Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD mmESimssm XXXVIII. ÉVF., 61. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. MÁRCIUS 13., SZOMBAT Hantos János: Tevékenységünk szerves nemzetközi vöröskeresztes munkának Vöröskereszies nagyaktiva-tanácskozást rendezett tegnap az S/MT salgótarjáni székházában a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége. Az eseményen megjelent Hantos János, a Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizott­ságának elnöke, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottságá­nak alelnöke, dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, valamint dr. Harakály Mária, a me­gyei tanács egészségügyi osztályának osztályvezető főorvo­sa, s mindazok, akik a megyei Vöröskereszt tagjai, aktívái, irányítói. Szoó Béláné, megyei vörös- keresztes titkár megnyitó sza­vaiban emlékeztetett arra, hogy a szervezet jelentős ál­lomásához érkezett, ez év ok­tóber 9—10-én kerül sor a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusára. A számvetés, a megyében zajló taggyűlé­sek sora jó alkalom arra, hogy a Vöröskeresztben mun­kálkodók értékeljék az ed­dig végzett munkát, új ötle­tekkel, elképzelésekkel gazda­gítsák a szervezet jövőbeni tevékenységét. Ezután Hantos János emel­kedett szólásra. Mint a Nem­zetközi Vöröskereszt állandó bizottságának alelnöke, az el­múlt év végén Manilában megtartott nemzetközi vörös- keresztes kongresszus idősze­rű kérdéseiről, az ott megfo­galmazott határozatokról, az emberiség jövőjét befolyáso­ló állásfoglalásokról tájékoz­tatta a hallgatóságot. — Ritkán szólunk a Nem­zetközi Vöröskereszt munká­járól, hiszen napjainkat kitöl­ti a mi szervezeteinkkel való foglalatosság, a saját népünk szolgálatában álló feladatok végrehajtása, az MSZMP poli­tikájának támogatása. Ám el kell mondani, hogy ez a sokirá­nyú, sokrétű tevékenység szerves részét, alapját képez­heti a nemzetközi méretű munkának. Ez érvényesült a manilai nemzetközi tanácsko­záson, akkor, amikor a jelen­levő. országok szervezeteinek képviselői egy sor olyan ja­vaslatot, határozatot vitattak meg, amelyet a Magyar Vö­röskereszt terjesztett elő, il­letve a múlt év májusában Budapesten megtartott III. regionális konferencia részt­vevői vetettek fel — mondotta Hantos János. Majd szólt a Nemzetközi Vöröskereszt in­tézményrendszereiről — a nemzetközi konferencia, a li­ga, és a nemzeti társaságok munkájáról. A több csator­nán folyó tanácskozások célja és feladata a vöröskeresztes szervezetek további erősítése, tartalmi munkájának széle­sítése, valamint a tervszerű fejlesztési munka, elsősorban a fejlődésben elmaradott or­szágokban. Dehát miről is folyt a vita az elmúlt év végén Manilá­ban? A Vöröskereszt humani­tárius eszméinek megvalósí­tásáról, a békéért, a leszerelé­sért folytatott küzdelemről, a liga vezetésének demokrati­zálásáról, az emberi jogok vé­delméről. Külön határozatot hozott a nemzetközi konferencia az önkéntességről a véradómozga­lomról. Az önkéntesség, mint a Vöröskereszt alapelve, a budapesti regionális konferen­cia döntése alapján emelke­dett határcfeattá a manilai ta­nácskozáson. Ugyancsak je­lentős volt a véradás etikai kódexének kidolgozása, mint­egy nemzetközi jogszabály­ként. A tartalmas beszámoló után Hantos János ismertette a kongresszusi készülődés eddi­gi tapasztalatait, és további sikeres, eredményes munkát kívánt a megyei Vöröskereszt vezetőinek, tagjainak, vala­mennyi aktívájának. Sikerült