Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYES0LJETEK1 NOGRAD XXXVIII. ÉVF.,31. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1982. FEBRUAR 6., SZOMBAT Ä Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben megha­tározott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. Az életkö­rülményeket javította a la­kásállomány gyarapodása,, az oktatási és az egészségügyi in­tézmények hálózatának bővü­lése A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítet­te. A tőkésországok gazda­sági helyzetével összefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részé­nek intézkedései miatt rom­lottak az exportértékesítés feltételei. A szocialista orszá­gokból származó termékek egy részének behozatala a partner országok szállítási le­hetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások ér­zékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gaz­dasági szabályozó rendszer egyes elemei, tovább korsze­rűsödött a gazdálkodás szer­vezeti és az irányítás intéz­ményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között Az ipari termelés 2,3 száza­lékkal emelkedett Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A ter­melés mennyiségének válto­zása ágazatok és alágazatok szerint is jelentősen differen­ciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabályo­zás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal nö­velte termelését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszer­ipar, a híradás- és vákuum- technikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömegcikkipar termelése nem érte el az előző évi szín­vonalat. A vaskohászat ter­melése csökkent, az alumí­niumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkál növel­te termelését, ezen belül je­lentősen nőtt a gyógyszer- ipar, a műanyag-feldolgozó' ipar, a háztartási és kozme­tikai vegyipar termelése, míg a kőolaj-feldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szer­kezetének átalakulásával össze­függésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 szá­zalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar ter­melése. A textilipari termelés egészében mérsékelt emelke­dése mellett élénk ütemben, nőtt a len-kender-, a gyapjú- és a kötszövőipar termelése, míg a pamutiparé — a ked­vezőtlen értékesítési lehető­ségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyagipar ugyanannyit, a bányászat ke­vesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termék­szerkezete, bár a szükséges­nél lassúbb ütemben. A gyártmány- és a gyártásfej­lesztés, az új termékek gyár­tásba vétele piég mindig hosszadalmas. Néhány fonto­sabb termék 1981. évi ter­melése a következőképpen •lakúit: ______■_.. e gyes gazdálkodó szerveze­tek javították a termelés és az export gazdaságosságát A termelés a korábbinál jobban igazodott a kereslethez, a ter­melés mennyisége vállalaton­ként és ágazatonként diffe­renciáltan változott. 1981-ben a nemzeti jövede­lem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd fo­rintot. összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a terve­zettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékban csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5— 3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasz­nálása valamelyest mérsék­lődött, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás ösz- szehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nem­zeti jövedelemnél némileg na­gyobb volt. A behozatali több­let aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasz­tása a tervezettnél gyorsab­ban, 2,4 százalékkal emelke­dett. A felhalmozás, ezen be­lül a beruházás megközelí­tőleg az előirányzott mérték­nek felelt meg, a felhalmozás aránya a belföldi felhaszná­láson belül tovább mérséklő­dött. a népgazdaság i98i. évi fejlődésének főbb MUTATÓSZAMAI terv tény az 1980. év százalékában nemzeti jövedelem nemzeti jövedelem belföldi 102,0—102,5 101A felhasználása 99,0—99,5 99,9 ipari termelés 103,0—103,5 102,3 országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek 99,0 96,5 termelése egy lakosra jutó 103,0 100 reáljövedelem 101,0 102,2 a lakosság fogyasztása a szocialista szervek be­101,5 102,4 ruházásai, milliárd Ft 182 183,5 lakásépítés, ezer db 77 77 Ipar NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉKEK TERMELÉSE A SZOCIALISTA IPARBAN az 1981. évi az 198L év termelés az 1980. év mennyisége százalékban villamos energia, milliárd kwó 24,2 101,4 szén, millió tonna 25,9 100,9 kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 földgáz, milliárd m3 6,0 79,6 acél, millió tonna 3.6 96,8 hengerelt acél, millió tonna 2.8 92,6 bauxit, millió tonna 2,9 98,8 timföld, ezer tonna 799 99,3 alumínium félgyártmány, ezer tonna 143 106,7 tégla, milliárd db 2.0 101,3 cement, millió tonna 4,6 99,4 műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 112 106,4 növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna 29,0 103.6 műanyagok, ezer tonna 311 94,9 autóbusz, ezer darab 11.1 89,4 számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd forint 5,0 109,3 televízió, ezer darab 424 101,6 ebből: színes televízió ezer darab 77 132.4 magnetofon, ezer darab 554 120,5 hűtőszekrény, ezer darab 504 101,0 mosógép, ezer darab 265 110,1 bútor, folyó áron, milliárd Ft 11.9 105,4 pamutszövet, millió m5 320 96,2 gyapjúszövet, millió mJ 44,5 104,1 cipő, millió pár 43,4 100,3 csontos nyershús, ezer tonna 595 98,0 fogyasztói tej, millió liter 819 103.6 vágott baromfi, ezer tonna 186 108,5 napraforgóolaj, ezer tonna 185 143,5 sör, millió liter 793 101.1 cukor, ezer tonna 490 104,8 (Folytatás a ?. oldalon.) Művelődési intézményeink a szabad szombatokra való tekintettel meghosszabbított nyit- vatartással állnak a művelődni, szórakozni vágyók rendelkezésére. Salgótarjánban a Nóg- rád megyei Balassi Bálint Könyvtár például szombatonként délután öt óráig tart nyitva. Az érdeklődők 160 ezer kötet és 654-féle időszaki kiadvány között válogathatnak. Műszaki tanácskozás a bányavállalatnál Egymillió-húszezer tonna szén, 16 kilométer vágat ebben az évben Műszaki tanácskozást tar­tottak tegnap Salgótarjánban a Nógrádi Szénbányáknál. Az összejövetelen a vállalat ta­valyi gazdálkodását értékel­ték, s megvitatták az idei fel­adatok megoldásával kapcso­latos kérdéseket Tóth József vezérigazgató- helyettes terjesztett elő be­számolót a múlt esztendei tel­jesítményről. Szót ejtett — többek között — a szénter­melésről, a „szénen kívüli” termelésről, a beruházásokról, a munkaversenyről és a bal­eset-elhárításról. 1981-ben több mint 1 millió 2Ó ezer ton­na szenet bocsátott a válla­lat a népgazdaság rendelke­zésére, mintegy hetvenezer tonnával többet az előirány­zatnál. A tiriibesi és a ménke-i si aknaüzem túlteljesítette a tervét, azonban ezzel együtt is a vártnál kevesebb szén származott mélyművelésből: a többletet a külfejtésből nyerték. A vágathajtásra vo­natkozó tervet mennyiségi­leg teljesítették a bányászok: föltáróvágatból az előirány­zatnál 260 méterrel rövideb- bet hajtottak, előkészítő vá­gatból viszont a tervnél csak­nem 10 százalékkal hosszabb készült el. E munkában idén főleg a gépek kihasználtságát kell tovább fokozni, örvende­tes, hogy — speciális ösztön­zők hatására — javult ászén minősége, ennek köszönhető­en 62 millió forinttal nagyobb szénárbevételt értek el a tervtől. „Szénen kívüli” termelés­ben meggyorsult a szelektív fejlesztés a vállalatnál. Vas­ipari cikkek előállításában a termékszerkezet kedvezően változott. Kiváltképp a bá­nyászatban használatos gyárt­mányok — kaparóteknő, va­gonvontató — iránit nőtt a ke­reslet. Sok haszonnal járt a bri- gádmozgalom.A korábbi évek­ben kialakult versenyformák alkalmasak arra, hogy segít­sék a termelést. A csapatok aktív munkája hozzájárult ah­hoz, hogy a munkaidőalap csökkenésének ellenére megol­dották a feladatokat a válla­latnál. Idén nehéz tennivalók vár­nak a szénbányák dolgozói­ra. Egymillió-húszezer ton­na szén kitermelését irányoz­ták elő az illetékesek a lehe­tőségek figyelembevételével. A négy aknaüzetmben összesen 16 kilométer hosszú vágat ki­hajtását tervezik. E munkák elvégzéséhez a dolgozók szor­galmára és leleményességé­re egyaránt szükség van. A műszaki tanácskozáson sokan fölszólaltak. László Gyula, a vállalat dolgozója, a munkavédelemről beszélt. Az úti balesetek aránya nem olyan nagy, mint amennyire hivatkoznak rá — mondta. A munkahelyi veszélyek csök­kentésére kell inkább figyel­ni: a fölszerelések használa­tára, a szabályok betartására. Bocsi Ottó osztályvezető töb­bek közt a gépkihasználásról mondott véleményt: néhány területen lassú az alkatré­szek pótlása, s nem eléggé éltek a dolgozók anyagi ösz­tönzésével. Idén — szerinte — gépcentrikus munkaszerve­zés kell a vágatba jtásban. Akadémiát szerveznek a bizalmiak oktatására Szakszervezeti bizalmiaka­démia létrehozásáról határo­zott pénteki ülésén a SZOT el­nöksége. Olyan magas szintű oktatási formát vzetnek be, ahol a bizalmiak, főbizalmiak elsajátíthatják a szakszerveze­ti munkához szükséges ismere­teket, egyben rendszeres idő­közönként központi tájékozta­tást kapnak társadalompoliti­kai, kül- és belpolitikai kér­désekről, valamint a szakszer­vezeti mozgalom időszerű fel­adatairól. Az akadémia kétéves tanfolyamán évente nyolc al­kalommal tartanak előadáso­kat magasan képzett párt-, ál­lami és szakszervezeti veze­tők. Á résztvevők látogatási könyvet és az akadémia el­Zárszámadás Útkén és Kazáron Űjabb két termelőszövetke­zetben került sor tegnap zár­számadó közgyűlésre. Ezúttal Litkén és Kazáron gyűltek össze az ünneplőbe öltözött dolgozók, hogy visszatekint­senek az elmúlt időszakra és egyúttal meghatározzák idei tennivalóikat. A litkei termelőszövetkezet a tavalyi esztendőt is a tőle megszokott biztonsággal vet­te, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 11 millió 300 ezer forintos nyereség. Ebben kiemelkedő szerepe volt a di­namikusan fejlődő állatte­nyésztésnek, amelynek árbevé­tele 12 százalékkal nőtt és a kiegészítő tevékenységnek, amely 25 százalékkal nyújtott többet az előző évinél. Külö­nösen örvendetes, hogy a meg­határozó jelentőségű sertésá­gazat mellett, például a tej­termelés is egyharmadával nö- vekedétt egy év alatt. Mind­ennek nagy szerepe volt ab­ban, hogy a növénytermesz­tés vártnál kisebb hozamai sem okoztak gondot a gazdál­kodás eredményességében. A kazári termelőszövetke­zet, — mint általában a kisgazdaságok — hamar ma­gára talált a nehezebb gazda­sági körülmények és a mos­toha természeti adottságok kö­zött is. A mintegy' 39 millió forintos árbevétel mellett el­ért négymillió forinton fölüli nyereség arra utal, hogy sike­rült a gazdálkodást hozzáiga­zítani a változó kövtelménvek- hez! Ebben a nagyüzemben is a kiegészítő tevékenység fej­lődött a legerőteljesebben, csaknem 21 százalékkal nőtt az árbevétele, de az állatte­nyésztés is csak három száza­lékkal maradt el ettől a tel­jesítménytől, míg a növény- termesztés, a tavalyelőtti szin­tet érte el. Rugalmasság, alkalmazko­dás, magas szintű szakmai irá­nyítás és vezetés, lelkiismere­tes, kötelességtudó emberek mindkét üzemben. Kazáron, csaknem 80 százalékuk törzs- gárdatag. Az eredmény nem maradhat el. végzéséről — amely a szak- szervezeti mozgalomban spe­ciális továbbképzésnek, állami területen pedig vezető-tovább­képzésnek felel meg — igazo­ló oklevelet kapnak. Az első szakszervezeti bizal­miakadémia megnyitását Bu­dapesten ez év szeptemberé­re tervezik, később hasonló-- kát hoznak létre vidéken is. Az előadások nemcsak a résztvevőknek, hanem vala­mennyi szakszervezeti bizal­minak szólnak, ezért azok szö­vegét — SZOT költségén — háromszázezer példányban ki­adják. Az elnökség további napi­rendi pontként megvitatta a környezetvédelemmel kapcso­latos szakszervezeti feladato­kat, összegezte továbbá a munkavédelemről 1979-ben ho­zott minisztertanácsi rendelet végrehajtásának tapasztalata­it és jóváhagyta a szakszerve­zetek és a SZOT idei költ­ségvetését. A költségvetéssel kapcsod latban az elnökség rámutatott, hogy a szakszervezeteknek aa eddigieknél is ' terveszerűbben kell takarékoskodniuk, a le­hetőségek szerint csökkentve az ügyviteli, adminisztratív, és technikai kiadásokat. Ugyanakkor nagyobb összege­ket biztosítanak szociális és kulturális célokra. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom