Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

Fejezetek a KISZ Nógrád megyei történetéből (2.) Tízen a moszkvai VIT-en Következtek a dolgos hétköznapok Az emlékezetes megyei párt- aktíván felszólalt Hegedűs László, a KISZ megyei titká­ra. Hangsúlyozta, hogy a mun­ka középpontjába a politikai nevelést kell állítani. Az ifjú­sági szövetség célul tűzte — mondotta —, olyan munkát fog kifejteni, hogy rövid időn belül megteremtse a magyar ifjúság szervezeti és eszmei egységét. Nógrád ifjúsága közben hó­napok óta készült a IX. megyei ifjúsági találkozóra. Ragyogó napsütés, zászlódíszbe öltö­zött város, zenés ébresztő fo­gadta Nógrád fiataljait 1957. június 9-én Salgótarjánban, hogy a forradalmi hagyomá­nyokhoz méltón demonstrál­ják erejüket., Színpompás fel­vonulás és bemutató után a Petőfi téren ünnepi nagygyű­lés zajlott le, melynek előadó­ja dr. Münnich Ferenc minisz­terelnök-helyettes volt. Beszé­de után Olaj Géza idős párt­tag átadta a KISZ-nek, az MSZMP ajándékát, egy hatal­mas vörös zászlót Délután változatos kultúr- és sport­műsor szórakoztatta a sok ezer résztvevőt. Nógrádban folytak az előké­születek a világ ifjúságának njabb nemzetközi seregszemlé­jére, a VL moszkvai VIT-re. A megyében különböző VIT-akci- ók bontakoztak ki. Az alap­szervezetek között VTT-album járt körbe. Sokan serényked­tek, hogy ki készít szebb VIT- a jándékot. Takács Géza, a sal­gótarjáni üveggyár iparművé­sze, vázákat és kelyheket, a2 acélgyári fiatalok kis fokoso­kat és ekéket, a bányászok mi­niatűr mozdonyokat és csillé­ket alkottak. A szorospataki bányászfiatalok termelési he­tet tartottak a VIT tiszteleté­re. A VIT-staféta június 8-án érte el Szendehelynél Nógrád megve határát és Salgótarján­ban ünnepélyesen fogadták. Béke és barátság! — ez voít a jelszava az 1957. július 28— agusztus 11. között lebonyolí­tott moszkvai VIT-nek. A ma- gyrr fiatalokat e felejthetetlen napokon ezren képviselték. Nógráditól tízen utaztak a szov­jet fővárosba. Köztük volt Egner Gyula, Szomszéd Imre, Nyíri Béla és Demény László. Hazatérve színes élménybeszá­molókat tartottak az alapszer­vezetekben. A megyei szervező bizottság 1957. augusztus 22-1 ülésén , je­lentették be. hogy Hegedűs László megyei KISZ-titkár egyéves pártiskolára megy és addig Havas Péter agitációs és Kádár János beszél a Parlamentben 1957 októberében, a KISZ I. országos értekezletén. propagandatitkár helyettesí­ti. Munkatervet fogadtak el, melyben három alapvető fel­adatot fogalmaztak meg: az 1957—58-as politikai oktatás előkészítését, felkészülést a KISZ országos értekezletére, és a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 40. évfordulójá­nak megünneplésére. A szer­vezeti erősítés továbbra sem került le a napirendről. Gon­dot okozott, hogy 25—28 falu­ban még nem alakították meg a KISZ-t, ezáltal a paraszt­fiatalok száma elmaradt a vá­rakozástól. Az év egyik legjelentősebb ifjúsági eseménye 1957. októ­ber 5-én zajlott le Salgótarján­ban. összeült a megyei KISZ- aktiva, hogy megszüntesse az ifjúsági szövetség szerveinek ideiglenes jellegét, egyúttal megválassza a megyei bizott­ságot, a végrehajtó bizottsá­got és az országos értekezlet küldötteit. A megyei aktíván 157 küldött vett részt. Havas Péter megbízott megyei titkár számolt be a KISZ addigi te­vékenységéről és az időszerű feladatokról. A fejlődés alap­jában véve helyes irányban folyt — állapította meg az elő­adó. A KISZ tömegbefolyása nagyobb volt, mint a szervezett­sége. A termelés segítéséről sem feledkezett meg az ifjú­ság. Felújították a munkaver­senyt a bányákban, munkához láttak a gyári ifjúsági export­brigádok, a falusi cséplőcsapa­tok és silózóbrigádok. A társadalmi munkából ugyan­csak kivették a részüket. Ró­nán ifjúsági parkot, Mizserfán játszóteret építettek. A szervezettség folyamato­san javult. A KISZ 1957. szep­tember 15-én 207 álapszerve­Mun!*? verseny-felhívás a szénbányáknál A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 65. és a Szov­jetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére a Nógrádi Szénbányáknál Vilá­gosi József tiribesi frontbri­gádjának javaslatára jubi­leumi munkaversenyt hirdet­tek meg, a jobb termelés, a magasabb teljesítmények el­érésére. Ennek jutalmazására három kategóriában adnak ki díjakat. A legjobb front-, vágathajtó és Külszíni brigá­dok, helyezésüktől függően, brigádtagonként 500—1400 fo­rint közötti jutalomban része­sülnek, s valamennyien meg­kapják a vezérigazgatói di­cséretet. A felhíváshoz a na­pokban nyújtják be csatlako­zásukat a többi kollektívák. Egy perc telefon Milyen gyümölcsfák kaphatók? Még az elmúlt év őszén 300 000 forint értékben vásá­rolt gyümölcsfákat a rákóczifalvai faiskolától a salgótarjá­ni tanács kertészeti üzeme, s tavaszra bő harmadrésze ma­radt meg a fakészletnek. Arról érdeklődtünk, hogy a hét közepén megkezdett árusítás során milyen fák kaphatók? Mint a kertészeti üzem csoportvezetője elmondotta, az alma- és szilvafák már ősszel elfogytak, s szőlőből Is kevés van. Viszont kapható őszibarack bőséges választékban, van meggy-, cseresznye-, körtefa, magas törzsű piszke, s mindezek 28—43 forintos áron kaphatók. És egy szakmai jó tanács azoknak, akik restek voltak az őszi ültetéshez. Még márci­us végéig pótolhatják mulasztásukat; ne sajnálják a fáradt­ságot a gödörásáskor, s ne felejtsék el visszametszeni a gyö­kereket. Ha lehet, iszaposán ültessék be a fát. Mert így va­lamivel nagyobb reményük lesz arra, hogy majdan a gyü­mölcsöket is leszedjék . , ; zetben 6577 tagot tömörített a megyében. Közülük 935 tagja volt a pártnak. A tagjelöltek száma megközelítette a nyolc­vanat. Fejlődött az úttörőmoz­galom is, hiszen 1957 őszén 140 csapatban hétezer úttörő és kisdobos tevékenykedett. Az ifjúsági mozgalom leg­fontosabb feladatát így fogal­mazta meg az előadó: „Most a legfontosabb feladat és talán a legnehezebb: politikailag és szervezetileg megerősíteni a szervezeteket”. A megyei ifjú­sági aktíván felszólalt Jakab Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Felolvasta a pártbizott­ságnak az ifjúsághoz intézett levelét Ecsetelte a KISZ létre­jöttének történelmi körülmé­nyeit, jelentőségét és felada­tait. Kiemelte: a KISZ-nek meg kell teremteni a magyar ifjúság szocialista egységét, el- vi-polátlkai harcban. A KISZ I. megyei aktíváján végezetül megválasztották a testületeket Á megyei KISZ- bizottság megbízott titkára ismét Havas Péter lett A KISZ L országos értekez­lete 1957. október 26-án kez­dődött a Parlamentben. Két vezérgondolat szőtte át a ta­nácskozás munkáját. Az egyik: „Hűség a néphez, hűség a párt­hoz!”. A másik: „Együtt az if­júság tömegeivel a szocialista Magyarországért!” Az országos szervező bizottság beszámo­lóját Komócsin Zoltán elnök terjesztette elő. A szervezeti szabályzat tervezetét Borbély Sándor titkár ismertette. Be­számolójában Komócsin Zol­tán részletesen elemezte az if­júság ellenforradalom utáni helyzetét, a KISZ megalaku­lásának körülményeit. Elmon­dotta, hogy a KISZ-nek 6103 alapszervezete és 169 ezertag- a van. Óva intett attól, hogy a szervezeti növekedést kam­pányfeladatnak tartsák. A tennivalók világosak: erősíte­ni a kommunista jelleget, az eszmei-politikai egységet, meg­szilárdítani a belső életet. A .vitában felszólalt KádáT János, az MSZMP KB else titkára. Kiemelte, hogy a párt számít a KISZ tagjaira, mely elsősorban a magyar ifjúság szocialista, forradalmi, politi­kai szervezete. A választásokkal befejezte munkáját a KISZ I. országos értekezlete. Nógrádban is kö­vetkeztek a dolgos hétközna­pok. (Fofritatjuk.) Rozgonyi István Olympia—IGV Bővül a korszerű belföldi irodatechnikai eszközök kíná­lata: még az idén 5 ezer Olym­pia—IGV villanyírógép kerül forgalomba. A villanyírógépek hazai gyártásának feltételei az irodagépipari és finom- mechanikai vállalat, illetve az NSZK-tfeli Olympia cég között létrejött együttműkö­déssel teremtődtek meg. A hazai vállalat alig egy eszten­dővel ezelőtt, a hannoveri vásáron vette fel a kapcsola- * NSZK-beli partnerével és övben a hetekben már az Ha már sikerült moneVOVOTIti 3 szükséges pénzt, az any- llieyaicreim nyira óhajtett, fejlődést szolgáló, halaszthatatlan beruházáshoz ebben a szűkös pénzügyi világban, akkor illik azt úgy felhasználni, hogy ne érje szó a ház ele­jét, minél előbb kerüljön átadásra, hogy mi­előbb megtérüljön a befektetett összeg. Minden elvesztegetett nap, amely a beru­házásoknál bekövetkezik, apasztja az érde­kelt üzem, gyár, vagy vállalat kül- és belpia­ci lehetőségeit. Ugyanis manapság egyre több helyütt és egyre gyakrabban halljuk üzemek, gyárak vezetőitől, hogy fokozatosan kedve­zőbb pozícióba kerülnek vevőik, megrendelő­ik. Ezért nem mindegy, hogy a gyártmány- szerkezet korszerűsítését, a tőkésexportot szol­gáló. vagy a termelést bővítő és növelő ipari vagy mezőgazdasági beruházásokról, illetve környezetvédelmi célokat szolgáló fejlesztés­ről van szó. Mivel a fejlesztési beruházások több csator­nán keresztül jutnak el a vállalatokhoz, ezért nehéz minden tekintetben általánosítható, il­letve kizárólagos alapon véleményt mondani a végrehajtással kapcsolatos jó, vagy rossz ta­pasztalatokról. Ennek megfelelően csupán azok a megyei fejlesztési beruházások kerülnek most reflektorfénybe, amikre a Magyar Nem­zeti Bank Nógrád megyei Igazgatóságának bi­zonyos rálátása van. A terv szerint 1981-ről, az átjövő, illetve át­húzódó folyamatban levő beruházások költ­ségigénye erre az esztendőre 304 millió forint. A nagyobb beruházások az iparban három vállalatra, illetve gyáregységre koncentrálód­nak. míg az élelmiszer-gazdaságban több ter­melőszövetkezet és állami gazdaság rendelke­zik viszonylag jelentősebb folyamatban levő beruházással. Mi jellemezte a beruházók 1981. évi tevé­kenységét? Figyelembe véve a tíz legfontosabb fejlesztési elképzelést, megállapíthatjuk, hogy legtöbbjénél nem tartották be a saját maguk által meghatározott pénzügyi felhasználási ütemet. Az elmaradás nagysága kétmillió4 húsz-egynéhány millióig terjed. Az okok közül egyértelműen kitűnik a be­ruházás előkészítésének hiányossága, amely a tervezés késedelmétől kezdve a tőkésimport­szerződés megkötésének elhúzódásáig igen szerteágazó. Hogy az elhalasztott lehetőségek­ből mi írható a beruházók rovására, azt ne­héz kibogozni, mert ahogy egyik gyárunk fő­mérnöke mondta: a beruházás a legnehezebb, legbonyolultabb és legtisztességtelenebb terü­lete a gazdaságnak. Itt mindenkinek lehet egyszerre igaza is, meg nem is, mert a lánc­szemek annyira egybekapcsolódnak. Ha ne­tán az egyik kiesik, felborul az egész ütem­terv, ez máris olyan mulasztások palástolására szolgáltathat „objektív” okot, amit csak ma­gyarázni lehet, de elfogadni már kevésbé. A3 elmondottak egyúttal utalnak a hiányosan el­végzett koordinációra, a kivitelezői és szál­lítói késedelmekre. Holott az ember azt gon­dolná, hogy a beruházások csökkenése épp az ellenkezőjét váltja ki a pénzzel rendelkezők; köréből. Az egészben az a furcsa, hogy amikor a be­ruházók által szolgáltatott adatok alapján ér­deklődünk a lemaradás valóságos okai felől, kutatgatjuk a ballépések előidézőit, az elsza­lasztott lehetőségek kellemetlen következmé­nyeit, akkor épp az ellenkezőjével találjuk magunkat szemben. Azt bizonygatják, hogy náluk minden rendben van, nincs semmiféle lemaradás. Mielőtt tovább folytatnánk az esz­mecserét. egy dolgot feltétlenül tisztázni kell: mi nem műszaki, hanem pénzügyi megvalósu­lásról beszélünk. A kettő pedig nem ugyanaz! A műszaki teljesítés lehet magasabb szintű a pénzügyinél, tekintettel arra. hogy az elvég­zett munka teljes értékét valamilyen oknál fogva még nem számlázták le a banknak. Az eltérések azonban semmiesetre sem lehetnek olyan nagyok, mint a jelenlegiek. A tények makacs dolgok. Bizonyítanak, s ezt tudomá­sul kell venni. Mégpedig azért, mert ha nem így cselek­szünk. akkor önmagunkat ámítjuk, vagy szé­píteni akarjuk azt a valóságot, amit nem lehet. Bármelyik gondolat is szolgáljon kiinduló-' ponttul, igen súlyos következményekkel járó tévútra vezethet. Ezt pédig csak egyféleképpen lehet megelőzni: alapos kritikai elemzésekkel, a tapasztalatok levonását követő rendszeres, célratörő intézkedésekkel. Mert a késlekedés, a pénzügyi tervtől való elmaradás csak újabb gondokat okoz, szaporítja az egyébként is elég nagyarányú papírmunkát. Ennek bizonyí­tására csak annyit, hogy az 1981. évi hitelütem­ből igénybe nem vett több millió forint ösz- szeg átütemezése sok időbe telik, s általában e hónaoban várható. Más esetben pedig a pénzügyi források lezárulnak. De az is előfor­dul, hogy a tétova módon, a húzva halasztga- tott beruházás pluszköltségeit, illetve többlet­kiadásait a vállalatnak kell saját erőből biz­*■ -■v'M+orn. Folmorii*hotolva5T1 kérdés is- mplv s**­■ GIHIGI U liGI rint. ha akkor olyan na­gyon sürgős volt a beruházáshoz kért hitel­összeg megszerzése, akkor miért nem fontos annak tervszerű, gyors, népgazdasági céljait elősegítő felhasználása? (▼enesrt Nyelvismeret és gazdaság Törve bár, de hasznosan ' „ ... a mai termelési-társa­dalmi viszonyok jobb beszéd- és íráskészséget követelnének mind anyanyelven, mind pe­dig — legalább olyan mini­mális szintig, amely már a gyakorlatban is használható — valamely választott idegen nyelven is! — írja a Népsza­badságban Kozma Ferenc. — Hiszen már ma is sok szak­emberünknek van dolga kül­földiekkel szerte a világ­ban. ..” A Salgótarjáni Kohászati Üzemek jelentős exportőr. Ugyanakkor nem hivatalos becslés szerint körülbelül tí­zen vannak a gyárban, akik felső- vagy középfokon vizsgát tettek valamely idegen nyelv­ből. A mintegy négyezer dol­gozó közt persze még többen találhatók, akik vizsga nélkül birtokolnak kisebb-nagyobb mértékben egy-két idegen nyelvet. Azonban őket számí­tásba véve sem olyan a kép, hogy alapot adna elégedett­ségre. BÖHÖM NAGY SZÓTÁRAK — A salgótarjáni gyárak legtöbbjében a német nyelv ismerete hasznos — vélekedik Tóth Zoltán, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó cso­port vezetője. — Vagy német nyelvterületre exportálnak, vagy olyan országokba, ahol általában tudnak németül is. Nálunk az acélgyárban pár éve francia gépsort szereltek kinti szakemberek. Most óla­villanyírógép utolsó ezer darab készül a hazai piacra szánt villanyíró­gépekből. A kooperációs szerződés értelmében az Olympia há­rom esztendeig 25 ezer vil­lanyírógépet vásárol vissza évente. A gyártáshoz szüksé­ges tervdokumentációt és tech­nológiai eljárást az IGV megvá­sárolta, az írógépek alkatré­szeit azonban az idén még az Olympia szállítja. Jövőre már erre sem lesz szükség, az Olympia—IGV villanyírógép valamennyi egysége a haza, vállalatnál készül majd. szók dolgoznak egy beruházá­sunkon. Velük kapcsolatban is hasznát látjuk a francia nyelv­tudásnak. .. A fiatalember épp a francia nyelvnek, valamint az angol­nak a tanára. Ezeken kívül még két nyelv — ahogy ő mondja — „meghódításán” fáradozik jelenleg. Kollégája: Reibel László az orosz nyelv mestere. Irodájukban böhöm nagy szótárak, s karcsúbb nyelvkönyvek sorakoznak az asztalokon. — A kivitel, a behozatal, külkereskedelmi vállalatok közvetítésével zajlik. Ök gon­doskodnak tolmácsról. Van-e különösebb szükség „házi for­dítókra”? — Az üzleti tárgyalásokat lefolytathatjuk a külkereske­delmi vállalat tolmácsaival is — így a szakember. — De rendkívül megmerevítené egy gyár működését, ha minden telexhez, telefonhoz, ami kül­földről érkezik, „házon kívül­ről” kéne tolmácsot rendelni. Külföldi közreműködéssel zaj­ló műszaki fejlesztés el sem képzelhető olyan mérnökök nélkül, akik tudnak beszélni az ide látogató műszakiakkal. A profi tolmácsoknak meg­győződésük, annak a magyar mérnöknek, aki az élvonal­ban akar haladni, nélkülözhe­tetlen, hogy a külföldi szaki­rodalmat olvassa. A fordításra várni hatalmas tartalmi és időbeli veszteség AMI Jó — KIVÉTEL! A vállalat illetékesei, több­ször is kezdeményezték már, hogy a műszakiak nyelvet ta­nuljanak. Számos tanfolyamot szerveztek és fizettek, azon­ban csaknem minden ilyen próbálkozás elvetélt, Egy né­met 'nyelvtanfolyamot emle­getnek csupán, amelyik „ki­vételesen nagyon jól sikerült!” Miért a jó kivétel? — Én régebben mint nyelv­tanár azt tapasztaltam — mondja Tóth Zoltán —, hogy a nyelvtanulásnak több nél­külözhetetlen feltétele van. Motiváltság, intézmény, amely .ló módszerekkel oktat, sza­bad idő... — Mi lehet hatásos motí­vum ma? — Például a szakirodalom megismerésének lehetőségei Az olvasnitudás nem remény­telenül nehezen elérhető szint. Hatásos motívum lehet még a külföldi kiküldetés is. Két egyformán jó sz-kember közül az utazik aki a nyelvet beszé- 11... — Egy biztos — szögezi le Reibel László. — Motívumnak a pénz, a nyelvpótlék kevés! Aki csak azért akar megtanul­ni egy nyelvet, annak nem fog menni. Szűklátókörűség egye­dül a pénzszerzési lehetőséget észerevenni ebben a dolog­ban. Ha csupán turistaként megy ki valaki külföldre, ak­kor is nagy öröm, hogy köz­vetlenül megérteti magát az ottaniakkal. Többféle motívum lehetsé­ges még, ám eddig, tömeges méretekben talán nem eléggé hatásosak. Ugyanez mondha­tó el — alkalmasint — a má­sodikként emlegetett föltétel­re: a jó módszerekkel oktató intézményre is. Ami a szabad időt illeti: az ötnapos munka­hétben elvileg több lett. De hogy a többletet éppen nyelv- tanulásra fordítják a honpol­gárok, ez éppen az első két föltétel javulásán múlik. FEJLŐDÉS? ÉSZREVEHETŐ — A nemzetközi kapcsola­tokkal foglalkozó csoport iro­dájából észrevehető-e, hogy ha lassan is, valamit javul a helyzet nyelvtudás tekinteté­ben? — Igen, ezt határozottan észre lehet venni — bólint Reibel László — Vannak fő­osztályok, melyek már egyál­talán nem igénylik a mi se­gítségünket telexek, levelek lefordításához: pedig korábban mindig ide küldték, ami érke­zett hozzájuk. Ezek a főosztá­lyok jó példát mutatnak, és a többieket is bátorítják, ösztön­zik. .. v — Szerintem Magyarorszá­gon minden év észrevehető ja­vulást fog hozni ebből a szem­pontból — fejtegeti Tóth Zol­tán. — Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődés is van folyamatban. Tehát a meglevő kis tudást is gyara­pítani akarják az emberek olyan fokra, amilyen megfele­lőbb a mai követelményeknek. Molnár Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom