Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

WAG P&oiFTAP-f&i Fnyr^ütfFTFri NOGRAD XXXVIII. ÉVF., 35. SZÁM ÁRA: 1,40.FORINT 1982. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Havannában Gáspár Sándor nyitóbeszédével Msgnyilt a szakszervezeti világkongresszus Szerdán délelőtt a havannai kongresszusi palotában meg­kezdte munkáját a X. szak- szervezeti világkongresszus. A szakszervezeti fórumon a vi­lág 153 országából csaknem 400 szakszervezeti tömörülés vesz részt, s a jelenlevő mint­egy ezer küldött 206 millió dolgozót képvisel a világ leg­különbözőbb tájairól. A latin-amerikai földrészen megrendezett első ilyen jel­legű tanácskozás a kubai himnusz, majd a nemzetközi munkásmozgalom himnuszá­nak hangjaival vette kezdetét. A küldöttek szerdán meg­választották a X. szakszerve­zeti világkongresszus elnök­ségét, és Gáspár Sándornak, a szakszervezeti világszövet­ség elnökének személyében a megnyitó ülés elnökét. A X. szakszervezeti világ- kongresszust megnyitó beszé­dében Gáspár Sándor többek között ezeket mondotta: „A kongresszus munkája iránt mutatkozó igen széles­körű érdeklődés és a jelenle­vő küldöttségek nagy száma egyaránt azt bizonyítja, hogy a világ dolgozóiban mé­lyen él az összefogás igé­nye, az a vágy, hogy kö­zös gondjainkra, kö­zös megoldást találjunk. Ez így természetes”. Gáspár Sándor — miután köszönetét zását és az azok feloldására való törekvést —, hiszen ko­runkat mindinkább a terme­lőerők nemzetközivé válása jellemzi. Mint kongresszusunk ösz- szetétele is mutatja, a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lom- rendkívül sokrétű. De minden különbözőség ellené­re találhatunk azonos problé­mákat és feladatokat, közös vonásokat a szakszervezeti munkában”. Gáspár Sándor a továbbiakban a szakszerveze­ti mozgalom egységének kér­désére tért ki: * „A szakszervezeti mozga­lom akcióegységének alapjaa munkásszolidaritás”. Egymás céljainak és törek­véseinek kölcsönös támo­gatása, valamint a konk­rét bírálat jogának fenn­tartása nincs ellentmon­dásban, sőt, feltételezi egymást. Az elmúlt négy esztendő ta- pasztálatai bizonyítják, hogy van mód rálépni a közeledés, sőt az együttműködéá útjára. Különösen a kétoldalú kap­csolatok fejlődésében szület­tek biztató eredmények; míg a nemzetközi központok kö­zött, sajnos, kevesebb az em­lítésre méltó siker. Elsősorban a tőkés és a fejlődő országokban, de át­günk megalakulásától kezdve hű maradt a béke ■ jelszavá­hoz és ma is kész együttmű­ködni mindazokkal, akik ten­ni akarnak ezért az emberi­ség számára létfontosságú ügyért. A világ dolgozóit foglalkoz­tató alapvető problémák kö­zött kell említenünk a gazda­sági fejlődés és az új gazda­sági világrend kérdését is. A szakszervezeteknek a fejlesz­tés és a világgazdasági kap­csolatok új rendjének kiala­kulására kell törekedniük, amely ténylegesen elősegíti a fejlett és a fejlődésben el­maradt országok közötti tá­volság csökkentését. „Ezek a kérdések ma a szakszervezetek gondjainak középpontjában állnak” — mondotta. Gáspár Sándor beszédét így fejezte be: „Kívánjuk, hogy a plená­ris üléseken és a munka- bizottságokban szakszer­vezeti mozgalmunkhoz méltó nyílt, demokratikus alkotószellemben bonta­kozzék ki a vita. Közös ügyet szolgálunk és nincs egymás előtt titkunk. Kongresszusunk nyitottsága, vitáink őszintesége a biztosí­ték arra, hogy szakszervezeti világszövetségünk szántára ez a havannai X. világkong­resszus is új erők forrásává váljék”. Gáspár Sándor megnyitó beszéde után Roberto Veiga, a Kubai Dolgozók Központ­jának főtitkára szólalt fel, köszöntötte az egybegyűlte­ket, kiemelte annak jelentő­ségét, hogy a X. szakszerve­zeti világkongresszus Latin- Amerika első szocialista or­szágában ült össze. Ezután Fidel Castro kubai állam- és kormányfő lépett a szónoki emelvényre. Szerteágazó tevékenységet végez a Váci Kötöttárugyár kazéri gyáregységében Kovács Gyuláné technikus, aki egyebek között a szalagszerű munka részfolyamatainak össze­hangolását, szervezését látja el. Képünkön Oláh Lászlónéval beszéli meg a napi fel­adatokat. — kj — ülésezett a Salgótarjáni városi Tanács Előtérben a takarékos, hatékony gazdálkodás A Salgótarjáni városi Ta­nács tegnap ülést tartott, amelyen részt vett D'evcsics Miklós, a Nógrád megyei Ta­nács elnöke, Szálát László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, dr. Fanesik János országgyűlési képviselő. A testület elsőként a tanácsi gazdaság időszerű kérdéseiről szóló jelentést hallgatta meg, Morvái Ernő általános tanácselnök-helyet­tes előterjesztésében. Bevezetőjében, elmondotta, hogy a tanács végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban el­készítette cselekvési program­ját a hatodik ötéves fejleszté­si terv és fenntartási költség- vetés végrehajtására. Ennek többek között célja, hogy rangsorolja a teendőket, s az egyes részfeladatok közötti összhangot megteremtse. Mi­vel a tervidőszakban szeré­nyebbek a lehetőségek, ezért méginkább előtérbe kerül a takarékos és hatékony gazdál­kodás, a belső tartalékok fel­tárása, a társadalmi erőforrá­sok mozgósítása a tervcélok érdekében. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a cselekvési program fontos eszköze az egységes városszemlélet alakításának, a kulturált környezet megte­remtésének, megjelöli a vá­rosért való cselekvés főbb te­rületeit. A fejlesztés elsősor­ban az alapellátás javítására irányul. Így a lakásépítésre, a gyermekintézmények bővítésé­re, az időskorúakról való gon­doskodásra, az egészségügyi ellátás javítására. A tanács elnökhelyettese kiemelte a város és a kör­nyező települések együttes, arányos és összehangolt fej­lesztését. Szólt arról is, hogy az életfeltételek biztosításá­ban főszerepet tölt be a la­kásellátás. A városi program elsősorban a telepszerű, több­A képen: a kubai Carmen Gonzalez (jobbról) az egye­sült államokbeli kikötő-, acél- és szállítómunkások képviselőivel a kongresszus szünetében. mondott a vendéglátónak, a szocializmust építő Kubának a kongresszus feltételeinek megteremtéséért — hangoztat­ta: a tanácskozás helyszíne jól mutatja a szakszervezeti világmozgalomban végbeme­nő változásokat. Először ad otthont a szakszervezeti vi­lágkongresszusnak Latin- Amerika. Ez a tény elismeré­se annak, hogy Latin-Ameri- ka szakszervezetei egyre ér­zékelhetőbben vannak jelen a nemzetközi osztályhare küz­dőterén. Az SZVSZ elnöke ezután így folytatta: „A szakszervezeti világ­mozgalom kötelességének tart­ja a fejlődő világ sajátos problémáinak tanulmányo­tételesen a szocialista orszá­gokban is szembetaláljuk ma­gunkat azokkal az új problé­mákkal, melyek a multina­cionális konszernek kialaku­lásának és növekvő szerepé­nek következményei. Ez meg­változtatja a szakszervezeti harc -egész stratégiáját. Manapság egyre nyilvánva­lóbban mutatkozik meg az úgynevezett globális világ- problémáknak az emberiség sorsára, életére gyakorolt ha­tása. Az ilyen világproblémák között első helyen áll a világ­béke, megőrzéséért, a nemzet­közi feszültség enyhüléséért, a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséért vívott küzdelem. Szakszervezeti- világszövetsé­SZMT-iilós Mi jellemzi a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segitS munkáját? Púja Frigyes Lengyelországba utazik Púja Frigyes. a Magyar miniszterének meghívására Népköztársaság külügyminisz- február 11-én hivatalos, baráti t<r"e Józef Czyreknek, a Len- látogatásra Lengyelországba gjfel Népköztársaság ktilügy- utazik. (MTI) A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megye szervezett dolgozóinak legmagasabb tes­tületé, tegnapi ülésén megvi­tatta a szakszervezetek 1981. évi termelést, gazdálkodást segítő tevékenységét és meg­határozta az 1982. évi főbb tennivalókat. Az előzőleg írás­ban kiküldött anyaghoz Sarló Béla, az SZMT titkára' fűzött szóbeli kiegészítést. A testület megállapította, hogy az 1981. évi tervek vég­rehajtásában az elért eredmé­nyekben jelentős szerepet vál­laltak a szakszervezetek is. Valamennyi szinten erősö­dött a mozgalom szervező, se­gítő szerepe, fokozódott kez­deményező készsége, a társa­dalmi, gazdasági célkitűzé­sek megvalósításában. Az előbbieknek megfelelően a korábbi éveknél aktívabb szerepet vállaltak a középtá­vú és éves tervek kidolgozá­sában, azok megvitatásában és elfogadásában. A tervjavas­latok többsége megfelelt a kö­vetelményeknek. Esetenként pedig több variációs. mini­mális és maximális programot tartalmazó javaslatok készül­tek. A kitűzött célok sikeres el­érését eredményesen segítet­te- a szocialista munkaver­seny- és brigádmozgalom, amely 3200 brigádban 36 ezer dolgozót tömörít magába. A brigádvállalások zöme al­kalmazkodott a megváltozott gazdasági követelményekhez. A gazdasági feltételek meg­oldásában közreműködött a 3400 főt magába foglaló újí­tógárda. Az újítások többsé­ge a termékek korszerűsíté­sét, a minőség javítása), az anyag- és energiamegtakarí­tást segítették elő. A múlt évben a szabályozó, rendszer ösztönző hatására gyakoribbá váltak a vállala­ton belüli , munkaerő-átcso­portosítások. Ezt a szakszer­vezetek segítették, ugyanak-' kor gondot fordítottak a tör­vényesség betartására, figye­lemmel kísérték az érintett dolgozók megváltozott kö­rülményeit. Az üzemi demokrácia sok­oldalú részvételi . lehetőséget biztosított a munkahelyi kol­lektíváknak, azok képviselői­nek, a vállalati gazdálkodás betekintésébe. - döntések eto- késjiritésétől azok végrehajtá­sáig. A fórumok rendszere összhangba került a gazdál­kodás belső mechanizmusával, a szakszervezetek szervező, nevelő munkája pedig hozzá- járulc ahhoz, hogy növeked­jen a dolgozók azonosulási készsége az üzemi problémák­kal. A múlt esztendő egyik leg­fontosabb társadalmi, politi­kai eseménye az ötnapos mun­kahét bevezetésének megkez­dése volt. Az áttért vállala­toknál nem csökkent a ter­melés, mert megfelelő tarta­lékokkal rendelkeztek a kieső munkaidő pótlására. A dol­gozók vállalták az átállással járó új követelményeket. A múlt évben gondot jelen­tett, hogy egyes helyeken a valóságosnál pesszimistábban ítélték meg a bérfejlesztési le­hetőségeket, a piaci változá­soknak megfelelően nem vé­leményeztették újra a módo­sított , terveket. A gazdasági vezetők egy része ma sem szá­mol a szocialista munkaver- seny-mozgalommal, mint gaz­dálkodási tényezővel. Nem vált általánossá á vállalások kiegíp-zításe. Nem lehetünk. (Folytatás a 2. öldalon.) szintes otthonok létesítésével számol, emellett azonban szük­séges a magánerő fokozottabb bevonása. A magánerőből tör­ténő építések feltételeiről a tanács kötelessége gondoskod­ni, emellett számítanak az üzemek fokozott közreműkö­désére. A tanácsnak a lakás- ellátás javítására hozott in­tézkedései kiterjednek a laká­sok jobb elosztására, a lakás­cserék lebonyolítására is­Morvái Ernő elmondta, hogy a lakásokkal párhuzamosan készülnek a közművek, az el­múlt esztendőkben sokat for­dítottak a közlekedés, távköz­lés feltételeinek javítására. Megfelelőnek ítélte a keres­kedelmi ellátást szolgáló fej­lesztéseket. Mint mondotta: — A várospolitikának és a városfejlesztésnek fontos sze­repe van a fejlesztési sorrend meghatározásában, abban, hogy eleget tegyen a város azoknak a társadalmi igé­nyeknek, ^melyeket, mint leg­fontosabb célokat maga elé tűzött. Ezt követően a városi ta­nács személyi kérdésben dön­tött. Fekete Nándori, a váro­si tanács elnökét február 10-i hatállyal felmentette .tanács- elnöki tisztségéből, továbbá tudomásul vette a tanácstag­ságáról történő lemondását. A tanácsülésen elhangzott, hogy Salgótarján, az elmúlt tíz esztendőben dinamikusan fejlődött, s ebben jelentős szerepe volt a városi tanács vezetésének. A tavalyi felada­tokat is sikeresen teljesítet­ték a megyeszékhelyen. Akad­tak azonban a tanácsi mun­kának fogyatékosságai, mint például egyes esetekben a jog­szabályok be nem tartása, az alkalmanként megnyilvánuló protekcionizmus, a korábbi évek helytelen telekgazdálko­dása, garázshelyek osztása. Ennek megszüntetése érdeké­ben a városi tanács az elmúlt esztendőben intézkedéseket is hozott. A város közvéleményét az utóbbi hónapokban néhány magánlakás-építésével kapcso­latos jelenség foglalkoztatta. Ezeket a megyei tanács — szakértők bevonásával — ki­vizsgálta, s ezt követően megtette a szükséges intézke­déseket. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a váro­si tanács elnöke, családi házá­nak építése során jogtalan előnyhöz jutott, ezzel vissza­élt a választók bizalmából kapott tisztségével. Ezért tanács egyhangúlag elfogadta a felmentő határozatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom