Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
Fijmiegyzet Paraszt Hamlet Űjabb alkotással gyarapo- érzelmi azonosulást és a tá- egyetlen ember lenne képes dott az ötvenes évek szociális- volságtartó, józan ítélkezést. — műveltségével, tekintélyéta valóságáról szóló művek Vagyis nem egyszerűen bírál, vei — a tanító, a falusi elő- jegyzéke: Ivó Bresan „Omlet” netán minden értéket meg- adás átírója, rendezője. Öt című színművének tévéválto- semmisít, hanem kritikai in- azonban Skoko szándéka már zatával. Tehát a jugoszlávokat dulatával javító változtatásra későn találja, pofonok, ku- is foglalkoztatja a kor, fejlő- mozgósít. darcok garmadájával érkedésének belső ellcntmondá- Az „Omlet”-et Deme Gá- zett. ö már tudja a mondást, sóssága. S Bresan micsoda bor és a rendező, Gát György hiszen öt faluból ebrudalták kitűnő ötlettel közelít hozzá: dolgozta át televízióra. Saj- ki: vagy megszoksz, vagy meg- egy isten háta mögötti kis nálatosan elfeledkeztek az szöksz —, s az előbbit vállal- faluban -előadatja Shakes- alapmű többrétűségéről, s ja. Szíve kérges lett, szelleme peare Hamletját, melyhez a műfaji szempontból vegytisz- beletörődő, csak élni akarja végül is előadott színdarab ta jelenetek sorozatán vezetik az életet, nem formálni. Per- úgy hasonlít, mint — mond- ketesztül a nézőt a klasszi- sze, a cinizmus még nem kéjük — egy szürrealista ló az kus tragédiából ismert végki- rítette be teljesen, annyi tisz- életbelijéhez. fejletig. Komikus és tragikus tesség még megmaradt benA dráma nem ismeretlen szituációk füzére tehát a film, ne, hogy az ellenfelek egy- hazánkban, hiszen pár évvel a kétféle „íz” egybekeverése mással való leszámolása után ezelőtt jelentékeny sikerrel nélkül. Ily módon kettős hi- önként távozik. De kérdéses: játszotta a kaposvári társulat bát követ el a rendező. Az újabb helyén hasonló helyze- Boglárlellén, a nyári színpa- egyik: elszürkíti az eredeti tekben hogyan dönt? dón Paraszt Hamlet címmel, történetet, csupán megmutat, Minden hibája ellenére a Nekem ez a cím Szerencsé- ahelyett, hogy komolyan gon- szerda esti „Omlet” a hét leg- sebbj értelmezésében nagyobb dolkodásra kényszerítene. A érdekesebb produkciója volt, szabadságot és összetettséget másik: a komikus vonal kellemes másfél órát szerzett, érzek, mint az „Omlet” ese- aránytalan felerősödésével a Kritikai észrevételeim is, azt tében, bár, szó se róla, csil- történet félelmetessége, irritá- igyekeznek jobbára harigsú- log ebben is fantázia. Mégis ló hatása satnyul el. Szirtes lyozni. hogy a megvalósult- a szükségesnél vulgárisabb, Adám Bukara titkár-Clau- nál egy sokszorosan nagyobb az értelmezési lehetőségek dius királya olyannyira kedé- lehetőség maradt klhaszná- egyik oldalának eltúlzását elő- lyesnek látszik a néző szá- latlanul. Gát György megra- legező. Bresan műve sokkal mára, hogy nem érzi vele gadt Bresan szenzációs ötle- több a látottaknál. Nem csu- szemben azt az ellenszenvet, ténél, a Hamlet-párhuzamnál, pán agyafúrtan szerkesztett, melyet tettei után kiérdemel- s nem hatolt az ötlet mélyebb nevettető komédia, melyre a ne. Skoko-Hamlet is (Gás- rétegeibe. drámai fordulatok, események pár Sándor) éretlen tacskó- A színészi játék — Szirtes izgató díszként vannak rá- nak, hübelebalázsnak hat, Ádámot már említettem — aggatva. Sokkal inkább vér- mintsem tervét okosan meg- zömében kifogástalan. Pécsi beli groteszk játék —, ami- fontoló igazságtevőnek. Per- Ildikó kocsmárosné-királyné- lyen -magyar viszonylatban sze, az utóbbira Bresan is le- ja visszafogottan vérbő ala- például a stílusteremtő Tóték hetőséget teremt, mivel jól kítás. Kitűnő a ravasz és szá- volt, Örkény István tollából, tudja — így is ábrázolja —, mító Macsak-Laertesként Vagyis benne szétválaszthatat- hogy Skoko egyedül képtelen Kátay Endre. Horváth József lanul elegyedik a komédia és szembeszegülni a falusi kis- (Puljo-Polonius) a látszólagos tragédia, megteremtve ezzel királyok hatalmával, hogy tutyimutyiság mögött megsej- az ábrázolt időszak színpad — szövetségesekre van szüksé- teti az alamuszi, korlátolt műfajilag általam legmegfe- ge, ilyen személyekre azonban nagyravágyást. Ebben a da- lelőbbnek tartott —, tehát környezetében nem talál, rabban a fiatalok számára ju- adekvát — formáját. Ez a Mindenki, hisz a titkárban, tott a leghálátlanabb feladat, szemlélet —, mivel a dolgo- hatalmában, nem érzi tettei- Görbe Nóra Oméliája halvány kon belül levő ember gondo- nek erkölcstelenségét, igaz- árnyéka egy alaknak, és Gás- lataiból, magatartásából, vi- ságtalanságát. Sőt, éppen az pár Sándornak sem adatik selkedéséből fakad és táplál- ellenkezőjét. Ezt az erővi- meg az árnyalt ábrázolás le- kozik — egyszerre igényli az szonyt megváltoztatni csak hetősége. (ok) Tükröm, tükröm... Cserhátszentiván — kj — Piros pulóver A gyengélkedésében is változatos francia filmművészet egyik arca a politikai film. Korábban az államigazgatás és rendfenntartás áthatolhatatlan világába nyerhettünk bepillantást, az I., mint Ikarusz című alkotásban, a közelmúltban egy bűnügy kapcsán a francia igazságszolgáltatásról kaphattunk egyfajta képet a Piros pulóver című filmben. Michel Drach rendező egy valójában is megtörtént gyermekgyilkosság nyomán perújrafelvételt kezdeményezett, nem kevesebbre vállalkozva, mint szembeszállni a bíróság által hozott és végre is hajtott ítélettel. A cselekmény —, mely tulajdonképpen a nyomozás újbóli lejátszása a rendező logikájával és kiemelésével — természetesen nem nélkülözi az alkotó erőteljes szubjektivitását, amellyel sikerült teljesen maga mögé állítania a nézőt. Drach igyekszik tényszerű maradni, ezért mellőzi a direkt véleménynyilvánítást. Mondanivalója azonban így is egyértelmű: ebben a súlyos bűnügyben nem kellő megfontoltsággal. s bizonyára téve- sen született meg a halálos ítélet. Szintről szintre áthelyeződve fokozatosan bomlik ki ez a gondolat. A film kezdete szokásos bűnügyi filmhez hasonlít. Még az sem különösen eredeti, hogy a nyomozás során különböző vélemények alakulnak ki: a rendőrség hivatalos álláspontja és az ebben kételkedő néhány .emberé. Az ő szemükben az állítólagos tettes áldozattá válik, méghozzá a törvény kezében. Aztán mindez múlt időbe helyeződik, a vizsgálat lezárult, de nem felejtjük el. Drach leleplező vádirata kemény vádpontokban összegzi az „igazság”-szolgáltatás által elkövetett bűnöket: szabálytalanságokat, felületességeket, kapkodást. S ami a legfőbb, a film általánosításra is lehetőséget ad, éppen azért, mert valóságos sztorin alapszik. A gyilkosság 1974-ben történt: egy Dolores Rambia nevű kislányt holtan találtak az erdőben. Ekkor kezdődött az egész Franciaországot felkavaró Ranucci-ügy. Egyes bizonyítékok ugyanis egy fiatal üzletkötőre, Christian Ranucci- ra terelték a gyanút, s bár alapvető érvek szóltak ártatlansága mellett, 1976-ban kivégezték. A botrány azonban nem ült le, 1980-ban, Drach filmjével újraéledt, A rendező és Gilles Perraultlró, valamint nyomozó riporter átvizsgálták a dokumentumokat, nem mondtak ki új ítéletet, csak elhintették a bizonytalanságot, a kétkedést. A meggyilkolt kislány szülei a film betiltását követelték, pedig ha más nem is, az mindenképpen a film mellett szól, hogy a gyerek- gyilkosságok sajnos azóta is folytatódnak. Ez tény. És igazságtalan ítéletek születnek. Ez hipotézis. A Piros pulóver magával ragadó, hatásos film, s ezt nem az izgalomkeltéssel éri el, mint általában a műfaj többi terméke. Minthogy Franciaországban már egy jól ismert ügyről volt szó, magának a cselekménynek nem is volt tétje. De aki semmit sem tudott korábban a Ranucci-ügy- ről, az is érzi, hogy itt nem egyszerűen a gyilkos megtalálásáról van szó. A film egyaránt épül az értelemre és az érzelmekre. Az előbbire úgy, hogy szigorú precizitással követ végig minden apró részletet, olyan szerkesztésben, hogy az egész mégsem válik unalmas felsorolássá. Az érzelmekre pedig úgy, hogy a főszereplőt szimpátiával és megértéssel formálja meg a fiatal Serge Avedikian. Az ő Ranuccija gyenge, törékeny ember, aki maga sem érti. ml történik vele, semmire sem emlékszik, s egy kimerítő vallatás utáni beismerő nyilatkozatától kezdve csak ártatlanságát hangoztatja — egészen a guillotine-ig. A rendező egyébként a kegyetlen kivégzési jelenettel, a guillotine használata ellen is szót emel. Sőt, a halálbüntetés ellen is. Nem sokkal a Ranucci-ügy után egy másik fiatalembert is eltíltétek gyilkosság vádjával, aztán a perújrafelvételkor kiderült, hogy ártatlan. öt szabadon engedték, de Ranucci már nem él. Talán ezért nem veszik jó néven a francia hatóságok a Drach-féle kezdeményezéseket. Mint a h’Humani- té írja: „Nem hajlandók újra elővenni egy olyan dossziét, amelyből kiderül, hogy a rendőrség és bíróság működése kívánnivalókat hagy maga után.” Drach azt a bizonyos dosz- sziét nem nyittathatta ki, de, amit mint rendező ebben az ügyben tehetett, azt megtette. — ko — Februári jeles napok Gyertyaszentelés, Balázs-járás, jógtörés Tréfás kedvű filmesek, fotóriporterek, újságírók örökzöld témája, hogy kijön-e barlangjából február 2-án a Fővárosi Állatkert egyik népszerű lakója, a barnamedve Régés-régi népi hiedelem ugyanis, hogy ha gyertyaszentelő napján jó idő van és a barlangjából kijön a medve, hosszú lesz a tél. Régi kalendáriumok így őrizték meg ezt a meteorológiai előrejelzést: „Ha fénylik gvertvaszentelő, az íziket vadd elő!”, vagyis szerezz még magadnak fűteni- valót. Február 2-át már a régi rómaiak is tavaszkezdő napként tisztelték, égő fáklyákkal járták körül a várost és vesszővel igyekeztek egymást a bűnöktől megtisztítaná. A VII. században már a keresztények is gyertyával a kezükben, énekelve, imádkozva járták be a templomok, szent helyek környékét. A Pray-kódex szerint hazánkban ezen a napon ,a tüzet áldották meg, s ennél a tűznél gyújtották meg a gyertyákat. A megszentelt gyertyát nagy becsben tartották, s a szoba főfalán helyezték el. ha vihar támadt, meggyújtották, így kerestek oltalmat a csapás ellen, s ha haldokló volt a házban, mellé ugyancsak szentelt gyertyát tettek. Balázs napjához, február 3-ához két hagyomány is kapcsolódik. Ezen a napon a tanító tanítványaival járta sorra a falut, később már csak a diákok jártak házról házra. E szokás célja egyrészt az volt, hogy új tanulókat toborozzanak az iskolába, másrészt adományokat gyűjteni az iskolamesternek. A Balázs-napkor elmondott iskolás köszöntő egyik legrégebbi szövegét a gyöngyösi Ferenc rendi kolostor könyvtárában találták. Hazánkban legtovább, a századfordulóig a Dunántúlon és az északi területen volt divatos a Balázs-járás. Az Ipoly menti falvakban a gyerekek az iskolában gyülekeztek/ s minden házba betértek kőrútjuk során, ahonnét gyerek járt iskolába. Sümegen a balázsolók hatan voltak: a generális,a püspök, a kapitány, a mester, a diák és a paraszt megszemélyesítői. Február 3-án emlékeztek Szent Balázs püspök és vértanú ünnepére is. A legenda szerint Balázs egy özvegyasszony fiát, akinek torkán akadt a halszálka, imájával mentette meg a fulladástól. Az özvegy étellel és gyertyával fejezte ki háláját. A püspököt a VI. században már a torokfájás gyógyítójaként emlegették. Emlékére alakult ki az a szokás, hogy a nép az áldozatra szánt gyertyákat a torka elé tartotta. Később ezt a szokást az egyház balázsolás néven szertartásként is gyakorolta. Apátfalván, Csanád megyében azok. akik a templomban Balázs- áldásban részesültek, az otthonmaradottak torkát is megsimogatték, hogy őket is elkerülje a torokfájás. Za- labaksán szentéit almával, Párádon az alma héjával füstölték a torokfájósokat. Tavasz közeledtén februárban még akad időjósló nap: Zsuzsanna, valamint Mátyás napja. Február 19- ről, Zsuzsanna napjáról azt tartják, elviszi a havat és megszólaltatja a pacsirtát. Ha viszont Zsuzsannának ez a tavaszt varázsló terve nem sikerül, helyette majd Mátyás intézkedik február 24-én. Jégtörő Mátyásról azt mondja a fáma, hogy „ront, ha talál, ha nem talál, csinál”. Vagyis, ha fagyos hideg van ezen a napon, Mátyás elviszi a telet, feltöri a jeget, ha viszont jó idő van, akkor bizony még nincs vége a télnek, a telet búcsúztatódra még nagy hidegek várnak. K. Gy. M. műsor I KOSSUTH RADIO: 8.27: A lőporsziget lakói III. rész: A kőolaj 8.57: Nótacsokor 9.44: Mackómuzsika 10.05: MR 10—14 10.35: Kertész István vezényel 11.39: A csúnya hercegnő xv/ll. rész 12.35: Törvénykönyv 12.50: A 6-os számú kórterem Rádiójáték 15-55! A berettyóújfalui művelődési központ úttörő-fúvós- zenekara játszik 14-24: Alföldi népdalok 14.42: Arcképek a cseh irodaiamból 15.05: Bach: G-dúr szonáta 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 16.05: A 2000 nap... 17.01: Színes népi muzsika 17.45: A Szabó család 19-15: Mi a titka? Eugen Jochum művészete 20.05: A beleszólás joga 20.35: Oper a-mű vészi emezek 21.29: Tudomány és gyakorlat 22.20: Tíz perc külpolitika 22.50: Késő este 23.00: Szimfonikus zene 0.10: Sanzonok PETŐFI RADIO: 8.05: Filmzene 8.20: tíz perc külpolitika 8.33: Társalgó ÍO'OO: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.33: Melódiakoktél 4 NÓGRÁD - .1982. február 9„ kedd ] 13.30: Éneklő Ifjúság 11.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tipp-topp parádé 18.33: Beszélni nehéz 18.45: Külföldről érkezett... 19.05: Pataky Kálmán énekel 19.23: Ahonnan az erőműveket irányítják Székely Iván riportja 19.33: Csak fiataloknak 1 20.33: Színház. Somerset Maugham regénye rádióra alkalmazva XII/5. rész 21.0#: Az újvidéki dzsesszfeazti- vál műsorából 21.46: Daloló, muzsikáló tájak 22-26: A Rádió Dalszínháza Pajzán históriák, I. rész 23.20: Spirituálék MISKOLCI STÜDIO: 17.60: Hírek. ldőjárásjelentés, tartalomismertetés. 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkeszti Beély Katalin. 17.45: Egészségünk védelmében. A változás kora.. . Dr. Pénzes Géza előadása. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Gé," javítás a bükkábrányi Béke Tsz-bsn. — Zárszámadás Verpeléten.) 13.25— 18.30: Lap- és műsoreiözetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna SZ. (Ism.) 8.05: iskolatévé. Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Környezetismeret (ált. iák. 3. oszt.) 9-05: Fizika (ált. lak. 8. észt.) 9.35: Korok művészete 10.10: Csak gyerekeknek! 10.40: Iskolatévé. Technika (ált. isk. 1. oszt ) 11.05: Aki mer, az nyer! 14.10: Iskolatévé. Földrajz (ism.) 14.40: Technika SZ. (Ism.) 15.00: Képmagnósok figyelem! 15.30: Fizika sz. (Ism.) rv. rész (ism.) 15-55: Napköziseknek — szakköröknek 16.20: Hírek 16.25: Magyar rövidfilmek a képernyőn 17.00: Gólyavár! esték 17.45: Reklám 17.50: Kertünk — udvarunk riportfilm 18.10: Sakk-matt 18.30: Az alföldi szőlő A szegedi körzeti stúdiónk műsora SZ. 19.004 Reklám 19.1#: Idősebbek is elkezdhetik — tévétorna SZ 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó SZ. 20.00: Nem kell mindig kaviár magyarul beszélő NSZK tévéfilmsorozat, x/6. rész: A 135. Z jelű zóna SZ. 20.55: Stúdió, '82. 21.55: Pszi-fi, Adáhi György műsora 22.35: Tv-híradó, 3. SZ. 2. MŰSOR: 20-00: „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket...“ Dokumentumfilm 20.35: Szülők klubja 21.05: Tv-híradó 2. SZ. 21.25: Részeg eső. Darvas József drámájának tévéváltozata SZ. (Ism.) BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásielentés és műsorismertetés 19.30: Tv-hiradó 20.00: A láthatatlan rés. NDK tvsorozat. 1. rész 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Kamarahangveseny 22.50: Hirek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Délután fél 2-től: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Magyar film, fél 4-től és este: A birodalom visz- szavág. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kohász: Ideiglenes paradicsom. (14) Színes magyar film. — Tarján vendéglő: örült nők ketrece. (16) Szinkronizált francia—olasz filmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Az amatőr. (14) Színes lengyel film. — Nagybátonyl Petőfi: Elektromos eszkimó. Színes, szinkronizált angol fantasztikus ifjúsági kalandfilm. — Bányász: Hurrikán. (14) Színes USA film. — Pásztói Mátra: Piros pulóver. (14) Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmdráma. Mesemozi: Két bors ökröcske. — Rétság: Jöjiön el egy kávéra hozzánk. (16) — Kisterenyc: Fe- hérlófia. Színes rajzfilm. — Jobbágyi: Földi űrutazás. Színes, szinkronizált amerikai kaland- film.
