Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-19 / 66. szám
Sikeres párbeszédek trión Nem szélmalomharc r A pénz ... Fontos, de nem mindent elsöprő, elsődleges tényező az ifjúsági parlamentek után. Vannak problémák, amelyeknek megoldása csak pénzzel lehetséges, ám elhangzottak a fórumokon olyan felvetések is, melyeknek megvalósítása egy fillérbe sem kerül. Átszervezés, körültekintés, elhatározás kell a megoldásukhoz. Középiskolákban érdeklődtünk az ifjúsági parlament vívmányairól. A csöppnyi aula diákoktól zsúfolt. Bár osztályonként sorakoztak fel, a külső szemlélőnek egybeolvadó tömeget alkotnak. Az igazgató négy-öt lépcsőfokkal magasabbról beszél, a parlamentről. Iskolagyűlés van. Olykor jóízű nevetés csattan fel a diákok közül, máskor helyeslés vagy éppen az elégedetlenség moraja. — Áz ifjúsági parlament párbeszéd. Ügy eredményes, ha az igazgató nem csak beszámol, de hajlandóságot is mutat minden felvetés megfontolására, s a diákok hozzáállása, aktivitása is lehetővé teszi a sikert. A mi iskolánk vezetősége keresi a megoldásokat, de a tanulók részéről nem látom mindenben a i segítőkészséget. Pedig a parlamenten sok mindenben megegyeztünk, — mondja Csík Pál, a Madách Imre Gimnázium és Építőipari Szakközépiskola igazgatója. Szép, emberi környezet kialakításán dolgoznak az iskola tanárai, alkalmazottal. A diákok egyike-másika azonban nem becsüli meg környezete tárgyait. Legalábbis a törött székek, kilyukasztott asztallapok, kibelezett kézszá- ritók ezt bizonyítják. — A hatalmas rajztáblákat és fejesvonalzókat cipelő diák képe mindenki számára ismert Szinte naponta hozzákviszik az építőiparisok ezeket a kellékeket. A parlamenten kérték, biztosítsunk helyet az iskolában a rajztábláknak. Bár elég szűkösen vagyunk, megvalósult a kérés. — A diákok közérzetének jót tett, hogy a parlamenten úgynevezett kényes kérdésekről is beszélhettek. — Ennek én is örültem. A tanulók szóvá tették egy-két tanár stílusát, munkamódszerét. Mindezt nagyon korrekten, felelősségteljesen és konkrétan, de nem személyeskedve. A tantestület megvitatta a problémát, s azóta már érezhetők változások... * A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba lépve még a friss festék szaga csap meg bennünket. Február har- madika óta van itt együtt teljes létszámban az iskola, javában pakolnak, rendezkednek. A novemberi diákparlamenten elhangzott problémák zöme a széthullott, több részre szakadt iskola helyzetéből eredt. Ugyanakkor rengeteg felajánlást tettek a diákok az építés, a költözés megköny- nyítésére. Hiteles számítások szerint százötvenezer forint társadalmi munkát végeztek a tanulók mostanáig. — S mi mindent kértek? — Helyiséget a KlSZ-szer- vezet számára. Megkapták, bár azzal a teremmel eredetileg más terveink voltak. Már el is nevezték KlSZ-dühöngő- nek. Iskolaújságot és iskolarádiót — válaszol Versényi György, az iskola igazgatója. Papírtakarékos időnkben az iskolaújság a faliújság képét öltötte magára. Láthatja, elolvashatja bárki. Persze nem vész el egyetlen „szám” sem az újságból, mert gondosan archiválják, hogy aztán év végén nyomtatásban is megjelenő válogatást készítsenek belőle. A rádióstúdió az igazgatóhelyettesi szobában székel. A betoppanónak is észre kel! vennie a toronyba rakott magnót és keverőt. Már hagyományos műsoruk is van, a Hangos képrejtvény. Vajda Ágnes negyedikes, a megyei diákparlament küldötte volt. Most jött óráról, épp csak kicsengettek. — Mi valósult meg kéréseitek közül? — A gépíró-fakultációnak nem volt megfelelő helye, és tanárnőjük tartós betegsége miatt folyton más valaki helyettesített; nem volt megoldott a továbbfejlődésük. Már van hely és állandó helyettesítő. — Elégedettek vagytok? Ügy valósultak meg ezek a kérések, ahogy szerettétek volna? — Nagyjából igen. Elégedettek vagyunk. Persze az igazi majd akkor lesz, ha azok a felvetések is megvalósulnak, melyek már nem az iskola hatáskörébe tartoznak, a megoldás a felsőbb szintű fórum feladata. (veszprémi) Kárpáti Uj Szó Újság és költők Nemrégen jelent meg __ Ukrajna Kárpáton túli területén a József Attila nevét viselő irodalmi stúdió könyvtára sorozatban a fiatal kárpátont úll magyar költő, Horváth Sándor „Itt és most” című kötete. Sok új költő jelentkezett az utóbbi években. A kiadóvállalatok túlterheltsége azonban megnehezíti a fiatal kiütő útját, amíg eljut az első kötetig. Olykor több évet is kell várnia, amíg az olvasók elé léphet. A Kárpáton túli területen most lehetőség nyílt arra, hogy alaposan megrövidítsék ezt az időt: hét kezdő költő — Horváth Gyula, Finta Éva, Ferenczi Tihamér, Dupka György, Imre Sándor, Balogh Miklós és Horváth Sándor — egy esztendő leforgása alatt léphet a nagy- közönség elé. Versesköteteik nem egyik, vagy másik kiadó gondozásában jelentek meg, nem igényeltek többletköltséget, nagyobb ráfordítást. Emellett jelentős a póldámyszám — 38 000! Hogyan lehetséges ez? A Kárpáti Igaz Sző szerkesztősége immár több mint tíz esztendeje gondozza a József. Attila nevét viselő irodalmi stúdiót. A terület magyar lakossága számára írott lap szerkesztő bizottsága megkülönböztetett figyelmet fordít az itt tömörült alkotó kollektívára amelynek tagjai fiatal magyar Irodalmárok. A stúdiótagok kiegészítik a szerkesztőségi kollektívát, műveik megjelennek a lap hasábjain. A fiatal toiilíorga tokkal a szerkesztőség tapasztalt, neves irodalmárai foglalkoztak: Erdélyi Gábor, a kulturális rovat vezetője és Márkus Csaba, a szerkesztőség titkára. Kidolgozták a foglalkozások tervét, sokrétű tananyagot állítottak össze. A stúdiófoglalkozásőkon kívül, amelyek tematikájában írásbírálatok, irodalomtörténet szerepelt, gyakorlati foglalkozásokat is rendeztek: meglátogattak üzemeket, kolhozokat és szovhozokat. Megismerkedtek a termelőmunkát végző emberekkel, részt vettek irodalmi esteken. A vállalatok és gazdaságok dolgozóinak jelenlétében megvitatták a stúdió hallgatóinak verseit és prózai munkáit. A lapnak sem gond már, honnan vegyen elbeszéléseket, verseket, novellákat. Vasárnaponként a Kárpáti Igaz Szóban külön irodalmi melléklet jelenik meg, havonta egyszer pedig a hasábokon teljes egészében kezdő tehetségek publikálnak. Második esztendeje adjuk ki azt a sorozatot, amelyről máir a bevezetőben említést tettem. Ebben a sorozatban olyan költők, írók műveit adjuk közre, akiknek már érett, kiforrott művészetük van, saját hanggal, stílussal rendelkeznek. A könyvecskék mindegyikét más és más művészeti stílus, valamint tematika jellemzi. Ami közös benmük: az az ifjú irodalmárok elkötelezettsége, a társadalom érdekeit szolgálni hivatott elhivatottsága. Ball* László, a Kárpáti Igaz Szó szerkesztője Ki álljon a katedrán? Naiv kérdés, vetheti közbe bárki; természetesen olyan ember foglalkozzék a diákokkal, aki a nevelés-oktatási tenni valók ellátására jogosult, mert megfelelő egyetemifőiskolai végzettsége van. Vagyis a pedagógus. Mégsem fölösleges feltenni, mivel az utóbbi egy-két évtizedben nem jut minden iskolába elegendő szakképzett pedagógus. (So- •vány vigasz, hogy nem kizárólagosan magyar sajátosság ez, hiszen Európának számos országában küszködnek peda- gógushiánnyal.) Hiányzik tehát a szakember, és minthogy okosabbat nem lehet tenni, nálunk is, másutt is képesítés nélküli, általában frissen érettségizett fiatalokkal tölthetik be az üres állásokat. Az utóbbi esztendőkben tucatszám készültek elemző tanulmányok a jelenség társadalmi, okainak