Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

Passzió az éter hullámain Síelés — tavaszi napsütésben A rádióamatőrök többet tudnak a világról, mint más halandók, de ehhez természe­tesen az szükséges, hogy tö­kéletesen urai legyenek a rá­diózás ABC-jének. Ki kell is­merniük magukat a magas frekvenciájú technikában, az elektronikában, kisujjukban kell lennie a morze ábécé-nek a nemzetközileg használt rö­vidítésekkel együtt, ismerni­ük kell a rájuk vonatkozó törvényeket és rendelkezése­ket. Általában, mint rövid­hullámú amatőrök kezdik el a rádiózást, sokan közülük azután specializálják magu­kat bizonyos nagyobb felké­szültséget igénylő tevékeny­ségekre, mint például a rá­diós távírásra, műholdas rá­diózásra, vagy éppen amatőr televíziózásra. A csehszlovákiai Olomucban a helyi honvédelmi szövet­ség ifjúsági rádióklubjában készült a felvétel. A műkedvelők általában nem kedélyes „interkontinen­tális” csevegéssel ütik el az idejüket: új készülékeket vizsgálnak és próbálnak ki, kapcsolási rajzokat és jelzés­méréseket tárgyalnak meg, bonyolult képleteket ismertet­nek. Tény, hogy komoly fel- készültség nélkül nem lehet űzni ezt a hobbit. De nem is csak a szaktudás oly vonzó és érdekes az amatőr, rádió­zásban, hanem a rutinmunka és a műszaki trükkök kom­binálása. Ez a fantáziát, öt­letességet igénylő tevékeny­ség az, ami az amatőrök se­regét estéről estére az adó­vevőkhöz vonzza, hogy a Csendes-óceán valamelyik szigetén, vagy Grönlandon élő kollégájukkal érintkezés­be lépjenek. És az sem meg­vetendő vonása ennek a hob­binak, hogy e széles világot bepásztázó szórakozás nem is olyan drága. Ha létrejön a kapcsolat az éterben egy tá­voli amatőrrel, egy speciális levelezőlapra rögzítik a dá­tumot, a hullámhosszt, a kap­csolat mikéntjét és minőségét, érthetőségét. A szórakozáson kívül sok­szor hasznos feladatokat is lebonyolítanak a rádióamatő­rök. Sokszor életet mentet­tek, mert valamilyen ritka, nehezen beszerezhető gyógy­szert tudtak szerezni a se­gély kérő betegnek, és repü­lőgéppel eljuttatni hozzá. Filmtéma, de számtalanszor valóban megtörtént ilyesmi. Szerényebb keretekben a CB-rádiósok is sok közhasz­nú segítséget nyújtanak. Or­vost hívnak balesethez, rab­lót, tolvajt, garázdát juttat­nak rendőrkézre azok a kis teljesítményű készülékek, amelyek a hazai autókban is egyre gyakrabban (áthatok. A rádiózást legjobb már gyermekkorban elkezdeni. Nagy segítséget jelentenek az Ifjúsági szervezetek. műve­lődési házak, úttörőházak rá­diós körei, amelyek például Csehszlovákiában nagyon népszerűek. De maradjunk itthon. A megyében hatvan- ketten rendelkeznek rádió­adó-engedéllyel és működnek klubállomások is. Összegezve mindazokat, akiknek valami közük van a rádióamatőrök tevékenységéhez mintegy száznegyvennél áll meg a számláló. A sí nógrádi szerelmesei — hála az idei télnek — még Ide­haza is hódolhatnak kedvenc sportjuknak. Persze, nem mon­dunk újságot, ha elmondjuk, hogy a szomszédos Csehszlo­vákia hegyei december elejé­től március végéig a síelők valóságos paradicsomai. De vannak olyan területek, ahol a tél királysága ott még sok­kal hosszabb ideig tart, ahol egész április végéig, sőt má-- jus elején is — a hosszú, nap­fényes nappalokon, amikor a hegyi közlekedési eszközök, sí­vontatók, libegők, drótkötél- pályák még üzemelnek —, ideális tavaszi síterepeket ta­lálunk. Például a Chopok, az Ala- csony-Tátra egyik orma. Észa­ki hegyoldalait Jasná sport- központ néven ismerik. Liptó- szentmiklósból igen jó úton lehet eljutni autóval Jasnába. Gyakran jönnek itt össze a vi­lág legjobb síelői, hogy össze­mérjék erejüket az Európa-, vagy Világ Kupa versenyeken. Egyébként Jasná pályázik az 1986. évre tervezett alpesi sí­világbajnokság megrendezé­se k jogáért. Az új, korszerű Liptov Ho­teltől, a Björnson üdülőtől, a Druzba Hoteltől, a Tri domky parkolótól könnyen eljutunk a libegő állomásához, amely a tavaszi síelés szépségeit kere­ső turistát félútig, viszi fel a Luková nevű sportközpontig. Innen egy másik libegő vezet a Chopok csúcsra. Itt van egyébként Csehszlovákia egyik legmagasabban fekvő meteo­rológiai állomása. A csúcsról jó időben a Magas-Tátra is látható. T Sítalpakon a Chopok csúcs alján. a Srdiecko Hotelig: itt van a Chopok déli lejtőjén felveze­tő libegő kiindulási állomása. A Chopok déli oldalán egyéb­ként több más kiváló elszállá­solási lehetőség is található. Ide gépkocsival, vagy helyi közlekedési autóbusszal jut­hatunk el Besztercebányáról. Egy másik síterep, ahol késő tavaszig lehet síelni, a Ma­gas-Tátra Ógyadla (Skalnaté Pleso) térsége. A 848 méter tengerszint felett fekvő Tátra- lomnicból kabinos drótkötél- pálya segítségével jutunk fel Ógyalláig. Innen, 1730 méte­res magasságból libegő visz fel a lenyűgöző sífutópálya rajtjához, egészen 2220 mé­ter magasságba. Ögyalla fö­lött a méltóságteljes Lomnici- csúcs orma alatt emelkedő hegygerinc megadja mindazt, amit a tavaszi síeléstől várha­tunk. Olyan síterepeket, ahol alkalom van sportélményekre, de kellemes pihenésre is. ahol a fagyos porhófelületen a tavaszi nap sugarai melenge­tik a turistákat. A. J. Ursula Ándress — Paprika kőmozsárban a nagyvilági amerikai asszony Maria Antoinette és a divatbábu Hol készül a divat? Párizs­ban. Mégpedig évszázadok óta, évszakról, évszakra, szezonról «zezonra. A Napkirály Versailles-ben nem gondolta, hogy megterem­ti a világot Irányító francia divatipart, amikor próbabá­buit az udvaroncai felöltöztet­ték a pompás selymekbe, s amikor szétküldte ezeket az európai királyi udvarokba kedves ajándékul. Maria Antoinette pedig pró­bababán szemlélte meg elké­szült ruháit, s csak azután döntötte el, hogy melyik mi­A paprika őshazája Mexikó és a közép- és dél-amerikai szigetek. Itt még ma is vadon terem 200 ismert paprikafaj­ta. Ezeknek a vad paprikanö­vényeknek a termése apró, borsószem nagyságú, méreg­erős. Kolumbusz és a hódító konkvisztádorok ismertették meg Európával a paprikát. Először a gazdagok kertjeit díszítette szép fehér virága. Lassan elterjedt a Földközi­tenger mentén és Törökor­szágba került, ahol már nem­csak a virágja, hanem csípős termése is sikert aratott. A török hódoltság idején íz­leltük meg mi, magyarok is a paprikát. Nagy volt a híre, de nem fűszerként, hanem gyógy­szerként ismerték. A maláriát gyógyították az izzasztó hatá­sú, szép színű, apróra tört pap­rikával. Egyik hatóanyaga, a kapszicin ma is szerepel a gyógyszerlistán: a gyógyszer- ipar jó hatású kenőcsöt készít belőle reumás fájdalmak el­len. Jóval később, csak a múlt században került a gazdagok asztalára, illetve konyhájába a paprika, mint fűszer. Ebben az időtten magostul, ereivel együtt törték meg szárítás utam a termést kőmozsárbam. A XIX. század második félé­ben a szegedi Pálffy család malmában erezték és magoz­ták ki először a fűszerpapri­kát. A megtisztított bőrt szá­rítás után igen finomra da­rálták. Ez volt a híres szege­di rózsapaprika, amely először vitte el a jó ízű fűszer hírét egész Európába. A Chopok hegy oldalára — a Konsky Grun, vagy a Má- jova muldára — más közleke­dési eszközzel jutunk él. Itt még májusban is, amikor az aiacsonyan fekvő rétek és kertek már virágzanak, ré­mekül lehet síelni. Szintén kiváló síterepet ta­lálunk a Chopok másik olda­lán, a déli lejtőkön. Itt, ahol erősen visszaverődnek a nap sugarai, a tavaszi síelés egy­ben napíürdőzés is. A csúcsra sívontató visz fel. A csúcsról a Kosod revina Hotelig késő tavaszig sívél lehet lesiklani. A hotel szolgáltatásaival a legigényesebb turistát is ki­elégíti. Korszerű kávéháza, ki­tűnő étterme, komfortos el­szállásolási lehetősége van. Innen lejuthatunk a völgybe Hosszabb szünet után ismét filmezik a gyönyörű világ­sztár, Ursula Andress, aki eddigi visszavonulását azzal indokolta, hogy percekre sem kívánt elszakadni fiától, a kis Dimitritől. Egy futó epizód után. most végre nevéhez mél­tó nagyszabású szuperproduk­cióban tér vissza a kamerák elé. ö játssza ugyanis a fősze­repet Szergej Bondarcsuk nem­zetközi összefogásban készü­lő, több millió dolláros film­jében, amely előreláthatólag Mexikó lángokban címmel ke- rü a közönség elé. Ursula Andress ezúttal egy nagyvilá­gi amerikai asszonyt (Mabei Dodge) alakít, aki szerelmes lesz a kommunista újságíróba, ( John Reedbe (Franco Nero). A film ugyanis Reed életének egy kevésbé ismert szakaszát dolgozza fel, amikor barátai­val, Emiliano Zapatával és Pancho Villával szövetkéz tta forradalom kirotobantására. Természetesen egyes ameri­kai körök egyáltalán nem néz­ték jó szemmel Reed tevé­kenységét és bosszújuk öklöz­te. .. Ez a kalandra és szerelemre építő film Mexikóban készül, majd a küldő felvételek befe­jezése után Bondarcsuk és stábja a római Cinecittában folytatja munkáját. Ursula Andress a rendezői elképzelés szerint különösen vonzó szép­asszony lesz, amit azzal is igyekeznek hangsúlyozni, hogy több mint egy tucat különle­ges kosztümöt készítenek szá­mára, csupa múlt századi se­lyemből. .. lyen alkalomra veszi fel. Nógrád vendége volt Németh Marika Az öltözködés formája és divatja mindig az adott kor függvénye volt. A francia forradalom elsö­pörte az előző kor öltözködé­si divatját, elvetették az ab­roncsokkal kitartott bő szok­nyát és a derékfűzőt. Viszont ebben az időben született meg az első divatbeszámoló, illet­ve tudósítás. Mi volt a Hanza? Észak-Németországban a XIII. században alakult ki az azonos gazdasági érdekeltsé­gű városok szövetsége, a Han­za, amely az Északi- és Balti- tenger minden fontos csomó­pontjánál kirendeltségeket hozott létre. 1370-ben a Hanza- szövetség hajóhada legyőzte a városai ellen támadó dán ki­rályi flottát, ezért Straísund- ban békét kötött a két ellen­fél, amelynek következtében a szövetség egyeduralkodóvá vált az észak-európai tenge­reken. A XV. században a hajózás­ban és a tengeri kereskede­lemben forradalmi változások történtek. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyi, igy elzárták a Keletre vezető kereskedelmi útvonalakat. In­dia és Kína felé új útvonala­kat kerestettek a nyugat-eu­rópai országok uralkodói. Ezek a vállalkozások szüksé­gessé tették a hajók technikai és biztopsági műszereinek fej­lesztését. Az új földrészek fel­fedezésével kezdetét vette a gyarmatosítás. ^ Kamaszkorunk egy iU bálvá­nya volt. Beszédes, mesélő kedvű, szí­vélyes, mint egy háziasszony, pedig csak egy kultúrház öl­tözőjében beszélgetünk. — Nyugodt, kiegyensúlyo­zott ember benyomását kelti. Valóban az? — Igen. Fellépek a Főváro­si Operettszínházban, és ha hívnak, külföldi, hazai szerep­léseket vállalok. A nyáron a férjemmel. Marik • Péterrel Ausztráliában jártunk, öröm volt találkozni a régen kiván­dorolt magyarokkal. Pestről énekeltem, hajdani helyszinek- ről, amikor az első sorban beszólt egy néni: „Istenem, de sokat csókolóztam ott”. A néni kilencvenéves volt. — A Fővárosi Operettszín­ház tagja, mégis kevesebbet hallunk önről- Nem lennének feladatai? — Azt nem lehet mondani. Játszom a Csárdáskirálynőben Cecíliát, a Zsebszínházban Hel- tai Jenő egyfelvonásos kama­radarabjában, az Interjúban. Most egy újabb feladatra ké­szülök: Lehár Ferenc Cigány­szerelem című operettjét fel­újítja a színház, s én Ilonát, az özvegyet alakítom. — Persze, az operett fel- szabadulás utáni virágkorá­hoz képest ezek a feladatok szerényebbek. Németh Mari­ka nélkül, egyszerűen nem le­hetett operettet elképzelni. Az­tán a hatvanas évek közepén, második felében jött a váltás: az operett helyébe az ameri­kai musicalt állították. Nem gondolja, hogy gyors, egyben nem eléggé átgondolt volt ez a váltás? — Pontosan igy gondolom. De ennek már utána vagyunk. (Ekkor Marik Péter is bekap­csolódik a beszélgetésbe, s el­mondja, hogy a világon ke­vés jó musical születik, fő­ként olyan, amelyik magyar színpadon is megállná a he­lyét. Színházuknak éppen az a legnagyobb gondja, hogy a musicalek túlságosan ameri­kaiak, erősen kötődnek szüle­tési helyükhöz, az ottani kö­rülményekhez. Szerinte — vé­leményében teljességgel osz­tozom — a meglevő operet­teket kellene korszerűsíteni, hangszerelni, átírni, s készen volnának a nekünk megfele­lő, modern zenés játékok.) — Emlékezetem szerint ren­geteg operettprimadonna sze­repét játszotta el. Maradt-e ki valami, amit még szeretett volna? — Például a Cigányszere­lem leányszerepe, a Zórika, Fali Leó Pompadour ja. — Kikre emlékezi szere­tettel? — Nehéz lesz felsorolnom őket... Rátkay Márton, Rajnai Gábor, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Fejes Teri, Bilicsi Ti­vadar, Pethes Sándor, Ko­vács Ibi, Hadics László, a Latabár testvérek, nekik még az édesapjukkal is játszottam. Jópofa örégúr volt. Egy szín­padi tánc közben elkaptam és megforgattam. Azt súgja erre: „Jaj, ne rángass már annyira! Ügy rángatsz, mint a Lábass Juci”. Nagyon nagy öröm volt a számomra, hogy hozzá hasonlított. — A színpad művészeit rendezők irányítják. Köztük akadt-e emlékezetesre? — Marton Endrétől és Apá- thi Imrétől nagyon sokat ta­nultam. Mártonnak köszön­hetem, hogy primadonna let­tem. Eredetileg operaénekes­nek. Mozart-szubrettnek ké­szültem, jártam is a Zene- akadémiára. Egy közös kon­certünkön a színiiskolások be­széltek rá, hogy tanuljak ná­luk, legyek primadonna. Ügy gondoltam, nem árt... Hama­rosan beugrottam — Záray Márta helyett — a Marica grófnő egyik cigánylánysze- repébe. Később Marton End­re, aki akkor a Vígszínház rendezője volt, üzent értem, látni akar, meghallgatnak az igazgatóval. Nem vettem ko­molyan, mit keresek én egy prózai színházban. Talán ezért sem izgultam. Énekeltem, táncoltam, még Csiky Gergely Nagymamájából monológot is mondtam. Verset nem, mert — bár szeretem a verset — fej­ből csak kettőt tudok: A csárda romjait és az Anyám tyúkját Petőfitől. Martonék aztán megkérdezték, otthon ki a főnök. Az édesapám, mondtam. Szóljak neki. így kaptam meg Hervé Nebáncs- virágjában Denise szerenét. Szabó Sándorral, Rátkay Már­tonnal játszottam együtt. Em­lékszem Marci bácsi hadilá­bon állt a szövegével, s én súgtam neki. Mondta is: „Nézd, a kis taknyost, neki van a premierje, és nem iz­gul, még ő súg nekem”. — Apáti Imréhez milyen emlék fűzi? — Az első nagy beugrás emléke. Két héttel a pre­mier előtt Az ipafai lakoda­lom című zenés vígjáték fő­szerepébe. Pethes Sanyi bácsi botlott belém az utcán, s a fejéhez kapott: „Minek szalad­gálunk mi egyik színháztól a másikba, mikor itt van a mi színházunknál az igazi helyet­tes”. Aztán már könnyű volt, beajánlott Apáthi Imrének. * — A lexikonokban olvas­tam, hogy a Víg- és Művész Színház után 1948-ban került a Operettszínházhoz, egy év múlva itt jutott státushoz Gáspár Margit igazgatása alatt. Tagja ma is a színház­nak. A múltbeli kalandozá­sok után kérem, térjünk visz- sza a jelenbe. Miért énekel? — Mert hiszek abban, hogy az éneklés örömet szerezhet az embereknek. Ez a hivatá­som. Talán ez a hit vitt erre a pályára. Boldogan fo­gadok el meghívást, még kocs­mában is szívesen énekelek. Legalább kontaktusom van az emberekkel. Boldog vagyok, ha akár két percre is elfelejtet­hetem velük gondjaikat. Szá­momra ez kellemes közöd já­ték. Szívemből csinálom. De mondja meg: lehet, szabad ezt másképpen csinálni? — Nem hiszem — felelem, s a körülöttünk forgolódó fe­kete, göndör szőrű uszkár, Toni most megnyalja piros nyelvével az én kezemet is. Hálából egyetértése jeléül? Sulyok László NÓGRÁD — 1982. február 7., vasárnap 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom