Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
VTLÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! \<r> NŐGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYE! TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 71. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK SZMT elnökségi ülés Hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása Az SZMT elnöksége tegnapi ülésén a többi között foglalkozott a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosításával kapcsolatos szakszervezeti tennivalókkal. Ehhez teremtett jó alapot Kispál József, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, e témájú előterjesztésével, a vizsgálataik során végzett tapasztalatokkal. A témával kapcsolatban tíz üzemben — nyolc ipari, kettő szövetkezeti — helyszíni ismeretek formájában, tizenötben pedig önbevallás alapján szereztek információkat. A hulladékok begyűjtése és a másodlagos nyersanyagok felhasználása hazánkban a megfelelő feltételek hiánya miatt elmarad a nemzetközi színvonaltól. A felzárkózás megteremtését szolgálja a népgazdaság VI. ötéves tervi hulladék- és másodlagos nyersanyag-hasznosítási programja. A tapasztalatok szerint a vizsgált gazdálkodó szervek az Országos Tervhivatal ezzel kapcsolatos irányelvein kívül más jellegű utasítást, rendelkezést nem kaptak. Ennek ellenére a terveikben öntevékenyen foglalkoznak az ezzel kapcsolatos tennivalókkal. Konkrétan kidolgozott számításokkal többségüknél nem lehet találkozni. Viszont gazdaságossági számítások alapján tettek intézkedést a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál és a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában a termékek leggazdaságosabb előállítására. A kohászati vállalatok, mi vél nem a gyártási méreteknek megfelelően dolgoznak — a felhasználókat a nagyobb gyártási hulladékok elviselésére kényszerítik, ami a termelési költségeket növeli. A vizsgált vállalatoknál magas a hulladékképződés aránya. A síküveggyárban 37—38 százalék között váltakozik (üvegcserép), a kohászati • és gépipari üzemekben 1—28 százalék között. Áz előbbiek alakulásában a méretek, az alapanyag minősége, a sorozatnagyság és a termékösszetétel játszik szerepet. Az SKÜ-ben és az SVT-nél a termékek korszerűsítésével jelentősen csökkentették az egyes gyártmányoknál képződő gyártási hulladékot. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a hangsúly jelenleg is a hulladék mennyiségének csökkentésén van, a haszonanyagként való feldolgozása kevésbé eredményes. Ez a megállapítás érvényes a vállalaton belüli viszonyokra,' A HNF salgótarjáni városi elnökségének számvetése Negyvenhárommillió forint értékű társadalmi munka a megyeszékhelyen Az „Ötvenezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom elmúlt évi eredményeit összegezték a Hazafias Népfront Salgótarján városi elnökségének szerdai ülésén. Mint Bállá Ferenc, városi alelnök elmondotta a társadalmi munkamozgalom eredményesen segítette a megyeszékhely fejlesztésének és fenntartásának feladatait, a párt-, állami és társadalmi szervek jelentős részt vállalatak a lakosság aktivizálásában, a munkálatok szervezésében és lebonyolításában. Az értékelt társadalmi munka összege az elmúlt esztendőben meghaladta a 43 milliót, s az egy lakosra jutó teljesítmény elérte a 863 forintot. Az eredeti célkitűzéseknek megfelelően a legtöbb munkát a bölcsődék, óvodák, az általános és középiskolák, a folyamatos karbantartási tevékenységek jelentették. Például, az „Egy üzem — egy gyermekintézmény” mozgalom keretében számos munkahelyi kollektíva, szocialista brigád nyújtott rendszeres segítséget az oktatási intézményeknek, míg a szülők, a munka- közösségek — főként az óvodákban és az iskolák alsó tagozatain — a nevelőmunka feltételeinek jobbításában segédkeztek. A közterületek, valamint a lakó- és munkahelyi környezet folyamatos rendbentartá- sát jól segítették a tavasszal és ősszel meghirdetett tisztasági akciók. Salgótarjánban 191il-ben mintegy 22 ezer járdalapot raktak le társadalmi munkában. Az üzemek, vállalatok, intézmények, egyesületek társadalmi összefogással sportpályákat, s szabadidőslétesítményeket építettek. Egyébként a végzett társadalmi munka közel 47 százalékát a lakóterületeken, a többit pedig intézményi, vállalati sziervezésben bonyolították le. A városi tanács által biztosított 450 ezer forintos jutalomkeretet ez évben is a városkörzetek nagysága szerint, három kategóriában osztják föl, s a sorrendben az egy lakosra jutó átlag alapján tette meg javaslatát a HNF városi elnöksége. Ezenkívül kiváló és érdemes társadalmi munkás kitüntetések, s egyéb elismerések átadását javasolta a testület, végezetül pedig ismertették az 1982. évi társadalmi munkálatok programját, amelyet az áprilisi tanácsülés elé terjesztenek. Ezután a településfejlesztési munka új irányelveiről hangzott el tájékoztató, majd egyéb időszerű mozgalmi kérdésekről tanácskoztak. ☆ A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén hozott határozat alapján a társadalmi munkaverseny városok közötti versenyében Salgótarján bizonyult az eredményesebbnek. Ezzel 600 000 forintos fejlesztési célú hozzájárulást érdemelt, amelynek tanácsi fel- használására a HNF elnöksége javaslatot tett, nevezetesen, hogy a Gorkij-lakótelepi iskola öt tanteremmel történő bővítésére fordítsák az ősz- szeget. és a gazdálkodó szervek közötti kooperációra, az egységek közötti adásvételre is. A kisvállalatok és szövetkezetek nem élnek eléggé a nagyobb vállalatoknál keletkező hulla dákok feldolgozásával. Az árhivatal ezzel kapcsolatos engedélye arra ösztönzi a vállalatokat, hogy használ ják fel a hulladékot, mert ennek költségeit, — amennyiben első osztályú anyagról van szó —, a termékek áraiban is érvényesíthetik. Ez pedig a vállalat tisztességes nyereségét növeli. Nehezíti a helyzetet, hogy nincsenek meg sem a technikai, sem a szervezési feltételei a hulladékok minőségként való külön kezelésének. A színesfém- és acélhulladék el különítése . általában megoldott, de az utóbbiak .minőség szerinti osztályozása sehol sincs biztosítva. Az előbbiek miatt csaknem teljes egészé ben a hulladékanyag a begyűjtőhöz kerül. Ugyanakkor az átvételi árak sem ösztönöznek az osztályozásra, a tárolásra. Nincs megoldva az anyagi ösztönzés sem. A vizsgált egységek ötven százalékában prémiumokkal ösztönzik az érdekelteket a jobb anyaggazdálkodásra. A különféle mozgalmak pedig csak segítik, de nem oldják meg ezt a társadalmi-termelési gondot. Az elmondottakból adódnak a tennivalók is. Kispál József előterjesztését Ágner ©yula, az SZMT közgazdasági és szociálpolitikai osztályvezetője egészítette ki, majd az ezt követő vitában felszólalók jó módszereket adtak közre, módosító megjegyzéseket tettek, javaslatok hangzottak el. Ezek az SZMT állásfoglalásában helyet kaptak. A testület által elfogadott állásfoglalás nem csak a címben említett feladatokra irányítja a szak- szervezetek figyelmét, hanem magába foglalja az ésszerű energiagazdálkodás tennivalóit is. A megyei szakszervezeti irányító szervek, szakszervezeti bizottságok és tisztségviselők —, amint zárszavában Sarló Béla, az SZMT titkára is hangsúlyozta — sajátos módon támogatják az előbbiekkel kapcsolatos intézkedéseket, és kezdeményezésekre ösztönzi'- ■ ’"kát. .Bevetés” előtt Cserfiátsarányhen *$\é rxfi V A tavaszi mezőgazdasági münkában részt vevő erő- és munkagépek készen állnak a „bevetésre” a cserhátsurányi termelőszövetkezetben. Felhős István műszaki vezető irányításával — képünkön — jól képzett szakembergárda végezte el a karbantartási munkát. A traktorvezetők — köztük Istvanovszki Ferenc, a K—700-as vezetője — biztonságos járművel indulhatnak a földekre. — kj — Kitüntették Üzbegisztánt, Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió ázsiai politikájáról Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunió ázsiai politikájáról, ezen belül az Indiával. Japánnal és Kínával kialakított viszonyról szólt részletesen szerdai taskenti beszédében Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára azon az ünnepségen mondott beszédet, amelyen Üzbegisztánnak a mezőgazdaság fejlesztésében, ezen belül a gyapottermesztés növelésében elért eredményeiért átnyújtotta a Lenin-ren- det. Brezsnyey rámutatott: a Szovjetunió sikeresen fejleszti együttműködését Mongóliával, Vietnammal és a földrész többi testvéri szocialista országával, valamint a népi Afganisztánnal. A Szovjetunió és India több mint negyed százada munkálkodik aktíván és fáradhatatlanul baráti együttműködésének fejlesztésén és elmélyítésén. E téren sokat értünk már el. Népeinket ma mélyreható, erős szálak kapcsolják össze a gazdaság, a tudomány, a kultúra terén. Mindez annak ellenére megy végbe, hogy társadalmipolitikai rendszerünk eltérő. Szeretnénk, ha Japánnal is megbízható, jószomszédi kapcsolatunk kölcsönös együttműködésünk lenne, ha kölcsönös bizalom állna fenn. Igaz, ma is van kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésünk, de ez korántsem olyan széles, mint amilyen lehetne. A kölcsönös bizalom pedig, sajnos, ennél is kisebb. Az ehhez vezető úton sok az olyan akadály, amelyet külső erők hoztak létre, olyanok, akiknek kevés közük yan országaink érdekeihez. Szeretnék kitörölni a japán nép emlékezetéből az elmúlt évtizedek kedvező tapasztalatát, a Szovjetunióval kialakított növekvő és gyümölcsöző együttműködés tapasztalatát is. Rosszindulatúan elárasztják őket a „szovjet fenyegetés” külföldön összetákolt mítoszával. Sajnos, úgy tűnik, hogy ez a gyatra kitalálás támogatókra talál Japán vezető köreiben. Bár, őszintén szólva nehéz megérteni, milyen erkölcsi alapja van egynéhány tokiói politikusnak arra, hogy népének és az egész világnak azokról a „gyanakvásról” beszéljen. ararit a Szovjetunió egyált, vágj* másik intézkedése vált ki állítólag, ha még hallani sem akarnak arról az immár több mint egy évvel ezelőtt megtett javaslatunkról, amely arra vonatkozik, hogy vitassuk mega kölcsönös gyanakvást, az aggodalmakat, állapodjunk meg a bizalom növelésére vonatkozó, mindkét fél számára elfogadható intézkedésekről. A távol-keleti bizalom növelésére vonatkozó javaslataink ugyanis korántsem feltételezik kötelező módon azt, hogy azonnal, kollektív módon gyűjtsük össze a térség valamennyi országát. Teljességgel lehetséges az is, hogy kétoldalú alapon, például a Szovjetunió és Japán együttműködésével lépjünk erre az útra. Mi ebben a rossz ? Arra hívjuk fel japán szomJ szédainkat, hogy ezt a javaslatot tegyék ismét mérlegelés tárgyává. Megismétlem: továbbra ifl annak hívei vagyunk, hogy Japánnal hozzunk létre jószomszédi viszonyt, a lehető legszélesebb körű, kölcsönösen előnyös együttműködést. A (Folytatás a 2, oldalon.) Megtorpanás után fellendülés Újítási helyzetkép a Volánnál A megyei Volán vállalatnál az újításoknak nagy szerepe van a közlekedési szakma fejleszt lsében, az üzem- és munkaszervezésben, a tervek mi- előb ' megvalósításában. A közelmúltban megtartott tanácskozáson, amelyen részletesen elemezték az újítómozgalom helyzetét, megállapították: e területen igaz kimutatható fejlődés, de az korántsem vol töretlen. Hiszen 1980-ban lelassult a korábbi évek lendülete — az újítások száma az előzőeknél egyharmaddal csökkent, s minőségi romlással is együttjárt. Tavaly viszont a fáradozásokat siker koronázta: a vállalat ötletemberei hetvennégy újítást adtak be, melyek közül harminchetet meg is valósítottak. Az újításokból származó vállalati eredmény a múlt esztendőben meghaladta a félmillió forintot, s idén ennél is többre számítanak. A korábbi újítókedv-visszaesés okait elemezve kitűnt, hogy ennek okozója volt az elbírálások hosszú átfutási ideje, s a díjazás sem ösztönzött kellőképpen újabb ésszerűsítésekre. Valamiképp egyoldalúak a benyújtott javaslatok is — többségük a karbantartói munka könnyebbé tételére, hatékonyságának növelésére vonatkozik —, s úgy tűnik, mintha az újítások kizárólag a fizikai dolgozók ügyei lennének. A Volánnál egyetlen nőj újító sincs. A tanácskozáson különösen sajnálatos tényként könyvelték el, hogy a két vidéki üzemegységből Balassagyarmatról évenként öt-hat, Nagybátony- ból pedig háromévenként érkezik egyetlen (!) javaslat. Az elfogadott újítások zöme kisebb jelentőségű, egy-egy részterület gondjait hivatottak megoldani, bár tavaly szak- maszerte elismerést váltott ki két fiatal műszaki: Tajti Gábor és Urbán Tibor ötlete. Számos hazai siker után idén tavasszal a Szovjetunióban, az ifjúsági tudományos-technikai alkotások nemzetközi kiállításán mutatják be az általuk konstruált „Prágateszt”- műszert. Jelentős eredményként tartják nyilván azt is, "hogy a múlt évben már hat újítást tudtak a Volán 2. számú Vállalat dolgozói a társvállalatoknak ajánlani, azokkal elfogadtatni. A volánosok újítási tanácskozásán elhatározták: a jövőben még jobban kihasználják az újítómozgalomban rejlő lehetőségeket és zöld utat biztosítanak az ötletek mielőbb; megvalósításának. Ma összeül az országgyűlés Ma délelőtt összeül az or* szággyűlés'. A Minisztertanács a tavaszi ülésszak napirendjére két témát ajánlott: várhatóan a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolót, valamint az 1976-ban alkotott közművelődési törvény végrehajtása• rpalc. eddigi tapasztalatait vitatja meg legfelsőbb államhatalmi testületünk. Társadalmunk fejlődésének két nagy jelentőségű kérdésköre lesz tehát a tavasz: ülésszak témája. hiszen a képviselők azt vizsgálják meg: az élet minden területét át- meg átszövő jogi szabályozás miként szolgálja országépítő céljaink valóra váltását, a közösség,, s az egyének érdekeit; illetve milyen segítséget, ösztönzést ad polgárainak az állam, személyiségük sokoldalú fejlesztéséhez. a műveltség nélkülözhetetlen értékeinek birtokba vételéhez. (MTI)
