Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-07 / 56. szám
Idegenforgalmi kaleidoszkóp (7.) Hit ígér a Camping és Carayanning Club? Napozás sítúra után a Tátrában. Megújul a csesztvei Madách- emlékmúzeum Immár hét éve működik hazánkban a Magyar Camping • és Caravanning Klub. Tagjainak száma 1981-ben már csaknem 40 ezerre nőtt, s a létszámot ebben' az évben még tovább szeretnék gyarapítani. A fővárosban és a megyeszékhelyeken 25 önálló szervezete működik. Az önálló helyi szervezet irányítása mellett sorra alakulnak meg a városi és az üzemi csoportok is. Tavaly a klub tagjai közül 8570-en vettek részt szervezett bel- és külföldi üdülésekén, körutazásokon és rendezvényeken. Programjuk közül a legnagyobb sikere a bolgár tengerparton Komcsiján szervezett üdülésnek és a hegyvidéki körutazásnak volt. Közkedveltté vált a jugoszláviai Suvidrián szervezett tengerparti üdülés is, ahol a nyári időszakban több mint 1500 klubtag vett részt. A téli sportok kedvelőinek pedig Csehszlovákiába és Jugoszláviába szerveztek sítúrákat, amelyek iránt szintén nagy volt az érdeklődés. A belföldi üdülési lehetőségeket (Ácsa kastély és parkkemping, a jászszentandrási kemping, Balatonberény, Gorkij üdülőfalu) szintén nagy létszámban vették igénybe a klubtagok. 1981-ben 780 ezer vendége volt a hazai kempingeknek. A tőkésországokból pedig a tavalyi évben 1967 utas érkezett hazánkba, akik összesen 31 099 „vendég- éjszakát” töltöttek el nálunk. Az elmúlt évben égy új akciót indított a Camping- és Caravanning Klub „Filléres karaván” névvel, amely ki- ránduló-különvonatokat jelent különféle idegenforgalmi események színhelyének megközelítésére. A kiránduláson részt vevőknek egész napos programot kínál a klub. A tavalyi év második felében Siófok, Debrecen, • Hajdúszoboszló, Eger és Sopron volt a különvonatok uticélja. Ebben az évben a klub tagjai 38 bel- és külföldi túra, üdülés, illetve körutazás közül választhatott. Kiemelést érdemel a nemzetközi 1: empi ng találkozó, amely et Debrecenben a Vekeri-tő mellett épülő új kempingben rendeznek. 1932-ben is indulnak a hagyományos görög— török túrák és a nyugat-európai körutazások, a lakossági valutakéret terhére. A központilag szervezett autós- csoportokat technikai személyzet és segélykocsi kíséri. Bővítik a csehszlovákiai és bulgáriai üdülési ajánlatokat, és a jugoszláviai üdülőtúrákat is. A Duna menti országok kempingtalálkozója az idén Ausztriában, Grazban kerül megrendezésre, ahová előreláthatólag 250 fős csoportot tud a klub indítani. A Magyar Camping és Caravanning Klub tagjai a hazai kempingekben 30 százalék kedvezménnyel részesülnek a szállásdíjból és a sátorhelydíjból. A Balaton-parti kempingekben a kedvezmény főszezonban 20, az elő- és utószezonban 35 százalék. A nemzetközi kempingigazoi- vánvra a katalógusban raeg- jeiplt kempingekben 5—10 százalék kedvezményt kapnak az igazolványok tulajdonosai. O. É. Madách Imre születésének 160. évfordulóját 1983-ban ünnepeljük. S jövőre lesz száz esztendeje, hogy Az ember tragédiáját bemutatták. Nóg- rád megye eredendően a Ma- dách-tradíciók ápolója, hiszen Madách Imre itt született, sokáig itt élt és tevékenykedett, életművének egy része szintén innen ered. Jó ápolója-e? Tény, hogy la hagyomány fönntartásában az 1960-as évek elejétől igen sok minden történt Nógrádban. (Azért nagy kár, hogy időközben egy európai hírű Madách-gyűjte- mény Balassagyarmatról Győrbe került.) Mindenesetre, Nógrád megyében van a mai Magyarországon az egyetlen Madách-emlékmúzeum, amely a volt Majthényi-kúri- ában nyílt meg 1964-ben Csesztvén. Akkor rendezték be ott azt az állandó kiállítást, amit 1973-ban dr. Keré- nyi Ferenc tervei alapján és szakmai irányításával felújítottak, illetve bővitettek. Ezen túl, a balassagyarmati Palóc Múzeumbaan Madách-emlék- szobát rendeztek be. Tehát a megyei múzeumi szervezet — lehetőségeinek megfelelően — két színvonalasan megrendezett állandó kiállítással járult hozá a kultusz ápolásához. Minden év októberében a tisztelet koszorúit helyezik el a sál" gótarjáni Madách Gimnázium és Szakközépiskola valamint a balassagyarmti Szántó Kovács János Szakközépiskola tamiléinak, tanárainak közreműködésével a csesztvei Madách-szoborra, Vigh Tamás művére. A múzeumi szervezet, saját szakmai erőinek ösztönzésén túl, az országé« hírű Madácn-kutatók- kal is folyamatosan kapcsolatot tart, tájékozódik a legújabb kutatói eredményekről, amelynek eredményét most az 1983-as múzeumi évkönyvbe gyűjti össze. Ezzel el is érkeztünk napjainkig. Az évfordulók alkalmából felújítják a csesztvei Madách- emlékmúzeumoí, mind az épületet, mind pedig az állandó kiállítást. A kiállítás szakmai terveinek készítője dr. Kerényi Ferenc. Már elkészült ennek tématerve, amelyet idén áprilisban vitatnak meg. Ennek alánján készül el majd a forgatókönyv és az installációs terv. Előzetes remények szerint, jövő májusra felújítják az épületet, ezután kezdődhet az új állandó kiállítás rendezése. Az 1983-as múzeumi és műemléki hónán megyei megnyitóünnepségét Csesztvén rendezik meg. Ismeretes, hogy a Mkclách- relikviák sorsa mostohán alakult. Sok elpusztult és tönkrement, vagy éppen lappang. Ezek ritkán kerülnek elő, s ha előkerülnek, rendkívül drágák. E nehézségek ellenére, az új kiállítás gondolatilag és tárgyi anyagában is gazdagodik. Tervek szerint, a kfSTfftás hármas felépítésű lesz. Egyrészt, a rendezők szeretnék jobban bemutatni azt a társadalmi csoportot, amelyből Madách Imre vétetett Tehát a Nógrád megyei köznemesség életkörülményeit, tárgyait, lakáskultúráját kívánják fokozottan megjeleníteni. Az utóbbi időben jelentős és szép bú- toranyaggal gazdagodott a múzeumi szervezet, ezek egy részét — bár természetesen nem Madách-bútorok — kiállítják. Másrészt, a kiállítás á költő Irodalmi tevékenységét reprezentálja majd. Ebben a részben a mostani tárlatból kimaradt kéziratokat, továbbá föltehetően a Madách család tulajdonát képező bútorokat, képeket, egyéb berendezési tárgyakat állítanak ki. Végül, de nem utolsósorban Az ember tragédiája bemutatását kíséri végig a kiállítás harmadik része. Itt „regisztrálják” a Tragédia nemzetközi sikerét is, az 1964 cta történt bemutatóhelyek feltüntetésével, gazdagabb színpadképekkel, és így tovább. Továbbra is megmarad a Madách Imre életművének listását tükröző képzőművészeti anyag. Cscsztve a megújuló emlékmúzeummal egész kulturális Bemutató előtt életünk gazdagednsat jelenti. T. E. itfem mindegy, hogyan! Családtagként, vagy kívülrekesztetten? r E Claude Zidinek nemcsak hazájában, Franciaországban van neye, hanem nálunk, Magyarországon is. Nézők ezrei szórakoztak jóízűen, bemutatott filmjein: A stadion őrültjei, a Bolondos újoncok, az Ahová lépek, ott fű nem terem címűeken. Film víg játékainak láttán joggal sorolhatjuk a mai kor nagy nevettető! közé. Űjabb munkája, az Éretlenek kissé harsány eszközökkel készült, sziporkázóan szelleme filmkomédia. A ver- sCulles-i XIV. Lajos gimnázium életéről, érettségi előtt álló diákjairól szól, akiknek sehogyan sem fűlik a foguk a le- érettségizésre. Nem azért, mert lusták tanulni, vagy éppenséggel szerény szellemi képességekkel bírnának. Inkább arról van szó, hogy nagyon is jól érzik magukat együtt, egymással az iskolapadokban, s különben sincs kedvük az állástalanok számát szaporítani. Igen ám, de az erélyes igazgatónőnek és kardos feleségnek egyáltalán nem tetszik ezeknek az időközben felnőtt fiúknak és lányoknak a viselkedése. Elhatározza, hogy a diákok leérettségiznek, ha — népiesen szólva — a fene fenét eszik is. A szigorú fegyelem, az erőszakos módszerek váratlanul érik a fiatalokat.. Hamarosan azonban készek a válaszra, mégpedig a legkorszerűbb technikai eszközök igénybevételével. Az igazgatónő sem akar lemaradni, s nemsokára valóságos háború bontakozik ki, melyet elektronikus berendezésekkel vívnak. Közben szerelmek szövődnek, s van, aki a szerelmesek között igyekszik zavart kelteni. Egy vígjátékiban semmi sem mehet simán. Az ötletes, parádés játszadozásba egyszer itt is hiba csúszik: a blöffként bedobott bomba helyébe valóságosat helyeznek el az afrikaiak, s a gimnázium a levegőbe röpül... A bírósági tárgyaláson furcsa döntés születik. Hogy milyen, azt megtudhatják Claude Zidi filmjének nézői. k Az Éretlenekben főként retlenek tál színészek játszanak, tehetségesen. Az ismert és idősebb művészek közül Michel Galab- ru nevét említjük, aki számos film mulatságos szerepét alakította. Ezúttal is neki jutott az egyik legmulatságosabb szerep: G rosset felügyelőé, aki a diákok turpisságait lenne hivatott megakadályozni. Talán mondanunk sem kell: kevés sikerrel. A színes, szinkronizált francia film víg játékot megyénkben először a salgótarjáni November 7. Filmszínház nézői láthatják: március 11—14. között. A balassagyarmati Madách Filmszínházban március 15—17-én játsszák. Élménybeszámolóval egybekötött' névsorolvasás a pásztói Mező Imre téri óvodában. Jó módja ez annak, hogy a gyerekek beszédkészsége, emlékezete fejlődjék, csiszolódjék. De jó arra is az őszinte, kötetlen beszélgetés, hogy az óvónő tájékozódjék, vajon a gyermek milyen családi környezetben él? Téma, mint manapság mindenhol; a szabad szombat, a hét vége eltöltése. A gyerekek őszinték, nyíltak. Értelmi fejlődésük ezen szakaszában még nem rendelkeznek az elhallgatás, szépítgetés rafinált eszköztárával. Azt is kibeszélik, amit nem kellene, azt is el- játszák az otthoni minta alapján — amiért anyuka, apuka talán rettenetesen dühös lenne. Tehát névsorolvasás és a valóságból táplálkozó mesélés. A. Pisti, a bogárszemű, élénk fantáziával ellátott kisfiú szórakoztatja éppen társait. — Szabad szombaton bezárják a gyárakat, anyuká- mék otthon vannak. Anyukám azt mondta nekem, hogy jó fiú legyek, ne zavarjam őket, mert nagyon fáradtak. Apukám olvasott, anyukám meg a konyhában veszekedett, hogy mindent neki kell csinálni. Aztán engem leküldték a játszótérrre, hogy majd jöjjek fel ha kész az ebéd. A játszótéren egy gyerek se volt. Unatkoztam. Pisilni kellett, felmentem. Apukám olvasott, anyukám mosott. Én unatkoztam: Délután elvittek a nagymamához és csak vasárnap este mentem haza. — Sajnos sok ilyen és ebhez hasonló történetet hallunk az óvodásoktól — mondja Czeglédi Lajosné, a pásztói járás óvodai szakfelügyelője. — Ritkaságnak számít az, ha a gyerek arról számol be, hogy a hét végét a családdal közös programmal, kirándulással töltötte el. Tapasztalatunk, hogy a szülők egyelőre nem tanultak meg élni a szabad hét vége adta lehetőségekkel, a családi nevelés fontossága eltörpül az egyéb ház körüli teendők — mosás, főzés, takarítás — mellett. A gyerek sok helyen nyűg a családban. Hagyj békén, játsz egyedül, nézd a tévét! — a kedves szülő nem is gondolja, hogy ezek a kiszólások, utasítások milyen mély nyomokat hagynak a gyerek érzelmi életében, hogyan reagál a mellőzésre. Rajz a családról. Virágvázás asztal mellett ülnek a kesehajú kerekfejű gyerekek. „Az egyik én vagyok, a másik a tesóm. Beszélgetünk.” A sarokban egy bolha nagyságú figura. „Ez ki?" „Ez az apu." „Hát anyu hol van?” „ö nincs a képen mert a konyhában főz.” — El -sem hiszi, hogy a hétfői napokon mennyi bajunk van a fegyelmezéssel. Fáradtak, idegesek, nyugtalanok a gyerekek. Szinte fékezhetetle- nek. Mi az óvodában minden délután rendszeresen altatjuk az óvodásokat. Hét végén a szülők — mert a gyerek ellenkezik legtöbbször elmulasztják a délutáni csendes pihenőt. A kicsik sokszor még az éjszakai film tartalmát is elmesélek. Játékaikban lejátszák az otthon látottakat. Veszekednek, marakodnak egymással. Egy óvodai felmérés — 230 gyerekre terjedt ki — tanulsága szerint a kicsik negyven százaléka él ideálisnak nevezhető családi ^ gyermekcentrikus) környezetben. A többség részese a napi hajtásnak, a nyugtalan életnek, a hányódásnak. Sok helyen töltenek be szülőpótló szereoet a nagymamák. Jó is ez, meg rossz is. — Annak mi nagyon örülünk, hogv szabad szombatokon az ügyeletes óvodában alig fordul meg esv két gyerek, Mert ez azt jelenti, hogy szüleik táraságában ^tölt'k a hét végét. Ám nőm mindegv. hogyan. A család számon tartott fontos tagiként, vagy kívülrekesztetten ? Kiss Mária Siker a Huszka-esfen Talán a nosztalgiadivatnak, talán másnak is tulajdonítható, hogy kezdjük újra nem . szégyellni az operettet. A televízió nemrégiben Kálmán Im- re-emlékestet közvetített az NSZK-beli Ludwishafenből többi között olyan világhires- ségek közreműködésével, mint Anneliese Rotthenberger, Nicolai Gedda. A nyugatnémet, osztrák, magyar közös szervezésű műsorban fellépett az ismert házaspár, Pitti Katalin és Leblanc Győző is, akik egymásra találása éppen egy operetthez, a Sybill televíziós változatához kapcsolódik. A két művész a múlt héten nagy sikerrel szerepelt Salgótarjánban, a József Attila megyei Művelődési Központ színpadán a „Szellők szárnyán” című Huszka-emlékműsorban. Kellemes, derűs perceket szerzett a közönségnek a felszabadultan éneklő egykori prózai színész, Maros Gábor, aki a Fővárosi Operettszínház után jelenleg az Állami Operaház tagja. Oszwald Marika törékeny bája, tehetsége nemcsak a képernyőn — élőben is hatásos. Sokat foglalkoztatott komikus, énekes színész a Fővárosi Operettszínház művésze, Benkóczy Zoltán. A tévéből, filmből ismert sajátos humora ezúttal is érvényesült. A robbanó sikerben méltán osztozott a BM huszonhét tagú zenekara, melyet Végh Imre karnagy vezényelt. Az operettemelékezések a héten folytatódtak. A televízió szerdán Lehár Ferencre emlékezett. A Pöstyénből közvetített műsor — a Kálmán- esthez hasonlóan — koprodukcióban készült. Televíziósaink partnerei most a csehszlovákok voltak. Együtt a salgótarjáni Huszka-esf énekergárdáia (Oszwald Marika, Maros Gábor, Benkóczy Zoltán, Pitti Katalin és Leblanc Győző) — Gyurkó Péter felvétele —
