Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
WTO fcenr FTAPTA't FOVF^nf fFTF^1 NÓGRÁD AZ MSZMP NO GR A D MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII. ÉVF.. 23. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Üvegipari brigádvezetők tanácskoztak Fő szempont: a minőség javítása! Vállalati brigádvezető-ta- ferenciáilós! Azon termékeik gótarjárni síküveggyár ver- nácskozást tartottak tegnap gyártására tegyenek többlet- senyfelelőse — többek között a salgótarjáni öblösüveggyár- vállalást a csapatok, amelyek — a pátvállaJásakbam rejlő, ban. A gyűlésen az Üvegipari iránt külföldön igény van és részben már eddig is kihasz- Művek gyáraiból — Oroshá- nyereségesen gyárthatók. Azo- nált lehetőségekről beszélt. A zárói, Miskolcról, Nagybani- kon a területeken, ahol meny- verseny rugalmasságát, a kö- 'zsáról, Tokodról, Karcagról, nyiségi többletre nincs szűk- vetedményekhez való igazi t- Budapestről, Pásztoréi & a ség: a fölajánlósok megfogal- hatóságát fokozza, ha a pótkét tarjám üzemből — ősz- mazásakor a minőség javítá; vállalásokban az év közben szesen nyolcvan, megválasz- sa legyen a fő szempont! tolt brigádvezető képviselte a szocialista munkáskollektívákat. fölmerült igények kielégítését fogalmazzák meg: nagyobb kapacitásokat kell hagyni az eddigieknél a pótfelajánlások- ra. Nagy József, az ’ építők szakszervezetének megyei biA nagyvállalat idén —, a tavalyihoz képest — két szá__... . ., Zaláikkal kívánja növelni terC <,ina Sándor vezérigazgató a avaranodást elsőterjesztette elő a tanácskozá- u son a vállalati mumkaverseny Aoítészetí üvegből és konzer zottsá®i títkaPa a verseny mifőbb célkitűzéseit. A mozgalom aTti nöségi elemeit “«‘te ki- Vélegfóbb célja az Üvegipari zrf f^lalkozü hritódokra ^^nye szerint a mozgóbért Művekben, hogy segítse a tér- ^rnak eLsósorto.n menS- & ^yéb íuttatási lehetőségevek teli esítését. iárulion hoz- Y?™." elsősorban mennyise- ket a minőség javítása érdekében keld céltudatosan fölhasználni. A hozzászólások összefoglalása után a brigádvezetői tanácskozás egyhangúlag előzetes jóváhagyásét adta ahhoz á döntéshez, hogy az ÜvegVek teljesítését, járuljon, hoz- . jeU Ű f€fladatok. Vala- *a a termelés hataso^aga- menn^ csapatnak emelnie nak fokozásához, a gyárt má- keU a ^ színvonalát: 78 nyok minősegének javttasa- fé, százaIékos úgvnevezett hoz iendii^ előre a beko tar- -ó üvegkihozatali mutatót értelek ok fo tárását, ösztönözze demes elérni! mind az általános, mind a szakmai műveltség gazdag!- Többen fölszólaltak a bri- tását, alakítsák ki a kisebb és gádvezetők gyűlésén, és el- Ipari Művek 1981-es termelé- a nagyobb kollektívákban a mondták sajátos nehézségei- si és gazdálkodási eredményei közösségi szellemet. ken kívül az általánosan hasz- alapján megpályázza a Kiváló Lényeges követelmény a nosííhatónak vélt tapasztala- vállalat címet az illetékes felvállalások megtételekor a (hí- taikat Németh Károly, a sál- sőbb testületnél'. Sajtótájékoztató a Népi Iparművészeti Tanács ú| feladatairól Nemrégiben alkotott ren- hogy más művészeti ágakhoz A tanács számos módon térfeleiével a Minisztertanács hasonlóan a népi kézműve- mogatja az alkotómunkát, a újra szabályozta a magyar sek számára is megteremtet- népi iparművészek szakmai népművészet évszázados ha- ték a szerzői jog érvényesíté- fejlődését. Rendszeresen pá- gyományainaR megőrzésére és sének kereteit. Az érdekkép- lyázatokat szerveznek a hím- ápolááára, valamint a népi viselet a tisztelet- és jogdí- zés, a szövés, a népi fazekas- iparművészet fejlesztésére hí- Jak, valamint az alkotások ság, a fafaragás, valamint a vatott szervezet, a Népi Ipar- jogvédelmének kérdéseire egy- népi kismesterségek (bútorművészeti Tanács (NIT) fel- aránt vonatkozik. A NIT készítés, vaskovácsolás, bőradatait, működését. A január- ugyanakkor a vásárlók érdé- művesség) művelői számára, s tói önálló szervként tévé- keit is védi. őrködve afelett, figyelemmel kísérik a hagyo- kenykedő NIT munkájáról, bogy csak megfelelő művészi mányos háziipar — például a terveiről Nagy László, a tes- színvonalú, minőségű tárgya- kézi csomózásé és szövésű sző- tület elnöke tájékoztatta szer- kát kínáljanak a vevőknek: a nyegek, valamint a kosár- és dán a tanács székházában az rendelet értelmében vala- nádburkolók készítőinek — te- újságírókat. mennyi kereskedelmi forga- vékenységét is. A jogi szabályozás korsze- A KNépÍ Iparművészeti TaWsítésének, a NIT új szerep- Xs* "ácsbfn az érdekelt minisztékftrénpk s7iiksécessését in do- Z®S' Ezze összefügg az a nem- riumok, országos hatáskörű korenek szuksegessegét mdo régiben hozott jogszabáiy is> szervek megbBízottjai fellett mely szerint a népművészeti alkotók a szövetkezetek és vásárokon csak a NIT által az aIK0t0K- a szövetkezeteit és elismert és nyilvántartott alHatvan éve város kolva elmondotta: a népi iparművészet az elmúlt évtizedek során a magyar tár-, gyi népművészet utódjaként, kötólTVehetnek*V^zt" annak szellemét és formakin- k tök h t reszt csét felhasználva önálló esztétikai kategóriává, művészeti ággá fejlődött. Művelőinek érdekképviseletét, szakmai támogatását korábban is a tanács látta el a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége keretében működve. A HISZÖV Joggal lehetünk büszkék Salgótarjánra Együttes ünnepi ülést tartott a városi pártbizottság és a városi tanács a néprajztudomány képviselői is részt vesznek. „Hatvan éve város Salgótarján’’ — köszöntötte a felirat, a piros-fekete zászló, a váro3 címere tegnap a megyeszékhelyen az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács együttes ülésének résztvevőit. Az eseményen jelen volt Gé- czi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a Nóg- rád megyei Tanács elnöke, dr. Fancsik János országgyűlési képviselő. Ott voltak a megye, a város, a városkörnyéki községek tömegszervezetének vezetői, a megyeszékhely ipari üzemeinek, intézményeinek képviselői, Salgótarján díszpolgárai. A Himnusz hangjaival és fiatalok műsorával kezdődött az ünnepség, majd Szalai László, a városi párt- bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy 1922. január 27., Salgótarján várossá nyilvánítása óta az itt élő emberek munkájukkal "olyan várost alkottak, amely ma már történelmi mércével is értékelhető. A gyökeres változások főként az elmúlt negyedszázadban következtek be. A salgótarjáni bányászok, kohászok, üvegesek, értelmiségiek, odaadó, értelmes munkájukkal, egy emberöltőnél rövidebb idő alatt évszázados lemaradást pótoltak, maradandót alkottak. — A városi pártbizottság és a városi tanács nevében a közvélemény érzéseit is tolmácsolva, őszinte megbecsüléssel köszöntjük azokat, akik az illegalitás éveiben harcoltak a jobb életért, szervezték az újjáépítést, fegyveresen védték a munkásba talmat, akik aktívan vettek részt a konszolidáció megteremtésében, az új város, a szocializmus építésében. Közülük sokan nem érhették meg a munkáshatalom megszületését, nem élvezhetik a szocialista építés nagyszerű eredményeit. Ma koszorúk, virágok borítják sírjaikat, intézmények, utcák és gondolataink őrzik emléküket — folytatta Szalai László. A továbbiakban arról beszélt hogy hat* évtizeddel ezelőtt 16 ezren éltek Salgótarjánban. a lakosság 65 százaléka kétkezi munkás volt. Az akkor megalakult képviselő- testületben nem kaptak helyet, ott a tőke befolyása és céljai érvényesültek. A város lakói súlyos körülményeik között éltek, egészségtelen lakásokban. Nagy volt a csecsemő- és gyermekhalandóság. A magánkórházak ápolási költsége például Salgótarjánban több mint kétszerese volt, mint a vidéki kórházaknak megállapított díj. Jellemző példa az egészségüggyel való törődésre, hogy a városi adminisztrációra 1922-ben ötször Morvái Ernő, a városi tanács általános elnökhelyettese átadja a kitüntetést Holkó Ferencnek. — fotó: Gyurkó — tavalyi megszűnésével azonban tagszövetkezetei az egyes területi szövetségekhez kerültek. ám a NIT hagyományőrző és az alkotómunka fejlesztését segítő tevékenységére továbbra is szükség van. A népi iparművészeti alkotásod kultüragazdagító szerepe -rellett a létrehozott áruk gazo-isági jelentősége sem lebe'- "'ondó — hangzott el a Bal*: teiékoztatón. Mintegy 30 éve Esősorban a szövetkezetek teremtenek megfelelő kerete' a munkához, jelenleg 35 nén- marművészeti, s további 40, e tevékenységi körbe sorolható háziipari szövetkezet doteozik országszerte, összesen 60 ezer embert foglalkoztatva. Termékeik értéke évente másfél milliárd forint, ebből mintegy 900 millió forintnyi árut seállítanak külföldre, nagyobb részét tőkésországokba. A Népi Iparművészeti Tanács kibővült feladatkörének «gyik legfontosabb vonása, Ülésezett a Vöröskereszt megyei elnöksége Együtt, egymás segítéséért Érted, veled — a Vöröskereszt! E jelszó fémjelzi a legszemléletesebben azt a sokoldalú, a társadalom valamennyi rétegére kiterjedő munkát, amelyet a Vöröskereszt megyei szervezetei az elmúlt esztendőben végeztek. A Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége által kidolgozott programok végrehajtásáról, a legfontosabb akciókról, törekvésekről számolt be tegnap a HNF salgótarjáni székhazában Szód Béláné, megyei vöröskeresztes titkár a vezetőség tagjainak. Elmondotta, hogy az egyre bővülő, szélesedő aktívahálózat segítségével. sikerült eljutni a társadalom valamennyi rétegéhez, mindazokhoz, akik segítségre,’ támogatásra szorulnak. Megmozdult a megyei Vöröskereszt a rokkantakért, többen kaptak ‘az élettel való kapcsolattartáshoz szükséges rokkantkocsit, mozgássérült gyerekek negyvenfős csoportja töltött két vidám hetet Párádon, segítették a fogyatékosok társadalmi beilleszkedését, az üzemi rehabilitációt, az üzemi vöröskeresztes csoportok. Sikeres volt az 1981-es . év elején indított „Nógrád megye az idősekért akció” is, amely egy Salgótarjánban építendő szociális otthon támogatására kérte, mozgósította a megye lakosságát. Elmondhatjuk, hogy a szociális otthon — kellő anyagi fedezet birtokában — a megvalósulás útján halad. Az időskorúak társadalmi gondozásából, megsegítéséből ugyancsak kivették a részüket a vöröskeresztesek. De kellő figyelmet fordítottak a gyesen levő kismamák életének alakítására, a környezetvédelem, a tisztasági mozgalom • kiszélesítésre, az egészséges életmódra nevelésre is. Kiemelt feladatként kezelték a családvédelmi tennivalókat, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyerekekre, s emellett a hagyományos területeken; a véradásban, az elsősegélynyújtásban is szép eredményeket érték el. Biztosítva munkájukhoz az utánpótlást az ifjúsági vöröskeresztes szervezetek soraiból. A megyei elnökség ezt követően a megyei Vöröskereszt ez évi programját vitatta meg, amely az eddigi legfontosabb feladatokon túl egy sor új vonással gazdagodott. Továbbra is kiemelt feladat a családvédelem, az arra rászorulók — rokkantak, idősek, hátrányos helyzetű gyerekek — segítése, a kongresz- szusra való készülődést megelőző számvetés. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a jövőben fokozottabb fi- gyeimet kell fordítani a környezetvédelemre, a tisztasági mozgalomra, az ifjúság egészséges életmódra nevelésére, az alkoholizmus elleni küzdelemre. az emberi kapcsolatok további erősítése jegyében. annyit költöttek, mint a városlakók egészségének védelmére. Nem volt rózsásabb a helyzet a munkások műveltségében sem. Ennek ellenére az öntudatra ébredt munkásosztály létrehozta saját cflvasó- és daJegyleteit, műkedvelő színjátszó köreit A városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a kapitalista kizsákmányolás nemcsak kulturális elmaradottságot teremtett, hanem a munkásközösségeket a kolóniák elszigetelésével egymástól is'elkülönítette, megakadályozva az igazi városi közösség kialakulását. Ezek a törekvések azonban nem jártak eredménnyel. Nem pusztán Jelképnek számított a „kenye- retüen Salgótarján” jelző, hanem politikai indítéknak, az osztályöntudat kialakulása talajának. — A Kommunisták Magyar- országi Pártja 1918 decemberi salgótarjáni szervezetének megalakulásától már nemcsak az ipar, hanem a munkásmozgalom is meghatározta a város fejlődését Innentől kezdve Salgótarján és az iparmedence munkásmozgalmának szervezői, vezetői a kommunisták. A tanácshatalom idején a forradalmi eszméktől fűtött munkások példamutatóan helytálltak a termelésben, a politikai, a társadaltfni átalakulásért folyó harcban. A város munkásai önként ragadtak fegyvert a proletárdiktatúra védelméért. A dicsőséges tanácshatalom időszakát, annak eredményeit az ellenforradalom évei alatt sem lehetett kitörölni a salgótarjáni munkások szívéből és emlékeiből — folytatta beszédét Szalai László, majd arról szólt, hogy a Horthy-korszakban az üldözés, fenyegetés, terror ellenére is éltek és működtek az illegális pártsejtek, olyan munkásmegmozdulásokra került sor, mint a bányász- sztrájkok, az 1926-os éhségmenet. A váro6 fejlődésének igazi lehetősége 1944. december 25- én érkezett el, amikor a Vörös Hadsereg felszabadította Salgótarjánit. A helyi kommunisták vezetésével gyorsan kezdődött a demokratikus kibontakozás, az építés, a termelés szervezése, a lakosság életkörülményeinek javítása. Salgótarján, már az Í945-ös választásokon kommunista képviselőt küldhetett a nemzetgyűlésbe, a helyreállítás hősies erőfeszítését mutatja, hogy a várc« elsők között adott szenet és villamos áramot az országnak. A továbbiakban Szalai László hangsúlyozta, hogy a háború okozta sebek gyógyítását szolgáló, a szocialista termelést megalapozó hároméves terv időszakában a vállalt feladatokat a salgótarjániaknak maradéktalanul sikerült teljesíteni. Az első ötéves tervben a korszerűtlen üzemekben elkezdődött a fejlesztés első szakasza. Az acélgyárban új termelőcsarnokokat, széntárolót, az öblösüveggyárban és az ötvözetgyárban új olvasztó- kemencéket építettek. Időközben elkezdődött a város szocialista jellegű helyi iparának fejlődése is. Különös gonddal kezelték a lakáshelyzet javítását. Salgótarjánban 1947-ben kezdődött az első 14 állami lakás építése és 1956-ig 1110 új otthonba költözhettek a városban. —r Eközben vita zajlott le a városfejlesztés irányáról, a város jövőjéről. Dönteni kellett, hogy a város építése a szabad területeken, vagy a városközpont rekonstrukciójával folytatódjon. A ma azt bizonyítja, hogy helyes volt a döntés. Salgótarján napjainkban európai hírű városközponttal rendelkezik, amelyre büszkék vagyunk, példáját mutatja egy tudatos, következetes városrendező tevékenységnek — mondta a városi pártbizottság első titkára. Ezt követően szólt arról, hogy az ellenforradalom utáni konszolidáció, a gazdaságpolitika új szakaszát jelentette Salgótarján üzemeiben is. Rugalmasabbá, megalapozottabbá, eredményesebbé vált a termelés, az acélgyárban új hideghengermű-épült, elkészült a síküveggyár Zagyva—II. üzeme, a városból új termékek indultak hazai és külföldi piacaiéra. A szénbányászat visz- szafejlesztésével a felszabaduló munkaerő és a nők foglalkoztatása olyan ipari üzemekben oldódott meg, mint a BRG, a VEGYEPSZER salgótarjáni gyáregysége. Az MSZMP 25 évvel ezelőtt kialakított szilárd politikájának, ennek végrehajtásának az eredménye, hogy Salgótarján leggazdagabb korszakát az 1970-es évek jelentik — emelte ki Szalai László, s elmondta, hogy ebben az időszakban az ipari vállalatok négy és fél milliárd forintot fordítottak rekonstrukciókra, az üzemekben új technológiák honosodtak meg. Ezzel párhuzamosain javultak a munkakörülmények, növekedett a munkások szakmai felkészültsége. Az ipar eredményed jelzik azt • is, hog a salgótarjáni munkásság már nemigen hasonlítható össze a tegnapival. Kötelességben, tudásban, szorgalomban, készségben igen, ám képességben, rugalmasságban, gyorsaságban messze túlhaladta az elődöket, gyökeresen átformálta tegnapi önmagát. Az ünnepi együttes ülés szónoka hangsúlyozta, hogy az elmúlt negyedszázadban Salgótarjánban tízezer lakás énü-lt, olyan új lakótelepek jöttek létre, mint a Kemerovo, a Beszterce és a Gorkij, a városban és kömvékén lakó emberek szociális, kulturális egészségügyi ellátását jelenti sen javították a városban felépült intézmények. Kiate’-uHa megvei felnZlefrvkat rt rVátő (Folytatás a 2. jldalom-j