az alkalmazkodás Közgyűlés a STÉSZ-nél A Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet munkája az elmúlt Esztendő­ben több mint százharminc­millió forintnyi építőipari, szolgáltató és szállítási, vala­mint egyéb tevékenységgel járult hozzá a megyei tervek megvalósításához. A többi között jelentős mennyiségű munkát végeztek az OBV salgótarjáni bányagép­gyárában, a Salgótarjáni Kohászati üzemekben. a Volán 2. számú Válla­latnál, és segítették a vízművek, az ötvözetgyár, a VEGYÉPSZER, az írószer Szövetkezet, s más megyebéli termelőegységek fejlesztési, beruházási célkitűzéseinek valóra váltását is. A szövetkezet félezer dol­gozója a múlt évben csak­nem 210 millió forintos ár­bevételt produkált, s ez je­lentős, hiszen a növekedés 2,37 százalékkal nagyobb az 1980. évinél. Ennek eredmé­nye egyébként, hogy az egy évvel ezelőtti nyereség négy­millióról több mint kilenc­millióra emelkedett S tör­tént ex annak ellenére, hogy a szövetkezet beruházási munkákban való részaránya 1981-ben az előző időszaki 64,4 százalékról 38,5 százalékra csökkent. Mindez a tagság és a ve­zetőség helyes célkitűzései­nek megválasztását igazolja. Rugalmasan tudtak alkal­mazkodni a megváltozott igé­nyekhez, alakították át a termelés szerkezetét, s képe­sek voltak a jobb szervezés révén eszközeik teljes ki­használására, a szövetkezet pénzügyi egyensúlyának fo­lyamatos megteremtésére. Ennek köszönhető, hogy az egy forint munkabérre eső anyagmentes termelési ér­ték (s ez jelentős) 10 száza­lékkal nőtt. A STÉSZ-nél a múlt év­ben 25 százalékkal emelke­dett a fenntartási és a kar­bantartási munkák aránya, s bár a beruházási kedv csök­kent, ennek ellenére idén je­lentős számú lakás átadását tervezik. A többi között Sal­gótarjánban, a Hársfa úton, No-Fines technológiával ké­szítenek el ötvenhét otthont november harmincadikéi?. Tizenkét lakásba költözhet­nek be a megyeszékhelyi Dimitrov úton esztendő zár­táig. Emellett idei terveik között szerepel a Karancs Szálló felújításának befeje­zése, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek készáruraktárá­nak, a bányagépgyár forgá­csolóüzemének „készre je­lentése” is. Idén — miként a tegnap megtartott szövetkezeti 'köz­gyűlésen is hangsúlyozták — az előzőeknél még nagyobb feladatok várnak a STÉSZ kollektívájára. Hiszen feltett szándékuk — ezt a múlt évi eredmények alátámasztják — a termelést majdnem tizen­három százalékkal növelni, s a munka termelékenységé­nek emelése érdekében, szer­vezési és egyéb intézkedések­kel elérni, hogy az egy dol­gozóra jutó termelés hat szá­zalékkal legyen magasabb az idén, mint 1981-ben. Idén egyik fő célként tűzték ki az immár náluk bevált No-Fines technológia továbbfejlesztését és — újdonságként —, a Hunor-Delfin-burkolati rend­szer bevezetését. A szövetkezet tegnapi köz­gyűlésén, amelynek szóbeli előterjesztését Gellérthegyi Gyula elnök tartotta, min­denre kiterjedő részletesség­gel elemezték az idei teen­dőket, módosították a szövet­kezet alapszabályzatát, s meghatározták a szocialista munkaverseny feladatait. Apró An9a! Salgótarjánban Ülésezett az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja Apró Alttal Apró Antal, az országgyűlés elnöke tegnap Salgótarjánba látogatott. A megyei pártbizott­ság székházábatn a vendég kö­tetlen beszélgetést folytatott időszerű társadalompolitikai, gazdasági kérdésekről Géczi Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, Devcsics Miklóssal, a Nógrád megyei Tanács elnökével és dr. Hütter Csabával, az országgyű­lési képviselők Nógrád megyei csoportjának vezetőjével. Ezt követően Apró Antal, a megye vezetőinek kíséretében felkereste a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárát, ahol Gres- sai Sándor igazgató adott tá­jékoztatást a gyár életéről, ter­veiről. Egyebek között elmond­ta, hogy a vegyipari gép- és acélszerkezeti 'gyár 1973-ban történt átadása óta nehéz és tanulságos éveket éltek áit. Az idei termelési terve 410 millió, amelyből 130 millió forint ér­tékű áru exportra jut, a gyár nyereségelőirányzata 67,5 mil­lió forint. A gyár igazgatója szólt a termékszerkezet kiala­kításáról, a szakember-ellátott­ság helyzetéről, a kapacitás ki­használtsága érdekében tett erőfeszítésekről, a műszaki fejlesztésről. Apró Antal ér­deklődött az export arányáról, a hazai piacon jelentkező kon­kurenciáról, majd a vendégek Balogh László műszaki veze­tő kalauzolása mellett megte­kintették a forgácsolóműhelyt, a mechanikai laboratóriumot, az atomerőművi, a vegyipari a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárát Magyar orvosok a nukleáris háború megelőzéséért Orvosgyűlés az Akadémián A magyar orvosoknak is kötelességük — a világon má­sutt dolgozó társaikkal együtt —, hogy síkraszálljanak a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért, a nukleáris háború ve­szélyének elhárításáért. Cse­lekvő állásfoglalásukkal, a közvélemény felvilágosításá­val, kutatásaik eredményeinek népszerűsítésével szolgálhat­ják, hogy a legszélesebb nép- tömegek értsék meg: milyen pusztítást jelentene egy eset­leges atomháború az emberi­ség életében, s hogy ennek következményeit csak az ösz- szecsapás elkerülésével lehet kivédeni. Ezt hangsúlyozták pénteken a Magyar Tudomá­nyos Akadémián tartott orvos­gyűlés részvevői. A tanácsko­záson a nukleáris háború megelőzéséért küzdő hazai or­vosmozgalom kibontakoztatá­sáról határoztak. A gyűlést Szentágothai Já­nos, az MTÁ elnöke nyitotta meg, majd Hollán Zsuzsa aka­démikus, az MTA elnökségé­nek tagja tartott előadást a nemzetközi háborúellenes or­vosmozgalom létrejöttéről, ed­digi tevékenységéről. Mint el­mondotta: a kezdeményezés -nemzetközi hírű szovjet, ame­rikai és angol professzorok nevéhez fűződik, s a moz­galom tavalyi, egyesült ál- mokbeli első kongresszusán már tizenkét ország orvosai vitatták meg a nukleáris há­ború veszélyeit. A második kongresszusra idén áprilisban az arígliai Cambridge-ben ke­rül sor. Itt Európa valameny- nyi országából, az Egyesült Államokból, Japánból és más, atomfegyverrel már rendelke­ző államokból érkező tudósok vesznek részt. — A nukleáris háború ha­tása Európa országaira — ez lesz a tanácskozás fő témája, hiszen a jelenlegi kiéleződött nemzetközi légkörben elsősor­ban kontinensünk civilizáció­ját fenyegeti a pusztulás ré­me. Ezért a kongresszus egyik célja éppen annak bizonyítása lesz, hogy hamis és megalapo­zatlan az elmélet, amely sze­rint lehetséges egy Európára korlátozott nukleáris össze- (Folytatás a 2.oldalon.) készülékeket gyártó üzemré­szekéit. Az országgyűlés elnöke dél­után részt vett az országgyű­lési képviselők Nógrád megyei csoportjának ülésén, ahol je­len volj Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára. Elsőként Berki Mihály, a Nógrád me­gyei Tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást a képvise­lőknek a közművelődésről szó­ló 1978. évi V. törvény végre­hajtásának megyei tapasztala­tairól. Nógrádban is kedvező változások jellemzik a köz- művelődést, az intézményháló­zat fejlesztése Összhangban áll a településhálózat fejleszté­si tervével. Javult az anyagiak köncentrálása, a személyi és tárgyi feltételi A megyében a közművelődés tartalmában is gazdagodott, új művelődési formákat vezettek be. ‘ A gaz­dasági egységek és a kulturá­lis intézmények együttműkö­dése sokat javult, bár még el­marad a kívánttól. Javultak a munkahelyi művelődés lehe­tőségei is, a vállalati művelő­dési bizottságok egyre jobban tevékenykednek. A megyében 350—400 amatőr művészeti együttes található, az ifjúsá­gi közösségek művelődésének egyik legfontosabb színterei az ifjúsági klubok. A megyé­ben levő 140 művelődési ott­hon nagy része viszont nem teszi lehetővé a közösségi mű­velődés szervezését, az igények kulturált kielégítését. A napirend fölötti vitában Dancsák Lászlómé a pásztói járási tapasztalatokról' számolt be. örvendetesnek ítélte a kör­zeti művelődési otthonok tevé­kenységét, de hiányolta ugyan­ezt a társközségekből, ahol olykor a fűtés is nehézséget okoz. Tőzsér Gáspár elmond­ta, hogy a közművelődés fej­lesztésére hozott párt- és álla­mi határozatok végrehajtása a megyében jó úton halad,' ha nem is látványos. A tartalmi munka fontosságára irányí­totta a figyelmet, s szorgal­mazta a települések művelődé­si létesítményeinek .közöl fenntartását, amelytől helyen­ként a gazdasági vezetők ide­genkednek. Felvetette, hogy a Nógrádi Szénbányák fenntar­tásában levő nagybátonyi mű­velődési otthon esedékes fel­újítására célszerű lenne a he­lyi, környező vállalatoknak összefogni. Tolmácsolta a sal­gótarjáni Beszterce-lak ótelep­re költözött bányászok kéré­sét egy közös klubhelyiség ki­alakítására és felhívta a fi­gyelmet a munkásifjúság mű­velődésének fontosságára. Dr. Fancsik János kifejtette, hogy az elmúlt években nyitot­tabbá váltak a művelődési in­tézmények, jobban alkalmaz­kodnak az igényekhez, elisme­rően szólt a megyei könyvtár sokoldalú szolgáltatásáról, a TIT szervezeteinek tevékeny­ségéről. Kiemelte, hogy alkal­manként találkozni üzemek­ben a közművelődés nem kí­vánatos, formális elemeivel. Czene Árpád falugyűlési ta­pasztalatai közül emelte ki a közművelődéssel összefüggő­ket, jó példaként említette az ifjúsági klubokat. Vastag Ot­tilia egyebek között kifejtette, hogy még mindig jelentős az általános iskolát nem végzet­tek aránya, s felhívta a figyel­met, hogy bizonyos rétegekben adottak az újrateremtődés ki­küszöbölendő feltételei. Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke a közművelődési munkában a megye sajátossá­gait hangsúlyozta, indokoltnak tartotta a vállalatok és taná­csok jobb együttműködését. Géczi János kiemelte annak vizsgálatát, miként lehet a po­litikai, világnézeti nevelést se­gíteni a közművelődés eszkö­zeivel, s a differenciált mun­kára irányította a figyelmet A vitát dr. Hütter Csaba fog­lalta össze. A képviselők elfo­gadták idei miunkatervüket, megbeszélték a tavaszi ülés­szak előkészítésével kapcsola­tos feladataikat Végezetül Apró Antal az országgyűlési munka időszerű kérdéseiről szólt. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést március 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az igaíságügyminis^ter beszámolóját a jogalkotás helyzetéről, valamint a művelődési miniszter beszámolóját a közművelődésről szóló 1976. évi 5. törvény végrehajtásáról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom