Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

Ä NÓGRÁD NAGYOROSZIBAN Párttitkár a szövetkezetben Több munka a kisebb eredményért is — E* hivatás, amit csak sze­retettel lehet űzni Hatodik éve dolgozik a nagy­oroszi termelőszövetkezetben Sasinszky István, s ez idő alatt mindvégig az állatte­nyésztést irányította. Mezőgaz­dasági főiskolát végzett és évek óta a közeié gazdaság pártalapszervezetének tikára is. —; Az állattenyésztésben foglalkoztatottak dolgoznak a mezőgazdaságon belül is a legmostohább körülmények között Gondolom nincs ez másként itt sem? — A kora hajnali kelést, az ünnepnapok nélküli munka­rendet, a sártiprást tekintve, sokan elfeledkeznek a szakma szép oldaláról. Ezt a hivatást csak szeretettel lehet ered­ményesen űzni. Aki nem így érez, az jobb ha abbahagyja. Nagyorosziban valóban nincs könnyű dolguk az állattenyész­tőknek. Az állattartó épüle­tek többsége elavult, nem te­szi lehetővé a korszerű tech­nológiák alkalmazását, a ne­héz fizikai munka gépesíté­sét és ráadásul a fenntartá­suk is mind nagyobb költsé­gekkel jár. — Idén éppen ezért nagy­szabású épületfelújítási mun­kához láttunk hozzá. Az* ága­zat által termelt mintegy egy­milliós nyereséget erre fordít­juk, s igyekszünk időtálló! al­kotni, amely lehetőséget nyújt a fejlődésre. — A megyében az ágazaton belül a legtöbb gond a juh­tenyesztessel van. Itt ez is nyereséges. Mi ennek a tit­ka? — Többek közt nincs — több mint egy éve — juh- telepvezetőnk — válaszolja -derűsen a fiatalember. Szarvas­marhatelep-vezetőnk se. De félretéve a tréfát, mi talán jobban odafigyelünk az ága­zatra, gondosabban, megala­pozottabban döntünk olyan — látszólag nem nagy — kérdé­sekben is, amelyek befolyá­solják a gazdaságosságot. A kétezres juhállomány évek óta magas gyapjúhozammal fizet a gondosságért és a 120 százalékú“ bárányszaporula­tot is sok üzem irigyelheti. Igaz, a vezetők egyáltalán nem elégedettek az eredmé­nyekkel és a szarvasmarha­ágazattal példálózva újabb és újabb erőfeszítésekre ösztön­zik a juhászaiban dolgozókat. — Másutt állandó téma a munkaerőhiány. Itt mi a hely­zet? — Nálunk sem jobb, mint bárhol máshol a megyében. Az állattenyésztésben dolgo­zók többsége az Alföldről te­lepült ide, s ebben nagy sze­repe van annak a ténynek is, hogy ez a környék inkább az ipar felé vonzódik. Itt hely­ben is sokan dolgoznak nem mezőgazdasági munkakörben és még többen járnak el máshová dolgozni. Mindez nem kis gondot jelent a ter­melőszövetkezetnek. — Hallottuk, mint párttit­kár is sokat tesz azért, hogy a termelőszövetkezet és a köz­ség egyre közelebb kerüljön egymáshoz, az itt dolgozók ak­tív közéleti emberekké válja­nak. — Munkánk jellegéből faka­dóan akadnak nehézségeink, de a 17 tagú alapszervezet igyekszik magát hasznossá tenni a gazdaságon kívül is. Nagyon jó a kapcsolatunk az általános iskolával, az óvodá­val, a többi gazdálkodó egy­séggel. A tapasztalat az, kö­zösen gyorsabban tudunk eredményt elérni. S ebben ne­künk élen kell járnunk... — Elismert szakember, jó vezető, aktív közéleti ember. Hogy érzi, megbecsülik mind­ezért? — Ügy vélem igen, bár az ember sok mindent megtesz csupán azért is, mert úgy érzi ezzel tartozik annak a közös­ségnek amelyben él, amellyel nap mint nap együtt dolgo­zik. Az eredmények láttán gyakran elfeledkezem arról, máshol talár, kevesebb erőfe­szítéssel is vastagabb lehetne a boríték, vagy többször vere­getnék meg az ember vállát™ Más ki se néz az ablakon... 1— Naponta úgy tizenkét ki­lométert ballagok, van úgy, hogy kétszer térek, mert any- nyi a vinnivaló. Nehéz a tás­ka, nem mondom, de menni kell, ha esik, ha fúj. Más ki se néz az ablakon, annyira semmi az idő, nekünk nem lehet ilyesmire hivatkozni, meg aztán nem is hivatko­zunk. Amikor ilyen pocsék az idő, akkor még a kerékpár sem használható. Mert mit csinálok vele ebben a sár­ban? Aztán ezeken az emel­kedőkön fölkarikázni, hát az sem gyerekjáték még a fiatal­nak sem. Nekem a tizenhét év alatt a szolgálattal nem volt semmi bajom, annak se velem. Az ember kiviszi a le­velet, az újságokat, a távira­tot, a sürgős kisebb csoma­gokat, nyugdíjat, meg más pénzt, amit kell. Ha a rend szerint csinálja abban hiba nemigen lehet. Nekem még nem volt. Mert odafigyelek.« Az se volna jó, ha valaki hi­ába várná a nekivalót, meg az se, ha nekem kéne a zse­bembe nyúlni. Ha meg már tizenhét évet kihúztam baj nélkül, talán nem is lesz gond. Igaz, az csinálhat bajt, aki dolgozik. A címek? Tápéról nősültem ide, de már ismerek mindenkit a területemen, így azÉán kevésből is értem, ki lehet a címzett. Engem is is­mernek. Ezzel-azzal megbíz­nak az emberek, ha már úgy­is arra járok. Én meg miért mondanék nemet? Ha már ki­vittem ezt-azt, vissza is hoz­hatom. A dolgom? Még a hétfő könnyű, akkor csak a Hétfői Híreket hordom a le­velek mellett. Kedden már a napilapok is a nyakamban vannak, de legnehezebb csü­törtöktől, mert akkor már ci­pelhetem a képesújságokat is, meg aztán a hétvégi vasko­sabb lapokat. Van úgy, hogy negyven kiló a táska, hónom ; alatt egy-két csomag... Nem könnyű. Mulatságos esetem? Nem volt énnekem semmi. Háromhetenként bent töl­töm a hétvégét, mert kell az embereknek az újság. Benne van a szolgálatban. Nincs eb­ben panasz, de kijut a mun­kából. Így aztán este nem na- ■ gyón nézem a tévét, inkább alszom. Ha fiatalnak mon­dom, kinevet, pedig nem rossz munka ez, ha nem is köny- nyen adják a kenyeret. Hová mennék? Megszoktam. Ta­nácselnöknek? Azt már nem! Mindig szidják. Engem meg várnak az emberek. (Túri Antal, a nagyoroszi postahivatal kézbesítője ti­zenhét esztendeje majd’ min­dennap nyakába akasztja a nehéz bőrtáskát és elindul az Újvárosnak becézett falurész utcáin.) h, z. 1 Igazodva a változó körülményekhez Interjú Havas Ferenccel, a megye mezőgazdaságáról A közelmúltban a MÉM és a megyei párt-, állami és De a jók közé soroljuk a szönetet érdemelnek. Az utőb- ágazati vezetés éves feladategyeztető megbeszélést tartott, Mátraaljai Állami Gazdaságot bi időben azonban egy-két melyet aktívaértekezlet követett. Az elhangzott értékelés, is. Ugyanakkor a földminőség esetben olyan vezetői maga­számvetés, legfontosabb megállapításairól beszélgettünk alapján a szintén legjobbak tatrások is felszínre kerültek, Havas Ferenccel, a megyei tanács elnökhelyettesével. közé tartozó a palotáshalmi melyek esetenként jogsértőik termelőszövetkezetet mintegjr és más, becsületes vezetők te­— Véleménye szerint minek a pár éve még elérhetetlennek 21 milliós pénzügyi hiánnyal kintélyére is károsan hatnak, köszönhető a mezőgazdaság tűnő 5000 literes határt. kell az idén szanálni. A má- A szigorodó feltételek kö­iránt megyénk közvéleménye Javuló eredményeket értek sik két veszteséges üzemben, zött az emberek reagálása is részéről megnyilvánuló érdek- el nagyüzemeink a hústerme- Szurdokpüspökiben és Rom- érzékenyebb e jelenségekre, lődés? lésben is. A húshasznú tehén- hányban, valamint a pénzügyi melyek mögött olyan emberi _ A magyar mezőgazdaság létszámot egyharmadával nö- problémákkal küzdő ecsegi és gyengeségek vannak, mint az k edvező nemzetközi elismeré- vélték, és őszintén reméljük, szandai termelőszövetkezetben egyéni, csoportérdekek indoko- se megyénk közvéleménye bogy e tekintélyes mennyisé- nem csak az időjárás szám- latlan előtérbe helyezése, előtt Ismert. Míg a világ szá- 8* gyarapodást a tenyésztői Iájára kell írni a kudarcot, presztízsféltés, demokratikus mos országának élelmiszer- munka minőségében is érzé- Az elmozdulás néhány je- fórumok lebecsülése, a nor- helyzete mind bizonytalanabb keljük a jövőben. A szélesedő lét látjuk ugyan az érsekvad- mális életviteltől eltérő meg- és kritikusabb addig hazánk- kistermelői integráció ered- kerti, az őrhalmi, a ludányha- nyilvánulások. Ismételten em­ban, így Nógrádban is _ ősz- menyeként 10 százalékkal nőtt lászi termelőszövetkezetben, litem a palotáshalmi termelő­s zes'ségében jó színvonalú az a vágósertés-értékesítés is. de a fejlődés nem kielégítő. A szövetkezetei, ahol a törvény- élelmiszer-ellátás. Lakossá- A jó pénzügyi eredmények- legmostohább természeti sértések miatt bűnvádi eljárás gunk előtt világos az is hogy nek az előbbieken túl döntő adottságú salgótarjáni járás indult Az első számú vezető- az élelmiszer-gazdaságunk tényezője volt a kiegészítő te- szövetkezetei közül többet jó két a közgyűlés pedig egyide- fontos szerepet tölt be a kül- vékenységek erőteljes bővülé- példaként lehetne állítani a jűleg felmentette, gazdasági egyensúly javításé- se' ESy ®v alatt szövetkezete- fejlődésben megrekedt, kiutat Mégegyszer hangsúlyozom, ban ° ink e körből származó áru- nehezen találó üzemek elé. ezek egyedi jelenségek, de a Még két alapvető dolgot termelése 57 százalékkal nőtt. Évek óta egyenletes fejlődést szövetkezeti mozgalomnak így említek. Az egyik hogy a na- Ez lényegesen megszilárdítot- mutat a nagybárkányi, a lit- is súlyos károkat okoznak, gyobb érdeklődést elismerést ta a Pénzügyi helyzetüket. Az kei, a nógrádmegyeri, a ka- ezért e ritka eseteknek is a az ágazatban mégnyilvánuló ugrásszerű növekedésben sze- rancslapujtői és a mátra- törvény szigorával élve szeret- keyrir'mpnvpyríkpc'/sPCT niMi repük van a nagy- és erős mindszenti termelőszövetke- nénk elejét venni. Nehezedő\örX- Sazdasági, szellemi háttérrel zeL _ Eddig a műtt tepasi. nyék ellenére, javuló eredmé- rendelkező Pest megyei űze- De e kategóriában is van- talatairól beszélgettünk. Az nyesség magyarázza. Az, hogy mek és megyénk néhány tér- nak olyan üzemek, melyek aktíván útmutatást adott a a kedvezőtlenebb természeti melőszövetkezete között ki- eredményei jóval elmaradnak jövő tennivalóihoz is. Me- adottságaink elleriére több te- alakult gazdasági együttmű- saját lehetőségeiktől, mint a iyek az 1982-es év legfőbb rületen az országoshoz köze- kodeseknek. Tavaly a megye ceredi, a magyamándori kö- feladatai? ledő, egy-két esetben azt meg- iPari üzemeivel is több terű- zös gazdaságok. Sorolhatnám — Tennivalóink a VI őt­haladó eredmények születtek, ,letf? eredményes együttmű- tovább, de ennyi is elég a éves terv időarányos teljesí- ami természetesen egy hosz- kodes kezdődött. Az alsotoldi, gondok megvilágítására, az téséből adódnak, melyet úgy szabb folyamat gyümölcse. A a notmcsi a varsányi es a üzemek közötti differenciáló- ítélünk meg, hogy fő vonali- másik, hogy megyénknek kallói valamint a nogradme- dásról. Az egyes ágazatok, te- ban közvéleményünk ismer, szinte minden lakosa családi gyen tsz-ek és Pásztói Állami vékenysegek helyzete es ered- Az ágazat előtt 1982-ben is két szálakon keresztül, kertbarát- Gazdaság vezetői jól ismertek ménye — az előbbi jelenség- fő feladat a javuló szinvona_ ként, vagy más formában feí f vállalkozásokban rejlő, gél együtt — szintén figyel- m beiföldi ellátás biztosítása közeli kapcsolatban van a mindenki szamara hasznos le- meztető jelzés a jövőre. A és a gazdaságos export nőve- mezőgazdasággal. Ez amel- hetosegeket. talajerő-utánpótlás, a tömeg- lése áll. lett, hogy kiegészitő jövedel- — Szó esett előadásában az takarmány-termesztés, a gyep- Megkülönböztetett figyel­met, hasznos szabadidő- üzemek gazdasági-pénzügyi gazdálkodás, a juhtenyésztés met kell fordítani a gabona­eltöltést jelent, egyúttal tisz- helyzetének nagyfokú diffe- kritikus helyzete ugyanennek ás húsprogram üzemi végle­teletet is teremt a sokszor ne- renciálódásáról, melyet ese- a jelenségnek és káros folya- hajtására. Ebben alapvető esz- héz munkával előállított tér- tenként indokolatlannak, ká- matnak egy másik oldala, köznek tartjuk a termőföld mék, a megművelt föld iránt, rosilak minősített. Melyeken- mely árnyékot vet a jó ered- ésszerűbb hngrruW«<ré+ azt — Az elmúlt években dön- nck * n.«n kívánatos jelenség- menyekre. Bár itt is ehsme- hogy a termelés szerkezete ru­tően a gabona-terméseredmé- a fő okai? rest érdemel a szecsenyiek galmasan tovább fejlődjön, ez­nyeken múlott, hogy a nagy- — Senki sem vitatja, hogy gyepgazdáikodasa, a nagyoro- zei a meglevő lehetőségeket üzemek milyen gazdasági évet a mezőgazdaságban a termé- sziak juhaszata es így tovább, minden területei jobban és zártak. A kalászosoknál 1981- szetl tényezők nagyban meg- — Január közepén még hatékonyabban használják ki. ben jelentősek voltak a kiesé- határozzák a termelés elérhe- csak egy termelőszövetkezet A növénytermelést és a ki­sek, mégis kedvezőek a pénz- színvonalát és gazdaságos- jelzett veszteséget A másik egészítő tevékenységet indo- ügyi eredmények. Mik a fej- sa§ót. Emellett az is terme- kettő meglepetés volt? költ gyorsabban fejleszteni, az lődés fő forrásai? szetes, a gazdálkodás külső és — Itt mindenekelőtt a köz- állattenyésztésben döntően — Nerrirég összegeztük a belső feltételeinek megváltó- gazdasági munka hiányossá- minőségi előrelépéssé! számo­nagy felelősséggel megtartott egyre erőteljesebben dif- gait tenném szóvá. Évek óta lünk. zárszámadó- és tervtárgyaló- ferenciálja az üzemeket Azt e területei a legkisebb az elő- Ahhoz, hogy ez évben trL közgyűlések tapasztalatait 116111 várjuk, hogy a legrosz- relépés. Sajnos, több üzemben vább fejlődjünk, a gazdálko- Ezek alapján tudom monda- szab minőségű földeken gaz- olyan alacsony a közgazdasági dás minden fázisában minő­ni, hogy a szigorodó falté- dálkodó ^ üzemek a legjobb munka színvonala, amellyel a ségi változást kell elérni, fenn telrendszer ellenére a máit adottságúnkat terméseredmé- kor szigorú követelményeinek tartva azt a lendületet amely évben több, a gazdálkodás nyékben és gazdaságosságában ma már megfelelni nem lehet az ágazatot immár több éve hatékonyságát növelő, kedve- megelőzzék. Bizonyos mérté- Valóban a szurdokpüspöki és jellemzi. Ehhez a jobb körül- ző folyamat erősödött Ezek kű differenciálódást indokolt- a romhányi szövetkezetek mények között gazdálkodók hatásaként a nagyüzemek nak tartunk. Más kérdés, hogy csak januárban „lepődtek dinamikusabb fejlődése szük- eredménye az 1980-as jó szin- a vállalakozási ^ lehetőségek meg" hiányos gazdálkodású- séges. A nagyobb követelmé- tet is meghaladta és a diffe- tty«1 széles skálája mellett a kon. Az igaz, hogy a pénz- nyéknek csak akkor lehet renciálódás ellenére javult az legrosszabb földterületű gaz- ügyi feszültség már koráb- megfelelni, ha minden üzem üzemek pénzügyi helyzete, daságoknak ss nyereségesen ban is ismert volt. De a pa- képés lesz alkalmazkodni a Árbevételük, nyereségük több kell gazdálkodniuk. A diffe- lotáshalmi veszteség is csak változó körülményekhez, mint ötödével emelkedett. renciálódás azért gond, meri megyei vizsgálatsorozat alap- előbbre lépni a gazdaságos ter- Visszatérve a kérdésre, saj- eSy része indokolatlan. Ezt ján derült ki. Itt nem kis té- melés 'fokozásában, a minőség nos a múlt évben 35 ezer ton- mutatja, hogy néhány, koráb- védésekről van szó, ami ezek- javításában, a fegyelem nával kevesebb kalászos ga- kan élenjáró, jó adottságú ben az üzemekben a számvi- megszilárdításában. Ennek ér- bona termett a megyében. A üzem elmaradt a fejlődésben, teli és pénzügyi fegyelem dekében meg kell küzdenünk néhány évvel ezelőtti terme- s°t a_ pénzügyi _ problémával nagyfokú hiányosságait jel- önmagunk gyengéivel, a raun- iési szerkezet valóban érzé- küzdő termelőszövetkezetek is zi. Jogosan vetődik fel a kér- kaszervezés, a technológiai és kény ««clt a gabonahozamok c körből kerülnek ki. Tapasz- dés, hogy az állami és érdek- munkafegyelem egyenetlensé- változására. Szerencsére gaz- talataink arra engednek kö- képviseleti szervek ellenőrző geivel. daságaink termelési szerkezete vetkeztetni, hogy a gazdálko- munkája miért nem jelzett, Nagy tartalékaink rejlenek n;a már szilárdabb annál, das PéRzügyi eredményeiben figyelmeztetett időben. Igaz, a kistermelői integráció ja vi­li egy a gabona-termésátlagok megnyilvánuló nagyfokú kü- hogy a tanulságokat ebben a tásában, az üzemek közötti csökkenése nagyobb pénzügyi lőnbség elsősorban a vezetés vonatkozásban is le kell von- együttműködések erősítésében, gondokat okozzon. Üzemeink eltérő színvonalával magya- ni, de a legalapvetőbb, hogy az új jogszabályi lehetőségek többségében a napraforgó, a rázható. Tanulsága a _ múlt az üzemekben legyen rend, adta vállalkozási formákban, burgonya, a bogyósok hoza- évnek, ahol eddig jobban mert helyettük a munkát sen- A továbbfejlődés eszköz- mai — melyek az országosát- rneg kellett küzdeni a létért, ki sem tudja elvégezni. Eh- rendszere, személyi és tárgyi lagot is meghaladják, a „fő- jobban tudtak alkalmaz- hez néhány gazdaságban lé- feltétele az üzemek döntő ágazaton belül” pótolták a kodni az új követelményekhez nyegesen nagyobb vezetői többségében adott, az idei cé- kalászos-terméskiesés egy ré- és ebben több kedyezőtlen igényességre van szükség. lók teljesítését az üzemek jól szét, az állattenyésztés terme- adottságú üzem élen jár. — Sző esett a vezetői ma- megalapozták. Az előzetes lési színvonala is sokat fej- — Mondana néhány pél- gatartás kérdéséről is. Szólna összesítések alapján az ez évi lődött és ezzel együtt javult dát? ' erről néhány mondatot? üzemi tervek a múlt évitmeg­eredményessége. Kedvező volt — Természetesen. A jó — Meggyőződéssel állítom, haladó eredményesség javulást a tejtermelés emelkedése, a adottságú szövetkezetek közül az ágazatban dolgozó vezetők tükröznek, amely a változó 3700 literes fajlagos jiozam évek óta az élmezőnyhöz tar- döntő többsége becsületesen, körülményekhez való igazo­mellett az üzemek egynegye- tozik a drégelypalánki, a szé- áldozatkészen, eredményesen dást, a hatékonyság további dében 4000 liter felett termel- esényi és fokozatosan zárkó- végzi munkáját és ezért tisz- javulását jelzi, tek, két üzemünkben átlépték zik fel a kállói és berceli is. teletet, megbecsülést és kö- Zilahy Tamás Nem csökken, talán még növekszik is a lélekszám Kisbágyonban. A takaros házak, a tiszta porták mutatják, hogy az emberek ragaszkodnak falujukhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom