Nógrád. 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)
1982-02-03 / 28. szám
Kutatás és fejlesztés Több feladatot a vállalatoknak, hasznosabb tevékenységet az egyetemeknek A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területén az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe. £ változásokról, a soron következő feladatokról és a jövő tudomány- politikai terveiről beszélgetünk a kormány tudománypolitika* bizottsága titk« ^ágának munkatársával. dr. Kábái ,Vilmossal. — Milyen tényezők határozzák meg tudománypolitikánkat? — A jelenlegi helyzetet alapvetően a külső és belső gazdasági fel tétel változások, illetve az 1979-től kibontakozó gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési törekvések szabták, illetve szabják meg. A módosuló társadalmi-gazdasági feltételek több lényeges pontban érintették a kutatás és fejlesztés cél-, eszköz-, valamint intézményi rendszerét. A kutató-fejlesztő hálózaton beiül nem lehet minden feladatot központilag meghatározni. A főbb irányvonalak megjelölése után fokozódnia' kell a vállalati kutatóműszaki fejlesztő tevékenység, , a vállalati innovációs tevékenység iránti figyelemnek. Az irányító testületeknek és természetesen maguknak a vállalatoknak is a korábbinál több konkrét lépést kell tenniük a szabadalmi, az iparjogvédelmi munka, a vállalati kutató-fejlesztő helyek erősítésére, a feltételek javítására. — A vállalati kutató-fejlesztő helyeken felhasznált pénzeszközök növekedése az V. ötéves terv első három évében meghaladta az összes kutatási-fejlesztési ráfordítások növekedési ütemét, de 1979—80- ban visszaesés következeit be. Milyen tendenciák érvényesülnek ma, és mi várható a jövőben? — Figyelmünk középpontjában továbbra is a vállalati kutatási-fejlesztési innovációs tevékenység feltételeinek jarvítása áll. Ezt indokolt esetekben kutatóintézetek, kutatóintézeti részlegek vállalatokhoz történő csatolásával, is elő kívánjuk segíteni, hozzátéve, hogy nem ezt tekintjük az egyetlen eszköznek a vállalati műszaki fejlesztési tevékenység erősítésénél. Szeretnénk az egyetemek szellemi kapacitását minőségben fejleszteni, kutatótevékenységét jobban kihasználni a kutatóintézetek és a vállalatok munkájának elősegítéséhez. — Hogyan alakulnak a tudományos kutatás, műszaki fejlesztés feltételei ebben az időszakban? — A gazdasági fejlesztés új, intenzív növekedési pályára állításával függ össze, hogy hazánkban első ízben a VI. ötéves népgazdasági tervhez kapcsolódóan a kormány országos középtávú kutatási fejlesztési tervet dolgozott ki és fogadott .el. Ez a terv azzal számol, hogy gazdaságfejlesztő törekvéseink eredményeképpen növekedni fog a vállalatok érdekeltsége, a korszerű .műszaki, technikai megoldások • alkalmazásában. Ennek megfelelően fokozódik az új iránti fogékonyság, az innovációs készség, a vállalatok kockázatvállalása, tevékenységük valós gazdasági teljesítményen nyugvó értékelése. E célok eléréséhez, a tudományos kutatásnak és műszaki fejlesztésnek a korábbinál eredményesebben kell működnie, jobban kell alkalmazkodnia a nemzetközi gazdasági és műszaki fejlődés irányaihoz. , — Milyen feladatokat szabó'/ meg az ötéves terv a kutatási káder- és munkaerő- gazdálkodásban? — A káderpolitikában középpontba kell állítani a minőségi követelményeket, azaz a tevékenység érdemi megítélését kell előtérbe helyezni. A kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében a változó társadalmi-gazdasági kö- vetelrhényeknek, a kutatásifejlesztési irányoknak megfelelően átcsoportosítás, indokolt esetben létszámcsökkentés válhat szükségessé. A kutatói mobilitás elősegítése érdekében pedig szélesebb körben kell alkalmazni az ideiglenes, átmeneti, egy-egy feladat megoldására irányuló foglalkoztatást, a gyakorlati szakemberek kutatóhglyeken, a kutatóknak pedig a vállalati fejlesztésbe történő bevonását. Fontos feladat az egyetemeken és kutatóintézetekbe i folyó kutatóképzés közelítése, a továbbképzés fejlesztése. a tervszerű külföldi ösztöndíjak és munkavállalási lehetőségek felhasználása, a tudományos kutatással foglalkozók idegen nyelvi felkészítése. — Milyenek a kutatók, a műszaki fejlesztők munkakörülményei, alkotási lehetőségei? — Az intézetekben és az egyetemeken dolgozó kutatók helyzete általában megfelelő, ők lényegesen kedvezőbb tárgyi, jövedelmi-anyagi és egyéb feltételek között dolgoznak mint a vállalati társaik. Tapasztalataink szerint a vállalati innováció előmozdításában kulcsszerepet betöltő szakemberek munkalehetőségei. jövedelmi helyzete, fel- készültsége sok esetben nem kielégítő. E fontos szakértelmiségi réteg helyzetét ezért a következő időszakban alaposabban áttekintjük és ahol indokolt, a feltételeken változtatunk. — Hogyan fejleszthetők a nemzetközi tudományos kapcsolataink? — A közelmúltban a Ma- gya'r Tudományos Akadémia irányításával a nem kormányközi nemzetközi tudományos együttműködés koordinálására konzultatív bizottság alakult. A nemzetközi műszakitudományos együttműködések koordinálásában azonban mindeddig kevés sikert értünk el. A korábbi kötöttségek hatása, a megnehezült gzadasági helyzet következtében nem javultak, hanem esetenként romlottak a nemzetközi tudományos együttműködés, a kutatóhelyek közvetlen kapcsolattartásának az anyagi és engedélyi feltételei. Körültekintően kell megvizsgálnunk és mérlegelnünk: célszerű-e és ha igen, miként lehetne a kutató-, tervezőintézetek, egyetemi kollektívák szellemi exporttevékenységét nagyobb mértékben ösztönözni. A szocialista országokkal megvalósuló együttműködésben alapvetőnek a konkrét célú kooperációt kell tekinteni. Ez elsősorban azokra a területekre irányul, amelyek a hazai társadalmi, gazdasági célok hatékony megvalósítási . esgítik elő, illetve amelyek a szocialista országok által elhatározott nagy jelentőségű, közös, tudományos és műszaki feladatok megoldásához járulnak hozzá. Ám csökkenteni kell a kevésbé jelentős együttműködési témák számát, és a formális elemeket a nemzetközi kapcsolatokban. A fejlett tőkésországokkgl folytatott tudományos, műszaki 1 együttműködés elsődleges célja a következő tervidőszakban is a hazai gazdaságfejlesztéshez szükséges korszerű technika, technológia és szervezési megoldások átvétele, valamint az ilyen eljárások, módszerek továbbfejlesztéséhez szükséges szakemberek képzésének elősegítése. Az együttműködés keretében törekedni kell a tudományos műszaki kooperációra is, úgy, hogy . az ilyen kapcsolatok szükség esetén készítsék elő a későbbi licenciavásárlásokat, és termelési kooperációkat is. — Beszéljünk a kutatómunka, a fejlesztés anyagi forrásairól is. Mennyit fordítunk minderre? — A tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásának mintegy 3 százalékát kitevő 103—104 milliárd forint kutatási-fejlesztési forrásra lehet számítani, amely részben a központi költségvetési forrásból, másrészt a vállalatoknál képződő műszaki fejlesztési alapból adódik ösz- sze. A forrásokból a kutatási terv programjainak végrehajtására, a központi és a vállalati eszközökből együttesen mintegy 17 milliárd forint áll rendelkezésre. A terv úgy fogalmaz, hogy a gazdasági célú kutatási programok esetében központi forrásokra, csak abban az esetben lehet számítani, ha a megfelelő vállalati érdekeltséget tükröző anyagi erőforrások is rendelkezésre állnak. Mérő Miklós Á Cscmgvang-von egészségügyi központ A KNDK fővárosa újabb sportlétesítménnyel gazdagodott: a Csangvang-von egészségügyi központban új versenyuszodát adtak át rendeltetésének. Az uszoda lelátóin kétezer ember számára van hely, az 50 méter hosszú, 21 méter széles medencében egyidejűleg nyolc versenyző állhat rajtkőre. Az ugrók 21X21 méteres, medencébe ugorhatnak tíz különféle magasságú állványzatról. Á pásztói tejüzemben Naponta 40—50 ezer liter tej begyűjtését, feldolgozását és az üzletekbe való eljuttatását végzik el pontosan, a higiéniai feltételek betartásával a Közép magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzemében. A pasztőrözött tejet korszerű gépekkel csomagolják polietilén tasakokba, egy- és félliteres adágekba. A nagyközségben már épül az új tejüzem, várhatóan év végéig átadják, ahol a mai igényeknek megfelelő körülmények között végezhetik majd munkájukat a szakemberek. A pásztói tejüzemben igyekeznek megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy tejtermékek gyártására is sor kerülhessen. Képünkön: Mészáros Bertalanná és Váló- czi Joachinné a zacskós tejet szállításra készítik elő. — kulcsár — Helybe megy az élelmiszer A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat nem várja tétlenül, hogy a vevő felkeresse üzletét, hanem néhány napos „kitelepülésekkel” helybe viszi az árut. Ilyen volt például tavaly a szép sikert hozó nádújfalui vásár, s idén folytatódik a sor. Januárban Dorogházára vonult ki a vállalat élelmiszerrel és vegyes cikkekkel, valamint a Váci Kötöttárugyár pásztói üzemében rendezett engedményes konzervvásárt. Legközelebb a litkei kulturházban találkozik vevőivel, ott február 9—12 ig, kedvezményes áron a konzerveket, ágyneműt, függönyt, flanell méterárut kínálnak. Ugyancsak februárban két szövetkeizetet is felkeres a vállalat: ez idő alatt a Salgó Cipőipari és az írószer Szövetkezetben tart a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalattal közösen kihelyezett vásárt. Az eddig kedvező eredménnyel járó, s mindkét félnek előnyös gyakorlatot egész esztendőben folytatja’ a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. é Salgótarjáni Kohászati Üzemek keresett termékei közé tartoznak a DEXION—Salgó raktározási elemei. Bosszúálló selejt ÁRUVAL RAKOTT teherautó áll az üzem udvarán! Büszkén mutat rá az üzemvezető és mondja a látogatónak: külföldre megy a szállítmány. Néhány rövid hét után a látogató ismét ázj udvaron szemlélődik, s íme, újabb teherautó áruval pakbltan, Elismerően csettint. Itt ilyen szorgos munka folyik, il^en' gyorsan követik egymást az export- szállítások ? Pironkodva kapja a választ: ez, sajnos, ugyanaz, amit a múltkor látott. Mostanra ért vissza. Nem felelt meg a vevőnek. «“'Kétszer tette meg a holmi az utat, kétszer lépte át határt, s az üzem most úgy áll, mintha el se küldte volna. Sőt, úgyabbul. Mert így se pénz, se posztó, s ráadásul még a presztízs is oda. Kedvetlenül méregetik a teherautó selejtet az üzemiek, s törik a fejüket, hogy kellene megtoldani-foldani, hogy mégse menjen az egész kárba. Kétségtelen dolog: a legnagyobb pazarlás az, ha jó anyagból sok munkával csapnivaló termék készül. A tre- hány munka mindig megbosszulja magát. Fölöslegesen fizetett költségek, elmaradt rendelések formájában üt vissza a gyártóra. Tudják ezt maguk a gyártók is, nem hiába állítják figyelem fókuszába a jó minőséget, s mégis: a kelleténél többször csúszik be a gikszer, minek folytán reklamáló levelet kap a termelő, kénytelen árengedményt adni, vagy éppen saját,termékét viszontlátni. A magára adó cég azonban nem várja meg, míg a selejttel felingerelt vevő az asztalát veri. A salgótarjáni kohászati vállalatnak például hosszú évek munkája van abban, hogy az 1980-as félszázalékos reklamációs arányt is egyharmad százalékra apasztotta. Nem kell vele szégyenkezniük, hiszen a hasonló jellegű gyáraknál ugyanez az arány 2—3 százalékra rúg. A jó eredmény további javítását azonban nem adták ingyen. Mindenekelőtt a kapun belüli minőségbiztosító rendszert kellett addig fejleszteni, hogy az képes legyen a gyengébb minőséget még házon belül lefülelni. Bár mára ezt is töredékszázalékban mérik a nagyvállalatnál: 0,34-ről tavaly 0,29 százalékra csökkentették az anyag-, illetve raun- kaselejtet. örülnek a javuló helyzetnek a gyárban, de azért azon vannak, hogy az elégedettség ne homályosítsa el látásukat. És az látnivaló, hogy jó minőségű termék csak úgy születhet, ha szót értenek az alapanyag-szállítókkal, ha megragadják a brigádmozgalom kínálta erőket és az anyagi érdekeltséget is a minőségjavítást megcélozva alakítják Hiába, nem egyetlen mozzanat eredménye az igényes munka: sok az ága-boga, összetevője, valamennyit nyomon kell kísérni. A megyebeli téglagyár dolgozói, vezetői a megmondhatói, mennyi fejfájást okozott már nekik az, hogy nem tudták valamennyi szálon egyszerre rajta tartani kezüket. Azzal, hogy kiadják a téglát az építkezőnek a telepről, még nem fejeződik be az ügylet. Főleg akkor, ha a falazómester imigyen ítélkezik róla az építtetőnek: ez bizony nem első osztályú áru. És akkor jön a kereskedelmi felügyelő, jön a KERMI, veszekszik a magát becsapva érző vevő, s egyszerre csak azon veszi észre magát a gyártó, hogy kétszer annyi jó téglát 'adhatott volna azon idő alatt, míg a vitát iparkodott rendezni. BOSSZÚÁLLÓ A SELEJT természete: kétszer dolgoztatja meg a figyelmetlent, másodjára ingyen, sőt, meglopva a már megtermelt értéket is. S ma, amikor a piacon talpon maradni nem is iskolás feladat, ezt egyetlen gyártó sem engedheti meg magának. Megélni, mi több, jól élni csak kifogástalan munkával lehet. Sz. M. NÓGRÁD - 1982. február 3., szerda 3
