Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOCRAD AZ MSZMP NOCRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TANACS LAPJA . XXXVIII. ÉVF., 65. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Harmincöt évvel ezelőtt indult Sok tikért hoztak ■ ■ az újítások az SKU-nek ' A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben néhány nap múl­tán harmincötödik esztende­je, hogy a vezetőséghez be­nyújtották az első újítási ja­vaslatot, amely elindította az acélgyáriak újítási moz­galmát. 1947. március 12. volt e ! jelentős dátum, amelyet I azóta is az újítómozgalom kezdetének tartanak nz acélgyárban. Létszükséglet volt akkor — emlékeztek teg­nap e jeles eseményről a vállalat újítóinak tanácskozá­sán —, hogy a háborúban szinte teljesen megsemmisült üzemben újra kezdődjön a termelés. Ezt segítették elő a dolgozók hasznos kezdemé­nyezései, ésszerűsítései, ötletei. Ezen idő alatt — 1982 feb­ruár végéig — húszezer-két- százharmincöt javaslatot nyúj­tottak be a hajdani acéláru­gyár, a mostani Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói, melyek több mint felét hasz­nosították. S jelentős, hogy a kimutatott kétszáznegyven­négymillió forint eredményen túl az újítások elősegítették, hogy a vállalat lépést tudott tartani a műszaki fejlődéssel, gyártmányai igazodtak a je­lenkor technikai színvonalá­hoz. Harmincöt év alatt a dolgozók közül kétszázhuszon- öten kapták meg a Kiváló újító kitüntetést és anyagilag is megbecsülve hasznos te­vékenységüket, több mint ti­zenhétmillió forint jutalmat fi­zettek ki nekik. A múlt esztendei újítótevé­kenység elemzése is azt mu­tatta, hogy az ötletemberek aktivitása továbbra sem csök­kent. A részletes elemzés szintén ezt igazolja: hosszabb távra visszamenőleg sem csökkent az érdeklődés az SKÜ-ben az újítások iránt. Bizonyítja, hogy az ötödik ötéves tervben benyújtott újí­tások száma az előző terv­időszakihoz viszonyítva tizen­nyolc, a bevezetett javaslato­ké harminchat, az utókalku­lált gazdasági eredmény pe­dig hetvenkilenc százalékkal növekedett. Piachoz igazodó tervek Rugalmas brigádvállaJások A vállalatoknál befejeződött bz idei térvek vitája, a részle­gek, a brigádok ismerik fed- •dataikat, és sok kezdeménye­zés született ezek jobb, ész­szerűbb végrehajtására. A vállalatok, szövetkezetek mint­egy 140 ezer szocialista bri­gádjának m unka fela jániás ai szorosan kapcsolódnak az üzem tervéhez, s egyben ah­hoz a törekvéséhez, hogy rugal­masan alkalmazkodjék a ke­reslethez, a piaci viszonyok­hoz. A brigádok 'többnyire az igé­nyeknek megfelelő termékek kifogástalan megtervezését, előállítását, az anyaggal, energiával való ésszerűbb gazdálkodást vállalták és ezek módszereire is hasz­nosnak ígérkező kezdemé­nyezések születtek. A Mátra­aljai Szénbányák Thorez bá­nyaüzemében például azt vál­lalták, hogy a Gagarin Hő­erőmű számára megfelelő mennyiségű szenet termelnek. Idei tervük 7 235 000 tonna, le­hetséges azonban, hogy ke­mény tél esetén ennél többre lesz szükség. Az év eleji nagy hideg már a tervezettnél több szenet kívánt a bányászoktól: január elejétől március 16-ig egymillió 600 ezer tonna sze­net termeltek, 30 ezer tonná­val többet a tervezettnél, gon­dosán ügyelve arra is. hogy a szén fűtőértéke ne csökkenjen 1500 kalória alá. A mínusz 15—20 fokos hideg különösen nagy erőfeszítéseket igényelt az év első hónapjaiban Berta József szocialista brigádjától, amely a szénmező 'őrlőművé­ben gondoskodott arról, hogy a szén átfagyása, elnedvese- dése ne okozzon üzemzavart, és a szálítmány folyamatosan eljusson az erőműhöz. A bri­gád ezúttal megismételte, fel­ajánlása szerint megismétli az elmúlt évi kimagasló eredmé­nyét. amiért az iparági bri­gádversenyben az első helyet nyerte el. A kőolajkutató vállalat sze­gedi üzemében Vass István főfúrómester 33 tagú szocia­lista brigádja a gyakorlatban bizonyította be, hogy újítási elképzelése helyes: a mélyben levő kőzetek fúrására sem mindig kell feltétlenül a rend­kívül drága, import gyémánt­fúrókat alkalmazni, megfele­lő körülmények között a hazai gyártmányú acélfúró is meg­felel. Ilyen fúrót alkalmaztak Forráskút»», az egyik 3300 mé­ter mely olajkút fúrásánál, teljes sikerrel. Így nélkülöz­hetik az import gyémántfúró- garnitúrát, amelynek értéke meghaladja a 300 000 forintot. A hazai gyártmány ennek egy tizedébe sem kerül. Egyéb újí­tásokat is bevezetett a brigád, így egyetlen mélyfúrásnál mintegy kétmillió forintot ta­karított meg. Módszereiket a többi alföldi mélyfúrásnál is bevezetik. A Dunai Vasmű tűzálló- anyag-gyárában Szűcs László karbantartó szocialista brigád­ja újításával háromszorosára növelte azoknak a kocsiknak a tartósságát, amelyek tűzálló téglákkal megrakva a kiégető kemencében több mint ezer­fokos hőségnek vannak kité­ve. A kocsik védelmére újfaj­ta hőálló betont és acélszer­kezetet dolgoztak ki, s ezeket már alkalmazzák. A tűzálló anyag őrlésére használt go­lyósmalmokat újfajta béleléssel tették tartósabbá. A két újítás együttesen évi 3 millió forint körüli hasznot hoz a vállalat­nak. A salgótarjáni síküveggyár Komarov brigádjának egyik tagja, Majoros László — Gö- röcs Sándor mérnök ötletét megvalósítva — az üvegtáblák automatikus vágására alkal­mas szerkezetet készített, amit eddig csak valutáért tudtak beszerezni. A veszprémi Bakony Művek Edison Szocialista Brigádja az autósok számára szerkesztett hasznos készüléket, amely a műszerfalra szerelve folyama­tosan méri a gépkocsi fogyasz­tását, mintegy figyelmezteti a vezetőt az esetleges műszaki hibára, vagy a vezetés pazarló módjára. A Budapesti Bőripari Válla­lat díszműbőrgyárának komp­lex műszaki szocialista bri­gádja a sertés kesztyűbőr fel­dolgozásának technológiáját módosítva, hétről öt napra csökkentette azt a munkafá­zist, amikor úgynevezett me- szeziéssel a fehérjét kivonják a nyersbőrből. Az új módszer­rel különféle vegyi anyagok­ból is a korábbinál kevesebb szükséges. A leglényegesebb eredményük azonban az, hogy a bőrök minősége egyenletes. Minőségi fejlődés is tör­tént, jelzi, hogy a be­adott és bevezetett újítá­sok aránya ötvenegyről ötvenkilenc százalékra emelkedett. A sikerhez — miként ezt a tegnapi tanácskozáson is hangsúlyozták — nagyban hozzájárultak azok az intéz­kedések, amelyeket a vállalat vezetősége, a párt-, a KISZ- és a szakszervezet egyetérté­sével napvilágra hozott. Mó­dosították az újítási szabály­zatot, csökkentették az egyé­ni elbírálók számát, rövidítet­ték a szakvéleményezés ide­jét, rendezték a jogfenntar­tással lezárt újítások elévülé­sének tartamát. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői örömmel ál­lapították meg, hogy 1981-ben a vállalat újítói az előző esz­tendeinél húsz százalékkal több újítást adtak be, minő­ségi változást jelent, hogy a bevezetett ésszerűsítések, öt­letek száma is tizenöt száza­lékkal volt magasabb az 1980. évinél. 