Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
Meg a szomszéd faluból Is átjárnak a friss cukrászsüteményekért az AFÉSZ-boltba. A helybeli születésű eladók értik dolgukat. Sok as apró jószág, a galambok is kedveltek j A legvidámabb pont a községben az új utcasor. Fiatalok erejéből, maguknak épfiit. Távolabb még vannak szabad telkek. Kukucska — Hess libák! Suli után hazafelé Serkenő füvet kutatva Szellőn szaradosva Különleges még az elhelyezkedése is. Eltér a szűkre szabott völgyeket bokor módra házaival benépesítő nógrádi falvaktól. Két, egymással párhuzamost alkotó meglehetősen hosszan elnyúló falurész között jó néhány száz méter a távolság (átkiabálni semmiképpen nem lehetne az biztos), és pontosan e széles sáv közepén a szabályozott patak, amely régebben nyilván sok gondot okozott áradásaival. Sőt, arra kényszerítette a kis- bágyöniakat, hogy két falut építsenek fel egymás mellett. Ez a tágas térség aztán valahogy már megmaradt Üt, járda szeli át, meg híd több helyen, szabad, sőt a távolabbi felében, a patakon túl igazán hy ugodal más-paradicsomi helyét nyújtva a bágyoni apró- jószágnak. De van is belőle annyi a két út között, hogy száz lakodalomra is elég lenne. xxxxxxxx Érdekes a fejlődése, erősödése, kötődése a régi hazai cukoriparhoz, hiszen, mint mondják a palotáshalmi közös tanácson — a répaföldek bérleményeinek kialakulásáig Kis- bágyon talán szó szerint véve is kicsi lehetett, kevéske lélek- számmai. A cukorrépa nagybani termesztése, a közeli hatvani cukorgyár növekvő igényel, bérföldjei gyarapitottak itt a népet, aki a munkára ide települt, de azután dolgozott annyit kapával-répával, hófjy az is csoda, ha ki tudta egyenesíteni a derekát. A tanácsiak mondják — nem csökken ma sem, sőt növekszik némiképp Kisbógyon lélekszá- ma. Pedig a cukoripar gyakorlatilag Innen jó régen kivonult. Bágyon mindig is erős ION kapcsolatban állt Palotással. Ez a kapcsolat az évtizedek során csak szilárdabbá változott a szövetkezeti munkalehetőségekkel és azzal a máig élő hagyománnyal, hogy a férfiak elsősorban az állattenyésztésben, a nők meg a növény- termesztésben vállalnak munkát, bár, jó néhány kisbágyo- ni asszony dolgozik keményen a fémválogató melléküzemági területen, amelyről éppen a részközgyűlés napján hozta meg valaki a hírt a faluba, hogy az nyereséges volt az elmúlt esztendőben. Különleges ez a község az utakhoz kapcsolódásában is, hiszen ide éppen a világ négy tája felől lehet bejönni; út vezet Buják, Palotás, Szárak, Pásztó felé, a csomópont maga Kisbógyon. Hát, mindez éppenhogy meg- körwiyíti^A közlekedést, jelent is; bizonyos vonzóerőt a hely- benélésre-maradásra. öt esztendő alatt, ha nem is sokkal —- ölvennel —, de mindenesetre növekedett a lélekszám és érdekes adat az ás, hogy a lé- lekszámban jóval nagyobb Héhalom (ma már Palotás része, Palotáshaiom néven) rövidesen éppen annyi lélekkel gyarapszik, mint Kisbógyon a terhességgondozás elgondolkodtató statisztikája szerint. Ez mindenesetre azt is mutatja, hogy Kisbágyonban jóval több a fiatal, szülőképes korú nő, s egyben azt is, hogy a község nem öregszik, ellenkezőleg várhatóan tovább fiatalodik. A településszociológia első szempontjai éppen ezek. Temploma, amely 1938-ban épült és máig épségben megmaradt kastélya . (az egyik Géczy-ház helyben), bizonyos váróéi jegyeket mutat, ilyenformán nem is műemlék már csak a kora miatt sem. A volt cukoripari intézőség épülete, ott, ahol ma az iskola alsós osztályai és az óvodások vannak, talán még jobban emlékeztet a nagyobb falusi kúriákra. A hagyományos cukorrépa-termesztésről ilyenformán másra átállt Kisbágyonban nem folytatódott a városiasodás, és a belső törekvések, igények azt mutatják, hogy mindaz, ami az alapellátáson túli lakossági igény — a fokozottan urbanizálódó Palotáshalomra koncentrálódik. A bá- gyoniak többsége éppen ezt tartja megfelelőnek. Nyilván a realitás erősödése, a székhelyközség meggyőző fejlődése, az itteni tanácsi képviseleti munka és felvilágosítás eredményé mindez legeleűsor- ban! A helybeli toeneskedetem erőssége, hogy egészséges presztízs munkál a bágyoni születésű boltotokban, hiszen mindéin tekintetben szeretnének megfelelni szülőfalujuk igényeinek, s ez akár példa is lehet arra, hogy ha próféta nem \s, de kereskedő, vendéglátó elsősorban a saját hazájában lehet az ember! Itt arra is van gondja a korszerű öm- kiszolgáló bolt dolgozóénak, hogy a hét elején összeírják, a hét végén helyben átadják a pásztói beszerzésű friss eukrásricészítményéket —, hogy igazán csak egy példát hozzunk erre a törekvésre. Hát nem éppen megszokott jelenség az sem falvainkban, hogy maguk a szülők törekedjenek, ösztönözzenek tanácsot, körzeti iskolát arra: az alsó tagozatosakat is a székhelyi jó szakmai eredményeiről, az iskolai élet jó minőségéről ismert tanintézetben tanítsák a közeli jövőben! Éppen az ellenkezőjére van példa, több is mint kellene, de ez meg azt mutatja, hogy ahol minden vonatkozásában megfelelők, sőt, esetleg még vonzók is a körzetesítés feltételei és egyéb hagyományai is élnek a közös életnek, ott így is fordulhat a dolog. Nem más kérdés az som, hogy a tanácsiak igyekeznek minden tekintetben megnyugtatóan eljárni, óvatosan közelítve a toetoönseitesitéshes azzal a tapintattal, ami megint csak ritka sok helyen: „Csak, ha minden szülő egyetért az alsósok palotáshalmi iskoláztatásával, csak akkor vezetjük be a teljes körzetesítést... ” Kisbágyonban építkezett a tanítónő, az óvónő, a körzetesítés után sem maassdriak pedagógusok nétkül és hát mi tagadás, a mai bágyoni. „kastély- iskolát” nem nagyon lehet sajnálni. Dél kör® vagy hatvao-het- ven gyerek érkezik így is a körzeti iskolából busszal a tahiba. Ellepik az utcákat, közülük sokan épipen az úgynevezett újtelepi részre igyekeznek, ahol majd minden háznál van egy-két gyerek. Itt él talán a község legfiatalabb rétege; a szülők a szövetkezetben, a sziráki gazdaságban, a hevesi, nógrádi állami építőknél, az Ikarusban, a Budapesti Csokoládégyárban dolgoznak, meg az ikladi gyárban. Többségükben tehát ipari területeken. Az építésre alkalmas telkeket is itt jelölte ki a tanács régebben, más kérdés, hogy a távolabbi pontjaira nem tolonganak a vevők, de hát a falu központjában semmiképpen sincs lehetőség az új építkezésekre. Mégis, ez az újnak mondható utca talán a legvidámabb pontja Kisbágyonnak és ezt a tii- dámságot a gyereksereg jelenti. XXXXXXXX A patakhoz közé! eső régebbi házsor lakói, a Kossuth utcaiak viszont teljes joggal követelnek szilárd burkolatot a házuk elé, hiszen ott akkora a sár, hogy az negatív értelemben és szó szerint marasztalja a helybenmaradásra a lakókat. A saját község gazdagítását a kisbágyoniak sem kerülik, de utat nem' tudnak építeni. Felépítették viszont tanácsi anyagból egykettőre a gózcseretelepet, ravatalozót. Végül egy üzenet, kisbíró helyett: a körzeti művelődési ház a jövőben busszal szállítja rendezvényeire a társközségekben közönséget. Beleértve a visszautat is! T. P. E. Képek: Kules&r József 4
