, a két főszereplő. 8 NOCRAD - 1982. március 13., szombat Meglepő kijelentést hallottam a minap egy illetékesnek számító szakember szájából: „A közösségi nevelés túlhangsúlyozása miatt nem kap elég teret az iskolába" az individuális nevelés." Ügy látszik, hogy ez leegyszerűsítése félreértelmezése a nevelési tevékenységnek. Ugyanis a közösségi és individuális nevelés ilyen mereven nem választható szét, hiszen egy és ugyanazon tevékenységnek. a szocialista típusú ember nevelésének ösz- flzetevői. Szembeállításuk helyett egybefonódó funkcionálásukat kellene bemutatnunk. A „vagy ez, vagy aJ’ teória nem vezet eredményre. Ezt mutatja nevelési gyakorlatunk Is. A felszabadulás utáni pedagógiai gyakorlatunkban Makarenko tanításait tűzve a zászlóra kf«á-(j)tunk meg — talán erőltetett. nem “lógóé .álgondólt formák,bah — az iskola! .csoportok, közösségek szervezését, nevelését. Ma a személyiség sokrétű fejlesztése a nevelési koncepció. Közben — miért, miért nem — a közösségi nevelés témaköre hovatovább kikerül a pedagógiai tankönyvekből, és Itt-ott a nevelési gyakorlatból is, és mily furcsa: eközben egyre gyakrabban hallhatunk, olvashatunk a közösség utáni vágyódásról, keresve az igazi közösségeket. Vitatkozunk is a közösségekről néhány országos lapban. Egyik heves szociológusunk szocialista társadalmunk legfájóbb • hiánybetegségei között említi a közösségek kialakulatlanságát. Van aki válságról: a közösség és közösségi emberfogalom válságáról beszél. A vita évek óta folyik-. Az iskolai pedagógiai gyakorlatot pedig a legújabb nevelési koncepció alapján szervezzük. Napjaink iskolai kulcsszavai: személyiségfejlesztés, individuális. nevelés, képességfejlesztés Stíl. Az új nevelési-oktatási dokumentumok deklarálják ugyan a nevelő iskola megvalósításának feladatait, azonban a gyermekek és a pedagógusok számára egyaránt túlméretezett követelményrendszer, a tudományosan nem kellően megalapo zott, erősen túlszabályozott tevékenységi formák a szocialista típusú "közösségek kialakulását, működését allg- alig teszik lehetővé. Pedig a közösségi-közéleti, szokások, magatartásmódok kiépítésének kulcsfontosságú műhelye: az iskola. Amit e téren az Iskola elmulaszt, a munkahely nem, vagy csak nehezen pótolhatja. „A közösségnek, a közösségben, a közösség által” makarerikól mondást még ma is hangoztatják az optimista pedagógusok, ' hiszen rendkívül tömören fogalmazza meg elérni kívánt társadalmi nevelési céljainkat. A közösség tehát; az egyéni képességek, a személyiség kibontakozásának terepe, célja és eszköze is. A közösségfejlesztés Szocialista társadalmunkban politikai kérdés. Nevelési útkereséseink között ne tériünk le e kissé göröngyös útról. Sőt a fölösleges akadályok, torlaszok szétzúzásával szélesítsük sztrádává. **■ ” C. Gy, magyamóta-rajongó volt, de a zenével való ismerkedése révén kinyílt előtte a világi és felébredt benne a szellemi érdeklődés, a minőség iránti vágy. Azóta is beszámol nekem a zenével valá találkozásairól — Vannak akadályai a ze-' nei ismeretterjesztésnek? — Mindenesetre jó lenne,' ha mindenki eljuthatna egy blzonvos alapfokú zenei készség kifejlesztéséhez, de a nehézségek már az iskolai oktatás során elkezdődnek. Ráadásul ez az egyénektől is függ, hiszen vannak olyanok, akiknek a fogékonyságát rendkívül nehéz előbbre mozdítani. Az ilyen esetekben be kell csempésznünk a jobb minőséget. Ám mindezt továbbra is úgy, hogy elsősorban zenei élményben részesüljenek, és ne kizárólagos zenei ismereteket szerezzenek! Az érzelmeket kell megmozgatnunk az emberekben. A televízió és a rádió ezért rendkívül sokat tehet. Általános értékű receptek persze nincsenek a zene be- fogadtatására. Minden kornak meg kell találnia a saját módszereit. A szolfézs vagy éppen a néndaléneklés sem old meg mindent. A zenét mindenkinek egyénileg kell átélnie. — Mennyire lehetünk tmJ tlmlsták az eredményeket iU letően? — Én optimista vagyok! Nálunk, a hajdani elmaradottsághoz képest, az elmúlt évtizedekben , nagyon . sok minden történi: a zene megszerettetéséért, befogadtatá- sáért. Más országokhoz viszonyítva jól állunk. Sokfelé járva azt tapasztaltam, he y szót érthetünk a házai kö-> zönséggel. Én soha nem éreztem elkedvetlenítőne^ ezt az ismeretterjesztő munkát. Talán hiba volt. Kétségtelen, hogy vannak olyan rétegek, amelyek nehéz feladat elé állítanak minket. Ha csak arra az esetre gondolok visz- sza, amikor egyszer a frissiben bevonult újoncok között, egy szörnyen ételszagú ebédlőben kellett olyan műsort, játékokat kitalálnunk — majd- / nem óvodás szinten —, hogy némi eredményt érhessünk el... No persze nem tudom átfogóan értékelni eredményeinket, de erre a feladatra pazaroltam erőm Jó részét. Nekem üdítő vállalkozás volt. S hajlandó vagyok hinni a szociológusoknak, tömegkommunikációs kutató- központoknak- az predménve- ket Illetően. A rádió és a televízió nagy lehetőségei kínál ehhez a munkához, és ezt ki is használjuk. Sz. B. KITLTŰRPOTITTK AI VILA O KONFERENCIA MEXIKÓBAN Mexikóban tartják meg aa első kultúrpolitikai világkonferenciát. Ebben állapodott meg Jorge Castaneda, Mexikó külügyminisztere és Amadou M’Boew, az UNESCO főtitkára. A július 26. és augusztus 5. között megtartandó konferencia céljaként jelölték meg: a jelenlegi és a jövőbeni világban a kultúra alapvető problémáinak megvitatását és az államok és az UNESCO jövőbeli kultúrmunkája irányvonalainak kidolgozását, , ■
