Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

Befejeződtek a magyar—spanyol külügyminiszteri tárgyalások Konzuli egyezményt írtak álé Szerdán Budapesten folyta- ilyen jellegű megállapodása Púja Frigyes spanyol kollé­tódott a Magyarországon tar- szocialista országgal. A kon- gájával értékelte a magyar— tózkodó Jósé Pedró Pérez- zuli egyezmény —, amelynek spanyol kapcsolatok alakulá- külügymi- megkötése összhangban áll a sát ;is. A magyar fél a kap Magyarország és Spanyolor- csolatok fejlődésével általá- szág közötti idegenforgalom ban elégedett, de további, ed- cia vezetője a Hősök terén növekedésével is —, egyebek dig még ki nem használt le­megkoszorúzta a magyar hő- között lehetővé teszi a mind hetőséget lát elsősorban gaz- Ezután rö- nagyobb számban Spanyolor- dasági-kereskedelmi terüle- következett. szágba utazó magyar állam- ten. A két külügyminiszter 'Portugália Llorca spanyol niszter hivatalos programja. Délelőtt a spanyol diplomá­sok vid emlékművét. városnézés Jósé Pedro Pérez-Llorca budai várban felkereste ugyancsak megkoszorúzta a polgárok fokozottabb jogi vé- egyetértett abban, hogy köl- és delmét. csönösen meg kell keresni Az aláírással befejeződött a azokat a formákat, amelyek dombormű őrzi a Buda visz szafoglalásának 1686. évi küzdelmeiben részt vett és várfalnak azt a részét, ahol külügyminiszteri tárgyalások mindkét fél érdekeinek meg­hivatalos programja. felelően módot adnak a kap­Az MTI tudósítóinak érte- csolatok különböző területein sülése szerint a két külügy- a kölcsönösen előnyös együtt­elesett 300 spanyol harcos miniszter átfogó eszmecserét működés továbbfejlesztésére, emlékét. Mindkét eseményen folytatott a nemzetközi hely- Ennek jegyében került sor a zet időszerű problémáiról, kü- magyar—spanyol konzuli lönös tekintettel az enyhülési egyezmény aláírására, folyamat megtorpanására, an­nak okaira. Áttekintették a ☆ madridi konferencia meneté ben bekövetkezett nehézsége­jelen volt Kincses László, a Magyar Népköztársaság mad­ridi, és Pedro de Churruca, a Spanyol Királyság budapesti nagykövete. Ezt követően a Külügymi­nisztérium épületében — a két ország külügy mi niszteré­A tárgyalások befejezése két és az ezzel kapcsolatosan után Jósé Pedro Pérez-Llor- még függőben levő kérdése- ca viszontlátogatásra hívta nek vezetésével — folytatód- két. Az enyhülés folytatását meg Púja Frigyest, aki a meg­tak a kedden kezdődött ma­gyar—spanyol hivatalos gyalások. és katonai térre történő ki­tár- terjesztésének szükségességét illetően a magyar és a spa­A tárgyalások végén Púja nyol külügyminiszter állás­Frigyes és Jósé Pedro Pérez- Llorca magyar—spanyol kon­zuli egyezményt írt alá. Spa­nyolországnak ez az első zeteik. pontjai hasonlóak, ugyanak­kor a nemzetközi politika egyes kérdéseiben eltérnek né­Jerzy Ozdowski e’utaioft Budapestről Jerzy Ozdowski miniszter- túl eszmecserét folytatott Mar- elnök-helyettes, aki a magyar jai József miniszterelnök-he- —lengyel gazdasági és mű- lyettessel a két országot érin- szaki tudományos együttmű- tő nemzetközi gazdasági kér- ködési bizottság 19. ülésszaka désekről és tanulmányozta a alkalmából tartózkodott ha- , ... ... . zánkhan, szerdán elutazott Bu- magyar gazdasagiranyitasi dapestről. A bizottság napi- rendszer elvi és gyakorlati rendjén szereplő kérdéseken kérdéseit (MTI) Kairó dilemmája Világszerte nagy érdeklődéssel várják, hogyan oldja meg az egyiptomi diplomácia a maga megoldhatatlannak tűnő dilemmáját: hogyan lehet az egész arab világ által el­ítélt és Egyiptom külpolitikai elszigeteltségéhez vezető Camp David-i kiülönalkut folytatni úgy, hogy egyidejűleg lépése­ket tegyenek az elszigeteltség fokozatos csökkentésére. Jíchak Samir izraeli külügyminiszter mostani kairói lá­togatása még világosabbá -tette mily nehéz, szinte lehetet­len feladat ez. Az izraeli diplomácia vezetője azért tartóz­kodik Kairóban, hogy rögzítse Mubarak első államfői mi­nőségben teendő izraeli látogatásának időpontját. Kairó eb­ben a helyzetben joggal érzi magát két. tűz között. Ha ugyan­is Mubarak, előzetes ígéretével szemben, nem utazik Izra­elbe, ezt Tel-Aviv nyilvánvalóan „barátságtalan” lépésnek minősíthetné méghozzá egy Egyiptom számára nem akár­milyen időpontban: a Sínai-félsziget áprilisra ígért visz- szaadása előtt. Mivel Izraelben a legkonzervatívabb erők szeretnének ürügyet találni a félsziget kiürítésének megtorpedózására, Kairó nem teljesen alaptalanul tart attól, hogy a lámgatás látványos elmaradása ilyen irányban hathatna. Ha viszont az új egyiptomi vezetés komolyan gondolja az arab világ­gal való megbékélést, az elnöknek meglehetősen nehéz uta­zást tennie olyan országba, amely a közelmúltban annek- tálta hivatalosan a Szíriához tartozó Golan-fennsíkot, sze­mérmetlenül folytatja a megszállt Ciszjordán-iában telepí­tési politikáját, a korábbinál is tragikomikusabbá téve ezzel a „palesztin autonómiával” kapcsolatos Izraeli koncepciót, amely a legutóbbi hírek szerint drákói eszközökkel próbálja letörni a Gola-non élő drúzok Izrael-ellenes politikai tömeg- sztrájkját, amelynek nem titkolt célja, hogy nagyarányú tá­madást készítsenfelő a zaklatott Dél-Libanonban. Ilyen körülmények között nem csoda, ha világszerte ér­deklődéssel kísérik a Mubarak-látogatást előkészítő izraeli külügyminiszter kairói tárgyalásait. Nem megerősített hírek szerint elképzelhető egy olyan „salamoni” döntés, hogy Mu­barak mindössze néhány órás „villámlátogatást” tenne Izra­elben. Félő azonban, hogy egy ilyen félmegoldás sem az arab országokat, sem Izraelt nem elégítené ki... Harmat Endre Wehner beszámolt Herbert Wehner, a Német éles támadásokat intéznek a Szociáldemokrata Párt par- szociáldemokrata politikus el- lamenti csoportjának elnöke len varsói látogatása miatt. szerda délelőtt egyórás beszél­getés során tájékoztatta Hel­mut Schmidt kancellárt négy- ríapos lengyelországi tárgya­lásainak eredményeiről. Weh­Genscher közölte, hogy a bon­ni külügyminisztérium varsói nagykövetsége már megküld­te jelentését Wehner látoga­tásáról. A jelentés értékelé­ner és — a megbeszélés után sével, minősítésével a külügy- azonnal Párizsba indult — minisztérium azonban várni Schmidt találkozójának tar- akar addig, amíg Wehner ma- talmáról egyelőre semmit sem ga is tájékoztatást ad útjá- közöltek hivatalosan. ról. Herbert Wehner, hogy eie­Ezt megelőzően Hans-Diet- ve kizárja a „titkos diplomá- rich Genscher nyugatnémet c'a” vádját, a lengyel veze­tőkkel lezajlott megbeszélé­külügyminiszter „nagyobb hig­seire minden esetben magával gadtságra” szólította fel azo- vitte az NSZK varsói na-gykö- kat, akik napok óta sorozatos, vetét. (MTI) Sí NÚGRÁD - 1982. február 25., csütörtök hívást köszönettel elfogadta. ☆ A tárgyalások befejezése után — a déli órákban — Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az Or­szágházban fogadta Jósé Ped­ro Pérez-Llorcát. Mindkét eseményen jelen volt Púja Frigyes, valamint Magyaror­szág madridi, és Spanyolor­szág budapesti nagykövete. Szerda délután Jósé Pedró Pérez-Llorca —, akinek sze­mélyében spanyol külügymi­niszter első ízben látogatott Magyarországra — elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozott a magyar sajtó képviselőinek. A spanyol külügyminiszter és felesége búcsúztatására a repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, illetve a Külügyminisztérium több ve­zetője;' s ott volt Kincses László és Pedro de Churruca. Jósé Pedro Pérez-Llorcával együtt elutaztak a spanyol külügyminisztériumnak a tár­gyalásokon részt vett vezető beosztású képviselői is. (MTI) Ki, kivel? A jó politikus, úgy tartják, mindig képes meglepetést okozni. Híveknek és ellenfe­leknek egyaránt. De ha túl -| gyakori a meglepetés, az már bizonytalanságot, kétkedést szül. S ez még a legügyesebb politikusnak sem használhat. Még akkor sem, ha a megle­pő váltásokat a politikai vál­tozásokhoz való gyors alkal­mazkodás kényszeríti Ki. Nos, Portugáliában a szo­cialista párt vezérét, az egy­kori kormányfőt Mario Soa- •rest, az elmúlt évek szemé­lyes és pártkudarcai ellenére általában „dörzsölt” poli­tikusnak tartják. Pontosan olyannak, aki gyorsan tud al­kalmazkodni az időnként gyors változásokhoz, s eléggé rugalmasan formálja vélemé­nyét a politikai színkép és a pártérdekek módosulásának megfelelően. Mégis úgy tűnik: az utóbbi időben túl sok meg­lepetéssel szolgált honfitársai­nak. Mario Soares szocialista párt­vezér: melyik az igazi arca? Eanes elnök: az 1974-es vívmányok hű őre PÄLFORDULÄS — HÁROMSZOR Január utolsó napjaiban például váratlanul „párbe­szédre” hívta fel az „egész de­mokratikus baloldalt”. Ez a fogalmazás értelemszerűen a Kadhafi és Burgiba találkozója Habib Burgiba tunéziai el- A vita érdekessége, hogy nők és Moamer el-Kadhafi, a Tunézia megtagadta, Líbia vi- líbiai forradalom vezetője szont engedélyezte . az Eli— szerdán Tunisz közeiében Aquitaine francia olajtársa- megkezdte a tárgyalásokat a ságnak a vitatott területeken két szomszédos ország közöt­ti hűvös kapcsolatok rende­zéséről. Éppen ezzel egyidő- ben hozták nyilvánosságra a Hágai Nemzetközi Bíróság kompromisszumos döntését abban az ügyben, amely a két ország között a legtöbb vitát váltotta ki: melyikük aknáz­hatja ki a Földközi-tenger partjaihoz közeli övezetének kontinentális talapzatában rejlő olajkincset? Burgiba és Kadhafi először találkozik azóta, hogy a két ország 1974. januárjában be­jelentett egyesülési kísérlete kudarcot vallott, és a kap­csolataik feszültté váltak. Az UPI értesülése szerint a szer­dai találkozón Kadhafi meg­ismételte azt a javaslatát, hogy a két ország fokozato­san egyesüljön. Tunéziai saj­tóértesülések szerint ez a ja­vaslat áll a mostani megbe­szélések középpontjában. A Hágai Nemzetközi Bíró­ság eközben 10 szavazattal 4 ellenében elfogadta azt a Lí­biára és Tunéziára nézve egyaránt kötelező érvényű döntést, amely lényegében a jelenlegi helyzetet fogadja el érvényesnek. Eszerint a kon­tinentális talapzat határa a két ország szárazföldi határ­vonalának meghosszabbítása lesz. E határvonal 26 fokos szöget zár be a Ras Ajdir helységen áthaladó délkör­rel. Ezt a helységet a vitában mindkét ország kiindulási pontként fogadta el, az alap­vető különbség az volt, hogy Líbia nyugatabbra, Tunézia pedig a jelenleginél keletebb­re szerette volna kijelölni a kontinentális talapzat hatá­rát. folytatandó kutatásokat. Ez a terület most a bíróság által meghúzott határvonal Líbia oldalára került. (MTI) kommunista pártra Is, sőt el­sősorban rá vonatkozik, ami igencsak meglepő a szocialis­ta főtitkártól, hiszen makacs és dühödt ellenérzése a PKP- val szemben évek óta a leg­főbb akadálya a portugál bal­oldal közös fellépésének. Fi­gyelmet érdiemlő ez a válto­zás, még akkor is, ha a szo­cialista pártban esetleg csak taktikai s nem stratégiai mó­dosításnak tekintik. Éppen ezért volt feltűnően reformjának szükségességében talál közös nevezőt a jobb­oldali kormányzattal, hanem más fontos napi politikai ügyekben is. Ezután Soaies villámgyorsan megint fordí­tott egyet a vitorlán: pár nap­pal az általa is demokrácia- ellenes támadásnak minősí­tett általános munkabeszünte­tés után a parlamentben — éppen a sorozatos sztrájkokra hivatkozva — bizalmatlansági indítványt követelt a koalíció ellen. HARC A KORMÁNYRtJDÉRT Most aztán töprenghet or­szág-világ: melyik is Soares igazi arca, valódi politikája? Ez manapság Portugáliában azért is kulcskérdés, mert a lisszaboni kormány idei fő célja az alkotmány módosítá­sa. Ez pedig csakis a szocia­listák támogatásával lehetsé­ges. Az alaptörvényt megvál­toztatni akarók ugyanis első­sorban a katonák és az elnök nagyfokú ellenőrző jogkörét kívánják kurtítani, s ebben a jobboldali erőkkel egyetérte­nek Soaresék. Gyaníthatóan főleg azért, mert a szocialista vezér — nem ok nélkül — azt reméli, hogy a legközelebbi választásokon az ország rom­ló viszonyai miatt a koalíció­ból kiábrándult szavazópolgá­rok ismét őt és pártját jut­tatják kormányra, s akkor jobb szeretne gyámkodás nél­kül irányítani. Ugyanakkor a szocialisták­nak azt is látniuk kell, hogy a lakosság igen jelentős ré­sze aggódik az 1974 áprilisa után elért vívmányok szét- rombolása miatt, ami a jobb­oldal kinyilvánított terve. Eh­hez pedig nem nyújthat se­gítséget egy szocialista eszmé­ket hirdető párt anélkül, hogy ne veszítene el sok baloldali érzelmű támogatót. „Kétfelé* kell hát politizálnia Soare3 pártjának: egyrészt minél job­ban kihasználni a kormány­koalíció két nagy pártja kö- zolti mind élesebb vitákat, s fokozatosan megnyerni magá­nak a szociáldemokratákat, másrészt ezalatt nem szabad elszakadni a baloldaltól, ami­nek útja egy közös baloldali politika hirdetése. Ez utóbbi komolyságában azonban — éppen az ismert kommunista­ellenessé;; okán — legalábbis kételkedni kell. Az „1974-es vívmányok” hű­séges őrének bizonyult had­gyors a pálfordulás,^ amikor sereg maga is vészesnek tart­ja a helyzetet, hiszen Eanes elnök minden tekintélyét íat- nagy szakszervezeti szövetség pa vetette, amikor lemondás- ~lta! meghirdetett általános saj fenyegetőzött a katonák és pár nappal később élesen el itléte a kommunista befolyású sztrájkot. Ebben az ügyben a szocialista párt olyan látvá­nyosan sorakozott fel a kor­mánykoalíció mellé, hogy a sajtó sietett figyelmeztetni: a legnagyobb ellenzéki párt im­már nemcsak az alkotmány az államfők jogkörének csor­bítása esetére. így aztán az idei tavaszon a fő kérdés Portugáliában: ki kivel szö­vetkezik — s főleg mire? Avar Károly Nagy érdeklődés LEMP KB teljes ülése iránt Az elmúlt két hónapban a párt és szervezetei erőt gyűj töttek és új tettek szert a Trybuna Ludu a LEMP Köz ponti Bizottságának kezdődő, 7. teljes megnyitásával kapcsolatban. Egyaránt nagy érdeklődés­sel várták a 7. plénum meg­nyitását a pártban, az ország­ban és külföldön. E tanács­kozás az első a szükségállapot bevezetése óta, s így elemez­nie kell a szükségállapotból következő valamennyi körül­ményt. A Trybuna Ludu megálla­pítja : a párt politikai ellen­felei sajnálatos módon foly­A 7. plénum áttekinti a IX. vezető ereje marad a szocia- kongresszuson hozott határo- lista építésben — szögezi le a hadsereg lapja. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a párttagok egy ré­sze úgy ítéli meg, hogy a ve­szély elmúlt. Akik így véle­kednek, azoknak be kell lát­niuk: még előttünk áll . az tapasztalatokra zatok megvalósításának le­állapítja meg hetőségeit, konkretizálja a párt soron következő felada- szerdán tait, a hazafias erők széles ülésének frontjának megteremtésével összefüggő teendőit. Ily mó­don a folytatás és egyben az új igényekre való válaszadás feladat, hogy az országot ki tanácskozása lesz ez — álla­pít] r. meg a LEMP KB lapja. A Zolnierz Wolnosci, a len­gyel hadsereg lapja „A dialek­tika folytatása és a párt meg­újulása” című cikkében rámu­vezessük a válságból. Az qsz- tályellenség még nem hagyott fel felforgató tevékenységé­vel és visszavágásra készül. Az emberek szívéért, tudatá­ért és a szocialista Lengyel­tat, hogy a párt történelme ország oldalára állításáért folv­során fordulóponthoz érke­zett. A jelenlegi lengyelorszá­gi helyzet, a 70-es évek ese­tatják bomlasztó tevékenyéé- menyei, a LEMP összes ed­digi tapasztalata kényszerí­tőén szükségessé teszik a párt­munka módszereinek és a párt működésének átértékelését, úgy, hogy a párt ezután meg­birkózhasson á szocialista épí­tés feladataival. Pártunk mar- ták zsákutcájába taszító frak- xista—leninista párt marad, ciós tevékenységgel, csoporto- hű marad a proletár interna- sulással. Ezeket, csakúgy, mint rombolását. Döntő mértékben cionalizmus eszméihez, a Szov- a fő feladatokról a figyelmet güket, de az ellenséges csele­kedetekkel szemben a szük­ségállapot teljes szigorával lépnek fel. Ugyanakkor ép­pen a pártnak kell még erőtel­jesebb politikai harcot foly­tatnia, hogy saját érveivel le­hetetlenné tegye az ellenség számára a társadalmi tudat tatott küzdelem még nem ért véget. Nem nyerhetjük meg ezt a csatát, ha az önelégült­ség uralkodik el rajtunk és nem az erőteljes munka, a köztársaság újjászületéséért vívott harc lelkesít bennünket. Határozottan szembe kell szállni mindenféle, a pártot vi­ettől függ a jövő és a párt sze­repét itt semmi sem helyette­sítheti. jetunióhoz és a többi szocia- elvonó személyes intrikát, meg lista országhoz, a munkásosz­tály pártja és a lengyel nép kel. szüntetni — s/.u^ezi le a Zolnierz Wolnosci.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom