Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

labdarúgás SportoféV parlament» Megvitatták a tavaszi idény feladatait Ligaülésen találkoztak a nógrádi csapatok vezetői A gyorsan közelgő tavaszi Idény soron következő felada­tait, legfontosabb teendőit vi­tatták meg a megyei TSH lab­darúgó-szövetségének szer­vezésében a napokiban a me­gyei bajnokságban részt vevő egyesületek szakosztályveze­tői és edzői. Az értekezleten megjelentek megyénk NB-s csapatainak képviselői is. Molnár Béla, a megyei lab­darúgó-szövetség elnökének megnyitó szavai után Pancso- vai Nándor, a szövetség I-es számú intéző bizottságának vezetője értékelte az őszi idényt az eredmények, a szak­mai feladatok, a színvonala sportszerűség, a rendelkezésre álló számadatok tükrében. A beszámoló ezek után a fel­nőtt-, az ifjúsági és serdülő­csapatok előtt álló legfonto­sabb feladatokra, a tavaszi idény teendőire tért át. Mint ismeretes, a tavaszi idény feb­ruár 28-ám kezdődik. A leibo­nyolítás rendszerében külö­nösebb változás nincs, de a szabad szombatok bevezeté­sével a szövetség lehetőséget nyújt a részt vevő egyesületek­nek a vasárnapra kisorsolt mérkőzések korábbi lejátszá- Sára. A labdarúgó Magyar Nép- köztársasági Kupa idei küz­delemsorozata április 7-én kez­dődik. A szövetség vezetői felhívták a csapatok figyelmét a nevezési lapok kellő időben történő elküldésére. Szó esett még a sárga és a piros lapok alkalmazásáról, amelyekben annyi a változás, hogy az ősz­szel „összegyűjtött” sárga la­pok hatályukat vesztik, tehát minden labdarúgó „tiszta lap­pal” indulhat a tavaszi idény­ben. Az egész mezőnyben csak két játékos akad, aki nem játszhat az első fordulóban el­tiltása miatt. Az ülés vitájában tízen vet­tek részt. Szólt az értekezlet résztvevőihez többek között Szúnyog Tibor a megyei TSH elnöke is, aki elmondotta, hogy labdarúgásunkban nap­jainkban átrétegződési folya­mait megy végbe, amely része a sportág évekkel korábban kezdődött országos átszerve­zésének. Ennek során alakult meg a megyeszékhely élsport­ját összefogó STC és szűntek meg kisebb egyesületek. *Az évtizedekkel korábbi 19 bá- nyász-sportegyesületi bázis nyolcra csökkent. NB III-at, NB H-t megijárt sportkörök szűntek meg, illetve rendeződ- tek át. Így erősödött viszont az átszerveződött egyesületek bázisa. A Salgó, Baglya«, Kis- terenye, Öblösüveggyár, ZIM helyett a Síküveggyár, a 2. Volán, az ÖMTE, Somos, vagy a Bányagép SK szakosztályai erősödtek. A megye olyan te­rületein, ahol évékkel koráb­ban jóformán ismeretlen volt a sportág, ma máir csapatok érnek el tisztes eredményeket. Űj nevekkel ismerkedett meg a llabdairúgásrt kedvelő közön­ség. Ma már területi bajnok^ ságiban szereplő csapata van Ramhánynak, Szécsénynek, őszi bajnoki címet nyert Nagy­oroszi csapata, 5. helyen áll Nézsa együttese, 9. Erdőkürt. Űj bázisai keletkeztek tehát a megye más területein is a sportágnak. A nagy változást az 1982—83-as bajnokságtól várhatjuk labdarúgásunkban. Ekkorra alakul ki az új lét­szám a különböző bajnoksá­gokban. Megyénket elsősorban a területi bajnokság Mátra- csoportjában szereplő csapa­taink sorsa érinti. Három együttesünk jelenleg biztató helyezést ért (éL Ha a tavaszi idényben NB-s, területi és megyei csapataink segítség- nyújtásban, a fiatal, tehetsé­ges játékosok kiválasztásában, felfelé áramoltatásában együttműködnek, akkor lab­darúgásunk előre léphet. Mindezek érdekében a megyei TSH és a labdarúgó-szövetség vezetői a közeli időben egyen­ként megkeresik a sportegye- sületek vezetőit. A TSH elnö­ke kiemelte az utánpótlást je­lentő ifjúsági és serdülő-lab­darúgókkal való körültekin­tő nevelő tevékenység fontos­ságát. A tartalmas vita összefog­lalójában Molnár Béla szövet­ségi elnök adott'választ a fel­szólalóknak. Kérte az egyesü­letek vezetőit, tegyenek meg mindent megyénk labdarú­gásának összefogása érdeké­ben. A. M. Tömegsport Küzdelmes mérkőzések a VEGYÉPSZER teremfocitornáján 1 A tizedik évfordulóját ün­neplő Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, a VEGYÉP­SZER ötödször rendezi meg téli teremlabdarúgó-tornáját gyáregységei, igazgatóságai legjobb csapatainak. A legel­sőt is Salgótarjánban rendez- télc. Szombaton a városi sport­csarnokban felsorakozott csa­patokat a VEGYÉPSZER SE elnöke köszöntötte, majd Szerb Ferenc vezérigazgató kívánt sportszerű, jó verseny­zést a részt vevő kilenc férfi- és négy női együttesnek. A megnyitó után a férfiak csoportmérkőzései az I. cso­portban rangadójával, kezdőd­tek. A vendéglátó salgótarjá­niak 4—1-re nyertek a buda­pesti igazgatóság vegyes csa­pata ellen. A csoport további eredményei: Bp. igazgatóság vegyés—Kazincbarcika 5—1, Kazincbarcika—Salgótarján 0—5. II. csoport: Tiszakécske—Pe­tőfi bánya 0—1 (öngóllal), Pe­tőfibánya—Bp. építési igazga­tóság vegyes 2—1, Bp. ép. igazgatóság—Tiszakécske 0—3. HL csoport: Paks—Szolnok 1— 1, (hétméteresekkel 2—1-re Paks nyert), Szolnok—Tamási 2— 1, Tamási—Paks 2—1. A három csoportból két-két csoport jutott a vasárnapi ki­eséses rendszerben sorra kerülő középdöntőbe: Bp- igazgatóság vegyes, Salgótarján, Petőfibá- nya, Tiszakécske, valamint Szolnok és Tamási. Közülük a három győztes körmérkőzést játszott a döntőben, a veszte­sek a 4—6. helyekért küzdhet- nek. A női csapatok körmérkő­zéses tornáján az eddigieknél nagyobb küzdelem folyt. A szombati eredmények: Salgó­tarján—Bp. Anyagellátás 4—3, Bp. KISZ—Tiszakécske 1—1, Bp. KISZ—Salgótarján 0—1, Bp. Anyagellátás—Tiszakécske 1—0. A góllövőlista élmezőnyé­nek állása az első nap után: Nőknél: 3-gólos: Kovácsné (Salgótarján), 2 gólosok: Landszki (Tamási), Varga ‘(anyagellátás). A férfi-góllövőlista élén Roz- gonyi (Salgótarján) áll, három góljával. Kétgólosok: Józsa • (Tiszakécske), Szántó (Bp. Igazgatóság vegyes), Osgyáni és Pilinyi (Salgótarján). Ma reggel 8 órakor folyta­tódnak a találkozók. Új‘ egyesület Pásztói MEDOSZ néven új sportkör alakult Pásztón, a Mátraaljai Állami Gazda­ságban. Az első szakosztály a tájfutókat tömöríti, akiknek jelentős része a PSE-től iga­zolt át. A negyvenhat ver­senyző közül már huszonötén minősített sportolók. A szak­osztály zavartalan munkáját az állami gazdaság évi száz­ezer forintos támogatással segíti. Közéletiségre Nógrád megye lakosságának közel egyhar- tnada, mintegy 75 ezer ember közvetlenül kapcsolódik a sportmozgalomhoz. Ezen belül 10 530 az igazolt sportolók száma. Mindez a megye sportolóinak második if­júsági parlamentjén, Szúnyog Tibornak, az MTSH elnökének beszámolójából derült ki. Emellett sok mindent megtudhattunk a sport- mozgalom nógrádi fejlődéséről, az utóbbi fél évtized gyarapodásáról. így az új létesítmé­nyekről, . amelyek a versenysport mellett a tömegek sportjának feltételeit is javítják. Az eredmények felsorolása mellett a gon­dokról is szólt a beszámoló. Például említet­te: „A fejlett megyékhez képest azonban lassan haladunk a hátrányaink ledolgozásá­ban”, és szó volt az egyesületek pénzügyi nehézségeiről, az egy-két szakosztálynál je­lentkező létesítményhiányról is. Általános­ságban hűen tükrözte a megye sportjának állapotát. Amit hiányoltunk a konkrétumok mellett — és ezt az egyik hozzászóló meg is emlí­tette — az az ötnapos munkahétből eredő feladatok számbavétele, illetve a tömegesí­tés új módozatainak keresése volt. Na, és a hozzászólások— A szót kérők — szinte kivétel nélkül — a jelentésekből többnyire ismert adatokat soroltak, elmond­ták, mennyire jól érzik magukat klubjukban, s a többségen érzett a felkérés „fésültsége”. Hogy ez mennyire így volt, azt Bállá Árpád, a KISZ megyei bizottsága munkatársának felszólalása is igazolta. Mint mondta: „Túl­zottan rózsaszínűre sikerültek a hozzászólá­sok. Pedig itt, ezen a fórumon kellene azo­kat a gondokat elmondani, amelyek foglal­koztatják a fiatal sportolókat. Érdekes, hogy a mindennapi beszélgetések során minden sportoló, vagy vezető tele van panasszal, s itt szinte semmit nem hallunk a problé­mákról”. Kosárlabda IBV salgótarjániban Üléseztek a rendezők Nógrári megye 1982. évi leg­jelentősebb sporteseményének előkészítésére és lebonyolítá­séi» a napokban szervező bi­zottság alakult a megyei sport- hivatalmáL A bizottság fel­adata az augusztus 6—12. kö­zött Salgótarjániban sorra ke­rülő fiúkosárlaibda Ifjúsági Barátság Verseny színvona­las megrendezése. A bizott­ságban a sportszakigazgatási dolgozók mellett a társszervek képviselői is helyet kaptak. Az ülésen megjelent Hor­váth Frigyes, a Magyar Ko­sárlabda Szövetség főtitkára te. Hozzászólásában elmondta, hogy az 1968 óta megrende­zett IBV-k a szocialista or­szágok utánpótlásának legje­lentősebb versenyei. Salgótar­ján első ízben ad otthont en­nek a rangos nemzetközi ren­dezvénynek. A főtitkár bízik benne, hogy a kilenc ország­ból ideérkező fiatalokat jó sportolási feltételek és gazdag kulturális program várja. A színvonalas mérkőzések pedig elősegítik a sportág népszerű­sítését és jó szórakozást kí­nálnak a sportbarátoknak. A feladatok meghatározá­sa után a bizottság tagjai megkezdik a rendezvény elő­készítését is nevelni kell! Emiatt nem volt több a parlament, mint egy, az előírt és kipipált rendezvények kö­zük Emiatt nem vált azzá, amivé kéne vál­nia; a demokratizmus egyik fórumává. Az okok valószínűleg valahol a mélyben rejtőznek. Egyik talán az lehet, hogy még fiatal a parlament, csak másodszor rendez­ték meg, no, és más területen is nehezen szokjuk meg, hogy éljünk, méghozzá alkotó módon, jogainkkal. Hallassuk szavunkat, kü­lönösen akkor, ha kérik is. Másik ok iskolai és egyesületi nevelésünk, pontosabban a közéletiségre nevelés hiányaiban keresendő. Pedig sportolók esetében ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Kapcsolódik az önálló gondolkodáshoz és döntésképességhez. Mert a versenyek közben már nem állnak ott'a vezetők, nem segíthetik a sportoló vá­lasztását, hiszen az többnyire másodpercek töredéke alatt történik. Ott már egyéni dön­tésekre kényszerül a versenyző, s személyi­ségjegyeinek kialakításánál erre is figyelni kell! Természetesen akadt olyan felszólaló is, aki valódi, létező gondokra mutatott rá. Ám az elmondottak jó része ismert, régi nehéz­ség, és nem tartalmazta a közös megoldásra való törekvést. Mert jó lett volna olyan ja­vaslatokat is hallani, amelyek konkrét ügy­ben, határozott elképzelést tükröznek. Ezért nem a sportolók, vagy nem elsősor­ban ők a hibásak. Mert a felnőtteknek, a vezetőknek kell magatartásmodellt, példát állítani, és olyan légkört teremteni, amely­ben a fiatal érzi, hogy valóban kiváncsiak a véleményére, adnak a szavára. Mindenesetre naivság lenne azt hinni, hogy ez könnyű, egyik napról a másikra megvalósítható folyamat. De jó lenne elhin­ni, hogy arrafelé tartunk t . . Kiss László Labdarúgó előkészületi mérkőzés Bgy. SE—Szécsény 6—1 (5—0) Balassagyarmat, 150 néző, v.: Tálas. Bgy. SE: Pintér (Nyúl) — Friedmann, Robb (Csenni), Kövér, Lajkó — Du­dás, Földesi, Kovács II. — Szalai, Kovács I., Szedlák. Szécsény: Tolnai (Tresó) — Juhász (Fekete), Vincze, Mol­nár, Kalmár — Orgoványi (Hodászi), Szerémi (Varga L.), Földi — Lucska, Králók, Var­ga S. A gólok sorrendje: 6. pj Kovács a kifutó kapus felett emelt a hálóba. 1—0. 15. p.: Dudás jobb oldali beadását Kovács helyezte a kapuba. 2—0. 30. p.: Szediék cselsoro­zata után Szalai volt ered­ményes. 3—0. 32. p.: Szalad, Földesi, Szalad összjáték után a jobbszélső növelte az előnyt 4—0. 40. p.: Szalai lefutottat a vendégek védelmét és szer­zett újabb gólt. 5—0. 60. p.3 Kovács I. szögletét Kövér fe­jelte a kapuba. 6—0. 65. p.3 Urálik 16 méterről szerezte a vendégek becsületgólját 6—1.' Jól előkészített pályán, kis­sé hideg időben került sor a találkozóra. A balassagyar­matiak végig .fölényben ját­szottak, főleg az első játék­részben alakítottak ki számos gőBtelyzetet. A szécsényiek ek-; kor alárendelt szerepet ját-j szottak. A második félidőben csökkent a hazaiak nyomása) a játék is kiegyenlítettebb! lett. A Bgy. SE legközelebbi edzőmérkőzését kedden, al Romhány csapata ellen vívja) (vaskor) Meghalt Adler Zsigmond Pénteken, 81 éves korában, hosszan tartó, súlyos betcgJ ség után elhunyt Adler Zsigmondi, a magyar cköMvésport nagy egyénisége. 1917. és 1925. között a III. területi TTVE,* majd két évig a BTK versenyzője volt. Többször szerepelt a válogatottban, magyar bajnokságot is nyert. 1927 óta cd- zősködött, a felszabadulás után a Vasas, majd a váloga­tott munkáját'irányította. Keze alatt számos magyar baj­nok, válogatott versenyző, olimpiai és Európa-bajnok nőtt fel. „Ügyes srác” — mondta rá tavaly decemberben egy szak­vezető, amikor meghallotta, hogy Salgótarjánba készül. Maga a megállapítás bizonyos kor után tulajdonképpen már sértésnek hat, mert érett lab­darúgó az több mint „ügyes srác”! Uj arc a Stécében Amikor Pandúr Istvánnak elmondtam a véleményt, lát­hatólag jólesett neki, hiszen még ő sem sorolja magát a kész kiforrott labdarúgók kö­zé. Pandúrt a téli játékoshul­lám sodorta Salgótarjánba, az STC-hez. Anyaegyesülete, a Budapesti Honvéd sokáig hal­lani sem akart a játékos köl­csönadásáról. Sokáig úgy lát­szott, nem is lesz a dologból semmi, mígnem a fővárosi klub — megértve a Stécé vál­ságos helyzetét — fél évre át­engedte a középpályást. A focista feleségével érke­zett Tarjákba, s amint mond­ja, egyelőre keresi magát. Az előkészületi mérkőzéseken ve­gyes érzelmeket váltott ‘ki a szurkolókból bemutatkozása. „Nincs súlya. Sokat cselez, Lát a pályán. Van benne fan­tázia” ... és így tovább, szin­te vég nélkül lehetne sorolni a sokszor egymásnak feszülő ér­veket. Az apró termetű középpá­lyás sem elégedett eddigi tel­jesítményével. — Sajnos gyengén kezdtem, meg sem közelítem igazi já­aki keresi téktudásomat — mondja. Eb­ben valószínűleg szerepet ját­szik a környezetváltástól a rossz pályákig sok minden. Szerencsére látom saját gyen­géimet. A Honvéddal való szakítás érthetően megviselte. Tizen­egy évet töltött a kispestiek­nél. A pálya környékén la­kott, s így természetesen a Honvéd kölyökcsapatának öl­tözőjén kopogtatott. A tízesz­tendős, pöttömnyi srácban szakértő szemek meglátták a tehetség szikráját, ,s akkor gyerekfejjel úgy gondolta, egy életre eljegyezte magát a klubbal. — Nekem mindenem volt a Honvéd. Puskás, Czibor, Bozsik, Kocsis, Budai, Tichy... — emlékezik. Szinte el sem hittem, hogy majdan én is ugyanabban a csapatban jatszhatom. Aztán mégis sike­rült, pontosan huszonkétszer szerepeltem az egyben. No meg az ifiválogatottság. Hu­szonöt meccsett játszottam címeres mezben, eljutottam Japánba, a Világ Kupára is. Ezt mindet a Honvédnak kö­önmagát szönhetem, talán ezért is fáj annyira a búcsú. Majd a hibáiról beszél. Leg­első — s talán legsúlyosabb — „hibájaként” 62 kilós testsú­lyát említi. Aztán a labdáért vívott harcban időnként je­lentkező gyávaságát és gyen­gébb bal lábát sorolja. Lassan az erények is elő­kerülnek : gólerőssége, nagy munkabírása és az, hogy könyen áttekinti a pályát. A tarjáni terveiről, bizonytalan­sággal telve beszél: — Ügy tetszik, most sok a jó játékos. De hogy milyen csapat leszünk? Mindenesetre sokat és keményen edzettünk, rengeteg kilométer van á lá­bunkban. Ha a labda is 'en- gedelmeSkedni fog.., akkor bent maradunk — mondja kis szünet után. — Ha már Tar- jánban vagyok, legyen látsza­ta is. Még nem tudom mi lesz nyártól velem; maradok, eset- 'leg visszavisz a Honvéd? Azért riem érzem száműzetés­nek mostani állapotomat. Igaz így odalett az utánpótlás-vá­logatottság, de az NB II-ben lőtt góloknak is lehet örülni... K L. Megnyílt a BNS A sport, a művészet, a szórakozás arénája Február 12-én, pénteken megnyílt abudapesti Nagy Sport- csarnok, a főváros XIV. kerületében, a Népstadion melleit. A létesítmény a sport, a művészet és a szórakozás arénája lesz, amely a fővárosból és az ország minden részéből fo­gadja, várja a közönséget. Telt ház esetén 12 ezer néző be­fogadására képes ez a pompás amfiteátrum, melynek ha­talmas tere kisebb terekre osztható: labdajáték-, versenytor- napálya, tér- és pódiumszínház... De minek folytassuk a felsorolást, a szöveg helyett beszéljen a kép. A budapesti Nagy Sportcsarnok. A létesítmény főépítésze: Kiss István, Ybl-díjas mérnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom