Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

Folytatja munkáját a találkozó A konferenciát nem lehet beavatkozásra felhasználni Lehel Miklós, az MTI tu­dósítója jelenti: Kedden délelőtt a spanyol fővárosban folytatta munká­ját az európai biztonság és fegyüttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó. A csaknem kéthavi szünetet követő első ülésen, a francia abc szerinti sorrendnek meg­felelően, az elnöklés joga a lengyel küldöttséget illette meg. A keddi ülést így negyed tizenkettő órakor Józef Wie- jacz lengyel külügyminiszter- helyettes nyitotta meg.. Józef Wiejacz rövid megnyi­tó beszédében emlékeztetett arra, a madridi találkozó fel­adata az, hogy biztosítsa az európai biztonság és együtt­működés Helsinkiben elkez­dett folyamatának továbbvite­lét és bővítését. A lengyel miniszterhelyettes továbbá rá­mutatott, bár jelenleg a nem­zetközi helyzet nehezebb, mint korábban volt, változatlanul van lehetőség ar-a, hogy foly­tassák a párbeszédet és ér­demi, kiegyensúlyozott záró- dokumentum elfogadásával fe­jezzék be a találkozót. Az elnök ezután a több mint húsz felszólalásra jelentkezők közül - elsőként Esztergályos Ferenc nagykövetnek, a ma­gyar küldöttség vezetőjének adta át a szót. — A madridi tanácskozás megnyitásának napján a Pravda ismételten leszögezi: a szocialista országok határo­zottan elutasítják, hogy a biz­tonsági konferencia fórumát beavatkozásra próbálják fel­használni a szuverén, szoci­alista Lengyelország belügyei- be. „Bármilyen propaganda mögé is igyekeznek bújni a provokációk szervezői, a né­pek jól látják: ki és miként akarja ésszerűtlenül aláaknáz­ni a madridi találkozót, meg­akadályozni annak a béke ér­dekében végzett munkáját” — írja az SZKP KB lapja. A NATO egyes tagállamai­nak külügyminiszterei koránt­Ismét vegyi fegyverek... Bokor Pál, az MTI tudósi­tója jelenti: Ronald Reagan amerikai el­nök hétfőn hivatalosan tájé­koztatta a kongresszust arról, hogy az Egyesült Államokban felújítják a vegyi hadviselésd eszközök gyártását Az elnök által ugyancsak hétfőn aláírt költségvetési törvényjavaslat már tartalmazza a vegyi fegy­verek gyártásához szükséges előirányzatokat, s összesen 750 millió dollárt szán ezekre a célokra. Weinberger hadügyminisz­ter előterjesztése alapján az ellinők olyan vegyi fegyverek — ideggázbombák és -löve­dékek — gyártásét rendeli el, ■endyekben két külön tar­tályban önmagukban véve nem ártalmas gázokat tárol­nak. A lövedék, vagy bomba becsapódásakor azonban a tar­tályok tartalma összekevere­dik egymással és azonnali ha­lált okozó ideggáz keletkezik. Az Egyesült Államók hadse­rege jelenleg is mintegy hét­százezer, mérgező gázzal töl­tött lövedéket és bombát tá­rol, de ezek állítólag elárvul­taié Az elnöki döntéssel szem­ben amerikai saijtóvélemé- nyek szerint erős ellenállás várható a közvélemény és a törvényhozás részéről, főként pedig Nyugat-Eurépában, a vegyi tömegpusztító fegyve­rek bevetésének feltételezett színhelyén. Sztrájk Bolíviában Az illegalitásba kényszerí- tett szakszervezeti szövetség, a bolíviai munkásköziponit fel­hívására a kormány gazdasá­gi intézkedései elleni tiltako­zásul hétfőn sztrájkot kezd­ték az ónbányászok és a gyá­ri munkások. A kormány tör­vényellenesnek nyilvánította a munkabeszüntetést, és a sztrájk idejére járó bérek visszatartásával fenyegető­zött. Ennek ellenére a jelen­tések szerint az ország leg­nagyobb bányájában meghir­detett 48 órás sztrájk kiter­jedt az egész ónkitermelő iparra. (MTI) sem azért érkeztek a spanyol fővárosba, hogy megkönnyít­sék az értekezelet sikeres be­fejezését — állapítja meg a szovjet lap. A Pravda rámu­tat, hogy a NATO s az EKG zajos tanácskozásain hozott döntések értelmében a madridi találkozót lengyel- és szovjet­ellenes propagandára kíván­ják kiaknázni. Ez azonban el­lentétben áll a Helsinkiben aláírt záróokmány betűjével és szellemével, a madridi tanács­kozás feladataival, mert azt kilátástalan konfrontáció szín­helyévé tenné, s ez csak a fe­szültséget növelné a világban. „A katonai fölény délibábját kergető Washingtonnak nem a gyümölcsöző európai párbe­szédre, hanem viszályokra van szüksége” — írja a Pravda kommentátora. A madridi értekezlet feliújí­tásának napján délutánig ki­lenc ország képviselője kaipott szót és tizenhat felszólaló sze­repel még az előzetes napiren­den. A NATO-országok pél­dátlan lengyel- és szovjebelile- . nes propagandakampánya miatt az elnöklő Wiejacz len­gyel külügyminiszter-helyet­tes kora délután javasolta, hogy a plenáris ülést napol­ják el péntekre, a következő plenáris ülés napjára. Cseh­szlovákia és Bulgária támo­gatta a javaslatot, a NATO tömbje és a semleges orszá­gok nevében szóló Ausztria viszont elutasította. A 35 or­szág képviselői ezután zárt aj­tók mögött folytatták a vitái a lengyel ügyrendi javaslatról. (MTI)­Emelik az árakat Romániában A múlt évi tervteltjesítésrőá szóló előterjesztést, továbbá az élelmiszeripari termékek kiskerestoadeimá árának Lésére vonatkozó jelentést megvitatta és fftOngartta Boka- restben az RKP KB Poötifcai Végrehajtó Bizottsága. A közlemény bejelenti: a PVB elhatározta, hogy mó­dosítja a mezőgazdasági élel­miszeripari termékek forgal­mazási árát, mégpedig oly módon, hogy az ne befolyá­solja a dolgozók jövedelmét Ennek érdekében a dolgozók térítésben részeiéinek, s eme­lik a családi pótlékot és a nyugdijakat (MTI) Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Párizsból Kedden hazaérkezett Pá­rizsból a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Korom Mihálynak, az MSZMP Folitikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével részt vett a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusán. A kül­döttség tagja volt Berecz Já­nos, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. (MTI) A PFSZ nyilatkozata A Palesztinái Felszabadftá- si Szervezet az arab országok hadügyminiszter! tanácskozá­sának mielőbbi összehívását sürgeti a Dél-Libanont fe­nyegető izraeli agresszió ve­szélyére való tekintettel — je­lentette kedden a katari hír- ügynökség. A hírügynökség idézte a PFSZ egyik képviselőjének Szíriában tett nyilatkozatát. „A kialakult helyzet sürgőssé teszi, hogy az arab óliamok hadügyminiszterei és haderő­ik főparancsnokai összeülje­nek és mozgósítsák a rendel­kezésükre álló erőket az iz­raeli terv ellen” — mondta a PFSZ képviselője (MTI) Garai Róbert látogatása a Közel-Keleten Január 25-e és február 8-a között Garad Róbert külügy­miniszter-helyettes hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvait- ban, a Szíriad Arab Köztár­saságban éá Jordániában. A meglátogatott országok kül­ügyminisztériumainak illeté­kes vezetőivel, valamint gaz­dasági és pénzügyi vezetőkkel folytatott megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről és a nemzetközi kérdésekről, kü­lönös figyelemmel a közel- keleti térség problémáira. A küliü gyminiszter-helyet- ____test az Egyesült Arab Emírsé­gre. -geWben szultán Bin Muham­mad al-Kaszimi sejk, a legfel­sőbb gBamtanács tagja. Sivár­ja emírség uralkodója, Rashid Bír Abdullah al-Nuaimi kül­ügyminiszter: Kuvaitban Sza­bok at-Ahmed al-Dzsabtr al- Szabah miniszterelnök-he­lyettes, külügy- és tájékoz­tatásügyi miniszter, valamint Abdullatif al-Hamad pénz- és tervezésügyd miniszter; Szí­riában dr. Szalim Jasszin gaz­dasági és külkereskedelmi miniszter; Jordániában Hasz- szan Ibrahim, a megszállt te­rületek minisztere fogadta. (M TI) Görögország 100 Papandreu-nap után (; Amióta az elmúlt év őszén | Görögország polgárai szocla- | lista többségű parlamentet vá­lasztottak, Hellasz minden fto- I. rábbinál gyakrabban szerepel I a világpolitika rivaldafénye- ! ben. A változás Ígéretével ha- I talomra került PASOK-párl azonban még adós a tömegek által igényelt belpolitikai és gazdasági reformokkal. Amikor ismét bizonyossá lett, hogy a korábbi közvéle­mény-kutatások eredményei valósak voltak, s a Fánhellén Szocialista Mozgalom, a PA- SOK a görög parlamenti vá­lasztás abszolút győztese, a párt alapító vezére, Andreasz Papandreu kijelentette: be­tartja a választási kampány során tett ígéreteit, a „görög néppel kötött szövetségét”. Az első hónapok természetesen kevés alapot adnak az új kor­mány“ mérlegének elkészítésé­re. mindenesetre tény, hogy a radikális változások helyett inkább csak tapogatódzó re­formkísérleteknek vagyunk tanúi. NATO ÉS EGK A PASOK külpolitikai prog­ramjának gerince a NATO- val és a Közös Piaccal való szakítás volt. A tavaly de­cemberi brüsszeli atlanti ta­nácskozáson Papandreu — aki a hadügyi tárca birtokosa is — azt követelte a NATO partnereitől, hogy garantálják Görögország keleti határait is, azaz adjanak biztosítékot ar­ra, hogy megvédik az orszá­got török támadás esetén. Ezt a garanciát Athén nem kap­ta meg — s Papandreu haza­térve kijelentette: Megkezdő­dött a szakítás a NATO-val. A kormányfő a többi között a görögországi amerikai tá­maszpontok felszámolását, de legalábbis a bázisok státusá­nak újratárgyalását sürgette. Ez azonban szintén várat még magára, csakúgy, mint annak végleges bejelentése, miszerint az USA ellenőrzése alatt le* vő atomfegyvereket kivonták hellén földről­A SZIGETTENGER Ugye A görög külpolitika számá­ra a legfontosabb viszonylat a Törökországgal fenntartott viszony. Ez évtizedek óta a helyi háború kirobbanásának veszélyét rejti magában. An­karában az utóbbi hetekben arra figyelmeztetnek, hogy a görög kormány a tengeri ha­tárok 12 mérföldre való ki- terjesztésére készül. Ez azért húsba vágó, mert az Égei-ten- ger szigetei — némelyik a tö­rök part közvetlen közelében fekszik — Görögországhoz tartoznak. Törökország arra hivatkozik, hogy a felségvi­zek kiterjesztése lehetetlenné tenné a szabad hajózást a szi­gettengeren, s kikötőit elzár­ná. Szintén vitatott kérdés a két állam között az Égei-ten- ger vize alatt rejlő ásvány­kincsek (kőolaj ?) kiaknázásá­nak kérdése. Különös jelentő­sége van tehát annak a Fa- paridreu-bejelentésnek, mely szerint a térségre vonatkozó korábbi megállapodást, az ún. Rogers-tervet, semmisnek te­kinti. Papandreu miniszterelnök azzal is ellentétbe került a NATO-val, hogy mind ez ideig nem volt hajlandó csatlakozni az atlanti tömb és az EGK szovjet- és len­gyelellenes szankcióihoz: Azo­kat haszontalannak és káros­nak minősítette. Igaz, rend­kívül nagy a külső és belső nyomás a PASOK-kormányra, hogy változtassa meg állás­pontját. Államosítás — VÁLÁS A belpolitikai reformok út­ja még göröngyösebb Papand­reu számára. Választási kam­pánya során monopóliumelle­nes lépéseket, államosításokat ígért. A januárban nyilvános­ságra hozott gazdasági program azonban a magántőke „társa­dalmasításáról” beszél. Ez va­lamiféle ellenőrzési rendszert, illetve a munkavállalók kor­látozott beleszólását jelenti. Belgazdasági kérdés a Kö­zös Piacban vállalt görög sze­rep is. A PASOK korábban a kilépés mellett foglalt állást, mivel az EGK-tagsóg hátrá­nyos a görög ipar számára, s nem hoz megfelelő hasznot a mezőgazdaságnak sem. Most az EGK-n belüli különleges státus lehetőségéről tárgyal­nak Brüsszelben. Görögországban a változás követelménye olyan kérdések­re is kiterjed, mint a család­jog' Eddig a nagyhatalmú or­todox egyház ellenállása mi­att nem létezett polgári há­zasság és válás. A válás en­gedélyezése a Papandreu- kormány számára fontos vá­lasztói rétegek megtartását eredményezheti. Ugyancsak reformokat ígértek a közigaz­gatásban és az iskolarend­szerben. A PASOK-kormány bejelentette, könnyíteni akar a szakszervezetek korábbi szi­gorú állarfti ellenőrzésén. Az első száz nap után ko­rai lenne ítéletet mondani Andreasz Papandreu kor­mányzásáról. A változások igénye és a reális lehetőségek között manőverezve próbál­kozik az új görög politikával. Miklós Gábor 2 NÓGRÁD — 1982. február 10., szerda Kambodzsa Az egységfront programja Cél: az élelmiszer-termelésnövelése, a lakosság és az export igényeinek kielégítése. A képen: rizsaratás Phnom Penh közelében. Tízpontos akcióprogramra Hozott határozatot Phnom Penhben megtartott III. kong­resszusán „A haza felépítésé­re és védelmére alakult kam­bodzsai egységfront”. A hatá­rozat a Kambodzsai Forradal­mi Néppárt IV. kongresszusa útmutatásai alapján a nemze­ti függetlenség megvédését, a haza újjáépítését tűzte zász­lajára, hogy lépésről lépésre előkészítsék a szocializmusba való átmenetet. Az akciópi'bgram egyebek között a falusi „Frontharcos” szervezetek politikai-ideoló­giai megerősítését és a szocia­lista munkaverseny általános­sá tételét írja elő. A kong­resszus leszögezte, hogy Kam­bodzsa minden erővel igyek­szik erősíteni kapcsolatait Vi­etnammal, Laosszal, a Szov­jetunióval és a többi testvéri szocialista országgal, csakúgy, mint a világ valamennyi bé­keszerető népével. Tartós ba­rátságra és együttműködésre törekszik minden országgal, mindenekelőtt a délkelet-ázsiai országokkal. A program sürgető feladat­ként jelöli meg a gazdaságmi­előbbi helyreállítását, minde­nekelőtt az élelmiszer-terme­lés növelését, a lakosság és az export igényeinek mind tel­jesebb kielégítése érdekében. Az egységfront központi bi­zottsága büntetlenséget bizto­sít mindazoknak, akik a nép- elienes Pol-Pot-rezsim támo­gatói voltak, de hibájukat őszintén megbánják és ' visz- szatérnek hazájukba, hogy a néppel együtt becsülettel él­jenek. Az új nemzeti egységfront alapokmánya leszögezi, hogy minden tömegszervezet és va­lamennyi bel-, vagy külföldi kambodzsai, amely és aki el­fogadja a kongresszusi határo­zatot és az alapokmányt, tag­ja lehet a frontnak. A kong­resszus végül megválasztotta az elnökséget, a 80 tagú nem­zeti tanácsot és azok vezetőit. A tanácsban valamennyi ré­teg képviseletet kapott, köz­tük 18 nő és 17 értelmiségi. Képviseletet kaptak a nemze­ti kisebbségek, a fiatalok, a hadsereg és a buddhista egy­ház is. (*> Szociáldemokraták benyomása a Szovjetunióról Előnyben a tárgyalásos rendezés A különböző nyugati szocia­lista és szociáldemokrata pár­tok képviselőinek Moszkvában szerzett benyomása szerint a Szovjetunió a megromlott nem­zetközi helyzetben is előnyben részesíti a vitás kérdések tár­gyalásos rendezését, a fegy­verkezés korlátozását és ellen­őrzését, a katonai módszerek alkalmazásával szemben. Wal­ter Hacker, az Osztrák Szocia­lista Párt nemzetközi titkára ebben látja e Szocialista Inter- nacionálé küldöttsége által folytatott múlt heti moszkvai tárgyalások legfontosabb ered­ményét. A politikus, aki tag­ja volt a Szocialista Interna- cionálé Moszkvában járt de­legációjának, a bécsi Arbeiter Zeitungnak és a Die Pressé­nek nyilatkozott. — A Szovjetunió átfogó ja­vaslatokat dolgozott ki a gen­fi tárgyalások témaköréhez, a leglényegesebb dolog azonban az, hogy Moszkvában — szem­ben Washingtonnal — senki sem tartja elképzelhetőnek az atomfegyver bevetését A szov­jet vezetőkkel — többek kö­zött Leonyid Brezsnyev ál­lamfővel, az SZKP KB főtit­kárával — folytatott beható tárgyalások légkörét jelle­mezve az osztrák politikus megállapította: úgy tűnik, hogy a Szovjetunió sokkal na­gyobb jelentőséget tulajdonít a Szocialista Internacionálénak, és az abban tömörült nyuga­ti pártoknak, mint az Egye­sül: Államok. Az OSZP képviselője el­mondotta azt is, hogy az em­lített találkozókon a Szovjet­unió vezetői visszautasítottak minden olyan nyugati vádat, amelyek a lengyel események­kel kapcsolatos „felelősség­re” vonatkoznak. — Moszkvá­ban ezzel kapcsolatban újólag rámutattak — mondotta Hac­ker —. hogy a lengyelországi intézkedések egy szuverén ál­lam belügyének tekintendők. Marokkó elutasítja az ENSZ javaslatát Marokkó visszautasította az Afrikai Egységszervezet (AESZ) legújabb rendezési ja­vaslatát a nyugat-szaharai válság rendezésére. A javas­latról az AESZ Nyugat-Sza- harával foglalkozó héttagú bizottságának csúcsértekezle­te folytat tárgyalásokat a ke­nyai fővárosban. Marokkó ragaszkodik ahhoz a korábbi követeléséhez, hogy Nyugat-Szaharában „ellenőr­zött” — azaz marokkói kivo­nulás nélküli — választásokat tartsanak, amelyek során az ASSZ-nek csupán felügyelői szerep jutna. Ezzel Marokkó elutasítja az afrikai javaslat­nak azt az elemét, hogy az ENSZ, vagy egy közös AESZ —ENSZ haderő békefenntar­tó szerepet játsszék a majda­ni nyugat-szaharai népszava­záson. Az AESZ Nyugat-Szahará- val foglalkozó bizottságának külügyminiszteri értekezlete a múlt hét végén újra közvet­len tárgyalásokat javasolt a szembenálló felek, a volt spa­nyol gyarmat jelentős részét megszállva tartó Marokkó és a terület függetlenségéért har­coló Polisario Front között. Marokkó azonban hallani sem akar erről. A Polisario mór korábban jelezte, hogy , haj­landó azonnal tárgyalóasztal­hoz ülni Marokkó képviselői­vel. (MTI) « r

Next

/
Oldalképek
Tartalom