Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-15 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ,p - megyei biz ott Ság a es a ;m,egyei. tanács la pja XXXVIII. ÉVF., 12. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. JANUAR 15.. PÉNTEK A bizalmitestületek munkáját értékelték a vasasok Megélénkült n szakszervezeti élet | Kísterextye Minden a tervek szerint zajlik A két évvel ezelőtti szakszervezeti választások után megalakult, a bizalmiakra és a főbizalmiakra épülő vállalati testületek egyre inkább alkalmassá válnak a megnövekedett szakszervezeti feladatok ellátására — állapította meg csütörtöki ülésén a vasasszakszervezet elnöksége. Azoknál a vállalatoknál, ahol a párt- és a gazdasági vezetés időben felismerte e testületek szerepét és jelentőségét —, s ez a döntő többség — ott a vállalat előtt álló feladatok kialakításában és végrehajtásában eredményesen dolgoznak a testületek. Vannak azonban olyan gyárak, ahol még ma sem érvényesül a közös felelősség, ezért a bizalmimunka csak formális. Mivel ezeken a helyeken az alsóbb szintű gazdasági egységek vezetői még mindig nem kaptak nagyobb jogköröket, e testületek sem tudják megfelelően gyakorolni döntési, egyetértési stb. jogaikat- Mindig ugyanazokat a kérdéseket tárgyalják meg, amelyeket a felsőbb szintű testületek, mert nincs módjuk saját munkaterületükre adaptált döntéseket hozni. A tapasztalatok szerint a dolgozókat sokhelyütt továbbra is c^ak utólag tájé- - koztatják egy-egy kérdésről. A testületi ülések egy részén ped^g még mindig elsősorban bér-, jövedelem- és szociálpolitikai kérdésekről vitatkoznak, s alig esik szó a gazdálkodásról, a termelési-fejlesztési kérdésekről. Igaz, ez utóbbiak alaposabb műszaki és közgazdasági ismereteket igényelnek, hiszen az előterjesztések csakúgy, mint eddig, szakmai nyelven készülnek, nehezen érthetőek. Ezek azonban többnyire csak kiragadott példák, s az iparvállalatok többségénél nem a negatív jelenségek érvényesülnek. A legtöbb üzemben közvetlenebbé és szorosabbá vált a dolgozók és a különböző szintű szakszervezeti testületek kapcsolata. A testületi tagok részesei a döntéshozatalnak és a feladatok megvalósításában cselekvőb- ben vesznek részt. Erősödött és elismertebb lett e szak- szervezeti szervek érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenysége, nőtt a dolgozók bizalma a testületek iránt, s növekedett tekintélyük a vezetés előtt. Általában megélénkült a szakszervezeti élet. Szociális terv az Ipoly Bútorgyárban Szerényen a lehetőségekhez Igazodnak Két nagy területet; a munkakörülmények javítását és a szociális ellátás fejlesztését foglalja magába az Ipoly Bútorgyár ez évi szociális terve. A munkakörülmények javítása érdekében kiemelt feladatként kezelik a munkavédelem fejlesztését. Ilyen célokra 1 millió 700 ezer forintot fordítanak. Az előbb említett összegből hármas irányú, de egységes feladatot oldanak meg. Javítják a munkakörülményeket, beszerzik a biztonságtechnikai eszközöket, megoldják a tűzvédelemmel kapcsolatos tennivalókat. Különös gondot fordítanak a védőételek és -italok biztosítására, a tisztálkodóeszközök előteremtésére, tekintettel arra, hogy egyes üzemekben, egészségre ártalmas anyagokkal dolgoznak. Vonatkozik ez a lakköntőkre, a lakkés festékszórókra, általában azokra a felületkezelő munkafolyamatokra, ahol mérgező anyagokkal dolgoznak. Az említett tennivalókra a szociális tervben szereplő összeg egyharmad részét fordítják. Igen széles skálán mozog a szociális ellátást szolgáló feladatok meghatározása. Mindhárom üzemiben továbbfejlesztik az üzemi étkeztetést. A tervezett 140 ezer forintból korszerűbb étkezési lehetőséget teremtenek és némileg növelik a vállalati hozzájárulást. Az üdültetésben megtartják, az eddig jól bevált formát: a bérelt üdültetést, mert ez rugalmasan alkalmazkodik a dolgozók igényeihez. Előreláthatólag a főszezonban meleg víz közelében pihenik ki az ez évi munka fáradalmait az ide kerülő dolgozók. Az üdültetési kiadásokra 148 ezer forintot irányoztak elő. A segélyezési összeg meghatározásánál abból indultak ki, hogy az eddig felmerült igényeket jórészt kielégítették, lényeges emelkedés nem várható, tekintettel arra, hogy a dolgozók szociális és egészség- ügyi helyzete fokozatosan javul. Segélyezési összeget 50 ezer forintot ifcervezbeäc. Az egyéb szociális jellegű költségek címén 41 ezer forintot irányoztak elő. Ezt az összeget a nyugdíjasoknak és a betegeknek juttatják. Mivel a munkaerő-utánpótlást helyből nem tudják biztosítani, szükség van arra, hogy a vidékről bejáró és növekvő számú dolgozók utazási költségkereteit növeljék. Ennek megfelelően 225 ezer forintot költenek munkásszállításra. Az egészségügyi kiadásokra szánt 220 ezer forintból csupán a szintentantást tudják biztosítani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Szécsényben heti egy alkalommal megvalósítják az orvosi ellátást, s ezzel egyidőben bevezetik az állandó ápolónői szolgálatot. Utóbbinak az lesz- a feladata, hogy vezesse a dolgozók egészség- ügyi Lapját, figyelemmel kísérje a kötelező orvosi vizsgálatokat és ellássa az elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat. Nem kevesebb mint 23 állami lakásba költöztek be tavaly a nagyközségben az új lakók, ami persze nem jelenti azt, hogy magánerőből is ne építkeztek volna. Rákóczi-bányatelepen nekifogtak az óvoda építésének. Itt —, ha az építők tartják ígéretüket — a nyáron már fogadhatják a 25 gyereket. Gondoltak az idősekre, nekik épül az öregek napközi otthona. Gáz van! Mégpedig tavaly óta, a József Attila úti lakótelepen. Oda ugyanis — állami forintok fölhasználásával — bevezették a gázt Ugyanez a lakótelep másféle energiát is kapott: lefektették a villamos kábeleket. A Határ és a Barátság úton kiépítették a kisfeszültségű elektromos hálózatot, üzemel a transzformátorállomás. Szükségessé vált a Tőkési és a Petőfi út rendbehozatala, a Köztársaság úton eltüntették a kátyúkat. A Mező Imre és a Május 1. út kiépítése az idén folytatódik. Jön a víz! Pensze a vízcsapból, hiszen mintegy 600 méter hosszban ivóvízvezetéket épített a helyi ivóvíztársulat. Ezért aztán „jön a víz” a Munkácsy és az Ybl utca lakásaiban. A Kazár-patakon fölújították a Nemti utcában lévő hidat. Jobb körülmények között sportolhatnak a fiatalok, mert az új iskola mellett testedzésre alkalmas centrum építéséhez fogtak. A kézilabda- pálya kész, a területet a további munkákra alkalmassá tették. A pályaépítés hamarosan folytatódik. ilefsznifeneilunk a felszabadulástól napiainkig A KSH — a Statisztikai KiPúja Frigyes Londonból Izlandra utazott adó Vállalat gondozásában — új kiadványsorozatot indított, amely az életszínvonal, az életkörülmények alakulásáról, annak különböző vetü- 1 étéiről ad részletes és átfogó képet. A most megjelent első kiadvány áttekinti az életszínvonal alakulását a felszabadulástól napjainkig. A történelmi áttekintés az új társadalmi rend döntő tényezőjeként értékeli a létbiztonság megteremtését. Emlékeztet arra, hogy 1931—33- ban a szakszervezeti tagságnak 22—25 százaléka volt munkanélküli. A keresőknek csupán 5—6 százaléka számíthatott öreg korára nyugdíjra: 1938-ban — az utolsó békeévben — hazánkban az egy lakosra jutó jövedelem havonta körülbelül 40—50 pengő volt, amelynek vásárlóereje mai árakon 900—1000 forintnak felel meg. Ezzé, szemben 1980-ban a személyes jövedelem egy lakosra jutó havi átlaga elérte a 3100 forintot, amit körülbelül 500 forint értékű társadalmi juttatás egészített ki. A személyes jövedelmeket, valamint a természetbeni társadalmi juttatásokat figyelembe véve hazánkban egy-egy lakos átlagjövedelme mintegy 3,6-szerese a felszabadulás előttinek. Mindez csupán a nagyságrendeket jellemzi-, hiszen ma egészen más a fogyasztási szerkezet, másak az árarányok, tömegméretekben elterjedt számos olyan fogyasztási cikk és szolgáltatás, amilyen a felszabadulás előtt még nem létezett. A lakósság jövedelme a fel- szabadulás óta eltelt Időszakon belül a leggyorsabban a hatvanas évek második felében nőtt, a hetvenes években las- (Folytatás a 2. oldalon.) Rácz Péter az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A szerdán tartott magyar— brit külügyminiszteri tárgyalásokon mindkét fél kívánatosnak nevezte a kelet— nyugati kapcsolatok javítását, az európai együttműködés bővítését — ugyanakkor eltérő álláspontot képviselt az enyhülési folyamat megakadásának okairól és a megtorpanásból kivezető utakról. A londoni hivatalos látogatáson tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter szerdán délelőtt Lord Carringtonnal, a brit diplomácia vezetőjével folytatott megbeszéléseket, majd Peter Rees pénzügyi államminiszter kereste fel eszmecserére. A napirenden szereplő kérdések nagy számára való tekintettel késő délután a két külügyminiszter között még egy találkozóra került sor. A tartott tárgyalások középpontjában a kelet—nyugati kapcsolatrendszer problémaköre és a kétoldalú kapcsolatok álltak. Az utóbbi témakör megvitatásakor a felek pozitívan nyilatkoztak a viszony alakulásáról, megállapítva, hogy rendszeressé váltak a Budapest és London közötti érintkezések. Ugyanakkor rámutattak, hogy a gazdasági együttműködés lehetőségeit az eddigieknél jobban ki lehetne használni- Magyar részről kifogásolták, hogy hazánk kivitelére károsan hatnak a brit importkorlátozások. A megvitatott nemzetközi J kérdések között szerepelt Af- . ganisztán, Lengyelország, a Közel- és Közép-Kelet, Afrika és a közép-amerikai térségben kialakult feszültség. A magyar külügyminiszter csütörtök este fejezte be nagv-brí+anniai útját: Lon- Az őszinte, nyílt légkörben donból Izland fővárosába utazott, hivatalos látogatásra. Varroda Borsosberényben A Magyarnándorl Állami Gazdaság 1981 júliusában melléküzemágat létesített Borsosberényben, ahol a helybéli és környékbeli leányok, asszonyok • munkalehetőségét biztosítják. Női ruhákat készítenek igényes pontossággal a dolgozók. A közeljövőben várható, hogy a szomszédos Nagyorosziban levő Favorit Cipőipari Szövetkezet számára cipőfelsőrész összeállításában is részt vesznek. Komor, Ti Mártonná meós a szovjet export ruháit ellenőrzi Gáspár Béláné varrónő mellett. f A varroda egyelőre nem hozott nagy pénzügyi eredményt az állami gazdaságnak, a begyakorlás után azonban erre is számítanak. Elsődlegesen az itt dolgozóknak biztosítja azokban a hetekben, hónapokban a folyamatos munkát, amikor a mezőgazdaságban nincs idény. A nagy növénytermesztési kampányok idején ugyanis valamennyien a földeken, a gyümölcsösökben segítenek, ahogyan azt szerződéseikben is kikötötték velük. Az állami gazdaság tehát bizton számíthat rájuk például betakarítás, gyümölcsszüret idején. Füstös Jánosné — képünkön — női szoknyát készít. — képek: kulcsár — Kreisky bírálta a Szolidaritást Bruno Kreisky osztrák kancellár csütörtökön a szocialista párt aktívaértekezletén szólt arról, hogy a közelmúltban baráti hangvételű levelet kapott a lengyel kormányfőtől. Wojciech Jaruzelski ebben tájékoztatta az osztrák kancellárt arról, hogy a rendkívüli állapot bevezetését egy nagyobb katasztrófa megelőzése tette szükségessé és biztosította őt arról, hogy a rendkívüli intézkedések egyetlen nappal sem maradnak tovább érvényben annál, mint, ameddig elkerülhetetlenül szükséges. Az elmúlt másfél év lengyelországi fejleményeit elemezve, az osztrák szociáldemokrata politikus bírálta mind a lengyel katolikus egyház szerepét, mind a Szolidaritás tevékenységét. Az utóbbiról megállapította, hogy a reformok terén elért nem csekély eredményei ellenére rossz tanácsokra hallgató, céltudatos vezetést nélkülöző mozgalom maradt, amely az alapos munkásmozgalmi tapasztalatok híján még az egyébként oly hatásos sztrájkfegyverrel is garázda módon bánt. Lengyelország és a nyugati világ kapcsolatairól szólva, Kreisky óva intett attól, hogy bárkit is megtévesszen a helyenként határokat nem ismerő demagógia és kimutatás. (MTI)