1981-ben több jelentős újí­tást vezettek be. Űj gyárt­mányként került — ötlet ré­vén — a piacra a faipari sza­lagfűrész, amely csaknem két­millió forint nyereséget ered­ményezett, vagy a perforált- szalagacél-gyártás, amelynek nyeresége meghaladta a 922 ezer forintot. Kiemelkedő si­kernek számít az őrlőgolyó- gyártás bevezetése is, amely — mintegy jelezve, hogy az újítások eredményei nem azonnal jelentkeznek — a termelés harmadik évében hozott hárommillió forint eredményt. Amellett, hogy az effajta munkánál sikerült a munkáslétszámot is csökken­teni. A termelékenység növe­léséhez szintén „besegítettek” az ötletemberek. A huzalpá- colóban csaknem kétmillió, a szalagedzőben pedig több mint egymillió-hat­százezer forint hasznot hoztak újításaik. Mindezek mellett olyan ésszerűsítések, mint az ötvö­zött szántóvasak alapanyag- méretének módosítása, a kokszfelhasználás csökkentése antracitpótlással, a sósavre­generáló rácsának pótlása, csaknem 8,2 millió forint eredményt hoztak a vállalat­nak. Varroda Holló fSí Korszerű varrodát nyitottak a helyi és környékbeli lá­nyok, asszonyok foglalkozta­tására Hollókőn, a szécscnyi termelőszövetkezet mellék­üzemágaként. Vadonatúj var­rógépeken, korszerű technoló­giával a Salgótarjáni Ruha­gyárnak készítenek — bér­munkában — lánykaruhákat. Egyelőre csak harmincnégyen dolgoznak az üzemben, de továbbiak jelentkezését vár­ják. Felszáz nőnek kívánnak munkalehetőséget biztosítani. Szabó Istvánné bedolgozói munkakörét cserélte fel a varrodával. Kelemen Irén szalagközi meós és Nagy Ja- nosné könnyen beilleszkedeti a sorozatgyártásba. Simon. Gyuláné szalagvezető a rész­munka előkészítésében vesz részt, Balogh Sándorné a készárut vasalja.-7 képek .'.kulcsár — , Vetélkedő diákok Szép magyar beszéd, 1982 A salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban tegnap ren­dezték meg a Szép magyar beszéd verseny megyei dön­tőjét. A Kazinczy emlékére hirdetett hagyományos szép kiejtési verseny résztvevőit Herold László igazgató kö­szöntötte. Hangsúlyosan szólt arról, hogy korunkban, me­lyet az értékek átrendeződése jellemez, a közösség és az egyén számára egyaránt mennyire fontos, igazi érték a nyelv. A mindennapi érint­kezés, közlés, a gondolat és érzelemkifejezés eszköze, olyan tulajdonunk, mellyel bűn rosszul sáfárkodni. A résztvevő 27 középisko­lás és szakmunkástanuló há­rom fordulóban mérte össze képességeit. Elsőként a sza­badon választott szöveget ad­ták elő, tanulmány- és esszé­részleteket mondtak el. A ko­rábbi évek tapasztalataival összevetve jónak mondható mezőny került a megyei dön­tőbe. Bár igazán kiugró tel­jesítmény nem volt, nagyon gyengét sem hallottunk. A második fordulóban megfele­ződött az indulók száma. Dr. Pásztor Emil, az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola docense a kötelező szö­vegek előadása előtt néhány Ünnepség a szénbányáknál is vörös Hetedszer vándorzászlót kaptak A KISZ megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére ünnepségre került sor szer­dán Salgótarjánban a Bá­nyász Művelődési Házban, ahol a Nógrádi Szénbányák veterán KISZ-tagjai, ifjúkom­munistái, kiváló dolgozói, a fiatalok nevelésében kiemelke­dő munkát végzők gyűltek össze. Jelen voltak a vállalat, párt-, gazdasági és társadal­mi szerveinek vezetői, vala­mint Kovács László, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára és Szabó István, az MSZMP Salgótar­jáni járási Bizottságának első titkára. A bányászhimnusz elhang­zása után a nagybátonyi Bar­tók Béla úti Általános Iskola úttörői köszöntötték a több mint másfél száz jelenlévőt, majd Kovács István veterán KISZ-vezető mondott ünne­pi beszédet, Felelevenítette a negyedszá­zaddal ezelőtti ifjúságmozga­lom helyzetét, a KISZ alapí­tásának körülményeit, majd beszédében végigtekintette az elmúlt 25 év fontosabb állo­másait Ezt követően Jákóhal- mi Ferenc, az NSZV KISZ- bizottságának titkára szólt a mozgalom mai programjáról, célkitűzéseiről, hangsúlyozva, hogy a ma ifjúságának szin­tén jelentős feladatokkal kell megküzdenie. Ehhez jó kere­tet nyújt a KISZ évenkénti, s. középtávú programválla­lása. Az ünnepség további ré­szében kitüntetések átadására került sor. A Nógrádi Szén­bányák KlSZ-bizottsága im­már hetedszer érdemelte ki a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját, ame­lyet dr. Bulla Miklós, a KISZ KB intéző bizottságának tagja adott át Jákóhalmi Ferenc­nek. A bányászfiatalok e legmagasabb ifjúságmozgalmi elismerést több éves eredmé­nyes munkájukért kapták. Kiváló KISZ-szervezet el­ismerést kapott a szorospata­ki aknaüzem, s a nagybáto­nyi gépüzem KlSZ-szerveze- te, dicsérő oklevélben része­sült a külfejtési üzem és a Kulich Gyula nevét viselő ká- nyási alapszervezet. Arany­koszorús KISZ-jel vényt vehe­tett át Szűcs József, Palchu- ber István, Kispál Sándor, valamint öten dicsérő okle­vél elismerést kaptak. A 25 éves KISZ-tagsággal rendelke­zők emlékplakett-, oklevél-, jelvénykitüntetésben része­sültek. Az ünnepség szavalat­tal, majd a DlVSZ-induló dal­lamaival ért véget. igen hasznos tanácsot adott. Ismertette a legfontosabb kö­vetelményeket. A leglényege­sebb a szöveg megértése, hű tolmácsolása, a hangvétel he­lyes megválasztása, a jó be­szédtechnika, a mesterkélt­ség, modorosság nélküli be­széd. Mindez természetesen nem csupán a versenyzők­nek de mindenkinek meg­szívlelendő, ha szót kér, szót kap valahol és valóban gon­dolatokat akar közölni! A szakmunkástanulók öt leg­jobbja és tizenkét szakközép- iskolás, gimnazista olvasta fel a minisztériumból lezárt borí­tékban érkezett szöveget, majd idén először sor került a har­madik fordulóra is, melyben szintén csak a versenyen meg­ismert mondatot kellett be­szédtechnikai szempontból ele­mezni. Az öttagú zsűri pontszámai és a mondatelemzés alapján dőlt el mindkét kategóriában az első három hely sorsa. A szakmunkástanulók közül Mó- csány Aliz, a balassagyarmati mezőgazdasági szakiskola di­ákja lett az első, második So­moskői Tibor, a salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző tanu­lója, harmadik Ferencz Éva; a salgótarjáni 211-es számú ISZI-ből. A középiskolások mezőnyében Tarnócz Lujza kisterenyei gimnazista végzett az élen. Mindhárom forduló­ban ő volt a legjobb. Második Jávori Ildikó, a salgótarjáni Madách szakközépiskolása (ő már Kazinczy-díjat is nyert általános iskolásként). Szoros versenyben lett a harmadik Földi Katalin, a pásztói Mik­száth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola diákja. A győri országos dön­tőben mindkét kategóriában az első két helyezett képvise­li Nógrád megyét. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom