Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

Idegenforgalmi kaleidoszkóp (7.) Hit ígér a Camping és Carayanning Club? Napozás sítúra után a Tátrában. Megújul a csesztvei Madách- emlékmúzeum Immár hét éve működik hazánkban a Magyar Cam­ping • és Caravanning Klub. Tagjainak száma 1981-ben már csaknem 40 ezerre nőtt, s a létszámot ebben' az év­ben még tovább szeretnék gyarapítani. A fővárosban és a megyeszékhelyeken 25 ön­álló szervezete működik. Az önálló helyi szervezet irányí­tása mellett sorra alakulnak meg a városi és az üzemi csoportok is. Tavaly a klub tagjai közül 8570-en vettek részt szervezett bel- és külföldi üdülésekén, körutazásokon és rendezvé­nyeken. Programjuk közül a legnagyobb sikere a bolgár tengerparton Komcsiján szer­vezett üdülésnek és a hegy­vidéki körutazásnak volt. Közkedveltté vált a jugoszlá­viai Suvidrián szervezett ten­gerparti üdülés is, ahol a nyá­ri időszakban több mint 1500 klubtag vett részt. A téli sportok kedvelőinek pedig Csehszlovákiába és Jugoszlá­viába szerveztek sítúrákat, amelyek iránt szintén nagy volt az érdeklődés. A belföldi üdülési lehetősé­geket (Ácsa kastély és park­kemping, a jászszentandrási kemping, Balatonberény, Gor­kij üdülőfalu) szintén nagy létszámban vették igénybe a klubtagok. 1981-ben 780 ezer vendége volt a hazai kem­pingeknek. A tőkésországok­ból pedig a tavalyi évben 1967 utas érkezett hazánkba, akik összesen 31 099 „vendég- éjszakát” töltöttek el nálunk. Az elmúlt évben égy új ak­ciót indított a Camping- és Caravanning Klub „Filléres karaván” névvel, amely ki- ránduló-különvonatokat je­lent különféle idegenforgalmi események színhelyének meg­közelítésére. A kiránduláson részt vevőknek egész napos programot kínál a klub. A tavalyi év második felében Siófok, Debrecen, • Hajdúszo­boszló, Eger és Sopron volt a különvonatok uticélja. Ebben az évben a klub tagjai 38 bel- és külföldi tú­ra, üdülés, illetve körutazás közül választhatott. Kieme­lést érdemel a nemzetközi 1: empi ng találkozó, amely et Debrecenben a Vekeri-tő mel­lett épülő új kempingben rendeznek. 1932-ben is indul­nak a hagyományos görög— török túrák és a nyugat-eu­rópai körutazások, a lakossá­gi valutakéret terhére. A köz­pontilag szervezett autós- csoportokat technikai sze­mélyzet és segélykocsi kíséri. Bővítik a csehszlovákiai és bulgáriai üdülési ajánlatokat, és a jugoszláviai üdülőtúrá­kat is. A Duna menti orszá­gok kempingtalálkozója az idén Ausztriában, Grazban kerül megrendezésre, ahová előreláthatólag 250 fős cso­portot tud a klub indítani. A Magyar Camping és Ca­ravanning Klub tagjai a ha­zai kempingekben 30 száza­lék kedvezménnyel részesül­nek a szállásdíjból és a sá­torhelydíjból. A Balaton-parti kempingekben a kedvezmény főszezonban 20, az elő- és utószezonban 35 százalék. A nemzetközi kempingigazoi- vánvra a katalógusban raeg- jeiplt kempingekben 5—10 szá­zalék kedvezményt kapnak az igazolványok tulajdonosai. O. É. Madách Imre születésének 160. évfordulóját 1983-ban ün­nepeljük. S jövőre lesz száz esztendeje, hogy Az ember tragédiáját bemutatták. Nóg- rád megye eredendően a Ma- dách-tradíciók ápolója, hiszen Madách Imre itt született, so­káig itt élt és tevékenykedett, életművének egy része szin­tén innen ered. Jó ápolója-e? Tény, hogy la hagyomány fönn­tartásában az 1960-as évek elejétől igen sok minden tör­tént Nógrádban. (Azért nagy kár, hogy időközben egy eu­rópai hírű Madách-gyűjte- mény Balassagyarmatról Győrbe került.) Mindeneset­re, Nógrád megyében van a mai Magyarországon az egyet­len Madách-emlékmúzeum, amely a volt Majthényi-kúri- ában nyílt meg 1964-ben Csesztvén. Akkor rendezték be ott azt az állandó kiállí­tást, amit 1973-ban dr. Keré- nyi Ferenc tervei alapján és szakmai irányításával felújí­tottak, illetve bővitettek. Ezen túl, a balassagyarmati Palóc Múzeumbaan Madách-emlék- szobát rendeztek be. Tehát a megyei múzeumi szervezet — lehetőségeinek megfelelően — két színvonalasan megrende­zett állandó kiállítással járult hozá a kultusz ápolásához. Minden év októberében a tisz­telet koszorúit helyezik el a sál" gótarjáni Madách Gimnázium és Szakközépiskola valamint a balassagyarmti Szántó Ko­vács János Szakközépiskola ta­miléinak, tanárainak közre­működésével a csesztvei Madách-szoborra, Vigh Ta­más művére. A múze­umi szervezet, saját szakmai erőinek ösztönzésén túl, az or­szágé« hírű Madácn-kutatók- kal is folyamatosan kapcsola­tot tart, tájékozódik a legú­jabb kutatói eredményekről, amelynek eredményét most az 1983-as múzeumi évkönyvbe gyűjti össze. Ezzel el is ér­keztünk napjainkig. Az évfordulók alkalmából felújítják a csesztvei Madách- emlékmúzeumoí, mind az épületet, mind pedig az állan­dó kiállítást. A kiállítás szak­mai terveinek készítője dr. Kerényi Ferenc. Már elké­szült ennek tématerve, ame­lyet idén áprilisban vitatnak meg. Ennek alánján készül el majd a forgatókönyv és az installációs terv. Előzetes re­mények szerint, jövő májusra felújítják az épületet, ezután kezdődhet az új állandó kiál­lítás rendezése. Az 1983-as múzeumi és műemléki hónán megyei megnyitóünnepségét Csesztvén rendezik meg. Ismeretes, hogy a Mkclách- relikviák sorsa mostohán ala­kult. Sok elpusztult és tönkre­ment, vagy éppen lappang. Ezek ritkán kerülnek elő, s ha előkerülnek, rendkívül drá­gák. E nehézségek ellenére, az új kiállítás gondolatilag és tárgyi anyagában is gazdago­dik. Tervek szerint, a kfSTfftás hármas felépítésű lesz. Egy­részt, a rendezők szeretnék jobban bemutatni azt a társa­dalmi csoportot, amelyből Ma­dách Imre vétetett Tehát a Nógrád megyei köznemesség életkörülményeit, tárgyait, la­káskultúráját kívánják foko­zottan megjeleníteni. Az utób­bi időben jelentős és szép bú- toranyaggal gazdagodott a múzeumi szervezet, ezek egy részét — bár természetesen nem Madách-bútorok — ki­állítják. Másrészt, a kiállítás á költő Irodalmi tevékenységét repre­zentálja majd. Ebben a rész­ben a mostani tárlatból kima­radt kéziratokat, továbbá föl­tehetően a Madách család tu­lajdonát képező bútorokat, ké­peket, egyéb berendezési tár­gyakat állítanak ki. Végül, de nem utolsósor­ban Az ember tragédiája be­mutatását kíséri végig a ki­állítás harmadik része. Itt „regisztrálják” a Tragédia nemzetközi sikerét is, az 1964 cta történt bemutatóhelyek feltüntetésével, gazdagabb színpadképekkel, és így to­vább. Továbbra is megmarad a Madách Imre életművének listását tükröző képzőművé­szeti anyag. Cscsztve a megújuló emlék­múzeummal egész kulturális Bemutató előtt életünk gazdagednsat jelenti. T. E. itfem mindegy, hogyan! Családtagként, vagy kívülrekesztetten? r E Claude Zidinek nemcsak ha­zájában, Franciaországban van neye, hanem nálunk, Ma­gyarországon is. Nézők ezrei szórakoztak jóízűen, bemuta­tott filmjein: A stadion őrült­jei, a Bolondos újoncok, az Ahová lépek, ott fű nem terem címűeken. Film víg játékainak láttán joggal sorolhatjuk a mai kor nagy nevettető! közé. Űjabb munkája, az Éretle­nek kissé harsány eszközökkel készült, sziporkázóan szelle­me filmkomédia. A ver- sCulles-i XIV. Lajos gimnázi­um életéről, érettségi előtt ál­ló diákjairól szól, akiknek se­hogyan sem fűlik a foguk a le- érettségizésre. Nem azért, mert lusták tanulni, vagy éppenség­gel szerény szellemi képessé­gekkel bírnának. Inkább arról van szó, hogy nagyon is jól érzik magukat együtt, egy­mással az iskolapadokban, s különben sincs kedvük az ál­lástalanok számát szaporíta­ni. Igen ám, de az erélyes igazgatónőnek és kardos fele­ségnek egyáltalán nem tetszik ezeknek az időközben felnőtt fiúknak és lányoknak a visel­kedése. Elhatározza, hogy a diákok leérettségiznek, ha — népiesen szólva — a fene fe­nét eszik is. A szigorú fegye­lem, az erőszakos módszerek váratlanul érik a fiatalokat.. Hamarosan azonban készek a válaszra, mégpedig a legkor­szerűbb technikai eszközök igénybevételével. Az igazga­tónő sem akar lemaradni, s nemsokára valóságos háború bontakozik ki, melyet elektro­nikus berendezésekkel vív­nak. Közben szerelmek szö­vődnek, s van, aki a szerelme­sek között igyekszik zavart kelteni. Egy vígjátékiban semmi sem mehet simán. Az ötletes, pará­dés játszadozásba egyszer itt is hiba csúszik: a blöffként bedobott bomba helyébe való­ságosat helyeznek el az afri­kaiak, s a gimnázium a leve­gőbe röpül... A bírósági tárgyaláson fur­csa döntés születik. Hogy mi­lyen, azt megtudhatják Claude Zidi filmjének nézői. k Az Éretlenekben főként retlenek tál színészek játszanak, tehet­ségesen. Az ismert és idősebb művészek közül Michel Galab- ru nevét említjük, aki számos film mulatságos szerepét ala­kította. Ezúttal is neki jutott az egyik legmulatságosabb sze­rep: G rosset felügyelőé, aki a diákok turpisságait lenne hi­vatott megakadályozni. Talán mondanunk sem kell: kevés sikerrel. A színes, szinkronizált fran­cia film víg játékot megyénk­ben először a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház nézői láthatják: március 11—14. kö­zött. A balassagyarmati Ma­dách Filmszínházban márci­us 15—17-én játsszák. Élménybeszámolóval egy­bekötött' névsorolvasás a pász­tói Mező Imre téri óvodában. Jó módja ez annak, hogy a gyerekek beszédkészsége, em­lékezete fejlődjék, csiszolód­jék. De jó arra is az őszinte, kötetlen beszélgetés, hogy az óvónő tájékozódjék, vajon a gyermek milyen családi kör­nyezetben él? Téma, mint manapság min­denhol; a szabad szombat, a hét vége eltöltése. A gyerekek őszinték, nyíltak. Értelmi fej­lődésük ezen szakaszában még nem rendelkeznek az elhall­gatás, szépítgetés rafinált esz­köztárával. Azt is kibeszélik, amit nem kellene, azt is el- játszák az otthoni minta alap­ján — amiért anyuka, apuka talán rettenetesen dühös len­ne. Tehát névsorolvasás és a valóságból táplálkozó mesélés. A. Pisti, a bogárszemű, élénk fantáziával ellátott kis­fiú szórakoztatja éppen tár­sait. — Szabad szombaton be­zárják a gyárakat, anyuká- mék otthon vannak. Anyu­kám azt mondta nekem, hogy jó fiú legyek, ne zavarjam őket, mert nagyon fáradtak. Apukám olvasott, anyukám meg a konyhában veszekedett, hogy mindent neki kell csi­nálni. Aztán engem leküldték a játszótérrre, hogy majd jöj­jek fel ha kész az ebéd. A játszótéren egy gyerek se volt. Unatkoztam. Pisilni kellett, felmentem. Apukám olvasott, anyukám mosott. Én unatkoz­tam: Délután elvittek a nagy­mamához és csak vasárnap este mentem haza. — Sajnos sok ilyen és eb­hez hasonló történetet hallunk az óvodásoktól — mondja Czeglédi Lajosné, a pásztói járás óvodai szakfelügyelője. — Ritkaságnak számít az, ha a gyerek arról számol be, hogy a hét végét a családdal közös programmal, kirándulás­sal töltötte el. Tapasztala­tunk, hogy a szülők egyelőre nem tanultak meg élni a sza­bad hét vége adta lehetőségek­kel, a családi nevelés fontos­sága eltörpül az egyéb ház kö­rüli teendők — mosás, főzés, takarítás — mellett. A gye­rek sok helyen nyűg a csa­ládban. Hagyj békén, játsz egyedül, nézd a tévét! — a kedves szü­lő nem is gondolja, hogy ezek a kiszólások, utasítások mi­lyen mély nyomokat hagy­nak a gyerek érzelmi életé­ben, hogyan reagál a mellő­zésre. Rajz a családról. Virágvázás asztal mellett ülnek a kesehajú kerekfejű gyerekek. „Az egyik én vagyok, a másik a tesóm. Beszélgetünk.” A sarokban egy bolha nagyságú figura. „Ez ki?" „Ez az apu." „Hát anyu hol van?” „ö nincs a képen mert a konyhában főz.” — El -sem hiszi, hogy a hét­fői napokon mennyi bajunk van a fegyelmezéssel. Fárad­tak, idegesek, nyugtalanok a gyerekek. Szinte fékezhetetle- nek. Mi az óvodában minden délután rendszeresen altatjuk az óvodásokat. Hét végén a szülők — mert a gyerek ellen­kezik legtöbbször elmulasztják a délutáni csendes pihenőt. A kicsik sokszor még az éjsza­kai film tartalmát is elmesé­lek. Játékaikban lejátszák az otthon látottakat. Veszekednek, marakodnak egymással. Egy óvodai felmérés — 230 gyerekre terjedt ki — tanul­sága szerint a kicsik negyven százaléka él ideálisnak nevez­hető családi ^ gyermekcentri­kus) környezetben. A többség részese a napi hajtásnak, a nyugtalan életnek, a hányó­dásnak. Sok helyen töltenek be szülőpótló szereoet a nagy­mamák. Jó is ez, meg rossz is. — Annak mi nagyon örü­lünk, hogv szabad szombato­kon az ügyeletes óvodában alig fordul meg esv két gye­rek, Mert ez azt jelenti, hogy szüleik táraságában ^tölt'k a hét végét. Ám nőm mindegv. hogyan. A család számon tar­tott fontos tagiként, vagy kívülrekesztetten ? Kiss Mária Siker a Huszka-esfen Talán a nosztalgiadivatnak, talán másnak is tulajdonítható, hogy kezdjük újra nem . szé­gyellni az operettet. A tele­vízió nemrégiben Kálmán Im- re-emlékestet közvetített az NSZK-beli Ludwishafenből többi között olyan világhires- ségek közreműködésével, mint Anneliese Rotthenberger, Ni­colai Gedda. A nyugatnémet, osztrák, magyar közös szer­vezésű műsorban fellépett az ismert házaspár, Pitti Katalin és Leblanc Győző is, akik egy­másra találása éppen egy ope­retthez, a Sybill televíziós változatához kapcsolódik. A két művész a múlt héten nagy sikerrel szerepelt Salgó­tarjánban, a József Attila me­gyei Művelődési Központ szín­padán a „Szellők szárnyán” című Huszka-emlékműsorban. Kellemes, derűs perceket szerzett a közönségnek a fel­szabadultan éneklő egykori prózai színész, Maros Gábor, aki a Fővárosi Operettszínház után jelenleg az Állami Ope­raház tagja. Oszwald Marika törékeny bája, tehetsége nem­csak a képernyőn — élőben is hatásos. Sokat foglalkoztatott komikus, énekes színész a Fő­városi Operettszínház művé­sze, Benkóczy Zoltán. A tévé­ből, filmből ismert sajátos humora ezúttal is érvényesült. A robbanó sikerben méltán osztozott a BM huszonhét ta­gú zenekara, melyet Végh Imre karnagy vezényelt. Az operettemelékezések a héten folytatódtak. A tele­vízió szerdán Lehár Ferencre emlékezett. A Pöstyénből köz­vetített műsor — a Kálmán- esthez hasonlóan — kopro­dukcióban készült. Televízió­saink partnerei most a cseh­szlovákok voltak. Együtt a salgótarjáni Huszka-esf énekergárdáia (Oszwald Marika, Maros Gábor, Benkóczy Zoltán, Pitti Katalin és Leblanc Győző) — Gyurkó Péter felvétele —

Next

/
Oldalképek
Tartalom