Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

A Szerszámgépipari Művek érsekvadkerti gyáregységében Rangot jelent szakmunkásként dolgozni Forgácsoló-, lakatosszakmákba várják a fiatalokat Ilyenkor, az iskola év vége felé sok családban igen élénk eszmecsere folyik az általá­nos iskolát elvégző fiúk és szüleik között: hová menje­nek dolgozni, milyen szakmát válasszanak. A döntésben, az elhivatott­ság érzése mellett közrejátszik a biztonságos jövő ismerete, igénye, a szülői házhoz való közelség, az utazás rövidsége, nem különben annak a gyár­nak, üzemnek, gyáregységnek a tevékenysége, hírneve, amelyhez kötődni kíván az élet előtt álló, elképzeléseit jól megvalósítani akaró fiatal. Valószínű ilyen meggondo­lás késztette 51 fiút (32 első, másod- és harmadéves forgá­csolótanulót és 19 lakatos- szakemberjelöltet), hogy a Szerszámgépipari Művek ér­sekvadkerti gyárába menjenek az előbbi két szakma valame­lyikének megszerzése céljá­ból. Az idesereglett fiata­lok, a jövő szakemberei a gépgyártásban szereznek sok­oldalú szakképesítést. A forgácsolószakma négy alapszakmát — esztergályos, marós, gyalus, köszörűs — foglal magábt), azaz a szak­munkáslevelet megszerzett fi­atal, négy alapszakmában, minden gépen képes dolgozni, akár csak előző társaik, az idősebbek, illetve a gyáregy­ség megalapítói. És most ismerkedjünk meg a rövid múltra visszatekintő gyáregység kialakulásával, je­lenlegi és jövőbeni tennivalói­val, a jövőt szolgáló elképze­lésekkel. Egy évtizeddel ezelőtt, a volt MEZÖGÉP-től átjött szakemberek alapozták meg a mai, sok tekintetben elisme­rést szerzett gyáregység jele­nét. Az akkori szakemberek 15 százaléka vallja magáénak ma is a kollektívát, a többiek már nyugdíjba mentek. Ahogy teltek az évek, úgy gyarapo­dott a szakembergárda. Ma már naponta kétszázan adnak egymásnak találkozót a dol­gozók. A szakemberek olyan gépek, gépegységek előállítá­sára vállalkoznak, amit eddig is szívesen vásároltak a kül- és belföldi piacon, és ilyen kilátásokkal biztat a jövő is. ELÖREGEDŐBEN LEVŐ GÉPEK A szakmai kultúra megte­remtésében meghatározó sze­repe volt a másoló-maró gép (pantográf) előállításának és összeszerelésének. Ezt a gépet hat évvel ezelőtt kezdték el gyártani. Azóta húsz országba küldtek ebből a termékük­ből. Gyártásával olyan szak­mai gyakorlatot szereztek, amelynek eredményeképpen méltán vívtak ki hírnevet és elismerést maguknak. A másoló-maró gép utoljára az idén játszik még főszerepet a termelési programban. A gyáregység vezetői szerint 1982., ennek a terméknek a kifutási éve. Ugyanilyen sorsra jut a másik, több éve gyártott és sok elismerést szerzett termé­kük: a harántgyalu. Ennek csupán egy egységét, az elő- tolót gyártják itt, amit azután az .anyagyárban, az esztergo­mi marógépgyárban szerelnek be. Az előtolóból évenként 400—500-at állítanak elő. A harántgyalu zömét szocialista országokba szállítják. Az utol­só három évben az Egyesült Államok is feliratkozott a vá­sárlók listájára. Negyven da­rabot szállítottak a tengeren túlra. A vevők listáján szere­pel még Egyiptom, több kö­zel-keleti és dél-amerikai or­szág, valamint Kanada. Utób­bi országba 80 darabot küld­tek. Mivel e termékük elörege­dett, ezért az idén megszün­tetik gyártását. Az előbbiekből egyértelmű­en kitűnt, hogy a gyáregység termelési jellegét alapvetően két olyan gyártmány határoz­ta és még határozza meg, amely igen igényes piacokra került. Örömmel mondják a gyáregység vezetői, hogy egyetlen szállítmányra sem érkezett minőségi kifogás, pe­dig ezeket az igen nagy pon­tossággal készülő gépeket, gép­egységeket nem is a legkor­szerűbb technikának megfele­lő _ technológiával állították elő. Ez még jobban aláhúzza azt a tényt, hogy igen nagyot léptek előre a szakmai mun­kakultúrában. Ennek köszön­hetik, hogy nem csak ismerik, hanem jegyzik is a gyáregy­ség nevét az igényes külföldi piacokon. Az előbbi két termék ugyan elöregedett, az eltelt idő alatt azonban a gyáregység dolgo­zói tudásban, • munkaintelli­genciában olyan utat tettek meg, ami feljogosította, illet­ve alkalmassá tette őket a mainál nagyobb, sokrétűbb és bonyolultabb feladatok elvég­zésére. Természetesen azokat, akik a fejlődésben helytáll­tak. Mert nem mindenki tu­dott vagy akart megbarátkoz­ni a növekvő követelmények­kel, a magasabb szakmai tu­dást igénylő tennivalókkal. Akik nem feleltek meg, azok továbbálltak, olyan helyen kértek bebocsátást, ahol az ő szakmai színvonalukat elfo­gadják. Akik viszont marad­tak, azok joggal büszkék arra, hogy képesek megbirkózni a fejlett tőkészországok által előírt magasabb szakmai kö­vetelményekkel. PROGRAMVEZÉRLÉSŰ MEGMUNKÁLÓ­KÖZPONTOKHOZ A magas szakmai követel­ményekhez kötődik az előbb említett új termék, amelyhez különböző alkatrészeket gyár­tanak majd. Ennek megfelelő­en a kollektíva az idei eszten­dőt a termékszerkezet-váltás­ban korszakváltásnak tekinti. Az említett két „kifutó” ter­mék gyártásának fokozatos mérséklésével egyidejűleg meg kell felelniük a minden te- kintétben új, jóval nagyobb, precízebb szakmai követelmé­nyeknek. Ez pedig a szer­számtárak és cserélőberende­zések előállításához kötődik. Az itt gyártott, említett rész­egységeket Esztergomban, az MC—1000, és az MC—1250 tí­pusú, világszerte elismert au­tomata programvezérlésű meg­munkálóközpontokba építik be. A részegységek előállítása kifogástalan minőséget köve­tel. Ugyanis a gyártott meny- nyiség zöme a fejlett tőkés­országokba, kerül, ahol min­den tekintetben igen alaposan és sokrétűen megvizsgálják, s a legkisebb hibát sem nézik el. Ebből az igen bonyolult és nagyon precíz munkát kí­vánó részegységből; a szer­számtartókból, amelyeket a szerszámtárakba építenek be, 1300-at állítanak elő, ami 26 szerszámtárhoz lesz elegendő. A két típusú automata prog­ramvezérlésű megmunkáló­központból Esztergomban az idén 25-öt állítanak össze. Ebből 18-at az Egyesült Álla­mokba, 7-et pedig más fej­lett nyugati országokba szál­lítanak. Az új feladat ízlelgetése, megszokása céljából az érsek­vadkerti kollektíva a szer­számtartókból már az előző évben is gyártott néhányat. Tíz dolgozó vett részt Esz­tergomban az új munkával kapcsolatos átképzésen. Jelen­leg is az anyagyár műszaki dolgozói segítségével, közre­működésével és' ellenőrzésével folyik a szerszámtartók elő­állítása. A piacra kerülő új termék részegységeinek gyártása nem csak szakmai rangot, tekin­télyt jelent, hanem összefügg a vállalat biztonságos fejlődé­sével, piaci pozícióinak meg­tartásával, illetve kibővítésé­vel. Az új termékek hosszabb távon biztosítanak megrende­lést, mert minden tekintetben felveszik a versenyt az ugyan­csak elismert, nagy tudású francia és nyugatnémet társa­ikkal. Ezért kér belőlük a vi­lág gazdaságilag egyik legerő­sebb állama; az Egyesült Ál­lamok. A régi termékekről az új termékekre való átállás bizony nem megy gondok nélkül. A magas szakmai követelmé­nyek, az új termék előállítá­sának eredményes módszere, új munkastílust, ritmust, fel­fogást és ismereteket kíván a kollektívától. Míg a másoló­maró gépeknél a mechanikus alkatrészek domináltak, addig az új termékeknél a pneuma­tika, hidraulika és az elektro­mosság követelményei a mér- tékadóak. A valóságos tűzkeresztség­re ez év első felében kerül sor. Ebben az időszakban nyolc-tíz egységet kell gyárta­niuk. Ennek elkészülte után lehet majd megközelítően mi­nősíteni, megítélni a kollektí­va mához igazodó szakmai képességét. Nagy a fogadko­zás, bizakodás, hogy megáll­ják a helyüket, tovább öreg­bítik eddig kivívott hírnevü­ket. Az új termékhez szükséges részegységekből többet is tudnának gyártani, ha jóval nagyobb lenne a forgácsoló szakmunkások száma. Ha vol­na jelentkező, akár a jelen­legi létszám dupláját is tud­nák foglalkoztatni. A munka­idejét kihasználó, ügyes kezű forgácsoló fizetési borítékjá­ban havonta öt-hét ezer forint húzódik meg. Ehhez jön még az a különprémium, amit azok kapnak, akiknek több szakmájuk van, azt gyakorol­ják, azaz bármelyik típusú gé­pen képesek elvégezni a ki­adott munkát. A termelési programban sze­replő részegységeket a forgá­csolóban készítik el, majd a szereidében az általános gép­lakatosok, gépszerelők össze­állítják. KÉT TESTVÉRGYÁRNAK Az előbbi üzemrészek mel­lett igen fontos feladatot lát el a villamos üzem. A művek­ben elhatározott szakosítás­nak megfelelően az érsek vad­kertiek, a kőbányai és a bu­dapesti esztergagépgyáriaknak itt állítják elő és szerelik ösz­sze a programvezérlésű auto­mata megmunkálóközpontok­hoz szükséges erősáramú ve­zérlőberendezéseket. Nagyon fontos és értékes részegység­ről van szó, mivel import­anyagigénye 70 százalék kö­rül van. A két budapesti gyárban előállított esztergagé­pek zömét a tőkéspiacokon ér­tékesítik. Ugyanakkor az ér­sekvadkertiek a kőbányai gyárnak a hagyományos esz­tergagépekhez is készítenek kisebb igényeket kielégítő, ki­sebb tudású vezérlőberende­zéseket. Az idén egyelőre 50 darabot, jövőre viszont a mű­vek gyárainak összes igényét (1000 darab) innen elégítik ki. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a villamos üzembe szívesen fo­gadnának több, jó képességű elektroműszerész szakembert. A szereidén kívül a laka­tosüzemben találnak majd munkát az ide jelentkező, la­katosszakmát választó fiata­lok. Ebben az üzemrészben a többi között hegesztett szer­kezeteket gyártanak a prog­ramvezérlésű automatikus megmunkálóközpontokhoz. Emellett innen kerülnek ki azok a panelszerelő eszközök is, melyeket a 43. számú Ál­lami Építőipari Vállalatnak szállítanak. Az előbbiekből ts kitűnik, hogy a gyáregységnek hosz- szabb távon van jövője. Meg­rendelési gondjaik nincsenek, az anyagellátásban adódnak zökkenők, ilyenkor gyors át­csoportosításra van szükség. A más jellegű helyi gondokat is, amelyek előfordultak, és előfordulhatnak — egy idő után közmegelégedésre meg­oldják. A fiatal szakmunkás­jelöltek pedig olyan tanmű­helyekben ismerkednek meg szakmájuk alapvető fogásai­val, amelyek a mai szakmun­kásigényeket minden tekintet­ben kielégítik. HARMINC FIŰ A sikerekben és eredmé­nyekben gazdag 1981-es esz­tendő után az idén 40 száza­lékkal nagyobb feladatokat kell megoldani a kollektívá­nak mint az elmúlt évben. Ez újabb erőfeszítéseket kíván. A jövő biztonsága, kiegyen­súlyozottsága pedig sok jó ké­pességű fiatal szakmunkást is igényel. A gyáregység előrelá­tó vezetői ezért az 1982—83- as tanévben 30 fiú jelentke­zését várják forgácsoló- és la­katosszakmákba (15 forgá­csoló, 15 lakatos). Az ide jelentkező szakmun­kástanulók az állami ösztön­díjon kívül havonta ötszáz forint vállalati tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az igénybe vett ösztöndíj idejé­nek megfelelő éveket kell le­tölteniük, a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzése után. A fiataloknak étkezési lehetősé­get, jó szociális körülményeket biztosítanak. A kiemelt, szak­mában — forgácsoló — a har­madik évben a legjobb ered­ményt felmutató fiatalok már teljesítménybérben dolgozhat­nak. Az érsekvadkerti gyáregy­ség dolgozói megyénkben olyan új, magasfokú igényeket ki­elégítő iparágat honosítottak meg, illetve fejlesztettek to­vább, mint a szerszámgép- gyártás, amelynek eddig csak szerény a múltja, de annál nagyobb a jövője. (X) 6 NÓGRÁD — 1982. március 3., szerda Az üzem tanműhelyében korszerű gépeken sajátíthatják el szakmájukat a fiatal munkások. A villamos üzemben NC szerszámgépek elektromos vezér­lőberendezései készülnek. A szereidében marófej készül. A zárt ciklusú rendszerben programvezérlésű automata fúró­maró gép segíti a munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom