Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

A megyei tanács dísztermének fehér abroszai asztalai mellett megközelítően ötven ■nyugdíjas ül. Régi tanácsi dolgozók,- kollégák, munkatársak, akiknek most is van témájuk együtt, noha évek óta nem köti össze őket a mindennnapi közös munka. De, vannak közös emlékek, közös ismerősök, barátok. Nyugdíjas-találkozó. Egy kedves esemény a hétköznapok sokaságában. Kapocs az idős ember hajdan volt munkahelye, munkatársai között, kapocs mely ösze- szefűzi a jelenlegi dolgozókkal.

Ám vannak a jelenlevők között olyanok is, akik a kapcsolattartás e formájával, az alkalomadta találkozási lehetőségekkel nem elégszenek meg.

György Júlia 1974-ben ment nyugdíjba, huszonhárom évi tanácsi munkaviszony után. A titkárságon volt előadó.

— Találkozó csak két évente van, ám én sokkal. többször találkozom volt munkatársaimmal. Etesen lakom, ennek ellenére gyakran bejárok. Dolgoznak rfiég itt sokan azok közül, akik az én kollégáim

Ketten

is voltak, ök is gyakran felkeresnek.

— Előtte a teríték, hozzá sem nyúlt semmihez. Szemével ismerőseit keresi nyugha- tatlanul, s kezével botján -matat.

— Ízületei vagyok, nehezemre esik olykor a mozgás. De most is kijöttek értem, kocsival a volt kollégák. Nagyon jól esett.. . O’yan mintha hazajönnék közéjük.

— Otthon? Teszek, veszek, olvasgatok. Hűséges tévénéző vagyok, s a rádió is egész nap szól. Érdekelnek a világ dolgai, a politika. Nagyon szerelem a Gólyavári esték című tévéműsort, mert feleleveníti az ismereteimet... meg a Panorámát kedvelem, még nagyon. Egyébként olyan precízen élek, mint egy gép Pontos napirend, pontos étkezés, naponta egy kávé. A mi korunkban már így kellí így egészséges.

Gömöri Henrik túl van a nyolcvanon. Környezete elismeréssel tartja számon, hogy

ő még most is „bejár”, és főleg, hogy „besegít”. A szomszéd asztalnál ül, férfitársaival halkan beszélgetnek, csendesen kortyolgatják poharuk tartalmát. Elgondolkodva forgatja villáját.

Mindig a mezőgazdaságban dolgozott. 1919-ben ■járási direktóriumi tagként az államosításért tevékenykedett.

— Nekem kellett elvennem a kulcsokat a magtártulajdonosoktól.

1945-ben a földmerőtanács ügyvezető helyettese volt, később a téeszszervezés lett a dolga. Mindig oda helyezték, ahol leginkább szükség volt a hozzáértőre. Megyei főagro- nómusként ment nyugdíjba, huszonnégy évvel ezelőtt.

— Nyugdíj után a megyei földrendezési munkáknál segédkeztem, s a mai napig bejárok a tanácsra és a földhivatalhoz.

— Nem csak bejár, de dolgozik is, ahol szükség van rá. De ezt szerénysége nem engedi kimondani.

(v. e.)

Ha becsüljük is a régi fundamentumot, ne tagadjuk meg magunktól azt a jogot, hogy valamit még egyszer teljesen, alapjaitól kezdve újjáépítsünk.

(Goethe)

Gondolatok

Sokan külföldre mennek szabadságra, mások beérik azzal, ha itthon áznak bőrig.

(Peter Gossányi)

Amikor nem volt vajunk, anyám humorral ízesítette a kenyeret. Nem mondom, hogy nem ízlett, de jól nem laktunk tőle.

(Brecht)

Á hónap rendeletéiből

Illetékek és vaíutaelláfás — Kölcsönzés a könyvtárak között A katonák hozzátartozóinak járandóságai — Új biztosítási díjtételek

December havi jogszabályösszefoglalónkat egy zsebbe vágó témával kezdjük. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az illetékekről szóló egyes jogszabályok módosításáról. A január elsején már hatályba is lépett új szabályozás több illeték összegét is megváltoztatja. Ezúttal csak néhány példát említünk: 1982-től a névváltoztatás iránt előterjesztett kérelmek illetéke négyszáz forint. A honosítási, illetve visszahonosítási okiratért, valamint az állampolgársági bizonyítványért 150 forint illetéket keli fizetni. Ettől az évtől illeték- mentes az a fellebbezés, amely az illetékkiszabás ellen irányult és utólag jogosnak, alaposnak bizonyult.

A Magyar Nemzeti Bank közleményt adott ki az utazási valutaellátásról, amelynek szabályai —, mint ismeretes — január 1. óta szintén megváltoztak. Az új rendelkezések szerint az európai rubel- elszámolású országokba utazók tartózkodási költségeik céljára személyenként és naponként ezer forintnak megfelelő valutát kapnak, akár turistaként, akár látogatóként mentiek külföldre. Ezekbe az országokba utazók azonban naptári évenként legfeljebb 15 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt kaphatnak. Az említett összegre a szülők útlevelében szereplő gyermekek is jogosultak.

Mi a helyzet a konvertibilis elszámolású országokba — ideértve Jugoszláviát is — történő kiutazásoknál? A turistaként útrakelők valutaellátásának mértéke a tartózkodási költségek fedezésére háromévenként, személyenként és naponként 850 forintnak megfelelő külföldi fizető- eszköz lehet. Ez azonban semmiképpen sem terjedhet túl a 14 napra számított 12 ezer forintnak megfelelő ösz- szegű valutánál. Fontos tudnivaló továbbá, hogy ezt a valutát a felhasználás tekintetében nem lehet elaprózni, mert egyszeri alkalomra szól.

A művelődési • miniszter rendeletet adott ki a könyvtárközi kölcsönzésről. Eszerint a közkönyvtárak a művelődési és a szakirodalmi igények jobb kielégítését szolgáltatásek keretében egymással együttműködve,

könyvtárközi kölcsönzéssel is elősegítik. Ennek keretében a könyvtár az állampolgár, vagy jogi személy által igényelt és a saját állományában nem szereplő könyvtári anyagot, vagy annak másolatát más könyvtártól beszerzi és a kérelmező rendelkezésére bocsátja.

Decemberben jelent meg az a rendelet is, amely a honvédelmi kötelezettségüket teljesítő személyek és hozzátartozóik egyes járandóságairól szól. Eszerint a polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egyénileg gazdálkodó, kisiparos, magánkéreskedő, valamilyen munkaközösség, vagy szakcsoport (ipari, szolgáltató, mezőgazdasági) tagja munkanaponként száz forintos térítésre jogosult. A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a sorkatonával közös háztartásban élő hozzátartozó esetén havi 1560 forint. Minden további személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított járandóság hetven százalékával emelkedik. Ha a

hozzátartozó a sorkatonával nem egy háztartásban él, a családi segélyt havi 1250 forintból kiindulva állapítják mdg. A további hozzátartozóknál az említett emelkedés itt hatvanszázalékos. Meghatározott tartalékos hadköteles személyek részére a 10 napot meg nem haladó szolgálatnál * munkanaponként száz forint jövedelempótló segélyt kell fizetni. Tíz napnál hosszabb tartalékos szolgálat esetén a fegyveres erők által folyósított illetmény- és természetbeni ellátás együttes értékét jövedelempótló segély- lyel havi 3 ezer forintra kell kiegészíteni.

A pénzügyminiszter új rendeleté szerint megváltoztak a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának díjai. A személygépkocsikért évente két részletben ezután 960, a motorkerékpárokért pedig 150 forintot kell fizetni. Azok a mozgássérült üzembentartók, akik az egészségügyi miniszter rendelete alapján térítésmentes üzemanyag-utalványban részesülnek, továbbra is mentesek a biztosítási díj fizetése alól.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a személygépkocsit nem, magánszemély, hanem a január elseje óta alakult gazdasági munkaközösség, vagy „polgári jogi társaság üzemelteti. Nos, a biztosítás évi d?ia ilyenkor is 9,60 forint. Ha azonban a személygépkocsit állami, szövetkezeti, társadalmi szervezet,, vagy egyesület, esetleg külföldi érdekeltségű társaság üzemelteti, akkor a kötelező felelősségbiztosítás évi díja 3200 forint. D. A.

Hulladékból új termékek Temaforgfól

Az év eleje óta önálló termelőeszköz-kereskedelmi vállalatként működik a Temaforg Textilhasznosító Vállalat, miután kivált a MÉH Trösztből A vállalat — amely a textil- és a műanyaghulladékok hasznosításában eddig is vezető szerepet vállalt — a jövőben kevesebb kötöttséggel, rugalmasabban valósíthatja meg a népgazdaság számára egyre fontosabb feladatait. Fejlesztési és bérpolitikáját — bár a MÉH Trösztön belül a vállalat viszonylagos önállóságot élvezett — az eddigieknél hatékonyabban állíthatja a gazdasági célok szolgálatába. 1982-es önálló terveiket ennek megfelelően alakították ki.

Az idén elsősorban a nem

szőtt textíliák és a hulladékból készült fonalak gyártásában kívánnak jelentősen előrelépni. A korábbi időszakban a győri Graboplasttal kialakított gyártmányfejlesztési együttműködés eredményeként az idén 600 ezer négyzetméter műbőrhordozó textíliát gyártanak. A lényegesen olcsóbban és termelékenyebben előállítható, nem szőtt technológiával készülő anyaggal helyettesíthető a műanyag padlóburkolók korában fonással és szövéssel gyártott hordozóanyaga. Ez azt is jelenti, hogy az e célra igénybe vett mintegy 300 tonna fonodái és 600 ezer négyzetméter gyap- júszövő-kapacitást a hazai gyártók az ellátás javítására, illetve az exportnövelésére

az önálló

hasznosíthatják. Ä” nem szőtt textíliák további fejlesztésére a Graboplasttal jelenleg is folynak kísérletek. Ennek várható eredménye az lesz, hogy a Graboplast mintegy 1 200 000 négyzetméternyi hordozóanyag-szükségletét teljes egészében a Temaforg elégiti ki. Emellett — ugyancsak már egy korábban megkezdett gyártmányfejlesztési munka eredményeként — megkezdik az idén a szűrőszövetek és textil alapú gyertyaszűrők gyártását, amelyekkel jelentős külföldi behozataltól mentesítik a hazai felhasználókat. Sőt, azt is tervezik, hogy az eddig importból beszerzett szűrőknek megfelelő minőségű termékekből exportra is gyártanak.

Huszonöt éve munfeáser

Mindannyian a rendért...

Azt hiszem, hogy a városrész zagyvapálfalvai síküveggyárában dolgozó Takács József —, aki most tölti be életének 59. évét — nem haragszik meg, ha személyeskedem. Mert Takács József sok van Zagyvapálfalván, de a mindenki által tisztelt és becézett Broki, csak egy! És Broki egyenlő azzal a Takács Józseffel, aki a lassan hat évtized alatt nagyon-nagy o-n hosszú utat tett meg a máig.

Hogyan is kezdte?

— Apám cselédember, majd bányász volt, anyám vasutas- család gyermekeiként került össze édesapámmal. Érdekes, ha visszagondolok arra, hogy édesapám 42 évig dolgozott, én most az idén májusban már negyvenötödik éve vagyok munkaalkalmazásban. Ez önnmagáért is sokat mond.

A beszélgetés során megnyílnak a zsilipek. Takács József önmagáról vall. Volt vízhordó, szállítómunkás, liftes, üvegletörő, széllevágó és 1945-től üvegvágó. Ez már mesterséget jelentett Takács József életében. Mint minden fiatalember életében, közbeszólt a katonaság, a háború. 1946. május 2-án tért vissza szeretteihez.

— A fronton, a hadifogságban sokat hallottam a kommunisták mozgalmáról. Én mint szegény gyerek, mit tehettem. De nem is tettem mást, mint azt, hogy hazaié-;

résem másnapján már jelentkeztem a pártba és a szakszervezetbe. Az akkori pártszervezet titkára feladatot is adott. Azt mondta: — Te, Broki! Neked már van tapasztalatod, felveszünk a pártba, s kinevezünk pártcsoportbizalmi- nak... Ez volt életem első pártmegbízatása. S hogyan teljesítettem? Ezt ítéljék meg mások.

Megítélték, elismerték.

De addig még más is történt Takács József életében. A leszerelt síküveggyárat újjá kellett építeni. Meg'kellett indítani a termelést* hiszen a főváros meg a többi romba- dőlt település várta az ablaküvegeket. Takács József, mint üvegvágó egészen 1950-ig a közvetlen termelésben vett részt. Munkateljesítménye — az akkori sztahanovista mozgalomban is élenjárt.

Furcsa feladata van most a krónikásnak. Hiszed három évtizede együtt lakott Takács Józseffel. Emlékszik, amikor öthónapos pártiskolára szólították Budapestre. Ismeri azt az aggodalmat, amit a család kifejtett amiért tartalékos tisztiiskolára küldte a párt. Maga a krónikás találkozott vele falugyűléseken, a teaszervezés idején, sőt immár negyedszázaddal ezelőtt, amikor az első szemináriumot vezette a síküveggyárban. És milyen nagyszerű érzés volt tudni, hogy a szomszédját 1960- ban a síküveggyár nagyüzemi pártbizottság titkárává választották, de úgy, hogy mindezt munkája mellett, társadalmi feladatként kellett ellátnia.

— Amikor 1967-ben művezető lettem a Zagyva—II-nél, egészen idáig, azóta is büszke vagyok arra, hogy a gyárrészleg a tervet, a követelményt mindig teljesítette!

Szóval ez ő, Takács József.

— Régen volt már, húszon-' öt évvel ezelőtt. 1956-ban a munkástanács leváltott, visz- szatettek üvegvágónak. Én ugyan vállaltam ezt a munkát, de élt bennem valami és ez a valami rövidesen testet öltött. Nem néztünk mi semmit tétlenül. Voltak hőzöngők, mint mindenütt. De ötvenhat novemberében már hozzá- kezdtünk a párt szervezéséhez, mi öten. Hadd ne mondjam a neveket. Legyen dicsőség az emléküknek. Szétosztottuk a gyárat üzemekre, s decemberben már az első taggyűlést is megtartottuk. Éjjelnappal a gyárban voltunk. S amikor decemberben jött a futár, hogy szervezzük a munkásőrséget, mi tizennégyen civilben, fegyverrel —, bár most nevetségesen hangzik —, két pisztollyal, két kispuskával és egy kézigránáttal, no meg kábelból készített gumibottal megalakítottuk a munkásőrség mai elődjét. Mi volt a feladatunk? Fenntartani az üzemben a rendet. Biztosítani a termelés zavartalanságát.

Ezért őrséget álltunk a gyáron belül, a gyáron kívül. Míg hatan-nyolcan kinn voltak szolgálatban, a másak fele pihenőben. .. Igaz, zsörtölődtek az asszonyok, no meg féltek is. Mi azonban amikor megkaptuk az overált, büszkék voltunk az egyenruhára. Teltek, múltak a napok. Egyre jobban konszolidálódott a helyzet, emelkedett a termelés. Márciusban már megvolt a ruhánk, az új fegyver és felvonultunk- a síküveggyár telepén. Rettentő nagy demonstráció volt. Gyarapodtunk, egyre többen lettünk. Ellenőriztük a síküveggyárat, a bányagépgyárat. Segítettünk a rendőrségnek, a közrend, a köz- biztonság megteremtésében... Azóta huszonöt év telt eL

Takács József ugyan nem mondja önmagáról, hogy a munkásőrség megalakulásánál már rajparancsnok-helyettesként kezdte, volt századparancsnok és egészen a mai beosztásáig a megyei törzstagságig vitte.

— A szakasz, illetve a mai magasabb egység akkor egy kis család volt, ma egy nagy család. Valahogy érvényesült és ma is ez az igazság: ' egy mindenkiért, mindenki egyért. Akkor sem volt kivétel. A gyárigazgató csakúgy, mint a főmérnök, vagy a segédmunkás, aki az acélkék egyenruhát magára vette, fegyelmezetten teljesítette és teljesíti ma is az önként vállalt kötelességét. Ne mondjak mást: az elmúlt kiképzési évben 123 óra jutott egy-egy munkásőrre, amit társadalmi feladatként teljesített szolgálata ellátásában. Ez a szám akkor, ezelőtt negyedszázaddal csaknem hatszorosa volt. De ez így jó. Ma korszerű fegyverekkel felszerelve látjuk el azt a feladatot, amit ezelőtt 25 évvel, s úgy fogalmaztunk meg, van

Takács József munkásor

hazánk, van mit megvédenünk.

Együtt nézzük a kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem három fokozata, Kiváló munkásőr, Kiváló parancsnok, Szolgálati Érd i n- érem, többszörösen Kiváló dolgozó jelvény sorakozik az asztalon.

Takács József ezen a nafin Is acélkék egyenruhában v :t.

• Szolgálatot teljesített 'a Kun Béla zászlóalj harmadik századánál.

Somogyvári László

NŐGRÁD — 1982. januát 12., kedd §