Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
VTUG PROL'ETÄRJÄi, EGYESÜLJETEK! TA' MSZMP NOGRAD megyei bizottsága MEGYEI TAN ÁCS LA PjA XXXVIII. ÉVF.. 72. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT . 1982. MÁRCIUS 26., PÉNTEK Törvény a jogalkotásról, beszámoló a közművelődési törvény végrehajtásáról Megkezdődött az tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonezi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula országgyűlési képviselőt —, akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megválasztottak — igazolta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről; 2. a művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról; 3. interpelláció. Dr. Markija Imre országgyűlési beszámolója Aa ülésteremben — kép: kulcsár — Az igazságügyminiszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztés« érdekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügyminiszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a köz- igazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő felA jog, a társadalmi együttélés egyik szabályozója. Előnyeit és hátrányait nap mint nap tapasztaljuk. Dr. Markója Imre igazságügyminiszternek a jogalkotásról szóló beszámolóját követő vitában egyebek között megfogalmazódott, hogy néha bizony nehéz eligazodni a jogszabályok szövevényében. Dr. Sándor Rezső borsodi képviselő egyik választópolgárának megjegyzését idézte: Például a kisszövetkezetekkel kapcsolatban máris negyven jogszabály látott napvilágot. „Két hétre kolostorba kellene vonulni’’ hogy az ember megértse. Persze nem ez a jellemző. — A különböző jogszabályok valamennyiünk érdekeit szolgálják — mondja dr. Hütter Csaba, az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának vezetője, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke. — Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink olyan sajátos helyzetben vannak, hogy szinte alig van a miniszter által émlített 15 ezer 100 jogszabály, rendelkezés közül, amelyik valamilyen formában ne függne össze a közös gazdaságok tevékenységével. Előfordul, hogy mi is találkozunk a túlszabályozottság jeleivel, s mint a vitában szó esett róla: főként akkor érint bennünket fájdalmasan. ha ezek pénzügyi természetűek. — S a tsz-elnök miként igazodik el a paragrafusok között? — Kell a termelőszövetkezetekben, a ‘ói képzett szakember e területen is. Parlamenti jegyzetek Kell a jogtanácsos, aki szinte naprakész információkkal rendelkezik, s hozzájárul ahhoz, hogy a döntések a törvényesség betartása mellett szülessenek... Dr. Hütter Csaba elnézést kér. Vendégeihez igyekszik: Forgó Imre, az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottságának első titkára, dr. Győri Sándor, a járási hivatal elnöke és Varga József, a szécsényi nagyközségi pártbizottság titkára is végighallgatta az országgyűlés tavaszi ülésszaka első napján a beszámolót és a vitát. A tapasztalatokat máris megbeszélik. Dancsák Lászióné mosolyogva beszél a jogszabályokról. Friss példát említ egy több évtizede álló házról, amelynek létét most igazolni kell ötfajta irattal, telekkönyvi szemlével, szomszédok aláírásával, aztán témát vált. Az utóbbi hetek eseményeit eleveníti fel: — Falugyűléseken jártam. Egyebek között Palotáshalmon, Vanyarcon, Ecse- gen, Alsótoldon. örvendetes, hogy az állampolgárok mennyire érdeklődnek közös dolgaink iránt. Nyoma sines a régebben tapasztalt „kívánságműsor- nak", reálisan látják az ország, a település helyzetét, elismerik a tanács munkáját — magyarázza. S örömmel újságolja a tenniakarás újabb jeleit. Vanyarcon például éveken keresztül gyűjtögették csekély pénzüket iskolaépítésre. Most végre az álom valósággá válik. De ezért a helyiek is igyekeznek. Társadalmi munkájukat ajánlották fel a beruházáshoz. Miként máshol másók parkosításhoz, járdaépítéshez, útkorszerűsítéshez. Kedves epizódot is szóba hoz. Az egyik falugyűlésen jóleső érzéssel hallgatta, amint megköszönték neki, hogy a képviselőnő vasárnapját áldozta a rendezvényre. Olykor-olykor az országgyűlési képviselőnek se hétköznapja, se ünnepe, a parancsokat a választópolgárok osztogatják. A Parlament folyosóján feltűnik Bru- tyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Salgótarján országgyűlési képviselője. — Készülök ám Nógrádba! — mondja kedélyesen. — Ha az idő így javul, hamarosan találkozók a salgótarjániakkal. .. Megszólal a szünet végét jelző csengő. Az országgyűlés tavaszi időszaka folytatja munkáját. v • M. Szabó Gyula adat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új Munka Törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra soor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebi fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az állam- polgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkésorszá- goikat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint, amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes. A továbbiakban arról beszélt az igazságügymindszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jog' alapjait. A jogszabályelőkészítés a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az ország- gyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai, vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes; ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthetővé tételében a kormánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok korszerű számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtését. Az igazságügyminiszter beszámolóját vita követte. Antalffy György (Csongrád m., 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, ;aazgatási és igazságügyi bi- otts ágának titkára, a napl- i and bizottsági előadója elmondotta, hogy a bizottsági üléseken a, képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politikai célja a társadalom szocialista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Ebbeh mindenekelőtt a jogszabályszerkesztők- nek kell előljárniuk. Dr. Nezvál Ferenc (Bp., 11. vk.) nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon megvannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. Szólt arról is, hogy nagyobb figyelmet keH fordítani a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Rendi Tiborné (Györ-Sopron m., 2. vk.), a Richards Finomposztógyár . művezetője utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jogi felvilágosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakorlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét társadalmi vitára bocsátják. Klabuzai Miklós (Somogy m., 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese a termelőszövetkezeti törvényről és annak végrehajtási rendeletéiről megemlítette, hogy ez a jogszabály olykor az események után kullog. Ezért sem lenne haszontalan, ha mind nagyobb szerepet kapnának a szövetkezetek önszabályozó törekvései. Többek véleményének adott hangot, amikor úgy fogalmazott, hogy törvényeink, rende- leteink legyenek világosak, egyértelműek. Sándor Dezső (Borsod m., 15. vk.), az Edelényi nagyközségi közös Tanács elnöke méltatta azt a tényt, hogy társadalmunk dinamikus fejlődését 10 év alatt 55 törvény megalkotása, illetve módosítása segítette. Ugyanakkor hiányolta, hogy a miniszteri beszámoló nem foglalkozott a jogalkalmazás helyzetével, eredményeivel és gondjaival. ■Dr. Markója Imre — napirendi zárszóként — a vita egyik fontos tanulságaként megemlítette: ma már világosan látszik, hogy a szocialista építés során növekszik a szocialista állam és jog szerepe. Nem szabad azonban sem túlbecsülni, sem alábecsülni ezt a szerepet. Szólt arról, hogy adminisztratív korlátok nem akadályozzák —, ha szükséges — a jogszabályok megváltoztatását, erre akkor kerül sor, ha a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy erre szükség van. A miniszter kitért Sándor Dezső képviselő bírálatára: az észrevétel jogos — mondta — hozzátéve: a jogalkotást és a jogalkalmazást valóban dialektikus egységben kell szemlélni. Az országgyűlés az igazság- ügyminiszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés a jogi, igazgatás. és igazságügyi bizottság javaslata alapján határozatot hozott a jogalkotásról. (Folytatás a 3. oldaton^