föltárására, nemegyszer a megoldás módozataira is javaslatot téve. Ezeket most'— akár vázlatosan is" — ismertetni hosszadalmas volna, elegendő a megállapításokból talán annyi, hogy a ta- nítói-tanári pálya iránti érdeklődés megcsappanásának okait a szociológusok, az oktatáspolitikusok az alacsony jövedelmekben és ezzel összefüggésben a nevelői foglalkozás társadalmi tekintélyének hanyatlásában jelölik meg. Hazánkban a hetvenes évek derekán volt a mélypont, amikor is a képesítés nélküli nevelők száma tartósan, több éven át nyolc és tíz százalék között mozgott. Még 1977-ben is 5237 szakképzetlen pedagógus szerepel az általános iskolai statisztikában, a tanárlétszám 7,7 százaléka. Azóta a Művelődési Minisztérium és a tanácsok erőfeszítései — a főiskolai-egyetemi fölvételi keretszámok megemelése, fizetés- rendezés, letelepedési segély, szolgálati lakások építése stb. — következtében évről évre javul a helyzet. A minisztérium legfrissebb kimutatása szerint a 78 ezer általános iskolai pedagógus közül a mostani tanévben már csak 2880 a szakképzetlen, a teljes "létszám 3,7 százaléka. A közvéleményt ennek ellenére is nyugtalanítja a képesítésnélküliek foglalkoztatása. Sokan kérdezik, hogy helyettük miért nem állítják újra sorompóba a nyugdíjas pedagógusokat. Ésszerű javaslat, ■kétségtelen, nem is kerülte el az oktatási vezetők figyelmét. Újabban mind több nyugdíjas tanár és tanító dolgozik az iskolában, pontos számadat azonban egyetlen országos ösz- szesítésben sem található róluk, aminek az a magyarázata, hogy a rendeletben előírt évi összóraszámon, alul engedély nélkül is foglalkoztathatják őket az igazgatók. Ez idő tájt 3604 általános iskola működik Magyarországon, és óvatos becslés szerint legalább kétharmadukban egy, vagy több nyúgdíjas pedagógus is tanít. Sokat mondó adat: a Művelődési Minisztériumban erre a tanévre 1653 nyugdíjas nevelőnek adtak mentesítést, ők tehát a nyugdíjuk mellett teljes óraszámban taníthatnak. Biztosra vehető, hogy az újra munkába álló nyugdíjas pedagógusok száma jóval fölötte jár a képesítésnélküliekének. Időnként elhangzik más magyarázat is. Némelyek szerint az iskolaigazgatók azért veszik föl szívesebben a képesítésnélkülieket, mint a nyugdíjasokat, mert ily módon pénzt takaríthatnak meg, amiből aztán telik a törzsgárdata- gok bérének emelésére. Efféle esetek kétségtelenül előfordulhatnak, de azért mégsem ez a jellemző a mai helyzetre. Az igazgatók ugyanis legtöbbször azért kénytelenek a szakképzetlen munkaerőt választani, mert nincsen más jelentkező áz állásra', nem akad nyugdíjas sem. Főleg a falvakban. „A képesítés nélküli pedagógus: szükséges rossz” — ez a kifejezés járja az oktatási berkekben. így igaz, ám hiba volna ennek a rétegnek a munkájáról summásan ítélkezni. Ne feledjük el, hogy azok, akik öt-tíz esztendővel ezelőtt szinte az utcáról léptek a katedrára, azóta nagyobbrészt oklevelet szereztek, és tisztessége^ sen helytállnak az iskolai munkában. Számuk jóval tízezer fölött jár. Igazgatók mondják,, hogy számos ilyen nevelő nagyobb hivatástudattal és eredményesebben tanít, mint némelyik nappali tagozaton diplomázott kartársa. (Vannak a szakképzetlenek között persze a pedagógiai tevékenység végzésére teljesen alkalmatlanok is, de ezek a szerződésük lejártakor gyorsan odébbállnak, illetve az iskola nem tart igényi a további munkájukra.) Ki álljon hát a katedrára, gyerekeink elé, ha nincs elegendő szakember? A körülmények ismeretében nem is olyan könnyű kérdés ez, mint amilyennek látszik. Az iskolák vezetői egyelőre csak e két lehetőség közül választhatnak. Bizakodásra az ad okot, hogy évről évre kevesebbszer kell a szilikségmegoldáshoz nyúlniuk. P. Kovács Imre Négyszemközt Eszményi Viktóriával Az ismert és kedvelt énekesinő, Eszményi Viktória az elmúlt napokban Szécsényben vendégszerepeit. Az előadás után arról az útról beszélgettünk, amely a sikerhez vezetett. — Nem akartam énekesnő lenni — mondotta. Gimnazis- takoromban versenyszerűen sportoltam, s minden vágyam az volt, hogy testnevelő legyek. Nem sikerült a felvételi. El kell mondanom, hogy a középiskolában a sportolás és tanulás mellett irodalmi szín- padoztam, gitároztam és énekeltem. Valahogy így kezdődött. — A siker felé vezető út 1972-ben a „Ki mit tud”-dal kezdődött . . . — Igen. Ez annyiból volt jelentős, hogy többet láttam a szakmabeliek közül. Felfigyeltek rám, mint például a Bergendy-együttes. Egy évvel később Budapestre kerültem. — Balassagyarmatról került a fővárosba. Egy vidéki lánynak minden különösebb Ismeretség, összeköttetés nélkül nehéz volt az élvonalba kerülni? — Tény, hogy előnyösebb helyzetben vannak azok, akiknek van megfelelő ismeretségük, de magában véve ez kevés. Bizonyítani kell. Nagyon sokat kell dolgozni, tanulni, hogy az ember bizonyítani, ismét bizonyítani tudjon. Mint mindenütt, ezen a pályán is erre van szükség. — A Ki mit tud után másik bizonyítás a Rozoga ház című dal volt. A lemez magas példányszámban fogyott el. — Igen. Közben énekelni tanultam, nyelvekkel ismerkedtem, mindent el akartam sajátítani, amire egy énekesnőnek a pályán szüksége van. Sok ismert színésszel, együttessel szerepeltem együtt műsorban. Ezek a fellépések jó gyakorlóiskolát jelentettek számomra. Egyre több műsor- ajánlatot kaptam a rádiótól, a tv-től, több’ európai országban vendégszerepeltem. Érde-i kés módon a Bojtorján együttessel is külföldön, Potsdam- ban alakult ki a szakmai kapcsolatunk. Ebben az időben sokat szerepeltem, lemezem jelent meg, mégis úgy éreztem, hogy nem vagyok az élvonalban. A szakma nem ismert el igazán. — Mi fiozta meg a szakmai teljes elismerését? — 1980 nyarán a margiW szigeti szabadtéri színpadon játszottuk az Evita rockoperát. Ebben olyan feladatot kap- tam, amellyel bizonyíthattam; Ügy érzem, hogy ez sorsdöntő fordulatot jelentett a pályámon. — Az igazi közönségsiker! viszont a 81-es fesztivál, a Vi«i déki lény jelentette. Az orJ szágban sokan ekkor ismertéla ,meg. Valóban így igaz. Sokat köszönhetek a fesztiválnak; még akkor is, ha nem szerepeltem a díjazottak között... — A dal sláger lett. A VW déki lány meghódította az or-; szágot Az előadója mennyi-i re maradt meg vidékinek; nógrádinak? — Két otthonom van. Budapest, ahol a férjemmel élek; dolgozom, és Balassagyarmat, ahonnan elindultam. Gyakran térek vissza szülővárosomba.’ Jó érzés volt iskola társakkal, barátokkal találkozni. Ha Nógrádba hívnak szerepelni, szívesen teszek eleget a kérésnek. — Tervei? — Nagyon sokat dolgozni; Az én éltető elemem a munka. Üiabb nagylemezemhez az anyag együtt van. Rövidesen sor kerül a felvételre. Külföldi szereplés, készülünk a nyári rockopera előadására, ősszel pedig „Konyha show" címmel zenés tv-film forgatás sában működöm közre. — Végül: elégedett ember-: nek tartja magát? — Igen! Mind a szakmában, mind pedig a magánéletemben. * Sz. F. műsor KOSSUTH RADIO: 8.17: 1944. március 19. 8.37: Zenekari muzsika 9.33: Haj, vajdáné, vajdáné 10.05: Képek és jelképek 10.35: „...élek és nyugtalan vagyok” Kassák Lajos versel Elmondja: Kozák András 10.40: Tusa Erzsébet és Lantos István kétzongorás felvételeiből 11.00: Gondolat 11.45: Fúvószene az NDK-ból 13.35: Hét végi panoráma 13.54: Mazsaroff Mária népdalokat énekeL 14.18: Kóruspódium 14.44: Magyarán szólva 15.05: Régi híres énekesek műsorából 15.39: Ttnl-tonlk 10.05: Nem tudom a leckét! 17.13: Magánerőből 17.38: Népdalok 19.15: Rádiószínház. 30.04: Népszerű operettdalok 30.30: Töltsön egy órát kedvenceivel 1 21.30: választóvonal 33.20: Tíz perc külpolitika 82.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 83.30: csehszlovák művészek operafelvételelből 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓI 8.05: Mágnás Miska 8.80: Tíz perc külpolitika 8.33: Slágermúzeum 9.36: A jósnö Párizsból Gellért Endre Írása 10.00: Zenedélelőtt 11.45: Tánczenei koktél 12.38: Nótamuzsika 13.15: Gyermekeknek 14.00: Kettőtől ötig... 14.45: Greg Lake felvételeiből 15.30: Könyvről — könyvért 15.40: Egészségűnkért! 15.45: Rivaldafényben 17.00: ötödik sebesség 18.33: Tarján! Tóth Ida cimbalmozik 18.44: Bonjour Momol Maurice Chevelier zenés életrajza 19.25: Földközelben — Zlrcen 20.00: Muzeális felvételeinkből 80.33: Közvetítés a Katona József Színházból 22.35: Kellemes pihenést! MISKOLCI STODIO: 17.90: Hírek, Időjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: A háztartásvezetést Is tanulni kell. — Hanglemezúj- doságok. — Cserebere börze. — Közlekedési körkép. - Hol töltsük a hét végét?)- Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. A műsor telefonűgyelete 35—510. 18.00: ltszak-magyarorszá- gl krónika. (A KISZ Borsod megyei bizottságának kibővített ülése Miskolcon. — Hogyan segítik a családlház-épitést Nógrádban? — A Hernád menti esúcsvlzműben.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze- tes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévéterna 1.05: Iskolatévé: Fizika (ált. lek. 8. észt.) 0.40: Ha egyszer szikrát vet a szalma. A Tanácsköztársaság évfordulója. 8.05: Környezetismeret (ált- lsk. 3. észt.) 9.33: Magyar Iredalem (ált. tsk. alsó tagozat) 10.05: Deltácska 10.05: Fizika (ált. lsk. 7. észt.) 14.05: Iskolatévé: Deltácska (ism.) 14.25: Környezetismeret (SZ.) 14.45: Fizika (ált. lsk. 7. észt.) (ism.) 15.10: Magyar Iredalem (Ism.) 15.30: Fizika (ált. lak. 8. oszt.) (Ism.) 10.05: Hírek 16.10: Az akasztófa árnyékéban v/4. rész: A szenvedély, (ism.) 17*05: Posiafiők 250 .17.20: Reklám 17.30: Keresztkérdés. Fejtörő játék. (SZ.) 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-hlradó 20.00: Delta 20.25: Terefere. Szórakoztató műsor (SZ.) 21.35: Televíziós mesék felnőtteknek. Y3.00: Tv-hlradó 3. (SZ.) 8. MŰSOR: 80.01: Tehetség. Magyarul beszélő szovjet tévéfilmserozat 4/1. rész 21.10: Tv-híradó 2. (SZ.) 21.30: Reklám 21- 35: Bach varázsa. Amerikai film. (SZ.) BESZTERCEBÁNYA: 10.10: Hírek 16.15: Dennis, a család réme. 6. rész 10.40: Rövidfilmek a képernyőn 17.45: Tanácsok kiskerttulajdeno- soknak. 2. rész. 18-00: Bratislava! magazin 18.15: Svédország. 1. rész. 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Spanypl kalandfilmsorozat 21.05: Hat dobás a kalapba 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22- 05: Tempó ’1982. 23.14: összeállítás a Jégkorong- ligamérkőzésekr$l. 83.55 i Hírek 4 NÓGRÁD = 1982. március 19., péntek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: délelőtt fél 10 és 11-től ovimozi, délután fél 3-tól iskolamozi.. Hótündér. Háromnegyed 8 és 8 órától: Requiem. (14) Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Újra szól a hatlövetű. Színes, szinkronizált amerikai western. — Pásztói Mátra: fél 4-tól FIN. Zorán, a zsoké fia. Színes, szinkronizált jugoszláv ifjúsági film. — Szécsényi Rákóczi: Seriff az égből. Színes olasz fantasztikus kalandfilm. — Rétsági Valahol Európában. Világhírű magyar film. Mesemozi: Szivárvány. — Kiste- renyei Petófi: Pukk. (14) színes olasz filmburleszk. — Érsekvad- kert: Szerelmeim. (14) Szines, szinkronizált olasz filmvigjáték. — Nagylóc: Kicsi a kocsl.de erős3 szines, szinkronizált USA film* vígjáték. Héroszok pakíüjsrá** »yf K
