Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

Lázár György látogatása To Ina megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den kétnapos látogatásra Tol­na megyébe érkezett. Délután Szekszárdim, az MSZMP szék­hazában, a megye vezetőinek társaságában K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta Tolna megye politikai, társadalmi és gazda­ság’ helyzetéről, fejlesztésé­nek további feladatairól. Az eszmecserén különösen sok szó esett a megye felgyor­sult fejlődéséről. Ennek jel­lemzéseként elmondták a me­gye vezetői, hogy a hatvanas években ebben a megyében nem egészen tízmilliárd forin­tot költöttek beruházásokra, a hetvenes években viszont már ennek több, mint az ötszörö­sét. A megye lakói közül je­lenleg több mint harmincötez­ren dolgoznak az iparban, kö­rülbelül ötször annyian, mint a felszabadulás idején. A fejlesztési programok egyik kiemelkedő ténye, eredménye a már működő szekszárdi hús­kombinát. Ez az ország egyik legkorszerűbb élelmiszer-ipari üzeme. Készítményeinek jelen­tős részét exportálja. Nem­csak a megyének, az ország­nak is büszkesége a Pakson épülő első magyar atomerő­mű, amelynek első egysége idén kezdj meg a villamos energia termelését A változáshoz tartozik egye bek között az is, hogy míg 1960-ban egy városa volt a me­gyének, Szekszárd, azóta há rom település — Dombóvár, Bonyhád, Paks — kapott vá­ros-' rangot. A tájékoztató ki tér, arra is, hogy a gyarapodás sűrített bizonyos fajta gondos kát Is, különösen a lakásellá- tás területén szeretnének ja­vulást elérni. A Minisztertanács elnöke ma elsősorban a megye iparával ismerkedik. Leonyid Brezsnyev Taskentben A" taskenti traktorgyárba, a „Cskalov” repülőgépgyárba és az Üzbóg Köztársaság égjük kiváló kolhozába látogatott el kedden Leonyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjet- ünió Legfelsőbb Tanácsának elnöke hétfőn érkezett Üzbe­gisztán fővárosába, ahol ma ünnepi gyűlésen nyújtják át - köztársaságnak a kiemel­kedő mezőgazdasági eredmé­nyekért adományozott Lemin- rendet. A traktorgyárban Leonjdd Brezsnyev megtekintette a gyár korszerű traktorait és gyapotszedő gépeit, majd meg­beszélést folytatott a gyár ve­zetőivel és találkozott a mun­kások képviselőivel, akik nagy szeretettel fogadták az SZKP KB első titkárát. Ezután meg­ismerkedett a repülőgépgyár­ban készülő gépekkel, a Lenin kolhozban pedig megtekintet­te a citrusfélék ültetvényét: ezek a citrusfajták jő! tűrik a közép-ázsiai szélsőséges éghaj­latot is. Taskent lakosai, a gyárak dolgozói mindenütt szeretettel fogadták kedves ve-dégüket, akit elkísértek a köztársaság vezetői és az ün­nepségre Taskentbe érkezett vendégek, a szomszédos köz­társaságok párt- és állami ve­zetői is. (MTI) Nicaragua kész párbeszédet kezdeni Marton László, az MTI tu­dósítója jelenti: — Nicaragua kész az Egye­sült Államokkal párbeszédet kezdeni a kétoldalú kapcsola­tok összes függőben levő kér­déseiről — vélekedett Jorge Castaneda mexikói külügymi­niszter, aki hétfőn Managuá- ban Daniel Ortegával, a kor­mányzótanács koordinátorá­val, valamint a nicaraguai ve­zetés más képviselőivel ta­nácskozott. Elutazása előtt tartott sajtó­értekezleten elmondotta: ma­naguai látogatásának az volt a célja, hogy elemezzék azok­nak a tárgyalásoknak az ered­ményét, amelyeket Név/ York­ban március 6-án és 14-én folytatott Alexander Haig washingtoni külügjminiszter­rel. Mint ismeretes, managuai vezetés eddig is több ízben ki­fejezésre jutatta, hogy Nica­ragua a közép-amerikai béke híve, és a térségben tapasztal­ható feszültségek tárgyalásos, békés rendezését sürgeti. En­nek keretében hajlandó pár­beszédet kezdeni a különböző országokkal, így az Egyesült Államokkal, a kapcsolatok rendezéséről. Nicaragua ugyanakkor egyértelmű szi­lárdsággal azt is leszögezte, hogy a fenyegetések légköré­ben senkivel nem fog tárgyal­ni, és nem hajlandó párbe­szédet kezdeni úgy, hogy a másik fél közben fegyvert szegez reá. Brown és Percy tárgyalásokat sürget Harold Brown volt amerikai hadügyminiszter szerint a Reaean-'kormányzat leül- és katonapolitikáját Nyugat-Eu- rópában sokan veszélyesnek és a dolgokat túlzottan leegysze­rűsítőnek tartják. Az európai közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek kor­látozásáról Genfben folyó szov­jet—amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban Brown, akj Car­ter elnöksége idején volt a Pentagon vezetője, borúlátóan nyilatkozott, és úgy vélekedett, hogy e megbeszélések kudar­ca komoly válságot idézne elő a nyugati szövetségen beiül. Hétfőn határozattervezetet terjesztett elő Charles Percy szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke. Ebben a nukleáris fegyverzet- csökkentési tárgyalások azon­nali megkezdését indítványoz­ta, valamint sürgette egy Brezsnyev—Reagan csúcsta­lálkozó mielőbbi megtartását. Percy tévesnek minősítette azt a szemléletet, amely a len­gyelországi fejleményekkel kapcsolja össze a szovjet—ame­rikai hadászati megbeszélések kérdését. (MTI) Politikai háború // — A Kína határain kívül működő, de adásait a kínai lakosságának szánó „Augusz­tus 1” rádióállomás szerint Teng Hsziao-ping, a KKP KB alelnöke február 26-án beszé­det mondott a KB katonai bizottságának kibővített ülé­sén. A katonai bizottság elnöke felfedte, hogy a kínai veze­tés a következő időkben mi­lyen taktikával igyekszik ál­landó nyomás alatt tartani és gyengíteni Vietnamot. Elmon­dotta, hogy a határ menti kínai körzetekben laktanyákat és utakat építettek, s állandó jel­leggel, rotációs alapon katona­ságot állomásoztatnak ott. Fel­adatuk az, hogy kisebb táma­dásokba bocsátkozzanak, ha alkalom adódik rá. Semmisít­senek meg vietnami egysége­ket, majd vonuljanak vissza. Nem szabad mélyen benyo­mulni vietnami területre, s meg kell őrizni a szabad mozgás lehetőségét. „Ezt nevezzük mi politikai háborúnak” — jelentette ki Teng Hsziao-ping, s azt jósol­ta, hogy Kínának nem okoz gondot egy ilyen állapot fenn­tartása, de „Vietnam össze­omolhat, ha állandóan fenye­getik és nyomás alatt tart­ják”. (MTI) Bttemették Csujkov marsallt Katonai tiszteletadással, sok­ezer ember részvételével he­lyezték kedden Volgográdban örök nyugalomra a Nagy Hon­védő Háború legendás parancs­nokát, Vaszilij Csujkov mar­saik, aki a múlt héten hunyt el, 82 éves korában. Csujkov marsall ravatalát a völgográdi katonai körzet tisUi házában állították fel. Itt vettek búcsút tőle a város la­kosainak, a sztálingrádi csata egykori résztvevőinek kül­döttei, a körzeti csapategységei nt., képviselői. Koporsóját ez- után a Mamajev kurgánon ál­ló hősi emlékműhöz vitték — Sztálingrád védelmének nap­jaiban itt volt a Csujkov ál­tal vezényelt 62. hadsereg pa­rancsnoki harcálláspontja. A gyászmenet azon az útvonalon haladt végig, ahol egykor a hadsereg frontvonala húzódott. Vaszilij Csujkov maga kérte, hogy a Mamajev kurgánon te­messék el — katonai pályafu­tása elején a mai Volgograd, akkor Cáriéin védelméért ví­vott harcokban vezényelt egy ezredet, a sztálingrádi csatában pedig már hadsereget. A hősök emlékcsarnokában megtartott gyászgyűlésen a vá­ró- lakosainak képviselői, a szovjet hadsereg magas rangú vezetői, a harcok egykori részt­vevői vettek búcsút Csujkovtól — köztük Viktor Kulikov mar­sall, a honvédelmi miniszter első helyettese is. Csujkov marsall sírja előtt díszmenet­ben vonultak el a szovjet had­sereg díszalakulataá. (MTI) Jordánia kérte a BT összehívását — A jordániai ENSZ-kép- viselő az Arab Liga tagálla­mai nevében tegnap' este hi­vatalosan is kérte a Biztonsá­gi Tanács sürgős összehívását a ciszjordániai helyzet miatt. A BT elnökéhez címzett levél hangoztatja, hogy a megszállt arab területeken súlyos és egyre romlik a helyzet: a bé­kés tüntetőkkel szemben a katonák lőfegyvert használ­nak, kijárási tilalom van ér­vényben, feloszlatták a tör­vényesen választott arab elöl­járóságokat, az izraeli kato­nák és telepesek provokáció­kat, támadásokat és gyilkossá­gokat hajtanak végre. (MTI) Barátaink életéből Kuba Megvalósulnak a párthatározatok „Termelés és védelem.” A Kubai Kommunista Párt II. kongresszusának jelszavai hí­ven tükrözik a párt ideológiai munkájának jelenlegi fő vona­lát. Más szavakkal: mindent el kell követni a szocialista Kuba gazdasági erősítésére, anyagi jólétének emelésére, és egyidejűleg mozgósítani a dol­gozókat a karib-tengeri szi­getország szocialista vívmá­nyainak védelmére, az USA imperializmus agresszív ter­veinek visszaverésére. Ebben a törekvésükben a kubai kom­munisták szorosan egjrött ha­ladnak a szocialista testvéror­szágokkal. A kongresszus joggal hivat­kozhatott a kubai dolgozók öntudatára, gyors politikai­ideológiai és kulturális fejlő­désére. Ez a többi között ab­ból is következik, hogy a párt­tagság összetételében a mun­kások száma megháromszoro­zódott és az üzemekben meg­erősödött a párt vezető szere­pe. A KKP elsőrangú feladatá­nak tartja a tagság rendszeres ideológiai nevelését Ezt a célt szolgálja mindenekelőtt a Ni­co Lopezről elnevezett három­éves nemzeti pártiskola, amelynek a havannai közpon­ton kívül az ország mind a hat tartományában fiókintéze­tei vannak. Más képzési for­mák, tömegszervezeti és kü­lönböző szakterületi oktatások szolgálják ugyanezen célok el­érését. A pártvezetés joggal hivat­kozhatott arra, hogy a nö­vekvő elméleti és szakmai tu­dás tette lehetővé az olyan kimagasló termelési eredmé­nyek elérését, mint a „Revo­lúcion de Octubre” műtrágya- gyár jelentős tervtúlteljesíté­se, amely korántsem elszige­telt jelenség az ország üze­meiben. A cukorárak jelentős esése ellenére az 1981-es esz­tendőben 8 százalékkal növel­ték ezen alapvető iparág áru­termelését, ami 5 százalékkal haladja meg a kongresszus előirányzatát Az 1980/81-es cukomádaratás egyébként' a forradalom történetében ki­emelkedő eredményeket ho­zott A kubai kommunisták Ide­ológiai érettségére utal, hogy a szigetország aktiv interna­cionalista segítséget nyújt más népeknek. Nicaraguában például önkéntes tanítók szá­zai tevékenykednek. Kubai építőmunkások ezrei, orvosok és ápolónők százai működnek számos fejlődő országban. Románia 1400 új v Románia jelenlegi . ötéves vízgazdálkodási terve 2 mil­liárd köbméter befogadóképes­ségű új víztároló építését és a lakosság és a népgazdaság célját szolgáló vízkészlet 6 milliárd köbméteres növelé­sét írja elő. További felada­tok: 650 ezer hektáron kell növelni az öntözött területeket és 3000 km hosszúságban kell elvégezni a víszabály ozást. Ezek a munkálatok az 1976- ban elkezdett globális vízgaz­dálkodási terv második lép­csőjét jelentik. Az első menetben, 1976-tól 1980-ig figyelemre méltó ered­mények születtek. Így a völgjrzáró gátak és tárolóme­dencék duzzasztótere 4 mil- liárdról 6 milliárd köbméterre nőtt. Kétezer km hosszan sza­bályoztak folyókat. Ennek eredményeképpen a korábbi években árvízsújtotta 1500 helységből 900-at sikerült mentesíteniük az elöntéstől. Az 1950. évi 101-ről 1400-ra nőtt a vezetékes vízzel ellátott települések száma, a vízveze­tékek hossza 3700-ról 18 ezer kilométerre. A távlati program 2000-ig 1400 víztároló létesítését írja elő, 30 milliárd köbméter be­fogadóképességgel. Ezek lehe­tővé tennék a román , folyók energiapotenciáljának teljes kihasználását. Az értékesíthe­tő potenciált szakemberek 40 milliárd kilowattra becsülik. Ebből 28 milliárd kilowatt a belső folyókra, 12 milliárd pe­dig a Duna romániai szaka­szára esik. A „Vaskapu” vízi erőmű duzzasztógátja. A két ország közős erőművét a Duna román—jugoszláv határvonalán 1972-ben helyezték üzembe. Az erőmű hat generátora naponta 19—20 millió kWó villanyáramot termek A felszabadulás óta 50 víj- zi erőmű létesült Romániában, összesen 3500 megawatt telje­sítménnyel. A most folyó öt­éves tervben további 50 ví­zi erőművet kívánnak építeni 2000—2600 megawatt teljesít­ménnyel. Érdekessége a távlati tervnek, hogy 1990 és 2000 kö­zött 400 erőmű épíítését terve­zik, 4—5000 megawatt ener­giával. Ez a magas szám arra utal, hogy akkor már a kisebb folyók duzzasztása kerül sor­ra, természetesen kisebb áram- fejlesztő kapacitással. Ezen felül a 90-es évek vé­géig a kis patakok energiájá-. nak kihasználására néhány ezer 1—2 kilowatt teljesítmé­nyű minierőmű építését is tervezik. Próbaképpen néhány tucat ilyen egyszerű vízi erő­mű kielégítő eredménnyel már működik is az országban. A csúcsforgalmi idők ener­giaigényeinek kielégítésére szivattyús tárolóműveket kí­vánnak létesíteni. Mintegy 40 helyen folytatnak ilyen irány­ban reménykeltő kísérleteket. Arra is gondolnak, hogy meg­felelés esetén a működő erő­műveket is kiegészítenék ha­sonló berendezésekkel. (gáti) Ellentmondó fejlemények oz Irak—iráni fronton Ellentámadást indítottak ked­den reggel az iraki csapatok Dizful és Shush térségben — jelentette haditudósítójának helyszíni beszámolójára hivat­kozva az INA iraki hírügynök­ség. A Teheránból érkező je­lentések ugyanakkor válto­zatlanul iráni sikerekről szól­nak. Az iráni vezetők — kö­zöttük Khomeini ajatollah — üdvözlő táviratokat küldtek a fronton harcoló katonáknak. Ali Khamenei köztársasági el­nök kijelentette, hogy az irá­ni erők „hatalmas területeket szabadítottak fel” —, s ugyan­akkor Irak, „küszöbön áííó” teljes vereségét jósolta. \z iraki haditudósító beszá­molója szerint az iraki csapa­tok egy iráni hadosztályt tel­jese-’ megsemmisítettek és sok foglyot ejtettek. Az iráni csapatok „pánikszerűen” me­nekültek, hátrahagyva felcse­rélésüket — jelentette az INA. A hírügynökség bejelentette, hogy kedden az iraki főpa­rancsnokság közleményt tesz közzé az ellentámadás kime­neteléről. Teheránban a tájékoztatási eszközök „nagy területek” fel­szabadításáról beszélnek — ám adataik jelentősen eltérnek egymástól: egyes hírek szerint 600 négyzetkilométer, más je­lentések szerint 1200 négyzet- kilométer a felszabadított te­rületek nagysága. A teheráni rádió 5 ezer iraki halottról, 7 ezer sebesültről és 5—6 ezer hadifogolyról közölt híradást. A rádió szerint . közöttük —, most első ízben — vannak egyiptomi és jordániai katonák a fronton. (MTI) Darhan — a nemzetközi barátság városa Tizenkilenc évvel ezelőtt új várost alapítottak Mongó­liában, a Burkant völgyében, 220 kilométerre a fővárostól, az egyik legritkábban lakott vidéken. Az új város, Darhan, ma már az ország egyik je­lentős kulturális és ipari köz­pontja. Számos üzem — erő­művek, könnyű- és élelmiszer- ipari üzemek, építőanyaggyár biztosítja az egyre növekvő la­kosság ellátását és a munka- lehetőségét. A nagyüzemek építésében és a szakmunká­sok képzésében, betanításában jelentős szerepet vállaltak a szovjet, a bolgár, a lengyel és a csehszlovák szakemberek. 1978-ban Darhan az ország ipari termelésének már 10 szá­zalékát adta, napjainkban pe­dig annyit, mint 1955-ben az ország egész ipara. Az elmúlt években kulturá­lis szempontból is sokat tej- lődött a város. Ma már önál­ló rádió- és tévéállomása van, és az elmúlt évben megnyitot­ták a szovjet segítséggel fel­épült ifjúsági színházat is. Az iparvárosban jelenleg számos általános és tíz ■ középiskola működik. Amikor Darhant építeni kezdték, mindössze egy orvosi rendelő állt az építők rendel­kezésére. Most 400 ágyas jól felszerelt kórház, bányászsza­natórium és több szakorvosi rendelőintézet működik a mo­dern nagyvárosban. Darhan a fiatalok városa, lakóinak többsége 31 éven aluli. Az elmúlt két évtized alatt csaknem 80 százalékkal növekedett a város lakossága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom