Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
Passzió az éter hullámain Síelés — tavaszi napsütésben A rádióamatőrök többet tudnak a világról, mint más halandók, de ehhez természetesen az szükséges, hogy tökéletesen urai legyenek a rádiózás ABC-jének. Ki kell ismerniük magukat a magas frekvenciájú technikában, az elektronikában, kisujjukban kell lennie a morze ábécé-nek a nemzetközileg használt rövidítésekkel együtt, ismerniük kell a rájuk vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket. Általában, mint rövidhullámú amatőrök kezdik el a rádiózást, sokan közülük azután specializálják magukat bizonyos nagyobb felkészültséget igénylő tevékenységekre, mint például a rádiós távírásra, műholdas rádiózásra, vagy éppen amatőr televíziózásra. A csehszlovákiai Olomucban a helyi honvédelmi szövetség ifjúsági rádióklubjában készült a felvétel. A műkedvelők általában nem kedélyes „interkontinentális” csevegéssel ütik el az idejüket: új készülékeket vizsgálnak és próbálnak ki, kapcsolási rajzokat és jelzésméréseket tárgyalnak meg, bonyolult képleteket ismertetnek. Tény, hogy komoly fel- készültség nélkül nem lehet űzni ezt a hobbit. De nem is csak a szaktudás oly vonzó és érdekes az amatőr, rádiózásban, hanem a rutinmunka és a műszaki trükkök kombinálása. Ez a fantáziát, ötletességet igénylő tevékenység az, ami az amatőrök seregét estéről estére az adóvevőkhöz vonzza, hogy a Csendes-óceán valamelyik szigetén, vagy Grönlandon élő kollégájukkal érintkezésbe lépjenek. És az sem megvetendő vonása ennek a hobbinak, hogy e széles világot bepásztázó szórakozás nem is olyan drága. Ha létrejön a kapcsolat az éterben egy távoli amatőrrel, egy speciális levelezőlapra rögzítik a dátumot, a hullámhosszt, a kapcsolat mikéntjét és minőségét, érthetőségét. A szórakozáson kívül sokszor hasznos feladatokat is lebonyolítanak a rádióamatőrök. Sokszor életet mentettek, mert valamilyen ritka, nehezen beszerezhető gyógyszert tudtak szerezni a segély kérő betegnek, és repülőgéppel eljuttatni hozzá. Filmtéma, de számtalanszor valóban megtörtént ilyesmi. Szerényebb keretekben a CB-rádiósok is sok közhasznú segítséget nyújtanak. Orvost hívnak balesethez, rablót, tolvajt, garázdát juttatnak rendőrkézre azok a kis teljesítményű készülékek, amelyek a hazai autókban is egyre gyakrabban (áthatok. A rádiózást legjobb már gyermekkorban elkezdeni. Nagy segítséget jelentenek az Ifjúsági szervezetek. művelődési házak, úttörőházak rádiós körei, amelyek például Csehszlovákiában nagyon népszerűek. De maradjunk itthon. A megyében hatvan- ketten rendelkeznek rádióadó-engedéllyel és működnek klubállomások is. Összegezve mindazokat, akiknek valami közük van a rádióamatőrök tevékenységéhez mintegy száznegyvennél áll meg a számláló. A sí nógrádi szerelmesei — hála az idei télnek — még Idehaza is hódolhatnak kedvenc sportjuknak. Persze, nem mondunk újságot, ha elmondjuk, hogy a szomszédos Csehszlovákia hegyei december elejétől március végéig a síelők valóságos paradicsomai. De vannak olyan területek, ahol a tél királysága ott még sokkal hosszabb ideig tart, ahol egész április végéig, sőt má-- jus elején is — a hosszú, napfényes nappalokon, amikor a hegyi közlekedési eszközök, sívontatók, libegők, drótkötél- pályák még üzemelnek —, ideális tavaszi síterepeket találunk. Például a Chopok, az Ala- csony-Tátra egyik orma. Északi hegyoldalait Jasná sport- központ néven ismerik. Liptó- szentmiklósból igen jó úton lehet eljutni autóval Jasnába. Gyakran jönnek itt össze a világ legjobb síelői, hogy összemérjék erejüket az Európa-, vagy Világ Kupa versenyeken. Egyébként Jasná pályázik az 1986. évre tervezett alpesi sívilágbajnokság megrendezése k jogáért. Az új, korszerű Liptov Hoteltől, a Björnson üdülőtől, a Druzba Hoteltől, a Tri domky parkolótól könnyen eljutunk a libegő állomásához, amely a tavaszi síelés szépségeit kereső turistát félútig, viszi fel a Luková nevű sportközpontig. Innen egy másik libegő vezet a Chopok csúcsra. Itt van egyébként Csehszlovákia egyik legmagasabban fekvő meteorológiai állomása. A csúcsról jó időben a Magas-Tátra is látható. T Sítalpakon a Chopok csúcs alján. a Srdiecko Hotelig: itt van a Chopok déli lejtőjén felvezető libegő kiindulási állomása. A Chopok déli oldalán egyébként több más kiváló elszállásolási lehetőség is található. Ide gépkocsival, vagy helyi közlekedési autóbusszal juthatunk el Besztercebányáról. Egy másik síterep, ahol késő tavaszig lehet síelni, a Magas-Tátra Ógyadla (Skalnaté Pleso) térsége. A 848 méter tengerszint felett fekvő Tátra- lomnicból kabinos drótkötél- pálya segítségével jutunk fel Ógyalláig. Innen, 1730 méteres magasságból libegő visz fel a lenyűgöző sífutópálya rajtjához, egészen 2220 méter magasságba. Ögyalla fölött a méltóságteljes Lomnici- csúcs orma alatt emelkedő hegygerinc megadja mindazt, amit a tavaszi síeléstől várhatunk. Olyan síterepeket, ahol alkalom van sportélményekre, de kellemes pihenésre is. ahol a fagyos porhófelületen a tavaszi nap sugarai melengetik a turistákat. A. J. Ursula Ándress — Paprika kőmozsárban a nagyvilági amerikai asszony Maria Antoinette és a divatbábu Hol készül a divat? Párizsban. Mégpedig évszázadok óta, évszakról, évszakra, szezonról «zezonra. A Napkirály Versailles-ben nem gondolta, hogy megteremti a világot Irányító francia divatipart, amikor próbabábuit az udvaroncai felöltöztették a pompás selymekbe, s amikor szétküldte ezeket az európai királyi udvarokba kedves ajándékul. Maria Antoinette pedig próbababán szemlélte meg elkészült ruháit, s csak azután döntötte el, hogy melyik miA paprika őshazája Mexikó és a közép- és dél-amerikai szigetek. Itt még ma is vadon terem 200 ismert paprikafajta. Ezeknek a vad paprikanövényeknek a termése apró, borsószem nagyságú, méregerős. Kolumbusz és a hódító konkvisztádorok ismertették meg Európával a paprikát. Először a gazdagok kertjeit díszítette szép fehér virága. Lassan elterjedt a Földközitenger mentén és Törökországba került, ahol már nemcsak a virágja, hanem csípős termése is sikert aratott. A török hódoltság idején ízleltük meg mi, magyarok is a paprikát. Nagy volt a híre, de nem fűszerként, hanem gyógyszerként ismerték. A maláriát gyógyították az izzasztó hatású, szép színű, apróra tört paprikával. Egyik hatóanyaga, a kapszicin ma is szerepel a gyógyszerlistán: a gyógyszer- ipar jó hatású kenőcsöt készít belőle reumás fájdalmak ellen. Jóval később, csak a múlt században került a gazdagok asztalára, illetve konyhájába a paprika, mint fűszer. Ebben az időtten magostul, ereivel együtt törték meg szárítás utam a termést kőmozsárbam. A XIX. század második félében a szegedi Pálffy család malmában erezték és magozták ki először a fűszerpaprikát. A megtisztított bőrt szárítás után igen finomra darálták. Ez volt a híres szegedi rózsapaprika, amely először vitte el a jó ízű fűszer hírét egész Európába. A Chopok hegy oldalára — a Konsky Grun, vagy a Má- jova muldára — más közlekedési eszközzel jutunk él. Itt még májusban is, amikor az aiacsonyan fekvő rétek és kertek már virágzanak, rémekül lehet síelni. Szintén kiváló síterepet találunk a Chopok másik oldalán, a déli lejtőkön. Itt, ahol erősen visszaverődnek a nap sugarai, a tavaszi síelés egyben napíürdőzés is. A csúcsra sívontató visz fel. A csúcsról a Kosod revina Hotelig késő tavaszig sívél lehet lesiklani. A hotel szolgáltatásaival a legigényesebb turistát is kielégíti. Korszerű kávéháza, kitűnő étterme, komfortos elszállásolási lehetősége van. Innen lejuthatunk a völgybe Hosszabb szünet után ismét filmezik a gyönyörű világsztár, Ursula Andress, aki eddigi visszavonulását azzal indokolta, hogy percekre sem kívánt elszakadni fiától, a kis Dimitritől. Egy futó epizód után. most végre nevéhez méltó nagyszabású szuperprodukcióban tér vissza a kamerák elé. ö játssza ugyanis a főszerepet Szergej Bondarcsuk nemzetközi összefogásban készülő, több millió dolláros filmjében, amely előreláthatólag Mexikó lángokban címmel ke- rü a közönség elé. Ursula Andress ezúttal egy nagyvilági amerikai asszonyt (Mabei Dodge) alakít, aki szerelmes lesz a kommunista újságíróba, ( John Reedbe (Franco Nero). A film ugyanis Reed életének egy kevésbé ismert szakaszát dolgozza fel, amikor barátaival, Emiliano Zapatával és Pancho Villával szövetkéz tta forradalom kirotobantására. Természetesen egyes amerikai körök egyáltalán nem nézték jó szemmel Reed tevékenységét és bosszújuk öklözte. .. Ez a kalandra és szerelemre építő film Mexikóban készül, majd a küldő felvételek befejezése után Bondarcsuk és stábja a római Cinecittában folytatja munkáját. Ursula Andress a rendezői elképzelés szerint különösen vonzó szépasszony lesz, amit azzal is igyekeznek hangsúlyozni, hogy több mint egy tucat különleges kosztümöt készítenek számára, csupa múlt századi selyemből. .. lyen alkalomra veszi fel. Nógrád vendége volt Németh Marika Az öltözködés formája és divatja mindig az adott kor függvénye volt. A francia forradalom elsöpörte az előző kor öltözködési divatját, elvetették az abroncsokkal kitartott bő szoknyát és a derékfűzőt. Viszont ebben az időben született meg az első divatbeszámoló, illetve tudósítás. Mi volt a Hanza? Észak-Németországban a XIII. században alakult ki az azonos gazdasági érdekeltségű városok szövetsége, a Hanza, amely az Északi- és Balti- tenger minden fontos csomópontjánál kirendeltségeket hozott létre. 1370-ben a Hanza- szövetség hajóhada legyőzte a városai ellen támadó dán királyi flottát, ezért Straísund- ban békét kötött a két ellenfél, amelynek következtében a szövetség egyeduralkodóvá vált az észak-európai tengereken. A XV. században a hajózásban és a tengeri kereskedelemben forradalmi változások történtek. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyi, igy elzárták a Keletre vezető kereskedelmi útvonalakat. India és Kína felé új útvonalakat kerestettek a nyugat-európai országok uralkodói. Ezek a vállalkozások szükségessé tették a hajók technikai és biztopsági műszereinek fejlesztését. Az új földrészek felfedezésével kezdetét vette a gyarmatosítás. ^ Kamaszkorunk egy iU bálványa volt. Beszédes, mesélő kedvű, szívélyes, mint egy háziasszony, pedig csak egy kultúrház öltözőjében beszélgetünk. — Nyugodt, kiegyensúlyozott ember benyomását kelti. Valóban az? — Igen. Fellépek a Fővárosi Operettszínházban, és ha hívnak, külföldi, hazai szerepléseket vállalok. A nyáron a férjemmel. Marik • Péterrel Ausztráliában jártunk, öröm volt találkozni a régen kivándorolt magyarokkal. Pestről énekeltem, hajdani helyszinek- ről, amikor az első sorban beszólt egy néni: „Istenem, de sokat csókolóztam ott”. A néni kilencvenéves volt. — A Fővárosi Operettszínház tagja, mégis kevesebbet hallunk önről- Nem lennének feladatai? — Azt nem lehet mondani. Játszom a Csárdáskirálynőben Cecíliát, a Zsebszínházban Hel- tai Jenő egyfelvonásos kamaradarabjában, az Interjúban. Most egy újabb feladatra készülök: Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjét felújítja a színház, s én Ilonát, az özvegyet alakítom. — Persze, az operett fel- szabadulás utáni virágkorához képest ezek a feladatok szerényebbek. Németh Marika nélkül, egyszerűen nem lehetett operettet elképzelni. Aztán a hatvanas évek közepén, második felében jött a váltás: az operett helyébe az amerikai musicalt állították. Nem gondolja, hogy gyors, egyben nem eléggé átgondolt volt ez a váltás? — Pontosan igy gondolom. De ennek már utána vagyunk. (Ekkor Marik Péter is bekapcsolódik a beszélgetésbe, s elmondja, hogy a világon kevés jó musical születik, főként olyan, amelyik magyar színpadon is megállná a helyét. Színházuknak éppen az a legnagyobb gondja, hogy a musicalek túlságosan amerikaiak, erősen kötődnek születési helyükhöz, az ottani körülményekhez. Szerinte — véleményében teljességgel osztozom — a meglevő operetteket kellene korszerűsíteni, hangszerelni, átírni, s készen volnának a nekünk megfelelő, modern zenés játékok.) — Emlékezetem szerint rengeteg operettprimadonna szerepét játszotta el. Maradt-e ki valami, amit még szeretett volna? — Például a Cigányszerelem leányszerepe, a Zórika, Fali Leó Pompadour ja. — Kikre emlékezi szeretettel? — Nehéz lesz felsorolnom őket... Rátkay Márton, Rajnai Gábor, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Fejes Teri, Bilicsi Tivadar, Pethes Sándor, Kovács Ibi, Hadics László, a Latabár testvérek, nekik még az édesapjukkal is játszottam. Jópofa örégúr volt. Egy színpadi tánc közben elkaptam és megforgattam. Azt súgja erre: „Jaj, ne rángass már annyira! Ügy rángatsz, mint a Lábass Juci”. Nagyon nagy öröm volt a számomra, hogy hozzá hasonlított. — A színpad művészeit rendezők irányítják. Köztük akadt-e emlékezetesre? — Marton Endrétől és Apá- thi Imrétől nagyon sokat tanultam. Mártonnak köszönhetem, hogy primadonna lettem. Eredetileg operaénekesnek. Mozart-szubrettnek készültem, jártam is a Zene- akadémiára. Egy közös koncertünkön a színiiskolások beszéltek rá, hogy tanuljak náluk, legyek primadonna. Ügy gondoltam, nem árt... Hamarosan beugrottam — Záray Márta helyett — a Marica grófnő egyik cigánylánysze- repébe. Később Marton Endre, aki akkor a Vígszínház rendezője volt, üzent értem, látni akar, meghallgatnak az igazgatóval. Nem vettem komolyan, mit keresek én egy prózai színházban. Talán ezért sem izgultam. Énekeltem, táncoltam, még Csiky Gergely Nagymamájából monológot is mondtam. Verset nem, mert — bár szeretem a verset — fejből csak kettőt tudok: A csárda romjait és az Anyám tyúkját Petőfitől. Martonék aztán megkérdezték, otthon ki a főnök. Az édesapám, mondtam. Szóljak neki. így kaptam meg Hervé Nebáncs- virágjában Denise szerenét. Szabó Sándorral, Rátkay Mártonnal játszottam együtt. Emlékszem Marci bácsi hadilábon állt a szövegével, s én súgtam neki. Mondta is: „Nézd, a kis taknyost, neki van a premierje, és nem izgul, még ő súg nekem”. — Apáti Imréhez milyen emlék fűzi? — Az első nagy beugrás emléke. Két héttel a premier előtt Az ipafai lakodalom című zenés vígjáték főszerepébe. Pethes Sanyi bácsi botlott belém az utcán, s a fejéhez kapott: „Minek szaladgálunk mi egyik színháztól a másikba, mikor itt van a mi színházunknál az igazi helyettes”. Aztán már könnyű volt, beajánlott Apáthi Imrének. * — A lexikonokban olvastam, hogy a Víg- és Művész Színház után 1948-ban került a Operettszínházhoz, egy év múlva itt jutott státushoz Gáspár Margit igazgatása alatt. Tagja ma is a színháznak. A múltbeli kalandozások után kérem, térjünk visz- sza a jelenbe. Miért énekel? — Mert hiszek abban, hogy az éneklés örömet szerezhet az embereknek. Ez a hivatásom. Talán ez a hit vitt erre a pályára. Boldogan fogadok el meghívást, még kocsmában is szívesen énekelek. Legalább kontaktusom van az emberekkel. Boldog vagyok, ha akár két percre is elfelejtethetem velük gondjaikat. Számomra ez kellemes közöd játék. Szívemből csinálom. De mondja meg: lehet, szabad ezt másképpen csinálni? — Nem hiszem — felelem, s a körülöttünk forgolódó fekete, göndör szőrű uszkár, Toni most megnyalja piros nyelvével az én kezemet is. Hálából egyetértése jeléül? Sulyok László NÓGRÁD — 1982. február 7., vasárnap 5
