Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

I

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL

A „Kátai” brigád tagijai Salgótarjánból 1981 nyarán feleségeikkel együtt teljes létszámban külföldre akartak kirándulni. A közös kirándulásból végiül nem lett ' semmi, mert két tagjuk, illetve egyik tag felesége nem kapta meg az útlevelet. Hosszas érdeklődésükre illetékes helyen végül a jogszabályi hely megjelölésén túl azt is megmondták, hogy azért nem kaphattak útlevelet, mert mindhárman büntetett előéletűeknek minősülnek. Bár az érintett brigádtagok egyike sem tagadta, hogy lakóhelyükön egyik búcsú alkalmával valamilyen tömegverekedésbe sodródtak bele, amiért a legenyhébb, felfüggesztett szabadságvesztés büntetésben részesültek. A feleség pedig valamelyik szomszéddal került vitáiba, amiért ugyancsak ilyen büntetést kapott. A brigád az elmaradt kirándulást, illetve annak az okát azóta is emlegeti, nem tud felette napirendre térni, már csak 'azért sem, mert az érintettek még az ítéletet is megmutatták, de ott ilyen büntetés nem szerepel. Egyesek részéről még a brigádból való kizárás is felvetődött. Milyen ítélet ez akkor, lehet-e olyan súlyos, hogy ezért a brigádból kizárhassák, kérdezik olvasóink.

A büntetett előélethez fűződő hátrány nem büntetés, ezért az ítéletben sem szerepelhet. A társadalom védelme és nem utolsósorban az elítélt nevelése szükségessé teszi viszont, hogy különböző jogszabályok az elítéléshez mások sérelme nélkül az ítélet minősítése és mértéke szerint differenciált módon bizonyos joghátrányokat, jogkövetkezményeket fűzzenek. Ilyen jogkövetkezményt tartalmaz, többek között, az államjogv az államigazgatási jog, a szövetkezeti jog, a munkajog, a kisiparról, kiskereskedelemről, a halászatról, vadászatról stb. szóló rendelkezések. A büntetett előéletűnek minősülő személy • például nem kaphat útlevelet, kisipari, kiskereskedői jogosítványt, szövetkezetbe nem választható a vezetőségbe, nem tölthet be bizalmi állást, munkahelyén pedig nem alkalmazható olyan munkakörbe, amelyhez a jogszabály tiszta hatósági erkölcsi bizonyítványt ír elő stb. A hatósági erkölcsi bizonyítványt ugyan, ameny- nyiben ezt valamely illetékes szerv megkívánja, minden személy megkaiphatja, csupán a büntetett előéletű személyeknél az ítélet számát és minősítését is feltüntetik.

Ez a megkülönböztetés csak addig áll fenn, amíg a bűn: tetett előélet valamilyen oknál fogva meg nem szűnik. Csupán a büntetőjog az a terület, amelynél a büntetett előélet az újabb bűncselekmény értékelése szempontjából nem törölhető. Minden más esetben a megszüntetés után úgy kell tekinteni, mintha a büntetett előélet fenn sem állt volna, vagyis erre senki sem hivatkozhat, ha ezt mégis megteszi, becsületsértésért, vagy rágalmazásért fél lehet jelenteni az illetőt.

A büntetett előélet alól való mentesítés bekövetkezhet törvény erejénél fogva, bírósági ítélet alapján és kegyelem útján. A törvény erejénél fogva szűnik meg; pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján, kivéve, ha a felfüggesztés büntetés végrehajtását elrendelik, javító- nevelő munka, illetve gondatlan vétség, tehát nem bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés letöltésének napján szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés büntetés esetén a büntetés kitöltésének napját követő három óv elteltével, bűntett miatt kiszabott egy évet meg nem haladó szabadsiágvesztés büntetés esetén a büntetés kitöltésének napját követő öt év elteltével, végül bűntett miatt kiszabott egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének napját követő tíz év elteltével következik be a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés. A felsorolt törvényi mentesítésben többszörösen visszaeső bűnöző nem részesülhet.

Fentiekből kitűnik, hogy a törvényi mentesítés az el.

Ítélteknek csak bizonyos kategóriájára terjed ki. A bírósági mentesítés viszont az életfogytiglan szabadságvesztésre ítélt és a halálbüntetéssel sújtott elítélteken kívül minden elítélt részére nyitva áll, feltéve, hogy. a bíróság megállapítása szerint bizonyos idő elteltével arra érdemessé vált. Így például a bíróság javító-nevelő munka, illetve a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén már az ítélet meghozatalakor mentesítheti az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok ától, ha arra a büntetés előtti magatartásával, munkájával rászolgált. Igaz viszont, hogy az így hozott , mentesítés hatályát veszti, ha az elítéltet utóbb a felfüggesztett szabadságvesztés letöltésére, vagy a javító-nevelő munka helyett szabadságvesztés letöltésére kötelezik.

A bíróság az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén három év, az egy évet meghaladó, de öt pvet el nem érő szabadságvesztés esetén öt év elteltével mentesítheti az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Mivel az öt évet meghaladő szabadságvesztés büntetésekre a törvényi mentesítés nem terjed ki, a törvény ezt a jogot Is a bíróságokra ruházta át. így a bíróságoknak van lehetősége arra, hogy az öt évet meghaladó határozott tartamú szabadságvesztés esetén tíz év, a többszörösen visszaeső elítélteket, tizenöt évet még nem haladó szabadságvesztés esetén tíz év, a tizenöt évet meghaladó szabadságvesztés esetén pedig a büntetés kitöltése napjától számított tizenöt év eltelte után mentesítheti, ha arra a büntetés kitöltésétől eltelt Idő alatti mágatartásával érdemessé vált, továbbá, ha (erre módja volt) jóvá tette a cselekményével okozott sérelmet.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kegyelmi joga Ifiinden mentesítésre kiterjed, akár közkegyelem, akár egyéni kegyelem útján kerül is rá sor.

Dr. Jónás Sándor

Értékelés * jogsegély- szolgálatunkról

Természetes, hogy minden ember rendelkezik bizonyos Jogérzékkel, például tudja, hogy más embert meggyilkolni, vagy más vagyonát meglopni, rabolni Btb. jogkövetkezmények nélkül nem lehet. A legtöbb ember azonban azt is tudja, bogy a jogérzék nem azonos a jogismerettel, azért, aki bajba kerül, vagy jogi természetű vitába bonyolódik valakivel, keresi a megoldást^ vagyis azokat a fórumokat, szerveket, akik vélt vagy valós Jogi sérelmüket orvosolják, illetőleg tanácsot, segítséget nyújtanak problémájuk megoldásához.

Bár az ilyen problémák többsége a bíróságokon nyer végleges rendezést, érdekes módon nagyon sokan vannak, akik előbb más szerveknél, például pártszerveknél, jogsegélyszolgálatoknál, mint például szerkesztőségünk jogsegély-szolgáltatása, vagy a vallatok jogsegélyszolgálata, keresik a megoldást, az útbaigazítást. A legtöbb vállalatnál már rendszeresen működő jogsegélyszolgálat munkájának értékelését az SZMT oi- zottsága végezte és végzi- Ismereteim alapján azonban el kell mondani, hogy szerkesztőségünkben csaknem tizenöt éve működő jogi tanácsadói tevékenység a vállalati jogsegélyszolgálat működése óta sem csökkent. Ma is megérkezik hozzánk a heti 5—6 levél és a rendszeres pénteki jogi fogadáson is felkeresi szerkesztőségünket 10—15 olvasó, akik személyesen mondják el jogi problémájukat és kapják meg a választ ügyük további intézéséhez. Szerkesztőségünk a jogi tanácsadó szolgálatunk iránt ma is változatlanul megnyilvánuló érdeklődést lapunk és szolgáltatásunk iránti bizalomként fogja fel és a lehetőségeken belül továbbra is a legteljesebb mértékben kívánja ki- •elégíteni olvasóink - ilyen irányú Igényelt is.

Jogi tanácsadó szolgáltatásunkról hasonló értékelés régen jelent meg lapunkban. Szükségesnek tartom tehát, hogy néhány sorban az évek során bekövetkezett tartalmi és formai változásokról is tájékoztassam olvasóinkat. Tartalmi változásként kell felfogni, hogy időnként egyik, vagy másik jogterületről több, másikról kevesebb kérdést tesznek fel. Jellemző ebben a kérdésben, hogy időként milyen átfogó újabb jogszabályok jelennek meg, amelyek olvasóink széles rétegeit közvetlenül érintik. Az első években például a szövetkezeti törvény, később a lakástörvény, majd a nyugdíjtörvény körében tartozó kérdések sokaságával kerestek fel olvasóink. Változatlanul sok kérdés fordul elő a munkajog területéről, a nyugdíjjogszabályok módosításáról és a polgári jog különböző fejezeteiben tartozó szabályokról, mint például a szomszédjog, a különböző kötelmi, vagyis a szerződési jog, illetve a válókereset, vagyis a családjog és az öröklési jog területéről.

Olvasóink egy része csupán arra kiváncsi, hogy jogi problémájára hol, kitől kap orvoslást, illetve, hogy egyáltalán érdemes-e bárhová Is fordulni, hogy jogi vi- tája eredményesen záruljon. A* illetékes fórum meghatározása mellett esetenként, elsősorban a várható bírósági eljárások esetében adott tanácsot még akkor is elfogadják, ha az a pertől való cl- állástól igyekszik a kérdezőt meggyőzni. Van, aki a tanácsol megfogadja például a válókercsc- tek indításánál, de vannak ma. kacs emberrk is, akik viszont az első pervesztés után látják be, hogy sérelmük csupán vélt sérelem volt és elállnak a további pereskedéstől. Dr. J. s.

Bencések alapították

Helyreállítják ' a Vörös Kolostort

A románkori építészet jegyeit őrző romjaiban is impozáns építmény maradványait fejti Bököd község határában » legendás hírű Gelencsér-vártól két kilóméternyire a Vértes rengetege. A vidék népe által csak Vörös Kolostornak nevezett vértesszentkeresztesi bencés apátság helyreállításán évek óta dogoznak az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei, de a XII—XIII. században épült falak még előreláthatóan hosszú időre munkát adnak számukra. Végeztek már az egykori lakrészek többségének helyreállításával, s jelenleg a kerengő és a templom romjainak fel- Aiftásán dolgoznak. Kezük oytroán ritka szép épületegyüttes bontakozik ki: A finoman illeszkedő kváderkö- vekből emelt, kettős díszkereszt alakú templom falain faragott oszlopfők. szimbolikus ember és állatfigurákat, növényeket ábrázoló kőbe vésett rajzok, díszes zárókövek hívják fel magukra az arra tévedők figyelmét.

A Vértes várainak, monostorainak legszebbikeként szá- montartott apátságot már 1146- ban említik a korabeli okiratok. Alapítói, építői, a bencések rendkívül művelt, sokoldalú barátok voltak. A krónikák szerint, ahol letelepedtek, hamarosan „paradicsomot” varázsoltak maguk köré. Lecsapolták a mosarakat, irtották az erdőket, virágzó gazdálkodást folytattak, gyógyítottak, oktattak, kódexeket másoltak. A rend virágkorában Európa-szerte több ezer monostoruk volt. A vértesszentkeresztesi a legszebbek

Behatárolt csillagos ég

December közepén jelent meg a NÖGRÁD hasábjain

Mátyus Imre cikke a Határ a csillagos ég? címmel. A szerző — véleményem szerint is — időszerű és közérdeklődésre számot tartó témát taglal : az amatőr beat- és tánczenekarok rendezvényeken való szereplésének minőségét és fellépti díjainak összegét kifogásolja. Mindezt konkrétan, nevekkel, adatokkal alátámasztva — meggyőzően.

Írása bizonyos megállapításaival egyetértek. Magam is elítélem a zenei alantasságot, a mindenáron való nyerészkedést, az etikátlan zenész! magatartást és viselkedést. A cikknek egyenlősítő, mindent és mindenkit egy kalap alá vevő tendenciájával viszont egyáltalán nem értek egyet. Mátyus Imre írásából mintha kifelejtené azt, hogy az amatőrök között akadnak jócskán igazán képzett, tehetséges, sokaknak tetsző muzsikát jó színvonalon játszó zenészek, akik nem keveset áldoznak szenvedélyükért. Évekig tanultak, folyamatosan próbálnak, képzik magukat. Egy-egy rendezvényre több tízezer forintot érő zeneszerszámaikkal, erősítőikkel vonulnak fél, gondoskodva a szállítás biztonságáról, megjelenésük esztétikusságáról. A fellépés számukra hobbi, aztán pór?’ -eset. De gondoljanak bele: milyen ára van ennek a már említetteken túlmenően? Például véve a családtól való távollétet, az éjszakázást, a pluszfáradtságot. Mert rie felejtsük: tisztességes foglalkozással rendelkező, amatőr muzsikusokról van szó. S talán az sem mellékes, ha megemlítem: zenészeink a szórakoztatással közművelődési feladatot teljesítenek, önkéntes munkájukkal a közönség igényeit, szükségletét szolgálják ki. Lényegében ezért ítélem el azokat a zenésztársaimat, akik szerény tudásukkal igyekeznek minél több pénzt bezsebelni, s olyan, az egész zenésztár- sadalmat kompromittáló megjegyzéseket hullajtanak el, mint a Mátyus Imre által is idézett: annyiért játsszunk, kit, hogy tudunk megvágni.

Szakszerű a szerző hivatkozása az amatőrök és a hivatásos zenészek fellépését szabályozó rendeletekre. Az idézett előírások léteznek, de legjobb tudtommal, az országban sehol sem szereznek érvényt neki. Egyszerűen képtelenség, eljárt felettük az idő. Azóta emelkedtek a hangszerárak, a szállítási költségek és — azt hiszem, nem szükséges sorolnom — egyéb kiadások. Ma a hivatásos együttesek sem annyiért lépnek fel, mint, amennyi az előírás. Nyilván, az amatőrök sem, akik szabad idejükből áldoznak a szórakoztatásra, s rendszerint nem két-két és fél órát töltenek a pódiumon, hanem sokkal hosszabb időt, mert olyan a rendezvény természete;

Nem véletlenül hangsúlyéi zom az amatőrséget és a közönség szükségletét, valamint a rendeleteket. Az öntevékeny zenekarok fellépti díja ugyanis a jelen körülmények között gyakorlatilag a szabadáras kategóriába került. Biztos találóbb példát is hozhatnék, de én a paprikát, paradicsomot említem. A zeneszolgáltatás árát is a mindenkori kereslet-kínálat törvé- nye szabja meg. A szabadár pedig a két fél kapcsolatát jelenti, tétele az eladó (a zenész és a vevő a megrendelő) megegyezésétől függ. Ez kettőjük akarata, dolga írásos nyoma van. Utána lehet nézni.

Tőlük sem idegen a jóhiszeműség. Annyira nem, hogy magam a következő hibába estem. Felhívott Mátyus lm-; re Somoskőújfalui kulturház-; igazgató, akivel személyes ismeretségem nincsen, és meg-’ kérdezte: egy adott napon

mennyiért játszana zenekarunk? Megmondtam. Aztán derült ki, hogy neki nem zenére, hanem adatokra volt szüksége, melyeket megjelentetett a Határ a csillagos ég? című cikkében. Anélkül, hogy ezt a szándékút közölte volna velem, vagy —, mint többi kollégámtól m 'gtudtam —másokkal. S ebbm a viselkedésben látom a rö ellentmondást,’ ami miatt véoül is a válaszírás mtellett döntöttem.

Balogh Béla

zenekarvezető

Jobbágyiban

ló alapokat ad az óvoda

A jobbágyi óvoda nemcsak arról híres, hogy szép, korszerű és jól felszerelt, ahol a gyerekek neveléséhez minden feltétel rendelkezésre áll, hanem arról is, hogy ebben az óvodában a múlt év őszén minden jelentkezőt felvettek. Az óvoda életéről, munkájáról Szabó Xmrénével, az óvoda vezetőjével beszélgettem, Megtudtam, hogy a szülőkkel jó kapcsolatot/tartanak, természetesen, a szülői munka- közösség munkája Is hozzájárul ehhez. Munkatervükben orvosi előadás is szerepel, amelyre körzeti orvosukat, dr. Krmela Józsefet kérték meg. Mivel nagy súlyt helyeznek a gyermekek óvodai nevelésére, többek között kismamák találkozóját szeretnék megrendezni, ahol a gyermeknevelés jelentőségéről, valamint az óvodai munka fontosságáról lesz szó.

Nagy gondot fordítanak a gyermekek óvodába való járatására, ha csak egy napot is hiányoznak, s a szülő nem

jelenti a hiányzás okát, már másnap az óvónő felkeresi a

közé tartozott. Valószínűleg vörös márvánnyal díszítették, innen a „Vörös Kolostor” elnevezés. Falai egészen a XVIII. századig ellenálltak az időnek, akkor azonban valóságos kőbányaként kezdték használni. Szép, faragott köveivel a csákvári és a tatai kastélyparkok akkoriban divatba jött műromjait kezdték díszíteni, az egyszerűbb köveket pedig a környék népe használta fel házépítkezéseknél. Most nagy összeget költenek, s igen sok munkát fordítanak a helyreállításra, s a néhány év múlva arra járók már valószínűleg teljes szépségében láthatják középkori építészetünk értékes alkotását.

* ' D. E.

családot, s elbeszélgetnek az óvodai nevelés fontosságáról.

A nyár folyamán autóbuszkirándulásokat is szervezett az óvoda a gyermekek részére. Jártak Budapesten az állatkertben, a repülőtéren, megtekintették a közlekedési múzeumot, de voltak Hollókőn és Szécsénybhn is, amelyhez az autóbuszt a jobbágyi gyermekeknek a szurdokpüspöki termelőszövetkezet adta.

Igen jó a kapcsolata az óvodának a művelődési ház vezetőjével, szakköreivel is. A gyerekek az itt rendezett bábszínházi előadások rendszeres résztvevői. S mivel Zenetagozatos az óvoda, évek óta ide látogatnak a megyéből más óvodák i vezetői, óvónői, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a zenei nevelés terén is. A fentiek ismeretében azt hiszem, bátran jelenthetem ki, hogy a jobbágyi óvoda vezetése jó alapokat ad a gyermekeknek az Iskolai munka megkezdéséhez.

— takácsné —

Panaszok és intézkedések

Részben már

Január első napjaiban a pásztói járásban levő Hényel- pusztáról kaptunk panaszos levelet, amelynek tartalma

szerint az élelmiszer-ellátással, a nyitvatartás módjával kapcsolatban merültek fel olvasóink részéről kifogások. Híz a levél ugyan névtelenül íródott, de mivel közérdekű panaszt tartalmazott, az élelmiszerboltot irányító felettes szövetkezethez, így a Pásztó ■ és Vidéke ÁFÉSZ-hez továbbítottuk. Hogy a panasznak alapja volt, szolgáljon itt példaként a hivatkozott ÁFÉSZ válasza:

— Átiratuk nyomán soron kívüli vizsgálatot rendeltem el, melynek során megállapítást nyert, hogy a panaszlevélben foglaltak az 1982. január 6-án végrehajtott vezetőcserével részben megoldódtak.

A helyszíni ellenőrzés az egységben való szeszesital-fogyasztást. illetve erre utaló

körülményt — bontott üveget.

megoldották

kimérő poharat stb, — nem tapasztalt. Alapvető élelmiszerekből és napi fogyócikkekből — kenyér kivételével — az ellátás megfelelő volt az ellenőrzés időpontjában. Tejet és tejtermékeket lehetett kapni, a választék a helyi igényeket kielégíti.

Sajnos, további gond a nyitvatartási idő betartása, amit záros határidőn belül - meg kívánunk ’oldani a megszakítás nélküli nyitvatartás bevezetésével.

Az ellenőr utasítást adott az egységvezető részére: naponta rendeljen tejet, tejterméket és kenyeret, az eddigi kétnaponkénti rendelések helyett, hogy ezek a nyitvatartás teljes idejében kaphatók legyenek. .

összeállította: Tóth Jolán

NÖGRÁD — .1982. február 11., csütörtök 5