Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-19 / 66. szám

"zz W Csehszlovák diplomaták Nógráta (Folytatás az 1. oldalról.) A csehszlovák vendégeket Salgótarjánban a megyei párt- bizottság székházában fogadta Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. A delegációt Géczi Já­nos éSíDevcsics Miklós, a Nóg- rád megyei Tanács elnöke tá­jékoztatta megyépk társadal­mi, politikai és gazdasági helyzetéről, a megye fejlesz­tési elképzeléseiről, időszerű kérdésekről, valamint a cseh­szlovák—magyar együttműkö­dés eddigi tapasztalatairól, s további bővítésének lehetősé­geiről. Ezután városnézésre indult a nagykövetségi delegáció a megye párt- és állami veze­tői kíséretében. Elsőnek a Kun Béla úti kilátóról tekintették meg a megyeszékhely város- fejlesztésének megvalósulását. A látnivalókhoz Devcsics Mik­lós fűzött megjegyzéseket, megemlítve azokat az elkép­zeléseket, amelyek a korszerű városkép kialakítását szorgal­mazzák, s szólt azokról a ne­hézségekről is, amelyek hát­ráltatják a tervek valóra vál­tását. A vendégek, a többi kö­zött a magánerős építkezésről, a városi, vízellátásról, s a vasúti szállítás körülményei­ről érdeklődtek. A városnézés következő ál­lomása a Salgótarján északi részén fekvő Beszterce-lakóte- lep volt, ahol elsőnek a nem­régiben átadott általános is­kolával és óvodával, majd az új építkezési technológiákkal ismerkedtek, miközben a la­kótelepi fejlesztésekről, a jö­Gáspár Sándor a moszkvai manométergy árban Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára vezetésével a szovjet szakszervezetek XVII. kong­resszusán részt vevő magyar küldöttség csütörtökön elláto­gatott a moszkvai manomé- tergyárba. A magyar küldöttséget a gyár vezetői röviden tájékoz­tatták a vállalatról. Az 1886- ban alapított, ma több mint 4 ezer munkást foglalkoztató gyárban különböző rendelte­tésű folyadék- és nyomásmé­rőket készítenek, ennek mint­egy 50 százalékát exportálják. Termékeiket 33 országban, közöttük hazánkban is jól is­merik. A gyár egyes üzemrészei- neg meglátogatása után az ebédszünetben a magyar kül­döttség barátsági gyűlésen ta­lálkozott a gyáriakkal. A gyűlés első szónokaként B Magyarországhoz, a Csepel Művekhez fűződő kapcsolat­ról beszélt Jevgenyij Ivanov, akinek a nevét az tette is­mertté, hogy ő hirdette meg az MSZMP XII. kongresszu­sa tiszteletére rendezett szo­cialista munkaversenyt. Utá­na Konsztantyin Andrejev műhelyfőnök mondott rövid beszédet. A vendéglátók után Gáspár Sándor szólt a gyár dolgozóihoz. Szólt a szovjet szakszerve­zetek XVII, kongresszusának jelentőségéről, majd röviden beszámolt a magyar szakszer­vezetek munkájáról. A magyar küldöttség csü­törtökön látogatást tett a Vas- és Gépipari Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetkö­zi Szövetsége moszkvai szék­házában és tagjai beszélgetést folytattak a szövetség veze­tőivel. (MTI) Faluvégi Latos Venezuelában Megérkezett Venezuelába az ■ magyar kormányküldöttség, amely Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével március 17—23. között tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesz­téséről. A delegációt dr. Ri­cardo Martinez, államminisz­ter, Venezuela tervhivatalának (Cordiplan) vezetője, s a kül­ügyminisztérium vezetői fo­gadták a oaracasi repülőtéren. A fogadáson megjelent dr. Dö- mény János, hazánk venezue­lai nagykövete. (MTI) TESZÖV-elnökségi ülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) bevétel 51 százalékát. Erősö­dött a gazdaságossági szem­lélet, sikerült előbbre lépni a megye ipari üzemeivel törté­nő kapcsolatfelvételben. A nagyütemű fejlődéshez hozzájárult az ócsai Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezettel és más Pest megyei közös gazdasággal létrejött együtt­működés. A kiegészítő tevékenység fejlődése alapvetően hozzájá­rult a gazdálkodás eredmé­nyeinek növeléséhez, javította a termelőszövetkezetek pénz­ügyi helyzetét, a fejlesztési alapok képzését. A közös vállalatok árbevé­tele meghaladta a 770 millió forintot, ez 7 százalékos’ ter­melésnövekedést jelent, mi­közben az összes költség , alig nőtt, a létszám pedig több mint 11 százalékkal csökkent. Az eredmény csaknem 37 mil­liós nyereség, ami 13 száza­lékkal több az előző évinél. Utóbbiban nagy szerepe volt a szervezettség javulásá­nak, a tartalékok feltárásá­nak, a takarékosságnak és a jó vállalkozáspolitikának. A megye termelőszövetke­zeteinek és a társulásoknak jó munkáját szemlélteti a 276 milliós nyereség, amely 50 millióval haladta meg az elő­ző évit. TOVÁBB EMELNI A TERMELÉS SZÍNVONALAT A beszámolót követően fel­szólalt Ozsvárt József, aki szintén elismeréssel méltatta a mezőgazdaság eredményeit, a termelőszövetkezetek évek óta töretlen fejlődését. Mint mondotta, ez nem jelenti azt, hogy nincs min javítani, hi­szen a hatékonysággal és a ráfordításokkal több nagy­üzemben gond van. Az idei tervekről szólva ki­emelte a gabona- és húsprog­ram fontosságát a megye me­zőgazdaságában, kihangsú­lyozva a közös gazdaságok je­lentőségét a háztáji termelés integrálásában. A testület te­vékenységével kapcsolatban kijelentette, hogy az igény a gazdasági élet minden terüle­tén fokozódik és a TESZÖV szerepének is növekedni kell az irányításban. A területi szövetség idei munkatervének megtárgyalá­sához Havas Ferenc fűzött néhány lényeges gondolatot, szintén hangsúlyozva a szö­vetség konkrét irányításának fontosságát. Megemlítette, hogy a következő időszakban szigorítani kell az ellenőrzést, elsősorban a termelőszövetke­zetek érdekében, és a jelen­leginél nagyobb figyelmet kell fordítani a megyében a ká­dermunkára. f A. testület ezt követően más témákat tárgyalt, majd Cseh Adolf, a területi szövetség tit­kára meleg szavakkal méltat­ta a nemrég nyugdíjba vonult Boros Béla, a varsányi ter­melőszövetkezet volt elnöke érdemeit, aki több évtizedes áldozatos tevékenységével hoz­zájárult a nógrádi termelő­szövetkezeti mozgalom fejlő­déséhez. NÖCRÁD - 1982. március 19., péntek vőbeni építkezésekről tájé­kozódtak. Délután az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barát­ság Termelőszövetkezetbe lá­togattak csehszlovák vendége­ink, ahol Pintér Ferenc, a ter­melőszövetkezet elnöke és for­gó Imre, a balassagyarmati járási pártbizottság első tit­kára fogadta őket. Pintér Fe­renc tájékoztatójában az 1976- ban, több termelőszövetkezet­ből egyesült nagygazdaság munkájáról beszélt. Mint mon­dotta, az 1200 fős kollektíva az elmúlt esztendőben 156 millió forint termelési érté­ket állított elő. Idei tervüket még magasabbra, 186 millió forintra emelték. A három te­lepülés — Érsekvadkert, Dej- tár, Patak — lakóinak mun­kát adó gazdaság. 4590 hek­tár szántón termel különféle gazdasági növényeket, ebből 1730 hektáron kenyérgabonát. Emellett burgonyatermesztés­sel, (cukorrépa- és dohányter- mesztéssél is foglalkoznak. A termelőszövetkezet elnö­ke arról is tájékoztatta a ven­dégeket, hogy a tagoknak és alkalmazottaknak igyekez­nek mind korszerűbb élet- és munkafeltételeket nyújtani. Jelentősen fejlődött a kiegé­szítő tevékenység. Az elmúlt esztendőhöz képest 50 száza­lékkal növekedett az árbevé­tel. Az elnök szólt a magyar— csehszlovák kapcsolatokról, Mint említette, az együttmű­ködés korrekt, elvtársi, szám­talan alkalommal jártak szak­emberek tapasztalatcseréken, kölcsönösen segítik egymást a betakarítási munkában, az al­katrészellátás gondjainak eny­hítésében. Andrej Barcak nagykövet válaszában biztosí­totta a vendéglátókat, hogy az eddig kialakult jó kapcsola­tok a jövőben is folytatódnak, hiszen ez mindkét nép érde­keit szolgálja. A rövid tájékoztató után’ a vendégek megtekintették a központi major gépparkját, Dejtáron a környékbeli asz- szonyoknak munkát adó var­rodát. Az üzemlátogatást ba­ráti beszélgetés követte, majd a nagykövet és munkatársai visszautazták Budapestre. Ä kormány tárgyalfa Jelentés a népi ellenőrzésről A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelen­tését az 1981. évi népgazdasá­gi terv végrehajtásának ta­pasztalatairól, s megszabta az irányító szervek ebből eredő további feladatait. A kormány jelentést hallga­tott meg a vállalatoknál, szö­vetkezeteknél és költségvetési szerveknél 1981-ben végzett pénzügyi ellenőrzések tapasz­talatairól. A jelentés, miköz­ben megállapítja, hogy az el­múlt évben a gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete kiegyensúlyozottabbá vált, szá­mot adott a pénzügyi fegyel­met sértő szabálytalanságok­ról, valamint azokról az in­tézkedésekről, amelyek arra hivatottak, hogy megakadá­lyozzák azok jövőbeli ismét­lődését. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és tapasztalatai­ról. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyta. Megállapí­totta, hogy a népi ellenőrzés munkája és javaslatai hatha­tós segítséget adtak az idő­szerű társadalmi-gazdasági feladatok megoldásához. A kormány kötelezte a minisz­tereket és az országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy irányító munkájukban hasz­nosítsák a jelentésben össze­gezett tapasztalatokat. A Minisztertanács megerő­sítette az Állami Tervbizottság­nak az észak—déli metróvonal beruházási javaslatának vég­legesítésére vonatkozó határo­zatát, amely szerint a vonalat a Szilas-patakig meghosszab­bítják. A beruházói 'program szerint az észak—déli metróvo­nal Árpád-hídig terjedő sza­kaszát — az Árpád-híd át­építésével összehangoltan kell kiépíteni és üzembe helyezni. A kormány elfogadta azt a feládattervet, amely az álla­mi szervek tennivalóit összeg­zi a KISZ X. kongresszusán elhangzott javaslatok megva­lósításában.’ Megbízta az Álla­mi Ifjúsági Bizottságot, hogy a feladattervben foglaltak vég­rehajtását folyamatosan el­lenőrizze. Határozott a Miniszterta­nács a kiváló és az érdemes művész kitüntető címek ea évi adományozásáról. (MTI) Kreisky bírálta az amerikai kardcsörtetést Szabó Zoltán, az MTI tudó­sítója jelenti: Az osztrák kormány külpo­litikája állt csütörtökön az ér­deklődés előterében Bécsben. „A világhelyzet rendkívül veszélyes, az államférfiak ki­vétel nélkül hatalmas felelős­séget hordoznak vállukon. Ez alól az sem jelenthet kivételt, ha országuk netán kisebb mértékben képes hozzájárulni a válság megoldásához” — mondotta Bruno Kreisky kan­cellár egy nagyszabású nem­zetközi bankrendezvény meg­nyitóján mondott beszédében. „Ha egyesek nyíltan a kor­látozott atomháború lehetősé­géről bőszéinek, az európaiak nyomban felteszik a kérdést, vajon hol kellene sorra ke­rülnie egy ilyen háborúnak? Az efféle kijelentések indítot­ták el a Vitát a háború és béke kérdéséről” — mondotta az osztrák kormányfő, utalva az amerikai kormány állásfog­lalásait követő világméretű tiltakozásokra. Ebben a helyzetben az ál­lamférfiaknak meg kell nyug­tatniuk a tömegeket és hely­re kell állítaniuk a nemzet­A Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének ülése Az elsősegélynyújtás gya­korlati oktatásának fontossá­gát hangsúlyozták a Magyar Vöröskereszt országos vezető­ségének csütörtökön tartott. Ülésén. A szervezet VI. kong­resszusára készülve megvitat­ták az elsősegélynyújtó-mun­kabizottság beszámolóját. A bizottság tevékenységének eredményeként tavaly megje­lent a középfokú elsősegély­nyújtó ismeretek elsajátításá­hoz szükséges tankönyv. Gon­doskodtak arról, hogy a mentő­ládák, -dobozok tartalmazzák a szükséges anyagokat. Az is­kolákban a honvédelmi isme­retek oktatásában a Vöröske­reszt ajánlásait figyelembe vé­ve tanítják az elsősegélynyúj­tást. A tanácsok támogatták a Vöröskeresztnek azt a kezde­ményezését, hogy egyre több pedagógus végezze el az első­segélynyújtási tanfolyamat. A képzett elsősegélynyújtók­nak lehetőséget kell adni ar­ra, hogy gyakorolják ismere­teiket — mondották az ülésen. — Erre jó alkalmak a verse­nyek. Minden évben megren­dezik a középfokú iskolák csa­patainak versenyét. Az isko­lák azonban általában csak egy-egy csapatot készítettek fel jól, a többi csapat képzésé­re kevesebb gondot fordítot­tak, jóllehet az a cél, hogy mi­nél több tanuló gyorsan és megfelelően elláthassa a sérül­teket. Szükséges, hogy a fel­nőttek is időnként mérjék ösz- sze tudásukat csapatversenye­ken. Ügy vélték, indokolt . a gépkocsivezetők kötelező első­segélynyújtás-oktatásának sza­bályozása, az erre vonatkozó rendelet kiadása is. Mathias Tárgyalni kell a leszerelésről Charles’ Mathias amerikai republikánus szenátor, a sze­nátus külügyi bizottságának tagja, szerdán felszólította Rea­gan elnököt arra, hogy kor­mányzata azonnal kezdjen tár­gyalásokat a Szovjetunióval a hadászati fegyverzet korláto­zásáról. Az indítvány előterjesztése­kor a szenátor rámutatott:' a Reagan-kormány ellentétbe került „az amerikai néppel és az emberiség túlnyomó több­ségével” és „a legsúlyosabb hibát követi el”, amikor meg­tagadja a tárgyalások felvéte­lét. Az amerikai kormányzat ve­zetői a napokban többször utaltak arra, hogy az amerikai tárgyalási pozíciók kidolgozá­sa „már csak hetek kérdése”, a ‘külügyminisztérium hivata­los szóvivője szerdán ehhez hozzáfűzte: az álláspont ki­dolgozása nem jelenti azt, hogy Washington kész a tár­gyalóasztalhoz ülni. A hadászati fegyverzetek csökkentését célzó, úgyneve­zett „START"-tárgyalások körü­li elszánt küzdelem kiéleződésé­nek jeleként, ugyancsak szer­dán, „a fennálló veszéllyel fog­lalkozó bizottság” elnevezésű politikai csoportosulás nyilat­kozatban hívta fel a kormányt, hogv „legalább százmilliárd dollárral növelje ,a következő öt évben a katonai kiadásokat a jelenlegi terveikhez képest is. Amikor a bizottság 1976-ban megalakult, tagjai közé tarto­zott Eugene Rostow, a fegy­verzetellenőrzési és leszerelé­si hivatal vezetője, és Paul Nitze. a genfi eurorakéta-tár- gyalásokon részt vevő ameri­kai küldöttség vezetője is. Bár hivatali beosztásuk miatt ki kellett válniuk a bizottságból, a politika, amelynek alapján a Reagan-kormányzat fegyver­zetkorlátozási taktikája ala­kul. nagyrészt ebben a bizott­ságban formálódott ki. közi biztonságot — folytatta Kreisky. Ezt a feladatot a leghatékonyabban egy újabb, legmagasabb szintű helsinki konferencia segítené elő, ahol keresni lehetne a kedvező, előremutató megoldásokat a legégetőbb, nemzetközi kérdé­sekre, mondotta. Az osztrák kormányfő, aki ismételten hitet tett az eny-' hülési politika mellett, szen­vedélyesen óvott attól, hogy egyes nyugati hatalmak meg­próbáljanak politikai tőkét kovácsolni némely kelet-euró­pai ország gazdasági nehézsé­geiből. Ez a bírálata is félre­érthetetlenül a Reagen-kor- mányzatnak szólt. Nicaragua Ellenséges fegyverek árnyékában Az újonnan létesült szociális Intézmények egyike: gyer­mekkórház Managuában Managua, a fantomváros. Ez a nem éppen felemelő jel­ző kívánkozott ki belőlem, amikor először végigsétáltam a nicaraguai főváros utcáin. Ledöntött házfalak, föltépett vízvezetékek, embermagas­ságú gaz, s mindez a város egykori kereskedelmi köz­pontjában. Az egy évtizede pusztított földrengés, s a há­rom éve bezárult, véres pol­gárháború sebeit máig is csak részben sikerült begyógyítani. ötmilliárd dollár kellett vol­na ahhoz, hogy a romokat el­takarítsák, s a termelőüzeme­ket újra beindítsák. Az elmúlt két és fél esztendő alatt ugyan honnan teremthetett volna elő ekkora összeget a rendkívül szegény, alig 2,4 milliós lélekszámú ország. Ha a kávéból és jórészt déligyü­mölcsexportból csordogáló bevétel egészét erre fordíthat­nák, az is kevés lenne. Ám az Egyesült Államok nyílt ka­tonai fenyegetése, az egykori somozista bandák fegyveres intervenciói arra késztették a fiatal sandinista rendszert, hogy sürgősen megszervezze és felszerelje reguláris hadsere­gét. És hogy nem alaptalan Managua aggodalma, mi' sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nicaraguai kormány kénytelen volt rendkívüli ál­lapotot kihirdetni az országot fenyegető belső és külső fegyveres támadások közvet­len veszélye miatt. A forradalom megvédéséért folyó harc mellett azonban sikerült megoldaniuk egy sor szociális-társadalmi problé­mát is. A legégetőbb a mun­kanélküliség enyhítése volt, hiszen — különösen vidéken — a felnőttlakosság 45—50 százaléka nem talált' munkát: Emellett az írástudatlanság felszámolása. * a lakásgondok, enyhítése és az ellátág javí­tása szerepelt a legsürgősebb feladatok között. Tavaly 170 millió cordobát (1 USA dol- lár=25,7 cordoba), fordítottak az iskolák fejlesztésére, 788 milliót az egészségügyre, 112 milliót lakásépítésre és 82 mil­liót egyéb jóléti programra. A sandinista rendszer a legnagyobb sikereket az , úgy­nevezett alfabetizációs prog­ramban érte el. Erről beszél- ' gettem két léoni egyetemista lánnyal. — Lelkesítő program volt — mondja Maria Alvarez Di­az. — Fél év alatt 600 ezer nicaraguai írástudatlanból 400 ezret tanítottunk meg a betű­vetésre. Az analfabéták ará­nya 70 százalékról 13 száza­lékra esett, ami vél alighanem a legfejlettebb latin-amerikai országok sorába léptünk. De ez csak a dolog egyik fele. Mi diákok — akik a munka dandárját végeztük — nagy változásokon estünk át a fél év alatt. Bejártuk az orszá­got. emberek ezreivel ismer­kedtünk meg. Alighanem ek­kor váltunk igazán felnőttek­ké. Jómagam olyasmit éltem át, ami kitörülhetetlen az emlékezetemből. A hondurasi határkörzet falvait jártuk Juanita Cruzf végzős orvos­tanhallgató-nővel. Többnyire gyalog közlekedtünk, de nagy örömünkre egyszer felvett minket egy kamionos. Ez lett a vesztünk.. Egy szikla mögül fegyveres ellenforradal­márok ugrottak elénk, s tü­zelni kezdtek a kocsira. A so­főr a gázra lépett, közéjük hajtott, de azok szétugrottak és hátulról lőttek. Juanitát el­találták. Ott feküdt az ölem­ben, egészen a következő fa­luig. Öcatálig. Azt hiszem, rögtön a lövés pillanatában meghalt... Seres Attila t

Next

/
Oldalképek
Tartalom