Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
tfT! AO ppo»rr*p!A! fovc<th inr«! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGVET BIZOTTSÁGA ES A MEGV'EI TANACS 1.APJA V XXXVIII. ÉVF., 32. SZAM ARA: 1,40 FORINT 1982. FEBRUÁR 7., VASÁRNAP Az első esztendő M inden kezdet nehéz, vélekedtek bölcs elődeink, ám hosszú időnek tapasztalataival azt az igazságot is reánk hagyták, hogy jó kezdésnek jó a vége. Amikor végigolvassuk a Központi Statisztika i Hivatal jelentését — amelyet lapunk szombati számában közöltünk — a népgazdaság 1981. évi tervének, a VI. ötéves terv első esztendejét magába foglaló programnak a teljesítéséről, mindkét mondást helyénvalónak érezzük. A népgazdaság tavaly összességében a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával egyezően fejlődött; a külgazdasági egyensúly az éves programban rögzített követelményeknek megfelelően változott, az életszínvonal _ a kívánalomként megjelölt megtartással.szemben — szerény mértékben emelkedett. A jelentésben foglalt összesítő és részadatok súlyát, fontosságát az húzza alá igazán, hogy eredményeinket tovább nehezedő belső és külső gazdálkodási, értékesítési, jövedelmezőségi feltételek között értük el, ráadásul a mezőgazdasági termelésnek — például a kalászosoknál — az időjárás sem kedvezett. Ha szabad a sportnyelv hasonlatával élni, az előbbiekben vázolt folyamatok a termelőágazatokban széthúzták a mezőnyt, korábban nem tapasztalt erőteljes differenciálódás kezdődött meg az egyes részterületek, termelőhelyek között. Több iparágban, iparcsoportban, így a híradás- és vákuum- technikai iparban, a műszer-, a gyógyszer-, a műanyagfeldolgozó-, s a gyapjúiparban dinamikusan, az ipari átlagot jóval meghaladóan emelkedett a termelés (amit elsősorban a növekvő belföldi kereslet tett lehetővé), másutt viszont — a kohászatban, a kőolaj-feldolgozásban, a betonelemgyártó- iparban — éppen az igények mérséklődése teremtett nehéz helyzetet. A mezőgazdasági üzemekben a termelés értéke — szemben a tervezettel — nem sókkal haladja meg az 1980. évit, ám az egyes üzemek közötti eltérések szembetűnőbbé lettek. Itt is, amint az iparban szintén . bebizonyosodott, a gyors reagálást, a rugalmasságot, a változó feltételekhez kapcsolódó új lehetőségek fölismerését és kamatoztatását semmi mással nem lehet pótolni vagy helyettesíteni. Ennek jele például, hogy a mezőgazdasági üzemekben a kiegészítő tevékenység tovább bővült, megnőtt az érdeklődés‘a társulásos formában megoldható feladatok iránt, terjedőben vannak — mint a szárítás nélküli kukoricatárolás, az abraktakarékos hizlalás, a hulladékok energetikai fölhasználása — a költségeket csökkentő, a jövedelmezőséget javító új módszerek. Vannak gyenge pontok is tavalyi munkánkban, amint az a statisztikai hivatal jelentéséből kiolvasható. Az első és egyben a részleteket minősítő tény e gyenge pontok sorából a nemzeti jövedelemnek a számítottnál jóval kisebb, 1,8 százalékos növekedése, amiben szerepet játszott a mezőgazdaságot sújtó kedvezőtlen időjárás, valamint az ipari termelésnek a kívántnál egy-másfél százalékkal kisebb bővülése,— azaz a gazdasági növekedés mértéke a tervezettnél szerényebb. Hozzájárult ehhez, hogy az ipari termékek külkereskedelmi értékesítése számottevően elmaradt a tervezetthez képest (például a vaskohászatban, a nehézvegyiparban, a villamosgép-, és készülékiparban, a textil-, és a textilruházati iparban), valamint_az a tény, hogy a munka termelékenysége sem javult kisegítőén. S az év közben hozott intézkedések ellenére is a vállalati hatáskörben megvalósuló beruházásokra a tervezettnél többet fordítottak tavaly, mérséklődés csupán az esztendő utolsó három hónapjában volt kimutatható. Belső feszültségek tehát éppúgy föllelhetők a tavalyi munka összegezésében, mint részünkről kivédhetetlen külpiaci hatások. Ez utóbbiakra utalásként említjük a kohászati termékek, a pvc iránt megcsappant keresletet — ami egymaga 130 millió dolláros bevételi mínusszal mutatkozott a külkereskedelmi mérlegben —, a kőolajszármazékok túlkínálatát. Az ilyen és hasonló esetek, változások érzékeltetik igazan, hogy a szó szoros értelmében nehéz volt a kezdet, a VI ötéves terv végrehajtásának első esztendeje. Ennek tudatálban és figyelembevételével kell igazán jelentőségéhez mérten értékelni azt a tényt, hogy a lakosság fogyasztása a számítottat meghaladta 1981-ben, és növekedése 2,4 százalékot ért el, (aminek azonban negatív hatásai is lecsapódnak a gazdaságiban!), s, hogy az áruellátás megfe- lelőnek bizonyult, a fogyasztói árak emelkedése nem lépte túl a tervezettet, sikerült a lakásépítési programnak az esztendőre kiszabott részét teljesíteni. A politikai és gazdasági feszültségektől terhes világban ez nem csekélység! Még akkor sem csekélység, ha sok tekintetben a lakosság bizonyos rétégéi a korábbiaknál jobban érezték a népgazdaság megnehezedett helyzetét, azaz már nem áttételesen hanem közvetlenül tapasztalhatták a munka eredményességével szemben támasztott magasabb követelmények jogosságát, kikerülhetetlenségét. Felreérthetetlenül tudatja velünk a Központi Statisztika! Hivatal jelentése, hogy az előbb említett magasabb követelményeknek csupán egy részét teljesítettük, a nem rubelelszámolású kivitelben, a termékszerkezet korszerűsítéséiben a mezőgazdasági termelési rendszerek ráfordításokat elemező tevékenységében például tekintélyes adósságaink is fennmaradtak 1981-ben. Czeknek az adósságoknak — tehát az idei feladatok**■ ha beépítendő pótlásoknak — hű tükrét tárja elénk a statisztikai összesítés, bár a számok nyelvén, de mindannyi- .unknak szólóan. Gondjaink többségének enyhülésével botorság lenne számolni, mivel az objektív külpiaci helyzet lényeges pozitív változásának semmi jele, ezért a belföldi felhasználás visszafogása, a rubel- és nem rubelelszámolású kivitelnek a behozatalnál nagyobb mértékű bővítése nem egyszerűen kívánalom, hanem szükségszerűség. Szükségszerűség, mert elengedhetetlen ahhoz, hogy az 1981-ben elért életszínvonalat megivédhessük, azaz tartani tudjuk. Mészáros Ottó Mi lesz kiváló? „Megmérettél és könnyűnek találtattál...” — ugye, ezt mindenki szeretné elkerülni.) Ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség „megméretésre”, próbára, az erőnk, tudásunk felmérésére. A középfokú iskolában tanulóknak' szinte mindegyik évfolyamban erre lehetősége van a tanulmányi, szakmai versenyek során, Dömpingje van mostanában e versenyeknek. A napokban lezajlottak az OKTV (országos középiskolai tanulmányi verserw) iskolai fordulói. A hét folyamán került sor az elsős és másodikos diákok két hagyományos erőpróbájára: az Arany Dániel matematikai és az Irinyi János kémiai versenyre. Hétfőn lesz ennek a korosztálynak egy újabb, Ki- taibel Pál nevét viselő biológiai verseny. Hétfőn kezdődik ez a versenysorozat, mely talán a legtöbb tanulót mozgatott meg: a Szakma kiváló tanulója vetélkedés. A szakmunkástanulók igen sok téren összemérhetik tudásukat: Tizenegy szakma képviselői versengenek a szakma elméleti és gyakorlati ismeretéből, utolsó évesek, akik számára az esetleges országos jó helyezés szakmunkásvizsga nélküli szakmunkásbizonyítványt jelenthet. Hétfőn Balassagyarmaton nyitják meg a rendezvények sorát. Az írásbelik megkezdése mellett sport- és kulturális programok is lesznek: sakk- és szavalóverseny. A tanulók közül először a fémipariak készítik el az írásbelit; az autószerelők, központifűtés-szerelők, esztergályosok, géplakatosok, szerkezetlakatosok, karosszérialakatosok. Kedden a villanyszerelők, szerdán az építő- és faipari szakmunkástanulók, csütörtökön a női szabók következnek. Körülbelül egy hét múlva lesznell a gyakorlati versenyek, ezeket vállalati tanműhelyekben tartják. Emellett folynak tantárgyi versenyek is: a közismeretiek Nagybátony- ban 12-én magyarból, történelemből, matematikából, fizikából. A szakmai tantárgyakra 13-án kerül sor Balassagyarmaton; lesz elektrotechnika vasipari és villamosipari szakrajz, munkavédelem, üzemgazdaságtan. A tételeket az OPI küldi ki, mindegyik esetben a helyszínen bontható föl csak a boríték a verse nyék tisztasága érdekében. A versenysorozat zárását február 22-én délután a Salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban tartják meg. A rendező szervek — a megyei tanács, az SZMT és a KISZ — jutalmakat adnak a legjobbaknak és itt derül ki, ki lehet kiváló, azaz kik képviselik Nóg- rádot szakmájukban az országos döntőben. EsfeiifilBcliciz ma Is Eiiven BielytäBlnesls íub Jeumi munkásőr-egységgvűlés Pászión Az ember számára — bármely életszakaszában is — jelentős és meghatározó egy negyedszázad, ugyanakkor a történelem léptékeivel alig érzékelhető lépés ez. A magyar nép történetében viszont az elmúlt negyedszázad meghatározó időszaka volt. — kezdte ünnepi köszöntőjét a szombaton délelőtt Pásztón, a Lovász József Művelődési Központ nagytermében megrendezett jubileumi munkás- őr-egységgyűlésen Füssy József, az MSZMP Pásztói járási Bizottságának első titkára. Ünnepi köszöntőjében visz- szaemlékezett azokra a napokra, amikor megindult a járás munkásőreinek szervezése, s a gyors eredmény elősegítette, hogy az elvhű szocialista társadalmi rendszerünk védelme érdekében fegyvert fogtak a kommunisták, a szocialista társadalmi rendszer védelmében érdekelt parasztok és értelmiségiek. Bár tudják, hogy a munkáért nem jár fizetség, de a munkásosz- • tály katonájaként a szocialista rendszert, az eszmét védelmezik. Ez pedig a legszentebb annak, aki a szocializmus ügyének jegyezte el magát. Az ünnepi előadó meleg szavakkal emlékezett a Gubis Ferenc nevét viselő munkás- őrszázad személyi állományának tevékenységéről, ahol az állomány 55 százaléka kiváló dolgozó, 14 százaléka magasabb állami és politikai kitüntetése bizonyítja, hogy a munkásőrök elismertek a politikai élet, a munka frontján. Beszédében kijelentette: — A népi hatalom védelmében fegyvert fogott munkásőrök itt, a pásztói járásban is példát adtak a szocialista harc iránt érzett sze- retetükből és áldozatkészségükből. Odaadással, szerényen és fegyelmezetten tették, amit meggyőződésük, a párt, a nép, a szocializmus ügye iránti elkötelezettségük diktált. Esküjükhöz híven állnak ma is helyt a sohasem könnyű szolgálatban. Az elmúlt negyedszázad útja, amelyet a munkásőrség a párttal, a néppel együtt végigjárt, azt tanúsítja: volt és van értelme a harcnak, az odaadó, becsületes munkának. A munkásőrségnek is része van abban, hogy az elmúlt negyedszázadŰttörők köszöntötték a munkásőrség tagjait. — kép: kulcsár —■ ra úgy tekinthetünk vissza, mint hazánk felvirágzásának, népünk anyagi és szellemi gyarapodásának nagyszerű időszakára. Füssy József ünnepi köszöntője után a pásztói járási pártbizottság nevében emlékszalagot kötött a jubileumát ünneplő Gubis Ferenc önálló járási munkásőrszázad csapatzászlajára. Köszöntötte az ünnepi egységgyűlést az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztje, a prievidzei járási pártbizottság első titkára, Ürmössi Béla, a járás tömegszervezetei és KISZ-esei nevében, Szabó Tibor rendőr százados a fegyveres testületek, Fádár Sándor gyárigazgató a gazdaságvezetök nevében. Kitüntetések, elismerések átadására is sor került. Többen részesültek a 25 éves jubileumi emlékjelvényben, a szolgálati érdemérem különböző fokozatában. A kitüntetéseket Juscsák György, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, az állami gazdaság igazgatója, dr. Varsányi György, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága szakcsoportvezetője, Füssy József, Robotka Mihály, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokának helyettese és Vincié István, a század parancsnoka adta át. Sándor András alapító munkásőr, a század legidősebb tagja köszöntötte az ünnepélyes egységgyűlést. Az új munkásőrök esküjét Füssy József fogadta, majd Horváth Pál alapító munkásőr átadta fegyverét megőrzésre a most avatott új munkásőrnek, Alapi Józsefnek. Az ünnepi egységgyűlés kultúrműsorral ért véget. téli Az időjárás is kegyeibe fogadta a hagyományos téli vásár sikerében érdekelteket. A téli árucikkeknek valóban nagy keletje volt a múlt héten, s ebben a tavalyinál bőségesebb választék mellett nagy szerepe volt a hidegnek is. Emellett ilyenkorra a fogyasztók többsége „kiheveri” az év végi anyagi megpróbáltatásokat, sőt némi többletre is szert tesz tavalyi jp munkája jutalmaként. A kereskedelem pedig —, s ez a vásárlók véleménye — évről évre jobban felkészül a nagy árengedményes akciókra. A salgótarjáni Centrum Áruházban például az első héten 25 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly. A legtöbben férfiingeket, felsőruházati cikkeket, sapkákat, kesztyűket kerestek, de nagy keletje volt a női csizmáknak is- Csak sajnálni lehet, hogy a legtöbb lánynak, asszonynak 40-es lába van, ezért ebből a méretből bizony hiányos a választék. Kelendőék voltak a vásár első felében az ágyneműk, a 120 éves kórus Balassagyarmaton Jubileumi hangverseny Fennállásának 120. évfordulójának megünneplésére készül hétfőn a balassagyarmati vegyes kar. Balassagyarmat város Tanácsa és az Ipari Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetkezeti Bizottsága (a kórus fenntartói) este hat órára a Mikszáth Kálmán Művelődé Központba invitálja mindazokat, akiket a nagyhírű énekkar jubileumi fellépése érdekel. Ä koncertén közreműködik a balassagyarmati kamaraegyüttes is (Veres István, Kanyó András, Lados Miklós, Kanyoné Réti Emőke, Perneczky Zsolt) valamint Ember Péterné zongorán, Molnár Zsuzsanna ének, és Csikasz István versmondó. Ünnepi köszöntőt Berki Mihály, Nógrád megye Tanácsának elnökhelyettese mond. A műsoron többek között Bartók, Kodály, Bárdos, Maros kórusművei szerepelnek. Felhangzik a város díszpolgárának, Jobbágy Károly költőnek a Májusi hózápor című megzenésített költeménye is. ' Néhány adat a nagy hagyományú kórusról: férfikarként alakult, 1884-ben lett Csak női kara is. Az országos hírnevet Erdélyi József karnagy működése alatt vívták ki, aki 1898- tól kereken ötven esztendeig (!) állt a kórus élén. A másik „rekord” Réti Zoltáné, aki 1949-től harminc éven át vezette a vegyes kart. Országosan figyelmet keltő közművelődési tett volt, amikor 1951- ben a Balassagyarmati Szabó Ktsz felajánlotta anyagi támogatását, Az 50-es, 60-as évek ismét sok sikert hoztak: Miskolc, Eger, Csongrád dalostalálkozóin — az utóbbit zene- akadémiai meghívás követte. A hetvenes években a televízióban és a rádió Kóruspódi- um-adásaiban hallhattuk őket. A városi tanács és az ipari szövetkezetek közös támogatásával 1974 óta működnek, ebben az esztendőben került másodkarnagyként a kórushoz a mai vezető, Ember Csaba. A két karnagy újabb sikereket ért el a vegyes karral: 1976- ban Aranykoszorú diplomával minősítést, 1978-ban Réti Zoltán karnagyi díjat, 1979-ben Szocialista Kultúráért kitüntető címet. Az elmúlt - 120 év alatt az énekkar a város zenei életének szerves részévé vált, rendszeresen szerepelnek ünnepségeken és hangversenyeken egyaránt. További jó munkát kívánunk! vásár méteráruk és a lakástextíliák is, de a műszaki cikkek iránt is nagyobb volt a vártnál az érdeklődés. A készletet egyébként folyamatosan töltik fel, így érdemes gyakrabban betérni, mert újdonságokra is lehet számítani. Hétfőtől például kályhák és A—Z-kozmetiku- mok is árengedménnyel kaphatók. A nagy forgalom zökkenő- mentes lebonyolításában nyugdíjasok segédkeznek, és velük együtt csaknem száznegyvenen várják a következő héten a vásárlókat. A Centrum egyébként az ötnapos munkahét bevezetése után pénteken is 19 óráig tart nyitva, igazodva ezzel a fogyasztói igények változásához. A Pécskő Áruházban is 3—4 ezren fordulnak meg naponta, és nem távoznak üres kézzel. Tavaly az első 2—3 nap után jelentősen csökkent az érdeklődés, az idén az első héten végig telt ház volt. Igaz ebben nagy szerepe van annak is, hogy sokkal több árucikk kapható 30—40 százalékkal olcsóbban, mipt egy évvel ezelőtt, s javult az áruk összetétele is. A minőségről pedig csupán annyit; hogy a reklamációk száma a tavalyinak csak töredéke. A vásárlási kedvre jellemző, hogy mintegy egymillióval nagyobb az első hét bevétele az 1981. évinek, s a kereskedők a folyamatos áruátvétellel, a készletek feltöltésével arra számítanak, hogy a jövő héten is tudnak még újat nyújtani.
