Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

A mezőgazdasági konvvhónáp alkalmából Táplálékot adó irodalom N em hinném, hogy Anna Kareninafáj- dalmas-gyönyörű története valaha is, valkinek is, többet jelentett volna a szellemi tápláléknál. Nagyon is vitathatók a vélekedések, melyek szerint a jó szép- irodalom és az anyagi boldogulás karonfog­va járnak. Magyarországon a század első harmadában olyan toliforgatók éltek, hogy bátran emlegethetnék sokadalmukat a ma­gyar széppróza aranycsapataként. Jókaitól Kosztolányiig, Mikszáth csípős szavától Ady komor átkaiig, színek, ízek, iskolák zavarba- ejtő változatosságát kínálta az az irodalom. De az ország jobbára éhes volt. És az az éhség nem is annyira „éhe a szépnek”, mint vágyakozás a betevő falat után. , Pedig a toll mesterei előtt sohasem volt titok, az írásból is sarjadhat táplálék, még­pedig nem elsősorban szerzői homonárium formájában. Már az elmúlt századok költé­szetében is bőséggel lelünk erre bizonyságot. A mi Pázmányunk még nem restellte temp­lomi prédikációba szőni: „...Mihent a virágos kertet vagy a kövér szántóföldet elhagyod és nem szántod, kapálod, annyival bujábban posdulnak benne a haszontalan bojtorjánok és utálatos gyomok, mennél kövérebb a föld...” És milyen mesterei támadtak a szántó­vető embert okosító irodalomnak a századok során! Eljutottunk addig, hogy Mohácsy Má­tyás vagy Bálint György (aki nem azonos az antifasiszta publicistával) egy-egy könyve ugyanúgy slágerlistára kerülhetne, mint a legkapósabb krimi,, vagy poplemez. Mindez arról jut eszembe, hogy most minduntalan tapasztalom: a 25. mezőgazda- sági könyvhónap eseményei zajlanak or­szágszerte. .. Nem vagyok agrár szakember, de sok-sok évet töltöttem a falusi sajtó szol­gálatában. Emlékszem még az időre, midőn szinte rimártkodnunk kellett a vidék népé­nek: higgyék el, a traktor nem árt a me­zőgazdaságnak, inkább könnyebbé, olcsóbbá, haladósabbá teszi a talajművelést... Lehe­tetlen elfeledni a kínkeserves magyarázgatá- sokat arról, hogy mit jelent a földnek a műtrágya, és miért átok rajtunk a sokhe­lyütt olyan kedvvel előállított noha- vagy novabor. Termelési babonákkal ugyanúgy találkoz­tunk, mint a szemmelverés híreivel, a bo- szorkáoyhit lappangó maradványával... És most itt a kezemben a lista az idei mező- gazdasági könyvhónap kiadványairól. Ilye­neket vesz észre benne a tallózó pillantás: Mezőgazdasági vállalatok automatizált ter­vezése. .. Korszerű beruházás-előkészítési módszerek a mezőgazdaságban... De olyano­kat is, melyek például a kajszibarack házi­kerti termesztésébe avatják be a hozzám hasonló „vasárnapi kertészt”. Talán nem túlzók, ha leírom: mezőgazda­ságunk mostanában nyújtott teljesítményével mind nemzetközi hírnevünket, mind hazai életszínvonalunkat jelentősen befolyásolta, örömünkre, előnyünkre. Ezt az is megérti, akit vajmi kevéssé érdekel, hogy mi is a mezőgazdaságban a termelési rendszerek lé­nyege; milyen sertésfajták tenyésztésével nö­velhetjük húsexportunkat; vagy mi egy mo­dern faluban a beépített rész és a zöldte­rület egészséges aránya. ■ » viszont az a félszáz könyv, mely mint- y egy négyszázhúszezer példányban út- T nak indult, hogy értő-hasznosító olvasóra leljen, beavatkozik a magyar me­zőgazdaság mindennapjába. Ha eljut azok­hoz, akiknek szánták, nemcsak az gyarapszik általa, aki birkát tenyészt, vagy zöldséget termel, de az is, aki hétköznap gyalupad mellett áll vagy régi kódexeket vallat, ám hét végén a fűk és a fák titkait kutatja, ter­mését gondozza. B. N. E. Művelődés, szórakozás a reformkori Ncg^ád műövében (4.) # Úri mulatságok — Heiió fiúk, heiió ^'Tiszto kabaré! nyok! Itt vagyok újra, örök­re a ti zsokétok, most újra rákapcsolunk... Most jöt­tem a Frimből, a Sárga Házból, hideg vízzel ke­zeltek, nem is volt rossz... Halgassuk együtt a leg­jobbnak kijáró szöveget, a legmagasabb zenét a Kő­krumpli együttes adja elő, de, hogy milyen stílus, azt ne tőlem kérdezzétek, köz­ben azért éneklek, hogy értsétek mire gondolt a szerző, a legnagyobb, a legmagyara bb, a legdiszkó- sabb, a nagy Kétesnagy— Figyeljetek! Volt egyszer egy fiú, volt egyszer egy lány, ugye eljösz, tied az a város, tiéd ez az éjszaka, mi marad nekem? Ne menj még, menj el, ha kellek ne­ked... Jó zene ez gyerekek, mindig van valami baj ve­lem, a holmimat már szed­hetem, vagy mégse? Ki ért meg téged? Ki ért meg en­gem? Most új, a legúj, ilyen még nem is volt, feltesz- szük a korongra, forog a világ... Előtted szakadék, hátad mögött ég az erdő, ég a nádas, ja, az más, az egy műdal, ez a jó zene figyel­jétek — mindig van egy híd, egy híd, amin átme­hetsz, menj át a hídon... a szivárványaidon, te csak nézel rám... Helló, helló, megy a meló? Itt a nyo- nyo-nyocas! A nyolcas stú­dióból jelentjük* nyomás még egy jó nótát, a gyere­keknek, nincs nagy baj, Dinkó csak újat teszünk fel, fi­gyeljétek... Üvegház, ahol élsz, bábu vagy, üvegbá­bu, üvegház, melegház, ahol élsz primőrként, ne menj el... Jijejó... Dijejó... Mi- jejó... Ez a jó gyerekek! Most bedobjuk az újat, most jött ki a Nagy Tonból, ahol a többit is nyomják, mint süket az ajtót, mint a... Ji­jejó! Előadja a nyolcasból a kilenctagú Bumbégundel együttes, a legnépszerűbb, a legpopabb, ez a popók pop­ja, a mamák púpja... Üveg­ház, ahol élsz, jó a tea, ha nem ázott el a fű, vagy a csaj, aki főzi, mert akkor, ugorj el, vigyél el, fogjál el, fogjatok le, mert odaro­hanok. .. Van akinek jól megy, ilyen az élet, üveg­ház, diliház, gyere velem, ne hívj, úgyis eljövök, bá­bu vagy, üvegbábu, az üvegházban és üvegből te­ázol, a fű jó, ha nem ázott el a rendező... Majd el­dől december 32-én, a ker­tészek között, hogy ki a legjobb, nem érdemes ezen rágódni, dobj be egy gu­mit... Hol van duci, a ma­muci, mond kis kócos, mi­kor láttál rendes fésűt, due-dió-tát-due... Van, aki­nek jól megy, a magyar pa­posoknak, de nem a púpo­soknak, igyunk egy jó kó­lát, itt a bácsi, kis kócos dobd be magad, ő adja a dohányt, hagyjuk a mamát, nem baj, ha nem megy, nem baj, ha nem megy. Hang sem kell csak dob­juk a mamát... Váltás fi­úk, lányok... Van, akire ráragyog a szerencse, ne­kem elég, ha rám nézel, ezt a várost neked adom, ezt az éjszakát a rendező bácsinak adja a kis kócos a Rímképtelen KFT-együt- tesből... Nincs jobb lány, mint a kócos.,. Nincs baj gyerekek, csak most kaptam a táviratot, a magyar slágerek lemez­borítójára rá kell nyomtat­ni, hogy idézem! „A ma­gyar sláger káros az egész­ségre!”, Oké, meglesz, Nem is értem, mi kell még, még... még... beveszünk minden nótát, a popba min­den belefér, jó nagy pop ez, jededudujó. ..Itt a leg­újabb nagylemez, a nyol­casból forgatom, figyelje­tek! Minden úgy van, ahogy kívántad, jó-jó- jó-jójójójó, lemegyek veled, az a jó, mi a jó, nincs jobb mint az öreglány, 6 a mi anyánk... pam... pam... pam __ ( bendzsó), Rudi még multi­milliomos lesz, megint be­jött a rángásom, semmi baj, lehet téged szeretni, vigyél el, üvegház, diliház, vigyél el dokikám... je-pepepepe, dinkó-diszkó, hami-papi... <T. Pataki) Losoncon egyébként egy-egy szezonban 4—5 nemesi és 8— 10 polgári bált tartottak. Tánc­lehetőség adódott tehát bőven. De ezeken kívül is akadtak al­kalmak és táncos, elsősorban a mulatós összejövetelekre. Ilyenek a lakodalom, keresz­telő, temetés, névnap. Ez utób­biak mindig nagyszabásúak. Pulszky Ferenc írja apjáról, hogy igen takarékos ember hírében állott, kávéházba nem járt, nem kártyázott, da ami­kor elérkezett a névnapja! „Károly napján pedig rende­sen nagy ünnep volt a háznál, az egész vármegye .eljött bol­dog névnapot kívánni — meg­hívatott estére a bálra, mely a vármegyében mindig a legfé­nyesebbnek tartatott.” (Ekkor még Sároson, Eperjesen éltek, de a nógrádi szokások sem voltak szerényebbek.) Ilyenkor nem fukarkodtak a pénzzel. Már'az ebéd is ilyen fogásokból állt például: fehér és fekete leves, marhahús, töl-, tött káposzta, hozzá sonka, hurka, kolbász, sertéshús (friss ölés).vadkacsa, borjúfej, ludas­kása, gomba, kétféle rétes, ba­rátfüle, fánk, befőttek, süte­mények, gyümölcsök. Inni kimondottan csak bort ittak, a pálinkán kívül. Az éj­szaka közepén szívesen főztek egy különleges italt, az úgy­nevezett krampampulit. Ennek a receptje sem mindennapi: egy nagy levesestálat teletöl­töttek jó erős szilvóriummal, a^t bőven megcukrozták és az egészet meggyújtották. Amíg égett elment az ereje, s azután kis pohárkákban, citromlével kínálták. (Persze a férfiak erő­sítésként még egy kis tiszta szilvóriumot is tettek bele.) Természetesen nem tellett mindenkinek ilyen mulatság­ra. De a látszat, a tradíció megkövetelte, mutassák, hogy telik. így aztán gyakorta meg­esett, hogy a névnapi ünnep­lés elvitte a gazdaság egész éves bevételét s kijózanító, fájós fejjel másnap már azon kellett töprengni, hogyan telik ki az esztendő. S lassacskán kicsúszott a birtok az elszegé­nyedő nemes kezéből. Amit az is elősegített, hogy az ivást a mulatozást nem le­hetett abbahagyni. Ha eljött a megyei közgyűlésnek ideje, évente négy, vagy több alka­lommal, akkor napokat töltöt­tek Balassagyarmaton az azon részt vevők. (De tartottak közgyűlést időnként Losoncon is.) A szerencsésebbek meg­szálltak rokonnál; ismerősnél, a többiek a város két ven­dégfogadójában a Balassában és a Zichyben. Így aztán ki­szabadulván a „házi ellenőr­zés” alól, még inkább neki­vadulva ment a mulatás. A zenét a megye híres zenekara, Bunkóék bandája szolgáltatta. Olyannyira népszerűek voltak, hogy egy gyarmati „új ma­gyar hangász kar” a Balog Andráséké még külön kér­vényt is adott be a megyei közgyűlésnek, hogy őket is tá­mogassák, foglalkoztassák, ne csak a Bunkóékat, akikről már az a hír járja, hogy ők a me­gye hivatalos muzsikusai. Losoncon is adódott szóra­kozóhely. 1847-ben volt pél­dául két vendégfogadó, négy kocsma, a városi erdőben lévő fürdőben egy vendéglő. A ká­HUMOR — Egész éjjel nem tudtam aludni a maguk kávéja mi­att, amit délután ittam! — mondja a vendég a pincérnek. — Ugye, milyen erős volt? — Nem azért.., hanem mert, törtem a fejem, miből főzhet­ték... XXX — Nemsokára szebb kör­nyéken fogunk lakni — di­csekszik az egyik szomszéd- asszony a másiknak. — Mi pedig nyugodtabb környéken — mondja a má­sik. — Maguk is elköltöznek ? — Nem. Mi maradunk. véházat kevesebben látogatták. Bunkóék ebben a városban is sokat játszottak, például 1842 nyarán a piatéren a 15—20 ta­gú banda rendszeresen térze­nét adott, ahol a „legújabb ze­nedarabokat” hallgathatták a polgárok. Összességében .tehát tudnunk kell — amire korábban is utal­tunk —, hogy a művelődési, szórakozási szokások differen­ciáltsága a köznemesség va­gyoni helyzetének függvénye volt. Az viszont a kétségtelen tragédiát jelentette, hogy az ingatag alapokra épülő, ela­vult technikával termelő ne­mesi gazdaság a hagyományos szórakozási formák megtartá­sával is folyamatosan eljutott a teljes anyagi csőd szélére. Nagyon kevesen tudtak csak iskolázottságuk, műveltségük, érdeklődésük útján művelten szórakozni és a haza javára hasznos tevékenységet foly­tatni. p. m. „Beszélő könyv' Az eindthoweni érzékelés­kutató intézetben a nyelvta­nításhoz újfajta segédeszköz­ként „beszélő könyvet” fej­lesztettek ki, amelyben köz­reműködik a műszaki főisko­la és a Philips cég. Ez a ta­nuló számára lehetővé teszi az olvasott szavak kiejtésének önálló gyakorlását. Minden szó alatt van még egy nyom­tatott kód, amelyet optikai letapogatóval lehet felvenni, és szintetikus nyelvi egység által mesterséges hangokká átalakítani. Ily módon a ta­nuló a szavakat nemcsak ol­vashatja, hanem egyúttal hall­hatja is úgy, ahogyan azokat kiejtik. Az eljárás alkalmas rosszul olvasó gyermekek ke­zelésére, vagy idegen nyelvek tanítására. Psota Irén Kossuth-díjas kiváló művész előadóestje február 10-én, szerdán du. 6 órától a SALGÓTARJÁNI NOVEsÉbER 7., este 8 órától a PÁSZTÓI MÁTRA FILMSZÍNHÁZBAN. „Töltsön el egy édes órát...!" (Irma, te édes) címmel a műsorban régi slágerek és vidám sanzonok hangzanak el. Közreműködik: Jávori Vilmos (dob) Műsorközlő: Szentirmai Ákos. Az előadóest kísérő műsora a Ház a sziklák alatt című 1958-ban készült magyar film. Irta: TATAI SÁNDOR Rendezte: MAKK KÁROLY Főszereplők: PSOTA IRÉN, Görbe János, Bara Margit. Jegyek elővételben is kaphatók. I i ( KOSSUTH RADIO: 15.28: Zenélő Dominó 16.05: Embermesék Lengyel Nagy Anna műsora 17.13: Romantikus kórusművek 17.35: Nem a világ vége Rádai Eszter műsora 18.00: Kukely Júlia Verdi Traviata című operájából énekel 19.15: A Rádiószínház / bemutatója 20.50: Népzenei Hangos Üjság 21.30: Szándék és valóság Tarnói Gizella riportja 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Balettzene 0.10: Melódiákoktól 8.27: Sakk a zajnak > 8.37: Zenekari muzsika 9.33: Óvodások műsora 10.05: Leporelló 10.35: „Fénylő halottam lettél Végre.. .*• Berda József versei Elmondja: Mád! Szakó Gábor és Szabó Gyula 10.40: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó 11.00: Gondolat 11.45: Berkes Kálmán klarinétozik Kocsis Zoltán zongorázik 12.35: Hét végi panoráma 13.54: Mesterségünk címere 14.24: Alfred Deller Purcell- folvételeiből 14.44: Magyarán szólva. . . 15.03: Lakatos Sándor népi zenekara játszik, PETŐFI RADIO: 8.05: Bundschuch István stejerciterán játszik 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: örökzöld dallamok 9.36: Munkaidőben.­Balogh István műsora 10.00: Zenedélelőtt 11.45: Tánczenei koktél 12.33: Édes anyanyelvűnk 12.38: Népi muzsika 13.15: Üj zenei felvételeinkből 13.30: A zene titka 14.00: Kettőtől ötig... 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség 18.33: Kerekes János operettjeiből 19.05: Gramofonalbum 19.35: Nemzedékek NŐGRÁD — 1982. február 5„ péntek 20.00:. Muzeális nóta­felvételeinkből 20.33: Iránytű 21.35: Nemzedékek 22.05: Behár György szerzeményeiből 22.35: Népdalok 23.20: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, idő járás jelentés, tar­talomismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Korán kelő gyermekek — Amit a MÉH-től lehet vásárolni — Magánoktatás — a patyolatnál — Cserebere — Programajánlat). Szerkesztő: Jakab Mária. A mű­sor telefonügyelete: 35-510. — 18.00: Észak-magyarországi krónika (Ra­kodás a miskolci MAV-teherpálya- udvaron — Zárszámadások Heves megyében — Nógrád megye ivó­víz-beruházásai) 18.25—18.30: Lap- és műsor előzetes. TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) (SZ.) 8.05: Iskolatévé: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 8.35: Deltácska 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 7. oszt.) 10.05: Fizika (ált. Isk. 7. oszt.) 10.35: Korok művészete 13.50: Iskolatévé: Deltácska (ism.) 14.10: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) (ism.) 14.35: Fizika (ált. isk. 8. észt.) (ism.) (SZ.) 13-00: Korok művészete (ism.) 15.30: Nyelvtanárok figyelem 1 16.10: Hírek 16.15: Alpesi sívilágbajnokság 17.25: Reklám 17.30: Keresztkérdés 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna (SZ.) 19.15: Esti mese (SZ.) 19.30: Tv-híradó (SZ.) 20.00: Delta 20.25: Mozi! Mozi! Mozi! 21.35: Műkorcsolya Európa-baj- nokság kb. 23.10: Tv-híradó 3. (SZ.) 2. MŰSOR: 20.01: Az akasztofa árnyékában. Magyarul beszélő francia té­véfilmsorozat. 6/2. rész: A börtön (SZ.) 20.55: Tv-híradó 2. (SZ.) 21-15: A Pori Big Band Buda­pesten 21.55: Szemle. Társadalomtudomá­nyi figyelő BESZTERCEBÁNYA: 18.00: A korallok világa. Angol természetfilmsorozat. 3. rész 18.25: Alpesi sívilágbajnokság 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Jó napot, Offenbach úr. Francia tv-filmsorőzat 20-55: Műkorcsolya EB. 23.00: Mini a gyerekek Tv-komé- dia 23.30: Könnyűzenei műsor 0.05: Hírek MOZIMŰSOR: Színes szovjet történelmi kaland*’ Salgótarjáni November 7.: fél 3- film. — Rétság: Feltámadás, I—II. tói iskolamozi: Fehérlófia. Színes Szinkronizált szovjet film. Mese­magyar rajzfilm. A birodalom mozi: A sziget lovasai. — Kiste- visszavág. Színes, szinkronizált renyei Petőfi: A piros pulóver amerikai fantasztikus kalandfilm. (14). Színes, szinkronizált francia — Balassagyarmati Madách: Rek- bűnügyi filmdráma. — Érsekvad“ viem (14). Színes magyar film. — kert: Jöjjön el egy kávéra hoz- Pásztói Mátra: Hurrikán (14). Szí- zánk (18). Színes olasz filmvígjá- nes USA film. — Szécsényi Rákó- ték. — Nagylóc: A szeleburdi csa- czi: A vágtató huszárosztag, I—II. Iád. Színes magyar film. 21.15: Pori Big Band Budapesten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom