Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-20 / 43. szám

V I Nádasát Ferencné és Tóth Béláné a tanácson Intézi a nád- iifalulak ügyelt Kotroczó István párttitkár Faragott kapa Ezt a tájat nem egy vagy két, de száz dolog is jellemez­heti, amiként az itt élő ember sem „kétarcú” már jó régen. inkább sokarcú, ha életének gyors változásait tekintjük, meg mindazt is számba vesszük, ami hatással volt, van és lehet is rá! Csupán földrajzilag'is több dolgot kell említeni — itt találkozik valahol a híres-neves, népi kultúrába is beépült Mátra a Cserháttal; itt nyiladozik a Medves-fennsík, de hi­szen nincs távol innen a Karancs sem, vagy a Heves megyei mátraaljai községek zöme. „Egy ugrás mindössze” Pétervá- sára, Mátrahalla, Mátraderecske és a mai motorizált világ­ban mindez könnyen elérhető, pihenésre felhasználható a homokterenyei, nádújfalui, kazári, mátranováki, jánosaknai, mátraszelei megváltozott életű embernek. xxxxxxxx Négy irányból is jöhet ide az ember, de mehet is négy irányba és ha ma jó is ez a nyitottság, valamikor a törté­nelmi időkben lehetett nagyon rossz, mutatja az egykori Ná- dasd (?) hányatott történelme, merthogy ez a község volt már település több ponton is. Krónikás hely ez! Nógrád me­gye talán legszívósabb, legeredményesebb, mindmáig leg­töretlenebb hitű krónikása éppen itt él és éppen a híres mű­emléki, dombon épült, párját ritkító értékű templom, na meg az ősöreg harangláb tövében egy palóckékre, virágosra faragott kapu mögötti takaros portán. Köteteket írt össze Kotroczó (b.) József, nyugdíjas bányász, 1957-től. Valameny- nyit kézzel. Valamennyit szépen beköttette és folytatja is a munkát. Ha talán most még nincs is nagy becse ennek a krónikázásnak, egészen biztosan lesz akkora, hogy a mai ember talán el sem hiszi... Külön könyv készült ily módon a krónikás kezemunkájával például a máig emlegetett 1968- as nádújfalui palócnapról, ebben az egy könyvben név sze­rint mindenki szerepel, azok is, akik az akkor megnyitott hollókői fafaragásokat bemutató kiállítást itt helyben meg­tekintették. Szám szerint vagy 1500 (!) név sorakozik egy­más alatt, de éppen ennyi dalt, verset és műdalt (a táj sa­játos kultúrájának részét) foglalta össze a nádújfalui króni­kás egy másik munkájában, amelyet „elvittek a néprajzo­sok”. Most az anekdotákat gyűjti majd színes-hatalmas cso­korba Kotroczó (b.) József. Ahogy a hat-hét kötetnyi fan­tasztikusnak számító eddig elkészült munkát látjuk — biz­tosak lehetünk abban, hogy ez is elkészül rövidesen! XXXXXXXX A székhelyi tanácson, Homokterényén, meg két borsodi fiatalt talál az útonjáró: Csikós István Béla tanácselnök, Darnyi István wb-titkár mellett itt dolgoznak a régi újfalui tanácsiak is, itt segítik a közös munkát valamennyien. Pél­dául Kotroczó István nádújfalui párttitkár, de itt találjuk Nádasdi Nándort is, aki meg az itteni pártbizottság titkára. Bármiről kerekedik is a szó, a mondat — mindig az össze­tartozó Homokterenye, Mátranovák, Jánosakna, Nádújfalu együttes szempontjai adják az alapot. A jó ipartelepítés ha­tása is éppen ilyen sokirányú, nézzük akármelyik község életét, jövőjét — együtt említődik mindig és mindenben va­lamennyi. A nováki Ganz-MÁVAG több mint tíz éve bizo­nyítja mindezt, de aztán itt vannak az újabbak, a „Páva”, a közeli Kazár könnyűipara, itt a termelőszövetkezet mű­anyagüzeme és a legújabb, külszíni bányaművelés, amelyet mégis így lehet „vitától mentesen” megjelölni (mindkét hely magáénak vallja ugyanis!), hogy mátranováki—homoktere­nyei külfejtési bányaüzem. Gyakran fordulnak ki a forgal­mas útra a hatalmas önkiürítő gépkocsik a külszíni fejtés frontja felől, megrakva a rangját újra visszakapott nógrádi szénnel... Hát ez is úgy tartozik a tájhoz, az itt élőkhöz; mint mindaz, amit nem kétarcúvá, inkább sokoldalúvá ala-* kítja az embert. A hétvégeken rövidesen újra útnak erednek a fiatalabbak gépkocsin, a természeti, táji értékeket mutató közeli helyekre és benépesülnek a kertek is. Űj ház annyi van errefelé, hogy nem győzné számolni, aki ilyesmire adja a fejét. Egyedül Homokterenyén felépült néhány év alatt egy egészen új utcasor, de a pétervásárai út mentén Nádújfalu is az új arcát mutatja ma már. A magánerős építkezés meg nemhogy kiment volna a divatból, errefelé is most jön majd igazán divatba. Van érdeklődésigény a telkek iránt, de vanJ nak, lesznek is telkek, s közben azért változik az ellátás színJ vonala. Akkor is, ha erre éppen a legilletékesebbnek tar­tott (?) kisterenyei ÁFÉSZ — úgy tűnik — a legkevésbé alkalmas erő. XXXXXXXX Helyben ugyanis ez a vélemény: „jobban járna minden ki, ha mondjuk, a salgótarjáni ÁFÉSZ lenne egyedül ezen a tájon”. A terenyei szövetkezet fejlesztési ereje elfolyt né­hány nagyobb beruházásban. Itt meg szűknek bizonyul sole minden, ami a legalapvetőbb ellátáshoz tartozik. A nádúj­falui kis boltba többnyire csak délután érkezik kenyér, már­pedig az ember itt is reggel szeretne friss kenyeret enni.' Nem túlzott igény ez sem. A homokterenyei körzeti iskola napközijében is sok a panasz a gyermekélelmezésre; sokan befizetnek, aztán a gyerek tapasztalatát hallgatva lemon­danak erről a szinte nélkülözhetetlen szolgáltatásról. Pedig itt mindkét szülő dolgozik majd minden háznál, hiszen ez is volt a cél, amikor az ipartelepítések megkezdődtek. Hát a tehetetlenség-erőtlenség, a szövetkezeti lehetőségek, fejlesz­tési alkalmak elmaradása — az ok mindenesetre nem egy,’ nem is kettő, vagy három! — „jegelik a gondokat”. A ho­mokterenyei zöldség-gyümölcs bolt ügye is húzódik, rész­jegyek megváltását javasolja az ÁFÉSZ, hogy majd az így összeadott pénzből felépülhetne valami. De mindent mégsem lehet részjegyekkel elintézni! Tény az is, hogy a legtöbb községben jelen van az élelmiszer-kiskereskedelem Is vál­lalati keretben, de például éppen Nádújfalun hiányzik, s mint hírlik az idén ott vegyes boltot nyit egy kiskereskedő: Végül is a magánvállalkozás is teret nyerhet, nyer Is nyil­vánvalóan. .. XXXXXXXX Több mint száz gyerek jár el .naponta Iskolába Nádúj­faluból, és ez sem megy mindig simán, erre is nagyobb gon­dot kellene fordítania a közlekedési vállalatnak. Aztán va­lamiképpen figyelembe kellene venni azt a kérést is, hogy a napközbeni járatok bővítését megoldhatnák — a helybeli­ek javaslata, igénye szerint — egyszerűen a nováki járat út­vonalának bővítésével. Nos, az úgynevezett „kis dolgok”, azok, amelyekre néha válasz sem érkezik, ha a tanács je­lez, ezek jelentik a megtartó erő felfedezését-megbecsülését, Vagy éppen az ellenkezőjét. A nádújfalui iskola meg rövidesen új szerepkört kap.’ Ott nyílik majd meg, a környező községekre is számítva- gondolva, az öregek napközi otthona. Mert erre is nagy szűk-' ség lesz a jövőben. Elmondják ezt mások is a holnapi falu­gyűlésen. t. r. L. i Képek; Kulcsár József j

Next

/
Oldalképek
Tartalom