Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! | NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYEI bizottsága és a megyei tanács lapja XXXVIII ÉVF.. 55. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. MÁRCIUS 6., SZOMBAT SZQT-elnckség előtt az ifjúságpolitika Nagyobb segítség a pályakezdőknek A SZOT elnöksége pénteki ülésén a szakszervezetek ifjúságpolitikai munkáját megvizsgálva megállapította: a szak- szervezetek a bérből és fizetésből élő fiatalok teljes körét, s mindenekelőtt a munkásfiatalokat és szakmunkástanulókat segítik a pályakezdésben, a szakmai képzésben és továbbképzésben, élet- és munkakörülményeik javításában, családalapítási gondjaik megoldásában. A szakszervezetek egyebek között közreműködnek abban, hogy a népgazdaság munkaerőigényével összhangban tervezzék az általános és'középiskolát végzett fiatalok továbbtanulását, s így lehetőleg mindenki végzettségének, képességeinek megfelelő munkahelyet találjon. Ezért vesznek részt a szakszervezetek a pályaválasztást irányító szervezetekben is, sajnos egyelőre nem a kívánt eredménnyel. A ma- társadalmi szemlélet, a pályák téves- megítélése nehezíti, hogy a kínálkozó munkahelyek és az elhelyezkedni szándékozók egymásra találjanak. Hazánkban évente 130—150 éeer fiatal kerül ki az iskolákból. Az általános iskolát, a szakmunkásképzőt és a szak- középiskolát végzők sokkal gyorsabb elhelyezkedésre számíthatnak, mint a gimnáziumot végzettek, mert a vállalatok elsősorban fizikai munkásokat keresnek, s nehezebb elhelyezkedni adminisztratív munkakörökben. Gimnáziumi végzettséggel a fiatalok már nem szívesen vállalnak fizikai munkát, és az a tapasztalat, hogy őket a vállalatok sem szívesen veszik fel, mert úgy vélik, hogy a fizikai munkát csak ugródeszkaként használják fel az áhított íróasztalhoz. Gyakran jelént gondot a felsőfokú végzettségűek elhelyezkedése is, ehhez is sok segítséget nyújtottak és nyújtanak a szakszervezetek. A bérfejlesztésből, a nyereségből, jutalmakból általában munkájuk arányában részesülnek a fiatalok, az anyagi elismerés azonban — bérezési rendszerünk adottságai miatt — náluk ugyanúgy nem eléggé differenciált, mint az idősebb munkások esetében. Különösen az értelmiségi és alkalmazotti fiatalok bére nem követi kellőképpen a teljesítményüket* Ilyen szempontból valamivel jobb a helyzet azokban a munkakörökben, ahol a teljesítmény konkrétan mérhető. Az elnökség határozata szerint a szakszervezeti szerveknek valamennyi döntés előtt gondosan mérlegelniük kell a fiatalok helyzetét, érdekeit, szükségleteit, s gondoskodniuk kell arról, hogy bevonják a fiatalokat saját sorsuk, körülményeik alakításába. Minél több fiatal vegyen részt a gazdasági munkával kapcsolatos megbeszéléseken, vitákon, mert így feladataikat és tehetőségeiket is jobban megisme(FahftatAs a 2, oldalon.) Valamennyi erő- és munkagép késien áll a tavaszi munkák elvégzésére a nagy- bárkányi termelőszövetkezet szervizműheiyé ben, ahol a téli hónapokat jól kihasználták a szakemberek Már a szállítógépeket javítják, a takarmánybetakarításban részt vevő gépek karbantartása folyik, sőt a kombájnok műszaki felülvizsgálatának előkészítése is elkezdődött. Szatmári Zoltán műhelyvezető irányításával két brigád — közöttük Buj- tár Gyula, Bartkó Barnabás, Ocsovai Gyula, Szluka Zoltán, Ihracska László — munkája biztosítja a kora tavaszi feladatok elvégzését, megbízható műszaki állapotú traktorokkal, kiegészítő gépekkel. — kulcsár — Nagyobb forgalom Versenyre készüljenek fel a fogyasztási szövetkezetek Mai számunkban Eredményes volt a mezőgazdasági köny vhénap Hegyei küldöttközgyűlést tartott a MÉSZÖV Küldöttközgyűlésem készített számvetést elmúlt évi munkájáról tegnap Salgótarjánban a MÉSZÖV. A fogyasztási, lakás- és takarékszövetkezetek képviseletében mintegy félszáz küldött jött el a tanácskozásra. Ott volt Ozs- váirt József, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának titkára és dr. Salameniczki István, a SZÖVOSZ elnöke is. A fogyasztási szövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról Szór- fi Imre, a MÉSZÖV általános titkárságának vezetője számolt be a küldötteknek. A szövetkezetek bolti kiskereskedelmi forgalma tavaly megközelítette ' a 2,3 milliárd forintot. A kitelepülésben rejlő lehetőségeket tavaly Pásztó és Szécsény használta ki a legjobban. Kevesebb jő mondható el a szövetkezeti vendéglátásról. Teljesítménye gyenge, igen alacsony az ételforgalom részaránya és növelésére változatlanul kevés a jó kezdeményezés. Sikeres az ÄFßSZ-ek tavalyi tevékenysége a környezeti kultúra terén. Különösen a rétsági, salgótarjáni, balassagyarmati és pásztói ÁFÉSZ-ek tettek sokat a kulturáltabb környezetért JKár, hogy a szocialista brigádmozgalom e téren nem produkál még lehetőségeihez mérten. Valamelyest nőtt az elmúlt évben a szövetkezetek ipari, kiegészítő tevékenységének árbevétele, de összes árbevételen belül képviselt aránya változatlan, továbbra is igen csekély. Csaknem tíz százalékkal több, összesen 83 millió forint nyereségre tettek szert tavaly a szövetkezetek, a nyereségszint a szövetkezeteknél az országban egyedül Nógrádban javult. De még így is jóval az országos átlag alatti a fogyasztási szövetkezetek nyereségessége, ami további teendőket szab. Az idei tervekről szólva Szőrfi Imre elmondta, hogy több ÁFÉSZ a középtávú tervben 1982-re élőirányzottnál mérsékeltebb árbevétel- és nyereségnövekedést tervez, noha nem egy közülük tavaly Is igazolta, hogy a forgalom növelésének vannak még tartalékad. Eyen lehetőség többek közt a kistelepülések alapellátásának javítása, a napi cikkek választékának bővítése is. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlásában az utóbbi évek alatt kialakult és kiéleződött versenyt a szövetkezetek csak helyes ár- és üzletpolitikával nyerhetik meg, ezen múlik, hogy képesek-e a piacon maradni, vagy sem. Egyelőre a fogyasztási szövetkezetek zöme nem rendelkezik olyan taktikai elképzelésekkel, melyek segítségével ellensúlyozhatná a nyúl és a bogyós gyümölcs felvásárlásában kialakult helyzetet. Ezután Máté Csabáné, a MÉSZÖV elnöke számolt be a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusáról, majd vitát nyitottak az elhangzottak felett. Szóé kért többek között dr. Szlameniczki István, a SZÖVOSZ elnöke is. A kereskedelmi ellátásról szólva hangsúlyozta, hogy a falvak alapellátásában, a napi cikkek választékának gazdagításában a jövőben is elsőrendűen fontos teendői vannak a szövetkezeteknek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy országos tapasztalatok alapján azok a szövetkezetek tesznek szert az átlagosnál nagyobb nyereségre, mélyek átlagon felüli teljesítményt hoznak az ipari, kiegészítő tevékenységekből. A lakásszövetkezetek figyelmébe ajánlotta, hogy új helyzetre kell felkészülniük, a lakások építésében és karbantartásában is .kialakult a konkurren- cia. Szóvá tette azt is, hogy a szövetkezetek többet tehetnének a fiatalok lakásgondjának enyhítéséért, új, ötletes konstrukciók életre hívásával. Beszélt a SZÖVOSZ elnöke arról, hogy az egyesülések nem jártak együtt a kívánt mértékben a szövetkezetek belső szervezeti rendjének korszerűsödésével: olyan szervezetet kell kialakítani, melyben nemcsak a vezetők, hanem az egységekben dolgozók is pontosan tudják, érzik felelősségűket. Végül ajánlotta a megyében dolgozó fogyasztási szövetkezeteknek, hogy éljenek jobban az új vállalkozási formák, társulások kínálta lehetőségekkel. Interjú a megye mezőgazdaságáról Családlátogatáson a HÖGRÄ0 Túrák buktatikkal Gürbetlkőr Hollákőről II mesétől a valóságig Csokor Minden esztendő első nagy könyves eseménye a februári mezőgazdasági könyvhónap. Az alkalomra a könyvkiadók és könyvterjesztők már januárban felkészülnek, s a régi kiadványok mellé számos újdonságot sorakoztatnak fel. Régen keresett, hiánypótló könyvek is megjelennek ilyenkor, mint például A hivatásos vadász kézikönyve, a Horgászok kézikönyve, a Mezőgazdasági Lexikon, valamint a növény- és állattenyésztés legszükségesebb ismereteit tartalmazó művek. A megye legimpozánsabb, legnagyobb szövetkezeti könyvesboltja a balassagyarmati ÁFÉSZ-é Balassagyarmaton. Az idei mezőgazdasági könyvhónap forgalma meghaladta az előző évit, nemcsak azért, mert mostanra mutatósabb, drágább kivitelű könyvek is jelennek meg, hanem mert nagyobb volt a kiadványok iránti érdeklődés is. Ez utóbbi-pedig annak tulajdonítható, hogy a kiadók a korábbinál gondosabban vették számításba a közönség, a vásárlók érdeklődését, kiadói politikájukat annak teljesebb figyelembevételével alakították ki. A mező- gazdasági könyvek forgalma a balassagyarmati üzletben meghaladta a 150 ezer forintot A sikeres könyvek között tartják számon — a címek szinte mindegyik boltban ugyanazok — a gyümölcstermés., léssel, a szobanövényekkel, a nyúltenyésztéssel, sertéstartással, szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozó köteteket. Keresett volt az Időjós élővilág című népszerű tudományos munka. A forgalmazás eredményességéhez könyvkiállítások és szakelőadások járultak hozzá a járás egész területén. A pásztói ÁFÉSZ helyi könyvesboltjában szántén nem kaptak meg minden előrejel- zett könyvet, ennek megfelelően a tavalyinál gyengébb eredménnyel zárták a hónapot. Az is előfordult — máshol is jellemző —, hogy bizonyos keresett művekből a tényleges keresletnél jóval kevesebbet kaptak. A szécsé- nyi ÁFÉSZ központi boltjában rendkívül csekély volt a forgalom. Á Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat nagy- bátonyi 352. számú üzletében az értékesítés mértéke a múlt évit közelítette meg. Későn kapták meg — mint Pásztón — a Szőlő és bor című kapós művet, s a keresett nyúíte- nyésztési munkák közül pedig csak a kevésbé kellő angóra- tenyésztéshez jutottak hozzá. Sikeres terjesztés folyt a helyi Bartók Béla Általános Iskolában, valamint a kányási aknaüzemben. A Művelt Nép salgótarjáni Nógrádi Sándor könyvesboltja sokkal eredményesebben zárta idén a mezőgazdasági könyvhónapot, mint a múlt évben. A bolti forgalom egynegyedével haladta meg, ösz- szesen 80 ezer forint, az előzőt. A bizományosok, a szakkönyvkiállítások árusai 89 ezer forintot forgalmaztak. Valamennyi megyei könyvesbolt tapasztalata, hogy a könyvkiadás — a hiányosságok ellenére — idén jobban felkészült a mezőgazdasági könyvhónapra, s zömében keresett könyveket bocsátott ki. Ahol a műveket időben megkapták, ott lényegesen túlszárnyalták a tavalyi forgalmat, ahol akadozott, vagy hiányos volt az ellátás, ott nagyobb erőfeszítéseket kellett tenni az eredményességért. A könyvesboltok dolgozói sajnálattal állapították meg: a szövetkezetek, állami gazdaságok kollektíván — saját könyvtáraik fejlesztése céljából — nem érdeklődtek, csak egyének vásároltak. Jogos észrevétel ez: a fejlődés számára további lehetőségeket kínál. Az 1979-ben _megkezdett,§01 ét van, nem látok. z országos közúthálózatot Közvilágítás — közutakon értékelő vizsgálat keretében a közelmúltban Nógrádban is felmérték — a KPM szakemberei — a közvilágítás helyzetét, közútjaink településeken áthaladó szakaszait. Az ehhez szükséges irányelveket a közúti szakágazat és az energiafelügyelet dolgozta ki és adta közre. A megye úthálózatának valamivel több mint egy- harmada esik az átkelési szakaszokra, összesen mintegy 342 kilométer. Ennek 89 százalékán, 306 kilométeren van közvilágítás, amiből a fő közlekedési utak 49, az alsóbbrendűek 293 kilométer összhosszúságot jelentenek. A vizsgálat első eredményeiből nem túl hízelgő kép alakul ki. összesen csak 7 kilométer hosszúságban (2 százalék) minősül jónak, 56 kilométernyi hosszúságban (19 százalék) megfelelőnek a közvilágítás, s 243 kilométernyi a nem kielégítően világított átkelések hosszának összege. A megfelelőségnek számos követelménye van. Ezek közül az egyik legalapvetőbb, hogy a megvilágításhoz nem elégségesek a hagyományos izzólámpák. Ilyenekkel van megvilágítva a főútvonalainkon 7 kilométer (15 százalék), alsóbbrendű útjainkon 157 kilométer (60 százalék) Végső soron 25 kilométer főúton és 218 kilométer alsóbbrendű úton nem megfelelő a világítás a megyében. 36 kilométeren teljesen világítatlanok az áthaladási szakaszok. Ezek közül a biztonságos közlekedés érdekében 24 kilométeren azonnal meg kellene oldani a közvilágítást, s távlatokban további 10 kilométeren. A világítótestek típusán túl, a legtöbb alkalmatlan- sági tényező a lámpák rossz elhelyezéséből adódik (például a lámpasor az út egyik oldalán van, függetlenül attól, hogy az merre kanyarodik, így ha az oszlop az iv belső oldalára kerül, a külső sáv nem eléggé kivilágított). Ugyancsak sok helyen megfelelnek a világítótestek, de tekintve, hogy a féléjszakás világítás nem tűnik kielégítő megoldásnak, a lámpák egy részének kiiktatásával csökkentik az energiaigényeket. Konkrét példákat tekintve: jónak csak a közelmúltban elkészült pásztói áthaladási szakasz és a salgótarjáni városcentrum közvilágítása mondható. Igen rossz a helyzet többek között a 2-es úton. például Nagyorosziban. A felmérés adatainak értékelése után az eredményeket az illetékes tanácsi, illetve energiaszolgáltató szervek rendelkezésére bocsátják, melyek az adatok birtokában fontossági sorrendet állíthatnak fel a legszükségesebb munkálatok elvégzésére.
