Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
Testvérpártól! felszólalásai az FKP kongresszusán, gyűlésein Pénteken este — az FKP kongresszusa alkalmából — némzetközi szolidaritási gyűléseket rendeztek 31 francia városban, a kongresszuson részt vevő külföldi delegációk részvételével. Az MSZMP küldöttsége a Párizs környéki Eobignyben rendezett szolidaritási gyűlésen vett részt. A városháza dísztermében tartott gyűlésen Francois Asensi, a Seine-Saint-Dfenis megyei pártszervezet titkára üdvözölte a külföldi vendégekét, majd Hamed Szalem, a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Mavis Robertson, az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Adal- berto Minucci, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének és titkárságának tagja, valamint Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. A hatalmas terme* z-'" :sig megtöltő közönség perceken át tartó lelkes tapsai fogadta Korom Mihály beszédét, majd Gaston Plissonier, az FKP Politikai Bizottságának tagja köszönetét mondott a külföldi vendégeknek. Korom Mihály felé fordulva hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták teljesen szolidárisak a szocializmust építő országok kommunista pártjaival és népeivel. „Közös ügyért küzdünk, közös ellenséggel, az imperializmussal állunk szemben” — mondotta. A francia kommunistákat örömmel töltik el azok a sikerek, amelyeket a magyar nép az MSZMP vezetésével elért, s köztudomású, hogy ezeket a sikereket még ellenfeleink is elismerik. Nagyra értékeljük azt a tevékenységet, amelyet Magyarország a többi szocialista országgal együtt a nemzetközi színtéren folytat a népek legdrágább kincse, a béke védelmében. A szocialista országok létének köszönhető az, hogy az elmúlt több mint negyedszázadban nem robbant ki világháború. A szocialista országok jelentős eredményeket értek el gazdasági, társadalmi és kulturális téren, s ha meggondoljuk, hogy honnan indultakéi, még jobban értékelni kell ezeket az eredményeket”. KOROM MIHÁLY: A fejlődés nem ismer sablonokat A szolidaritási gyűlésen elhangzott beszédében Korom Mihály tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kommunisták meleg elvtársi üdvözletét és jókívánságait a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusának és valamennyi francia kommunistának, majd kijelentette: „A Francia Kommunista Pórt kongresszusaira mindig nagy várakozással tekintünk és készülünk. Ez még inkább így van most, amikor francia elvtórsaink küzdelmüknek egy új, értékes tapasztalatokat ígérő szakaszába érkeztek. Ezekben az években a kormányzati felelősséggel is felruházott forradalmi pártként az FKP a gyakorlat próbájának veti alá a népi hatalom kiépítésére vonatkozó programját” — mondotta. Korom Mihály sikereket kívánt az FKP-nak ehhez a tevékenységéhez, majd így folytatta: „a kongresszus eddigi munkájából jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy pártjaink tevékenységét egy sor közös törekvés hatja át. Az önök számára és számunkra is a legfontosabb, hogy népeink békében és biztonságban, emberhez méltóan éljenek. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben — amely az úgyne- zett lengyel kérdésben mesterségesen szított hidegháborús kampány miatt tovább súlyosbodik — pártjaink egyformán legfőbb feladatuknak tartják, hogy mindent elkövessenek az enyhülési politika folytatásáért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az ezeket akadályozó felelőtlen akciók meghiúsításáért”. „Pártunk a leghatározottabban elítéli az agresszív NATO- köröknek a kialakult nemzetközi erőegyensúly felborítására irányuló kalandor próbálkozásait. Elutasítjuk az emberi jogok ürügyén álszent módon indított szovjetellenes és kommunistaellenes kampányt. A helsinki záróokmánnyal ellentétesnek tekintjük azt a politikai és gazdasági nyomást és szankciópolitikát, amellyel a Szovjetuniót és a többi szocialista országot belső rendszerük, úgymond, liberalizálására akarják rábírni. Mi másnak lehet ezt tekinteni, mint a szocialista országok belügyei- fee való nyílt beavatkozásnak” —• hangoztatta, majd folytatta: „A szocialista országok egyébként sem szorulnak ilyen külső „biztatásra”. Náluknál senki sem ismeri jobban az általuk megtett történelmi utat, azokat a nehézségeket, amelyeket a demokratikus hagyományok hiányában le kellett küzdeniük azért, hogy megteremtsék a valóságos néphatalom gyakorlásának, a szocialista demokrácia kibontakozásának feltételeit. Nyilvánvaló igazság, hogy a szocialista országok — bár még sok a tennivalójuk ezen a téren — rendszerük jellegénél fogva ösz- szehasonlíthatatlanul magasabb rendű demokráciát valósítottak meg már eddig is, mint bármely tőkésállam. Számunkra, magyar kommunisták számára a szocializmus két fő ismérve, követelménye: egyrészt a társadalmi rétegek élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, másrészt a szocialista demokrácia következetes fejlesztése”. Korom Mihály a továbbiakban a Magyarországon folyó szocialista építés időszerű kérdéseiről, az MSZMP politikájáról, a szocialista demokrácia szakadatlan fejlesztésére, bővítésére irányuló törekvésekről beszélt, hangoztatva: „A demokrácia, az emberi jogok gyakorlása már régen nemcsak papíron, hanem a valóságban, az élet minden területén szocialista hazánk élő és erősödő valóságához tartozik”. Korom Mihály beszédét így fejezte be: „A történelmi fejlődés nem ismer sablonokat. A szocializmus — az alapvető közös jegyek mellett,— sokarcú, állandóan változó valóság amelyben a szükségszerűen jelentkező ellentmondások és azoknak átmeneti vagy elhúzódó megoldatlansága időről időre bonyolult, adott esetben nehéz helyzetet teremt. Ezt a marxizmus —lenínizmus szellemében gondolkozó és cselekvő kommunista pártok a társadalmi fejlődés velejárójának tekintik. A szocializmus világrend- szere még fiatal. A tőkéstársadalomnak évszázadokra volt szüksége ahhoz, hogy megszilárduljon. Meggyőződésünk, hogy a szocializmusnak nem lesz szüksége ily hosszú időre. Bízunk abban, hogy egymás tapasztalataiból okosan tanulva a szocializmus gyorsabb fejlődésével számolhatunk az elkövetkezendő időszakban. Hiszünk a szocializmus életerejében, térhódításában, mert önökkel együtt azt valljuk, hogy az emberiség biztonságosabb és jobb jövőjét a szocializmus hozza meg”. JÖZEF CZYREK: Demokratikus reformokkal a válság lekiizdésáári Á Lengyel Egyesült Mun- észak-franciaországi Amiens- káspártnak a Francia Kom- ben pénteken este tartott szo- munista Párt kongresszusán lidaritási gyűlésén vett részt, részt vevő küldöttsége az A gyűlésen beszédet mondott 2 NÓGRÁD — 1982. február 7., vasárnap Józef Czyrek, a LEMP PB tagja, a KB titkára, a lengyel pártküldöttség vezetője, valamint Maximé Gremetz, az FKP PB tagja. Beszédében Józef Czyrek, megemlékezett a két párt, illetve a francia és a lengyel forradalmi erők nagy múltú, szövetségéről, majd rátért, a szocialista Lengyelország jelenlegi nehéz helyzetére. E helyzet oka — mutatott rá, — több olyan objektív tényezőben és feltételben keresendő, melyeket a párt- és állami vezetés szubjektív hibái súlyosbítottak. Nem a szocializmus, hanem a megvalósítása során elkövetett hibák keltették azt az elégedetlenséget, amelyet a szocializmussal szemben ellenséges erők rendszerünk alappilléreinek, államunk alkotmányos rendjének aláaknázására használtak föl — mondotta. Czyrek rámutatott, hogy a LEMP IX., rendkívüli kongresszusán elfogadott megújulási programot a párt politikai eszközökkel, a nemzeti egyetértés alapján kívánta megoldani. Miután ezt a szocialistaellenes erők lehetetlenné tették, elkerülhetetlenné vált a szükségállapot bevezetése. Szeretnénk, ha ez az állapot a lehető legrövidebb ideig tartana, ha az a demokratikus reformok védőpajzsaként hozzájárulna a válság leküzdéséhez — mondotta Czyrek. Ebben a törekvésünkben hatalmas segítséget jelent számunkra a testvéri kommunista és munkáspártok, valamint Lengyelország minden barátjának megértése és támogatása — hangoztatta Czyrek. A szocializmus ellenségei, a lengyelországi helyzetet egyébként nemcsak arra használják föl, hogy nyomást gyakoroljanak az országra, de arra is, hogy tovább élezzék az amúgy is feszült nemzetközi helyzetet — mutatott rá. KONSZTANTYIN . CSERNYENKO: A szocializmus tovább fejlődik Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője a kongresszus alkalmából pénteken este rendezett egyik szolidaritási gyűlésen tolmácsolta a szovjet kommunisták francia elvtársaikhoz, intézett üdvözletét. Beszédében Csernyenko a nemzetközi helyzet meghatározójának minősítette az imperializmus kihívását: a kialakult erőviszonyok megbontására, a katonai fölény megszerzésére irányuló amerikai törekvéseket. Figyelmeztetett arra, hogy a Szovjetunió a maga részéről nem törekszik erőfölényre, sosem volt és nem is lesz a fegyverkezési hajsza kezdeményezője, de az ilyen törekvéseket nem hagyhatja válasz nélkül. Csernyenko a nemzetközi helyzet keretében foglalkozott Lengyelországgal is. Mint mondotta, Lengyelország igazi barátai arra törekszenek, hogy segítséget nyújtsanak a válságból való kijutáshoz. Csak a normalizálás ellenségei képesek arra, hogy mindenfajta „szankciókkal” megzavarják, aláássák a Lengyel- országhoz fűződő gazdasági kapcsolatokat. A Szovjetunió jelentős mértékben fokozta a szocialista' Lengyelországnak nyújtott gazdasági segítséget; ezt • internacionalista kötelességének tartja, s e kötelességét teljesíti is. A kommunizmus ellenségei — folytatta a szónok — a szocializmus valamiféle válságának hírét költik, és sajnos, egyesek hisznek is nekik. Az Egyesült Államok felelős vezetői egyenesen arról beszélnek, hogy a szocializmus napjai meg vannak számlálva. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy a szocializmus tovább fejlődik. E fejlődés során természetesen újabb, korántsem könnyű elméleti, és gyakorlati problémák merülnek fel; az SZKP foglalkozik e problémákkal, keresi, és meg is találja megoldásukat. Csemenyko emlékezetetett arra, hogy a nukleáris háború megvívására vonatkozó terveket már régóta kidolgozták az Egyesült Államok és a NATO főhadiszállásain; soha nem beszéltek azonban ilyen nyíltan, hangosan és cinikus módon a korlátozott nukleáris háború lehetőségéről, minit napjainkban. Csernyenko visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a nemzetközi kommunista mozgalom „túlélte magát”. „A világnak, az egész emberiségnek éppolyan szüksége van a kommunista mozgalomra ma, mint korábban” — mondotta. Biztosította hallgatóságát, arról, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség többi országa a jövőben is mindent megtesz a béke megőrzése, megszilárdítása, a népek közötti kölcsönösen előnyös, kapcsolatok bővítése érdekében. Végül a szovjet—francia, kapcsolatok vonatkozásában kifejtette meggyőződését, hogy a két ország együttműködése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása terén szilárd alapokon nyugszik. A két nép barátságának fontos összetevője a szovjet és a francia kommunisták szolidaritása; az SZKP és az FKP együttműködése, alkotó, elvtársi tapasztalatcseréje mindkét párt számára hasznos — mondotta a szovjet küldöttség vezetője. Szombaton a belpolitikai helyzet elemző vitájával folytatta munkáját az FKP kongresszusa. (MTI) Előnyös magyar —lengyel árucseie Varsóban szombaton aláírták az idei évre szóló magyar—lengyel árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet Ez a forgalom további növekedését irányozza elő a múlt évhez viszonyítva. Tartalmazza a két ország ipari termeléséhez és a lakosság ellátásához szükséges t hagyományos áruk szállítását. A magyar exportban például Ikarus autóbuszok, orvosi műszerek, szerszámgépek, ipari fogyasztási cikkek, friss zöldség- és gyümölcsfélék szerepelnek. Lengyelország szerszámgépek, közúti járművek és mezőgazdasági gépek mellett szenet, kokszot, különféle vegyiárukat és fogyasztási cikkeket szállít hazánknak. Az előirányzott áruforgalom mintegy harminc százaléka a kooperációs és szakosítási egyezményeken alapul. A jegyzőkönyv — amelyet Vas János magyar és Wla- dyslaw Gwiazda lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes írt alá — tükrözi a két ország közötti gazdasági együttműködés eddigi eredményeit, és kedvező feltételeket teremt a forgalom további, mindkét ország érdekeit figyelembe vevő fejlesztéséhez. (MTI) Gazdaságpolitikai pártnapok Nógrád megyében A következő héten február 8-tól—13-ig tovább folytatódnak a gazdaságpolitikai pártnapok Nógrád megyében. Az alábbiakban közüljük a pártniapok helyét, idejét és előadóit. Február 8: „ Ötvözetgyár 14 óra, előadó Balázs Miklós, Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat 15 óra, előadó Pánczél Ferenc, salgótarjáni intézmények, 16.30 óra, előadó Tatár Csabáné, Ká- nyás-aknaüzem 14.30 óra, előadó Skoda Ferenc, Palotáshalom 15 óra, előadó Batta István, Pásztó Váci Kötött, nyomda 14.15 óra, előadó dr. Sándor László, FŰSZERT Salgótarján 14.30 óra, előadó Korbár, Ottóné, ZÖLDÉRT Salgótarján 14 óra, előadó, dr. Jancsó Sándor, Karancslapujtő 16 óra, előadó Homoki András, STÉSZ Salgótarján 15 óra, előadó, Gellérthegyi Gyula, Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár 14 óra, előadó dr. Dianovszky Gyula, bányagépgyár Salgótarján 14.10 óra, előadó Rozgonyi Nándor, szénbányák Kisterenye 15.30 óra, előadó Szabó István, Kazár Váci Kötött 13.30 óra, előadó Klimó Istvánná, Páva Jánosakna 13.15 óra, előadó Hegedűs Béláné, Kazár 15.30 óra, előadó Mede Lászlóné, Ce- red 16 óra, Pálinkás Sándor, ruhagyár Balassagyarmat 14 óra, előadó Zentai Csaba, Szántó Kovács Szakközépiskola Balassagyarmat 14 óra, előadó Makóy Oszkár, Endrefalva 16 óra, előadó dr. Győri Sándor, Kálló 15 óra, előadó Vincze István, Keszeg 14 óra, előadó Árpás Sándor, Nőtincs 17 óra, előadó dr. Varga József. Február 9: Moziüzemi vállalat 16 óra, előadó Kugel Tiborné, Salgótarján Pénzügyi és Számviteli Főiskola 15 óra, előadó dr. Szalánczay György, Salgótarján Gagarin Általános Iskola 17 óra, előadó dr. Lonsták László. Romhány Építési Kerámiagyár 14.15 óra, előadó Sólyom István, Salgótarján bá- •'vagépgyár 14.10 óira, előadó dr. Csontos József vendéglátó- vállalat Salgótarján 15 óra, előadó Dombi András, NÖG- RÁDTERV Salgótarján 14 óra, előadó Győrffy Dezső. NÁÉV- központ 15.30 óira, előadó dr. Lonsták Lászlóné, NÁÉV-mun- kásszálló 15.30 óra, előadó Szabó László, Salgótarjánig yas- öntöde és Tűzhelygyár, 16 óra, előadó Szabados László, ipari szakmunkásképző intézet Salgótarján 15 óra, előadó Soltész Károly, Kányás-bányatelep 13 óra, előadó Bata János, BUFI Balassagyarmat 14 óra, előadó Borbás Attila, _ Ipoly Bútorgyár Balassagyarmat 14 óra, előadó Szakai Jenő,_ Városgazdálkodási Vállalat Balassagyarmat 14 óra, előadó Szilágyi János, BV-intézet Balassagyarmat 14 óra, előadó Gé- czi Imre, Nógrádkövesd 13.30 óra, előadó Andó Gyula, Gránit Rétság 14 óra, előadó Paulinyi János, szolgáltató és ipari szövetkezet Balassagyarmat 14 óra. előadó dr. Vass Miklós. Február 10: Kórház Balassagyarmat 14 óra, előadó dr. Csorigrády Bela, Rétság 15 óra, előadó Berki Biihály, termelőszövetkezet Kisterenye 15 óra, előadó Havas Ferenc, kórház Salgótarján 14.30 óra, előadó Galgóczy Károly, MÁV külső pályaudvar, Salgótarján 10 óra, előadó Kovács Kálmán, posta, Salgótarján 13 óra, előadó dr. Vértes Györgyné, Homokterertye 16 óra, előadó Csikó István, szénbányák igazgatóság Salgótarján 14 óra, előadó Gondos Nándor, Ipolytarnóc téglagyár 16 óra, előadó Kocsárdi Ferenc, Ipolyitairnóc, 16 óra, előadó: Kálmán József, Sámsoniháza 14.30 óra, előadó Nagy Fefdinánd, termelőszövetkezet Nagykeresztúr 7 óra, előadó Tűm István, gépüzem Nagybátony 14 óra, előadó Szőke Barna, élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat — ÁFÉSZ Salgótarján 15 óra, előadó Nyerges János. Február 11:' Salgótarján öblösüveggyár 14 óra, Biró József, VEGY- ÉPSZER Salgótarján 14 óra, előadó dr. * Bandur Károly, FÜTÖBER Nagybátony 13.30 óra, előadó Huszák Artur, harisnyagyár Nagybátony 14 óra, előadó Tóth Jánosné, szerszám- és készülékgyár Pásztó 14 óra, előadó Miklós Endre, kábelgyár Balassagyarmat 14 óra, előadó Unmössy László, síküveggyár Zagyva III. Salgótarján 13.45 óra, előadó Sápa Lajos, síküveggyár, Salgótarján építési és fenntartási üzem 13.45 óra, előadó Pálfalvai László síküveggyár Salgótarján, feldolgozó üzem, 13.45 óra, előadó Lőcsei József, síküveggyár Salgótarján igazgatás 15 óra, előadó dr. Juhász Gyula, városgazdálkodás Salgótarján 16 óra, előadó Győrffy Dezső, temetkezési vállalat Salgótarján, 16 óra, előadó Kazinczi János, nyomda Balassagyarmat 14 óra, előadó Csordás Pál, szolgáltató és ipari szövetkezet Balassagyarmat 14 óra. előadó Ritrh Lajosné, kereskedelem és vendéglátás 14 óra, előadó Horváth József, ügyészség, bíróság Balassagyarmat 15 óra, előadó Zentai Csaba, erdőgazdaság Balassagyarmat 15 óra, előadó Dicse István Favorit Nagyoroszi 13.30 óra, előadó Révainé Kiss Erzsébet, vízgazdálkodási társulat Rétság 14 óra, előadó Póth József, termelőszövetkezet Kazár 14.30 óra, előadó Pópity József, Ludányhalászi 16 óra, előadó Miklósik Ignác. Február 12: Volán Salgótarján 15 óra, előadó Ambrus András, Ma- gyarnándor 14 óra, előadó Juhász András, megyei rendőr- főkapitányság Salgótarján 15 óra, előadó Ozsvárt József, NOMBER Salgótarján 15 óra, előadó Erdei Gyula, vízmű, ÉMÁSZ, Salgótarján 15 óra, előadó Heinz Frigyes, erdészet Salgótarján 15 óra, előadó Szabó Ferenc, vámhivatal Somoskőújfalu 7 óra, előadó Hóvári Miklós, gimnázium Kisterenye 15.30 óra, előadó Boldogliné Szmetana Zsófia, városi tanács Balassagyarmat 14 óra, előadó Körül Ferénc, balassagyarmati lakóterület 16 óra, előadó Horváth Béláné, Drógelypalánk 15 óra, előadó dr. Hütter Csaba, Ecseg 17 óra, előadó Kovács Ferenc. Február 13: Tsz-szövétség Salgótarján 9 óra, előadó Cseh Adolf. Elmarasztaló határozat a Golan bekebelezése miatt Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka pénteken 86 szavazattal 21 ellenében 34 ország tartózkodással elfogadta az arab és más el nem kötelezett országok határozattervezetét, amely elítéli Izraelt a Golan-fennsík annektálásáért és rosszallását fejezi ki, amiért az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban megvétózott egy hasonló, elítélő jellegű indítványt. Mint ismeretes, a közgyűlési szavazásnál egy államnak sincs vétójoga, viszont a megszavazott határozatok nem kötelezőek a tagállamok számára. A határozati javaslatot 39 arab és más el nem kötelezett ország nevében Kuba delegátusa terjesztette elő. Mint ismeretes, jelenleg Kuba tölti be az el nem kötelezett országok elnöki tisztjét. A javaslatra szavazott az el nem kötelezettek többsége és csaknem valamennyi szocialista állam, ellene szavazott a legtöbb nyugateurópai ország (kivéve Görögországot, amely igent mondott rá), tartózkodott a szavazástól a legtöbb latin-amerikai ország, valamint Egyiptom. Románia és a Fülöp-szigetek nem vett részt a szavazáson. Az elfogadott határozattervezet agresszióként bélyegzi meg a Szíriához tartozó Golan-fennsík annektálását, és felszólítja a világszervezet tagjait: szakítsanak meg minden kapcsolatot Izraellel. Leszögezi: sorozatos agresszív cselekedeteivel Izrael nem tekinthető többé békeszerető államnak. A dokumentum rámutat továbbá, Tel Aviv nem teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján annak idején fölvették az ENSZ-be. A határozatnak ez a része elvben utat nyit Izraelnek a világszervezetből való kizárásához, ami azonban gyakorlatilag csak úgy lenne lehetséges, ha a Biztonsági Tanács valamennyi állandó tagja jóváhagyná. Mint ismeretes, az Egyesült Államok már a korábbi biztonsági tanácsi szavazáson is megakadályozta az Izraelt tevőlegesen sújtó határozatok elfogadását. Izraelnek a közgyűlés munkájából való kizárásához azonban elég a tagállamok egyszerű többsége. Korábban ezzel sújtották a Délafrikai Köztársaságban. (MTI)
