Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

A nagyüzemi takarmánykeverők alkatrészeit készítik ma­napság az ÉLGRP Vállalat pásztói gyárában. Képünkön: Tóth Zoltán esztergályos munka közben. Szirákon Több munkalehetőség A Szi rá ki községi közös Tanács 1981-ben a lehetőségek «élszerű, tudatos kihasználásá­val gondoskodott az arányos terület- és településfejlesztés­ről, a lakosság szükségleteinek a kielégítéséről. Útfelújításra 300 ezer forin­tot költött a tanács. Így ka­pott új köntöst Béren a Ber- eell és Egyházasdengelegen a Sport út. Szirákon jelentős összeget, háromszázezer fo­rintot fordítottak a belvízel­vezetés évtizedes gondjának a megoldására. Az eredmény; a Lestylnai árok kotrása és a községközpontot érintő sza­kaszának kiépítése. A szék­helyközségben tavaly befeje­ződtek az egészségház felújí­tási munkálatai, amelynek költsége 420 ezer forint volt Egy pedagóguslakás és az al­só tagozatos iskola szépítésére, felújítására 900 ezer forint jutott. Dicséretes volt mindhárom községben a társadalmi mun­kavégzés, főleg a parkosítás­ban, a települések tisztaságá­nak fokozásában. A népesség­megtartó képességet nagy­mértékben segítette a keres­kedelmi ellátás bővítése. A pásztói ÁFÉSZ közel kétmil­lió forint értékű felújítással ABC-áruházat, ruházati üzle­tet hozott létre. A bisztrót al­kalmassá tették a vendéglá­tásra, az iskolai étkeztetésre. Naponta közel 200 fő részére biztosítanak ebédet. A Sziráki községi közös Tanács nagy figyelmet fordít a helybeli munkalehetőségek növelésére. Jelentősen bővült a Mátraaljai Állami Gazdaság Ipari részlege. Emellett a ta­nács által biztosított, koráb­ban kihasználatlan épületben egy új üzem, az Angyalföldi Könnyűipari Anyagellátó Vál­lalat kihelyezett részlege kezd­te meg működését Jelenleg mintegy hetven embert — el­sősorban nőket — foglalkoztat az új ipari létesítmény. A vállalat részt vesz a község- politikai feladatok végrehaj­tásában is. Az 1982-es esztendő legna­gyobb feladata három cél- csoportos lakás építésének a befejezése, amely egymillió 350 ezer forintos tanácsi tá­mogatással, társadalmi össze­fogással készül. A munkála­tok jól haladnak, remélhető­leg ebben az évben átadják a lakásokat. Merre fart Balassagyarmat? Interjú dr. Vass Miklóssá!« a városi tanács elnökével Balassagyarmat az V. ötéves terv időszakában dinami­kusan fejlődött. Ipari üzemei, szövetkezetei célkitűzéseiket zömmel teljesítették, sokat tettek dolgozóik élet- és munka- körülményeinek javításáért. A városi tanács testületé úgy ítélte meg, hogy az elmúlt tervciklus a város történetében az eddigi legeredményesebb volt. Hogyan tovább, amikor köztudott, hogy a népgazdaság lehetőségei kevesebbet en­gednek, merre tart Balassagyarmat az elkövetkező években? Erről beszélgettünk dr. Vass Miklóssal, a városi tanács elnökével. — Sikeresnek ítélték az el­múlt ötéves tervet. Minden bizonnyal ez nem jelent , meg­elégedettséget . . . — Szó sincs róla! Feladata­inkat fontossági sorrendbe ál­lítva sikerült megoldanunk, keletkeztek újak is, amelyek miatt aztán nem juthatott más területre. Balassagyar­maton is legnagyobb gond például a lakáshiány. Gond­ja az albérletben, szülőknél élő fiatal házasoknak, nagy- családosoknak, de legalább ennyit foglalkoztatja a tanácsi vezetőket is. A minap került a kezembe egy kimutatás. Eszerint a városban a máso­dik ötéves tervben 333, a har­madikban 787 lakás épült a ne­gyedik ötéves terv időszakában 1142 új otthon, az ötödik öt­éves tervben pedig 1130 ké­szült el. Azaz tizenöt év alatt 2262 lakás. Elégedettek is le­hetnénk vele, ha nem lenné­nek kielégítésre váró jogos igények. Az Óváros és Ipoly- part régi, felújításra már ér­demtelen épületeiről nem is beszélve. Vannak, de' készek az elképzeléseink is. Az álla­mi, OTP-beruházású lakások mellett fokozatosan számo­lunk a magánerő igénybe vé­telével. A szükséges telkek rendelkezésre állnak, 4 csopor­tos, korszerű lakásokra be­építési tervet készítettünk, le­hetővé téve, hogy ki-ki __ tet­szés szerint építse leendő ott­honát. Létrehoztuk a magán- építtetők irodáját is . . . — Ügy hírlik, az idén vég­re, valahára megoldódik a város lakóinak egészséges ivóvízzel való ellátása. A ha­táridő as elmúlt esztendő volt. — A határidő? Ez a feladat egyáltalán nem szerepelt V. ötéves tervi elképzeléseink között. Szakértők állították, hogy az új kutak elegendő vi­zet adnak. És nerrTadtak! Sür­gősen olyan megoldás után kellett nézni, ami hosszabb távon leveszi a napirendről a témát. Ez pedig a Nyugat-nóg­rádi Regionális Vízművel a várost összekötő gerincvezeték. Nem kis pénzt emésztett fel, s az anyagi fedezetről való gondoskodás ilyen nehéz kö­rülmények között ugyancsak nem lebecsülendő teljesít­mény. Nem is tudom, hogy megyei segítség nélkül sike­rült-e volna megoldanunk. Mérlegelni kellett, gazdálkod­ni, a feladatok egy részét át­sorolni. Azt hiszem, bármi­lyen szükség volt és van böl­csődére, az ivóvíz mindennél fontosabb. Egyébként úgy ér­zem, Balássagyarmat most érkezett el az arányos fejlő­dés küszöbéhez . . . Eddig a város ki volt éhezve a laká­sokra, tehát főleg azok épül­tek, de például tanterem egyetlen sem tíz év óta. El­kezdtük pótlását a «ózsa is­kolában, a Balassi Gimnázi­umban, most újabb általános iskola bővítése szerepel a ter­vekben. Figyelmeztető az óvo­dák zsúfoltsága, a kihasznált­sága 127 százalékos. Száz új férőhelyet szeretnénk biztosí­tani a tervciklus végéig, meg­lehet nem egyetlen épületben. — Balassagyarmaton a legtöbb az egészségügy felté­teleinek korszerűsítésére jut Hol tart a kórházrekonstrnk- dó? — A feladat nehézségét fo­kozza, hogy egy működő in­tézményben kell végezni az átalakításokat, felújításokat. Ennek ellenére ütemesen ha­lad a munka, ha nem is túl látványos, hiszen a kábelek és csatornák a földben, a fűtés- rendszer a helyiségekben és így kívülről, az utcáról nem látni, mekkora erőfeszítése­ket követel a rekonstrukció. Az alapokat sikerült megte­remteni, az orvosellátó, az étterem és konyha építése a soron következő, természete­sen mellette folyamatosan zajlik a rekonstrukció. Ne­künk ezek a tennivalók a leg­fontosabbak, minden város­nak megvan a maga gondja- baja. — Említette, hogy a város „Waterlója” a művelődési köz­pont, a volt megyeháza fel­újítása. Nem egy tanácsülésen éles hangon vetették fel a testület tagjai, hogy a műve­lődés helyi lehetőségei eny­hén fogalmazva, szerények. — Korábbi, hosszú viták után született a döntés a régi épület felújításáról, pedig egy új művelődési központ tervei is készen voltak. Lassan ott fBrtunk, hogy a rekonstruk­ció kiadásai elérik egy új épü- let költségeit Most már ben­ne vagyunk, végig kell vin­nünk! Máris sokat jelent, hogy helyet adott az ifjúsá­gi és úttörőháznak, hogy ter­meiben ideiglenesen elhelyez­hettük a Balassi Gimnázium diákjait. S ha elkészül, gyöngyszeme lesz Balassa­gyarmatnak. Mellesleg olyan nagy értékből van szó, ame­lyet mindenféleképpen meg kellett volna menteni, hasz­nosítani. — Hogyan végződött a VI. ötéves terv első esztendeje? — Ügy ítéljük meg, soros feladatainkat tervszerűen hajtottuk végre. Tavaly a város fejlesztésére 145 millió forintot fordítottunk és 272 millió volt a költségvetés. El­készült egyebek között 171 la­kás. Sikerült jól előkészíteni az 1982-es tennivalókat. Új óvodát adhatunk át az év első felében, a kulturális ága­zatban sincs szégyenkezniva­ló. Épül a 200 személyes szak­munkástanuló-kollégium, bő­vítik az AFIT-szervizt, a holt Ipoly-ág • csapadékvíz­rendezésére 10 milliót költünk az idén. Azzal is számolunk, hogy menet közben újabb feladataink adódhatnak, ame­lyeket ugyancsak meg kell ol­danunk. — Mit jelent mindehhez Balassagyarmaton a társadal­mi összefogás? — Pótolhatatlan a városban élők, az itt levő üzemek, in­tézmények, s azok kollektí­váinak közreműködése a vá­rosfejlesztésben. Az elmúlt esztendőben például 15' mil­lió forint volt a közhasznú munkák értéke, s jelentősen kímélte a tanács pénztárcá­ját. Ha úgy tetszik, például a kábelgyárban, a fémipari vállalatnál, a kórházban, de még az itt építő rétsági ÉP- SZÖV dolgozói is presztízst csinálnak a társadalmi mun­kavégzésből és kiemelkedő teljesítményeket nyújtanak. Számos olyan tanácstagi kör­zetet említhetnék, ahol fo­rintokból ezrekbe kerülő gon­dokat orvosoltak. Az, hogy az itt élők érzik, maguknak épí­tenek utat, járdát, parkot, a tanácsnak is nagy biztonsá­got jelent. Nem titkoljuk, az idén is hasonló aktivitással számolunk. — Tehát merre tart Balas­sagyarmat? — Jó úton. Feladatainkat,' érzéseink szerint, helyesen rangsoroltuk, a végrehajtás­hoz szükséges feltételek adot­tak. A többi rajtunk múlik.' Egyre inkább meg kell ta­nulnunk gazdálkodni, rugal­masan alkalmazkodni az újabb körülményekhez, nap­rakész információkkal ren­delkezni, hogy mindezt Ba­lassagyarmat javára kama­toztathassuk — fejezte be a beszélgetést dr. Vass Miklós. M. Szabó Gyula Szőrtelen uborka „Melegfogó* ablakokra Búr az idei tőinek már vé­ge, jelentős érdeklődésre tart­A oedvdús melegházi növé­nyeket (például uborkát, pa­radicsomot) károsító üveghá­zi moly tetű biológiai leküzdé­sére a fiirkészdarázs beveté­sét tervezik. Mivel azonban a fürkészdarazsakat mozgásuk­ban akadályozza az uborkanö­vény szőre, a kutatók most szőrtelen uborkafajta neme­sítésén fáradoznak. Holland növénytermesztők két olyan szőrtelen . uborka- változat termesztésével kísér­leteznek, amelyeket régebben szovjet kutatók fedeztek feL A kísérlet során a keresztezé­sekből származó első nemzedé- kű uborkanövények még sző­rösek voltak, a második utód- nemzedékbem azonban már si­került ismét szőrtelen egyede- ket kapni, amelyeket majd a „szülőnövényekkel” újrake­reszteznek. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, olyan új uborkafa j.tához juthatunk, amely az üvegházi molytetű károsító hatásától könnyeb­ben megvédhető. hat számot a megyei szolgál­tató ipari vállalat és a Salgó­tarjáni Ingatlankezelő Válla­lat együttműködése. . Ennek keretében tanácsi bérlakások nyílászáróinak szigetelését végzik a szolgáltató dolgozói. Az elmúlt évben három lakó­épületet, s az idén —, mintegy kétszázezer forintos költség­gel —,- újabb hármat látnak el szigeteléssel. A korábbi mű­anyaghab, illetve műszál l)e­lyett sajátos alumínium pro­filokat alkalmaznak, melyek az előbbieknél tartósabbaai és hatékonyabban akadályoz­zák meg a meleg szökését az ablakok, ajtók résein. Amel­lett, hogy — szakértők számí­tásai szerint — a fűtési költ­ség két százalékát megspó­rolják, csökken a szigetelt la­kásokban a „huzatérzés”. A szolgáltató vállalat a szigetelő tevékenységgel magánérdek­lődők igényeit is kielégíti. Hárman állnak a vegyesbolt előtt, fázósan toporogva. El­mennék mellettük, de égjük ük szava megállásra késztet: „Merrefelé?” Megmondom. Hát az jó messze van így, gya­logosan. Átfagysz ott á he­gyek között — vált át tegezésre a legidősebb kinézetű —, no­csak kortyolj egyet!” Elhárí­tom a kínálást. „De gyáva gye­rek vagy!” — vélekedik rólam a szilvapálinkás és jó nagyot kortyol. De éppen csak any- nyit. hogy a másik kettőnek is jusson még belőle. Kopott, far­motoros busz kanyarodik az özl“t elé, megáll, s ők hárman elindulnak felé. És maguk, ho­vá? — kérdem. „Hova, hova? Hát siktába!” Sipos Ervin, a Nógrádi Szén­bányák szorospataki aknaüze- inének igazgatója mondja: — Közel nyolcszáz főnyi dol­gozónk zömg fegyelmezett, jó bányász. Van azonban egy olyan réteg, amelyikkel na­gyon sok a baj. Akik itt is, de gondolom, a magánéletükben is kiszámíthatatlanok, megbíz­hatatlanok, kifejezetten baj­keverők. Munkájuk, igaz túl­zottan nagy szakképzettséget nem igényel, de az üzem me­netében- nélkülözhetetlen. Úgy­nevezett kilengéseik gyakorta okoznak kisebb-nagyobb fenn­akadást, és s-ok-sok fejtörést a közvetlen munkairányítóknál. A szorospataki aknaüzemben Mámoros 1980-ban négjrezázegy, tavaly négyszázötvenhárom igazolat­lan műszakot regisztráltak — 198i. október elsejétől 1982. február 20-ig húsz fegyelmi határozatot hoztak. Az indok­lásokban szinte kivétel nélkül két ok szerepel: igazolatlan hi­ányzás és műszak közbeni ital- fogyasztás. — Minden rossz okozóját egyébként a megnövekedett alkoholfogyasztásban látom — mondja az igazgató. — Ha végigböngésznénk a műszak­naplókat, megállapíthatnánk: az egy-két napos, engedély nél­küli távolmaradások legggyak- rabban fizetési napokat köve­tően fordulnak elő. Nem ritkák egyébként az alkoholos befo­lyásoltság miatti munkába nem engedések és munkahelyről ha­zaküldések sem. Ám minden­kit nem szondázhatunk, s leg­nagyobb sajnálatunkra az üze­münknél nagyon könnyű ital­hoz jutni: a kocsma és a bolt szinte a bejárati kapunál van. — Annak ellenére, hogy im­máron esztendők óta rendelke­zés tiltja ezt? — Igen. Megszüntetésükre egyelőre csak elképzelésünk van. Mi a mielőbbi megoldás hívei vagyunk, de ez ügyben a nagybátonyi tanácsnak és az illetékes vállalatoknak is cse­lekedniük kellene. Munkavé­delmi és -végzési szempontból egyszerűen már tűrhetetlen ez az állapot. H. K. ebben az évben már három igazolatlan hiányzót ..gyűjtött be”. Idősebb, ötven- egynéhány év körüli özvegy­ember. Felesége tavaly halt meg, gyermekei nincsenek. Egyetlen kisfia, vagy három évtizede fulladt egy megáradt patak vizébe. — Hány nap fizetett szabad­sága van? — Hát... Hirtelenjében nem is tudom. Mindenesetre húszon fölül. — S mire föl marad mégis engedély nélkül távol munka­helyétől? — Tudja, a legutóbb úgy volt — kezdi, s hosszú történe­tet mesél... _— Reggel kilenckor már ké­ső volt munkába menni. — De ez magának sok pén­zébe kerül. — Sokba. Tavaly'megvonták- a hűségjutalmam felét. No, meg — vakarja a fejét — a be­csületembe is. A főaknász mondta is, hogy sok húzásom nincs már. Megválik tőlem! — Megéri? műszakok Hallgat, csóválja a fejét. Hasonló beosztású kollégái közül — mondták — senki sem irigyli Simon Zoltánt, a nagy­bátonyi szénosztályozó veze­tőjét: a szénbányák üzemei között bizonyára itt akadnak a legnagyobb gondok a mun­kafegyelemmel. — De hát — említem neki — ez a vezetőkön is múlhat. — Mindenképp 1 — ismeri el —, de itt mi szinte tehetetle­nek vagyunk. Nálunk is egyet­len réteggel, a jövő-menőkkel gyűlik meg leginkább a ba­junk. Hiszen velük szemben mit sem ér szigor, fegyelmi Nem olyan kellemes ez a mun­ka, nem is jól fizetett, így hát a felelősségre vont nevet egyet, aztán veszi a kalapját, s odébb­áll. A szénosztályozóra tavaly kilencvennyolc új dolgozót vették fel és — kilencvenhár- man hagyták ott munkahelyü­ket. A nagy fluktuáció ellené­re is mernek él»j a fegyelme­zés eszközével: 1981-ben több mint száz esetben történt fe­lelősségre vo-nás. — - Mik a leggyakoribb „bűn­tettek” ? — Az igazolatlan hiányzás és a periodikusan visszatérő italozás. Sajnos, itt nálunk is nagyon közel van a kocsma, s a munkaközi szesztilalommal még azok is gyakorta vissza­élnek, akik reggeliént ugranak ki az élelmiszerboltba: meg­veszik ott üveggel, s jól eldug­va csempészik be a munkahe­lyekre. — Nem kellene megszigorí­tani a kapukon való ki-béköz­lekedést? — Természetéből fakadóan az osztályozó viszonylag nyi­tott munkahely. Csak az nem lép ki a sínek között, vagy máshol, aki nem akar. Igaz, idén bevezettük a kapunál az alkoholszondáztatást, s azóta csökkent a forgalom. Január elsejétől eddig hat emberünk­nél színeződött el jócskán a szonda. Sajnos — komorodik el —, úgy tűnik: az alkoholfo­gyasztás néni teljesen megállít­ható folyamat. Az emberi ta­lálékonyság határa szinte vég­telen. .. Dr. Szőllős Gyula, a Nógrá­di Szénbányák jogtanácsosa: — Hogyan látja a vállalat fe­gyelmi helyzetét? — Statisztikailag javult. Hi­szen 1980-ban még tíz dolgo­zóinkat kellett fegyelmivel el­bocsátanunk, tavaly már csak egyet Mindez persze nem kelt­het elégedettséget. Példaként a múlt évben negyvenöt sú­lyosabb büntetést foganatosí­tottak, amik között sok ala­csonyabb munkakörbe helye­zés is volt.. A prímet azon­ban az igazolatlan hiányzások és az italozás miatti vétségek viszik. Munka közbeni alko­holfogyasztásért, részegeske­désért majdnem annyian kap­tak fegyelmit, mint az enge­dő./ nélkül távolmaradók. A többi büntetés száma e kettő­höz képest elenyésző. — Tehát, ismét az alkohol.. J — Igen. S ez nemcsak erköl­csi, anyagi eredményeinket csökkenti, hanem növeli aa üzemi balesetek számát is: Idén két halálesetben is szere­pe volt a szeszfogyasztásnak. Van közeli kocsma, palacko­zott ital, alkoholszonda, s nem utolsósorban: emberi felelőt­lenség, szigor. Bár ez utóbbi — állítja dr. Szőllős Gyula is — nem kellő. S amíg teljes erővel mindenki fel nem lép e kórtünet ellen, addig kevéssé csökken a mámoros műszakok száma... Karácsony György NÓGRÁD - 1982. március 20., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom