Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

vflL'ÄG PROfFTÄR'fÄI FGVFcnf jFTF^ Kábel viszi hírüket Nógrádiak pénztárcája Az év elején 'aligha akad Izgalmasabb kérdés, mint an­nak számbavétele: a szűkebb, NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP.JA vagy tágabb közösség a lehe­tőségek ismeretében mire vál­lalkozhat, mire futhatja ere­XXXVIII. ÉVF.. 11. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. JANUAR 14., CSÜTÖRTÖK jéből? A Nógrád megyei Ta­nács a közelmúltban izgal­mas vitában döntött arról, milyen célokra használják fel a rendelkezésire álló anyagia­kat a VI. ötéves terv máso­dik esztendejében, tanácsa­ink pénztárcájából mire és mennyi kerülhet. fi munka- és üzemszervezés eredményei a gazdaságokban A tanácsok a településfej­lesztésre, a lakosság életkö­rülményeinek javítására, a folyamatban levő beruházá­sokra, újak kivitelezésére az idén 800 millió forintot költ­hetnek. Sok ez, vagy kevés? A kérdés megfogalmazódott a testületi ülésen is. Összecsen­gő vélemények szerint, keve­sebb, mint amit a városokban és falvakban szeretnének, de több, mint például az elmúlt évben volt. S, ha valami ke­vesebb, mint ami az égető és jogos igények kielégítésére elegendő lenne, még inkább fokozza a döntésthozók fele­lősségét és a különböző fel­adatok okos rangsorolására irányítja a figyelmet. Ezt a munkát végezte el a Nógrád megyei Tanács. Megyénkben az idén is a legfontosabb társadalompoli­tikai tennivalók közé tartozik a lakásellátás, az egészség­ügy feltételednek javítása, a települések egészséges ivóvíz­zel való ellátásának jobbítása. Emellett továbbra is tetemes összeg jut az oktatást szolgáló tantermek építésére, a műkö­dési költségvetés pedig a szá­mítások szerint elegendő lesz a különböző intézményekben az ellátás színvonalának meg­tartására, esetenként némi javítására. Mindezek teljesí­tése az idén sem könnyebb. A megyei tanács ülésén szóba kerültek azok a források is, amelyekből táplálkozni lehet, amelyek alapot szolgáltathat­nak a cseppet sem lebecsü­lendő tervcélok kitűzéséhez. Mindenekelőtt jelenünk és holnapunk azon múlik, az ipa­ri, mezőgazdasági üzemek mi­ként teljesítik kötelezettsé­geiket, sikerül-e folytatni azt az ütemet, amely jellemezte már'tavaly is a termelést, sd- kerül-e hatékonyabban, gaz­daságosabban dolgozni, a termékeket a külföldi és ha­zai piacokon értékesíteni. A másik, s az előbbivel össze­függő forrás a társadalmi ösz- szefogás. A becslések szerint tavaly az egy főre jutó köz­hasznú munka értéke a me­gyében eléri az ezer forintot. Ez a szám finom barométer­ként jelzi: a lakosság tisztá­ban van a népgazdaság nehéz­ségeivel, az ország egyensúlyi helyzetének alakulásával. S tisztában van azzal is, hogy ilyen körülmények között a társadalmi összefogás meg­sokszorozhatja a lehetősége­ket. Erre újabb alkalmak kí­nálkoznak, mint például a la­kásépítésben való fokozott részvétel, de a hagyományos formák — Egy üzem, egy is­kola, ötvenezer munkanapot Salgótarjánért, Balassagyar­mat az ifjúságért — Ifjúság balassagyarmatért akciók — következetesebbé és tartalma­sabbá tétele is indokolt. A helyi tanácsok ezekben a hetekben ülnek össze, s fogal­mazzák meg terveiket. A me­gyei tanács is széles körű kon­zultációk után hozta meg dön­tését, s ez nem nélkülözhető a településeken sem. A gyár­egység, a termelőszövetkezet, az ifjúsági szervezet vélemé­nye és együttműködési kész­sége fontos tényezője a ter­vezésnek és a végrehajtásnak. A megyei tanács által elfo­gadott fejlesztési terv és mű­ködési költségvetés biztató esztendőt sejtet, s szigorú kö­vetelményeket támaszt vala­mennyiünkkel szemben. Meg­lehet, a fejlődés kevésbé lesz látványos, de minden felújí­tott út, elkészült járda, átadott tanterem, lakás, törpe vízmű közös öröm. » Akkor is, ha a nagy pénz­tárcából egyidőben mindenre nem juthat. M. Sz. Gy. Az új feltételek, a megnövekedett követelmények mind nagyobb feladatokat rónak termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink munka- és üzemszervezőire, üzemgazdászaira. Számos tsz-ben a vezetőség tagjai sorába hívta az üzem- szervezés irányítóit azért, hogy javaslataikat, elképzelései­ket késedelem nélkül vitára bocsáthassák és lehetőség sze­rint rövid úton megvalósíthassák. Az üzemszervezők, üzem­gazdászok a mezőgazdasági termelésnek amolyan mindene­sei; szinte valamennyi ágazatban vannak jó ötleteik és ezek hozzásegítik az állami gazdaságokat és a termelőszövetke­zeteket a gazdaságosság fokozásához és a bevételek növelé­séhez. Erről tanúskodik az MTI vidéki szerkesztőségeinek összeállítása. A Pécsi Állami Gazdaság csiperkegombát állít elő a korábban kihasználatlan bel­városi pincékben. Több évi kísérletezés után most már üzemszerűen folyik a gomba­termelés, amely a gazdaságon belül önálló ágazattá vált. Az elmúlt évben 4200 négy­zetméternyi területet haszno­sítottak a pécsi alvilágban. A további fejlődést azonban mindeddig erősen gátolta az a tény, hogy a gomba előál­lításához szükséges komposz- tot 200 kilométer távolságról a csepeli Duna Tsz-ből* kel­lett a Mecsekaljára szállítani. A fuvar tetemesen megnövel­te a termelési költségeket, csökkentette az ágazat jöve­delmezőségét- Az állami gaz­daság ezért — üzemszerve­zők tanácsára — ellátóüze­met létesített a gombaterme­lés számára. A Duna Tsz köz­reműködésével komposztkeveröt építettek Pécs közelében, itt évente 3000—4000 tonna alapanyagot állíthatnak elő. Ez az üzemszervezési meg­oldás kettős haszonnal járt: egyrészt tovább bővíthetik a pécsi gombapince-rendszert, másrészt lehetőség nyílik a kistermelés integrálására is. Az idén újabb pincéket tele­pítenek be gombával és a ter­mőterületet 6000—7000 négy­zetméterre emelik. Az előál­lított gombából jut más tele­püléseknek is, köztük a fő­városnak. Veszprém megyében a csak­nem 10 000 hektáron gazdál­kodó csabrendeki Egyetértés Tsz önálló fejlesztési osztályt hozott létre. A gyenge ter­mőhelyi adottságú közös gaz­daság műszaki fejlesztésének, az új beruházások tervezésé­nek, a további vállalkozások­nak és az új technológiák be­vezetésének előkészítését er­re a 11 tagú szakembercso­portra bízták. A fejlesztési osztály ösz- szegyűjti a belső információ­kat, javaslatokat, ugyanak­kor figyelemmel kiséri a bél­és külföldi tapasztalatokat is. Itt dolgozik például az ener­getikai csoport, amely rövid­zárlatot jelez a villamos-, a folyékonyenergia- és a víz­felhasználás túlfogyasztásá­nál. Ez a csoport figyeli a mindennapi munka időnor­máit is és egyebek között üzemszervezési intézkedések kidolgozásával teszi haszno- sithatóvá a normatapaszta­latokat. Ez a munkaközösség dolgozta ki a gyenge termő­helyi adottság ellensúlyozását szolgáló fehérjefeldolgozó üzem és a hozzá csatlakozó melléktermék-felhasználó egység technológiáját is. . A fejlesztési osztály útmutatá­sa nyomán az idén előbbre lép a szövetkezet: 10 millió forint beruházással bélfeldol­gozó üzemet létesítenek, amelyben már több állatfaj­ta melléktermékét hasznosít­ják. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát baromfitelepén je­lentős munkaerő-megtakarí­tást hozott az automata jel­zőrendszer alkalmazása- A kombinát' technológiai szere­lő üzemében elkészített érzé­kelő és vezérlő berendezések­kel a korábbi 117-ről 16-ra csökkentették a délutáni és az éjszakai felügyelet létszá­mát. A telepek központjába vezették a műszerek jelző­egységeit. amelyek ellenőrzik az épületek hőmérsékletét és a vízellátást, valamint azt, hogy a világítási program megfelel-e az előírásoknak. Ha bármilyen eltérés adódik, azonnal jelzést adnak a vész­lámpák és a szirénák. Az automatizálás költsé­ge alig több mint egy év alatt megtérült, (Folytatás a 2. oldalon.} Gépjavítás a nagyüzemekben Jó ütemben halad a mező- gazdasági nagyüzemekben a téli gépjavítás, s már eddig lényegesen több erő- és mun­kagépet újitottak fel és ja­vítottak ki, mint tavaly ilyen­kor. Ennek oka elsősorban az őszi munka korábbi befejezé­se, valamint a műszaki szak­emberek számának növekedé­se, a szakmai hozzáértés ma­gasabb színvonala és az egy­re több szervizberendezés és műszer, amely egyszerűbbé, gyorsabbá, jobbá teszi a fon­tos tevékenységet. Kedvez a gyorsabb gépjaví­tásnak az üzemek közötti — eddiginél jóval szélesebb kö­rű — együttműködés az alkat­részcserék területén. Sok gaz­t daságban szervezettebbé vált az anyagbeszerzők minden­napos tevékenysége, több üzem közösen indít útnak egy- egy járművet a különböző anyagok, eszközök beszerzé­sére. Javult a termelési rend­szerek szervizhálózata és en­nek hatása máris érződik a mezőgazdasági nagyüzemek gépjavításában. A gépek, be­rendezések műszaki ellátása nemcsak a garanciális idő­szakra, hanem egész élettar­tamukra kiterjed. A, szerelők munkáját segítik a konszigná­ciós raktárak, amelyekből már a megyében is található. So­kat segítenek a diagnosztikai kocsik és a speciális szak­műhelyek, amelyek révén olyan hibák is elháríthatok, amelyek egy-egy üzemben nem lehetségesek. A balassagyarmati AGROKER-től kapott tájékoz­tatás szerint tegnap megin­dult az alkatrészszállítás — tiz komplett MTZ 80-as mo­or érkezett sebességváltóval együtt — és elzután, előrelát­hatólag folyamatosan érkez­nek az alkatrészek. Az AGROKER egyébként a na­gyobb társvállalatokon ke­resztül felvette a kapcsolatot a gyártó cégekkel, mezőgaz­dasági üzemekkel és olyan termelőszövetkezetekkel, ame­lyek melléktevékenységben alkatrészeket gyártanak. Kiállítás A magyar A tervek szerint az eredeti időpontnál tovább tekinthetik meg az érdeklődők a MAFILM, a KISZ Központi Bizottsága, a Filmtudományi Intézet, vala­mint a FÖMO kiállítását, amely a magyar hangosfilm félévszázados történetét mu­tatja be. Erről tájékoztatták az újságírókat szerdán a kiállí­tás színhelyén: a kőbányai vá­sárváros B épületében. Miként elhangzott: a decem­ber 6-án nyílt bemutatónak eddig csaknem ötezer látoga­tója volt, a rendezők ennél azonban többre számítottak. A vártnál szerényebb érdek­lődés oka valószínűleg az, hogy. kevesen veszik a fárad­ságot, hogy felkeressék a vá­rosközponttól meglehetősen távoleső BNV-területet, s a téli időszak sem kedvezett a látogatottságnak. Pedig — szakemberek szerint — a ki­állítás sokirányú \épet ad hangosfilm filmművészetünk fejlődésé­ről, az öt évtizedes út jelentős állomásairól, s bepillantásten­ged a filmgyártás kulisszatit­kaiba is. Hasznos volna ezért az összegyűjtött, s itt közzé­tett emlékeket a továbbiakban is hozzáférhetővé tenni a művészeti ág barátai számá­ra. Egyelőre azt tervezik, hogy az eredetileg január 31-én ese­dékes zárás helyett február végéig fogadják az érdeklődő­ket, s a rendezők már most keresik annak lehetőségét, hogy az anyagot, vagy annak javát a fővárosban másutt is kiállíthassák majd. A pavilon alsó szintjén dísz­letvárost építettek fel, ahol a 30-as évek elejétől, s a későb­bi évtizedekből származó rek- vizitumok láthatók. Számos egykori filmplakátot, szceni­kai tervet is őriznek a tárlók. A filmgyártás emlékeztes pro­dukcióit, a művekben felcsen­öt ven éve dűlt slágereket diaképek, a videoszoba képernyői és a hangterem berendezései idé­zik fel. A pavilonban létreho­zott mo zite rém ben továbbra is rendszeresen — naponta két .alkalommal — tartanak vetí- téséket, csütörtökön és pénte­ken délelőtt például Radványi Géza egy-egy filmje szerepel a programban, szombaton dél­után pedig Szőts István Embe­reit a havason című műve lát­ható. ■ A sajtótájékoztatón bemu­tatták azt az 1931-ben készült, hangfelvételekre alkalmas han'glemezvágó berendezést is, amellyel most gyarapodott a kiállítás anyaga. A gép nem csupán értékes tárgyi em­léke a filmgyártásnak: ma is működőképes, s az 1970-es évek elejéig használta is a filmgyár. Megyénk egyik legnagyobb exportőre a Magyar Kábel Mű­vek balassagyarmati kábel­gyára, ahol 1981-ben összesen 909 millió forint értékben küldtek termékeket határain­kon túli megrendelőkhöz. Kü­lön figyelemre méltó, hogy ebből az összegből 897 millió forintot ért a nem rubelelszá­molású piacokon értékesített áru. Ebben az esztendőben már 1 milliárd 200 milKó fo­rintért gyártanak exportve­zetéket és -kábelt az Ipoly- parti városban, ahol a követ­kező hármas követelménynek tesznek eleget minden kö­rülmények között:, kiváló mi­nőség, programszerű szállítás, esztétikus csomagolás. A fen­ti szempontok betartása mel­lett érték el. hogy az utóbbi négy esztendőben egyetlen egy minőségi reklamációt nem kaptak, pedig a földkerekség sok országába szállítanak. — kulcsár — Egy kis leltár a könyvekről Hatmillió forintot egy üzletben A megyeszékhelyen lakók és dolgozók közül sokan jól is­merik a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat pavilonsort könyvesboltját, amely immár nyolcadik éve várja a köny­vek szerelmeseit. A csupa üveg kis bolt for­galma —, mint Simkó Jenő boltvezetőtől megtudtuk — 1981-ben 5 millió 742 ezer fo­rint volt. Ez 3 százalékkal több a tervezettnél és csaknem két és félszerese a négy évvel ez­előttinek. S, hogy mit olvasnak szíve­sen a salgótarjániak? Nos, a statisztika erre is pontos vá­laszt ad. Az eladott könyvek több mint egyharmadát a szakkönyvek teszik ki, a szép- irodalom, valamint a termé­szettudományi és ismeretter­jesztő könyvek egyaránt 15, az ifjúsági könyvek pedig 18 szá­zalékkal részesednek a forga­lomból. A többit a lexikonok, szótárak, politikai és képző- művészeti kiadványok teszik ki. A könyvek iránti érdeklő­dés egyre növekszik Salgótar­jánban, s ezt jól szemlélteti, hogy csupán ebben az egy boltban mintegy 200 ezer könyv talált gazdára a múlt évben. Az egyéni vásárlókon kívül 30 bizományosi terjesz­tő árulja portékáit, nemcsak a városban, de a salgótarjáni já­rásban is. A Centrum Áruház­ban, a Csemege Vállalat va­lamint az ÁFɧZ-ek ÁBC-áru- házaiban a viszonteladók biz­tosítják a kultúra terjesztését. Nem kis sikerrel. Sokat jelentett, hogy a vá­rosi tanács véglegesen engedé­lyezte az utcai könyvárusítást, így — főként kellemesebb idő­ben — a járókelők szinte be­lebotlanak a könyvet árusító helyekbe. Az idei tervekben természe­tesen a forgalom, a választék további növelése a fő cél. En­nek érdekében arra töreksze­nek, hogy még szorosabb kap­csolatot alakítsanak ki a vá­sárlókkal, időben tájékoztatva őket a megjelenő újdonságok­ról. Mert az magától értetődik, hogy a könyvből is az új a leg­kelendőbb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom