Nógrád. 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
Népünk, nemzeti vagyonunk védelméért (Polgári védelmi összeállítás) Az országban körülbelül másfél millió család van, akik kertműveléssel, mezőgazdasági kistermeléssel, ahhoz szükséges anyagok felhasználásával, terményértékesítéssel foglalkoznak. Sajnos, nagy részük, különösen a tápanyag-visszapótlás és növényvédelemhez szükséges anyagok vonatkozásában hézagos ismerettel. Aki a tápanyagok, (műtrágyák) hatásmechanizmusának, a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak ismerete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saját és embertársai, az állatok, a hasznos rovarok, méhek, madarak egészségét, életét és a környezet tisztaságát. A káros hatásokat célszerű mindenkinek ismerni, és a vegyszereket kellő ismeretek megszerzésével a nagy terméshozamok elérésének szolgálatába állítani. A kémiai azerek használata is csak akkor veszélyes, mint a villamos- iág, ha nem ismerjük jól az alkalmazásuk módját. A mezőgazdasági nagyüzemekben magas szinten képzett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növényvédőszer-felhasználást, ennek eredménye, hogy országunk a mezőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerést nyert. A mezőgazdasági szakemberek ügyelnek a műtrágyák és növényvédő szerek fel- használására és arra, hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki, s a megtermelt áru minél nagyobb meny- nyiségben, az egészségre káros hatás nélkül kerüljön a fogyasztók asztalára. A legjobban vezetett üzemekben, különösen arra ügyelnek, hogy óvják a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. Sajnos, a háztáji és kisegítő gazdaságokban, valamint a házikertekben gyakran előfordul gondatlanság. Különösen a tápanyag-felhasználás és növényvédelem terén kell sokat tennünk az embert és környezetét veszélyeztető gyakorlat megszüntetéséért. Különös paradoxon, hogy a gyógyszertárakban sokkal kisebb hatóanyagú mérget csak orvosi kiírásra lehet kapra, viszont a növényvédőszer- boltokban sokkal nagyobb méregtartalmú anyagokat bárki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulni, olyan mértékben, mint, ahogyan bánik velük. Súlyos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gyomirtó szerek használata. E szerek nemcsak a gyomnövényeket pusztítják el, sejtburjánzását előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szervezetekre is. Felszívódnak a megtermelt burgonyába, sárgarépába, petrezselyembe és más zöldségnövényekbe, ezek elfogyasztásával a szervezetünket károsíthatják. A legjobb gyomirtó szer a helyes növényi sorrend és az idejében alkalmazott kapálás. Amennyiben nem hullanak el gyommagvak, akkor nem is kelhetnek ki a gyomok. Az egészségünknek is jót tesz a szabad levegőn végzett rendszeres mozgás. Napjainkban vita tárgyát képezi, hogyan termeljünk? Vegyszerek alkalmazásával-e, vagy . az úgynevezett biológiai növényvédelemmel. E két kérdésnél határozottan leszögezhetjük, hogy korszerű mezőgazdaság, korszerű tápanyagok és növényvédő szerek Aélkül ma már nem képzelhető el. Tehát ezekkel foglalkoznunk kell, de mielőtt alkalmaznánk ezeket, alaposan ismerjük meg tulajdonságaikat, elsősorban a káros, majd a hasznos hatásukat. Az utóbbi évtizedekben a világban bekövetkezett demográfiai robbanás miatt az emberiség egyre több, egyre választékosabb élelmiszereket igényel. Az igényeket — lényegében változatlan földterületen — csak a terméshozamok szüntelen növelésével lehet kielégíteni. A tudományos technikai fejlődés eredményes lehetővé tették a bőven termő, nagyobb ellenálló képességű növényfajták kinemesítését nagy hatású műtrágyák és növényvédő szerek létrehozását. A mezőgazdaság kemizálásával egyidőben jelentkeztek az örömök és gondok. Öröm a nagyobb terméshozam, kevesebb emberi munka, hatásos védelem, gond a műtrágyákból talajban visszamaradó, esetleg mérgező elem, vagy vegyület és a növényvédő szerek mérgező bomlástermékei a talajban, a növényben, az élelmiszerben, a vízben, mindenütt a környezetben. A növényvédő szerek jelentősebbik része mérgező, a rovarölő szerek többsége kontakt idegméreg, szerkezeti felépítése, mérgezési hatásmechanizmusa megegyezik a mérgező harcanyagokéval. Azonos jellegű növényvédő szer és mérgező harcanyag esetében, mindig kétséges, hogy a vegyület milyen célra kerül kifejlesztésre, illetve milyen célra használták először. A második világháborút megelőzően növényvédő szer után kutattak és az idegmérgeket fejlesztették ki, vagy Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegy- ■ szereket próbáltak ki és alkalmaztak lombtalanításra, növényzetpusztító harcanyagként. A növényvédő szerek bomlástermékei, a szermaradványok, vagy más szóval peeszticidek mivel felhalmozódnak a* élő szervezetben és a környezetben, károsítják — mérgezik, életfunkciójukat befolyásolják, mutálják — az élő szerveket, szöveteket, sejteket. Súlyos problémaként mutatkozik az elhasznált vegyszerek csomagoló- és tárolóanyagainak a széjjeldobálása. Intézményesen el kellene rendelni, hogy vegyszerek csomagolóanyagai, környezetszennyezés nélkül megsemmisíthető anyagból készüljenek, és más üveghez hasonlóan, a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kellene szervezni. Az üveg, amely nagy részében csak összetörik, mint alapanyag is érték. Napjainkban tapasztalható, hogy egyes üzemek még a por alakú növényvédő szerek árusításához is műanyag flakonokat készítenek, amelyek széjjeldobálva szennyezik, csúfítják a környezetet, csapadék hatására a maradék vegyszer bemosódik a talajba és szennyezi annak vízkészletét. A növényvédő szerek használata közben sokan fegyelmezetlenek, nem tartják be a munkavédelmi előírásokat, nem használják védőeszközeiket. A legtöbb probléma* a kiskertekben tevékenykedő emberek esetében van, mivel nincs kellő szakmai felkészültségük. nem ismerik a munkavédelmi előírásokat, nem használnak védőeszközöket, nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb, a készítményekre nyomtatott hígítási ajánlások, figyelmeztetések, munkavédelmi előírások betartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növényvédő szereket és azokat is csak az előírások szerint használjuk. A permetezéshez használjunk külön, jól záródó öltözetet, kalapot, motoros szemüveget, gumi- vagy bőrkesztyűt, valamilyen légzésvédő eszközt. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányozzunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenésre szánjuk magunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szappanos, bő vízben kezet és arcot, töröljük szárazra magunkat. Munka befejeztével, célszerű alaposan lemosakodni, lezuhanyozni. A mérgező harcanyagokkal szembeni védekezésnél nagyon sok hasonlóságot figyelhetünk meg. A polgári védelemben használatos védő munkaruha hasonló alapanyagból, hasonló szabásformával készült, a mezőgazda- sági védőruhához. Van hasonlóság a légzésvédő eszközöknél is, a szűrőbetétek azonban a növényvédő szerek kisebb méreghatása miatt, eltérőek. Az elmondottak alapján igen sok hasonlóságról győződhettünk meg, a növényvédelem és a vegyi védelem között. A növényvédelem gépei, eszközei, a szakmunkások-ismeretei, a védőeszközök jól szolgálhatják érdekeinket, az ország háborús körülmények közötti szakszerű védelmét is. A szakszerű növényvédelem egyben jó gyakorlat adott esetben a mérgező harcanyag-szennyeződés eltávolítására, mentesítésére. Az utóbbi két évtized alatt fejlődött ipar és kialakult urbanizáció az emberiség 70—80 százalékának változtatta meg a munka, és 30—40 százalékának a lakáskörülményeit. E változások az emberek nagy tömegét elválasztották a természettől, szabad levegőtől, napfénytől, bizonyos réteget a fizikai tevékenységtől. Az ipari és szellemi dolgozók nagy része már régebben felismerte, mit jelent a kertészkedés az egészségre, a káros urbanizációs ártalmak ellensúlyozására. A kertművelés ma már milliók kedvelt foglalatossága, jövedelem- kiegészítő tevékenysége. A kert kellemessé teszi a családi együttléteket. A legfiatalabbtól a legidősebbekig találhatnak munkát, értelmes foglalatosságot. A család élelmezésében — gyümölcs, szőlő, zöldségnövények termesztése — komoly szerepet játszik és pénzmegtakarítást jelent. Kellő figyelemmel, szakértelemmel végzett kerti munka révén így valósítható meg az egészségünk és a társadalom védelme. Csathó Zsigmond cOSZrÁTÉSZTER TÍPUSÚ Növényvédő szerek és mérgező vegyi harcanyagok tulajdonságainak ÖSSZEHASONLÍTÓ IÁ [3LA21Á T(A SZERKEZETE ' ' HASONLÓ «EMlAí TULAJDONSÁGAI HASONLÓ h tZ iXAl tulajdonságai ELTÉRŐ HATÁSMECHANIZMUSA AZONOS a nautikája . - ’ 1 • ! HASONLÓ, VAGY AZONOS VÉDEKEZÉS ■HASONLÓ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 1 AZONOS
