Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

Nem világos Washington álláspontja Szükséges a Szovjetunió és az USA vezetőinek találkozója Két tanácskozás Vajon mit szólnának Washingtonban, vagy akármelyik nyugati fővárosban, ha deklaráltan azzal a céllal ülnének össze tanácskozásra a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei, hogy megvitassák valamelyik NATO-tagál- lam belpolitikai fejleményeit, és abból a világhelyzetet be­folyásoló, külpolitikai következtetéseket vonjanak le? Nem zsurnalisztikái fordulat, hanem a teljes igazság, ha kijelentjük, hogy az Atlanti Szövetség brüsszeli főhadi­szállásán most ez történik. Annyira ez, hogy a szövetség történetében most először ülnek össze olyan rendkívüli ülésre a külügyminiszterek, amely teljesen eltér a szokásos tavaszi, vagy téli NATO- ülésszaktól. Nincs, másról szó, mint arról, hogy Washington a lengyel nemzet súlyos problémáit elképesztő cinizmussal kizárólag olyan szempontból mérlegeli, miként használhat­ná fel ezt a kétségtelenül nehéz időszakot a szocialista or­szágok, elsősorban a Szovjetunió — és persze a népi Len­gyelország — ellen. Haig amerikai külügyminiszter és egykori NATO-főpa- rancsnok azért utazik a belga fővárosba, hogy a/^ ott ho­zandó határozat „minél keményebb” legyen. Több okból nem lesz könnyű dolga. Bár a nyugat-európai szövetségesek kisebb-nagyobb mértékben egyetértenek a Szovjetunió „elítélését” célzó amerikai szándékkal, koránt sincs egység a már megho­zott és az esetleg még meghozandó szovjet- és lengyelelle­nes szankciók ügyében. A legfontosabb nyugat-európai szövetséges, az NSZK álláspontját ismét megerősítette az Egyesült Államokból most hazatért kancellár New York-i nyilatkozata. Ebben utalt arra, mit jelent Bonnak a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal folytatott kereskedelem egy gazdaságilag amúgy is nehéz időszakban, amikor a munkanélküliség az ország egyik fenyegető rémévé lépett elő. Schmidt megis­mételte: megpróbálta rávenni Reagant, hogy mielőbb talál­kozzék Brezsnyevvel és kijelentette: személyes tapasztalata (és ezzel a Brezsnyevvel, valamint Honeckerrel történt em­lékezetes találkozására célzott), hogy „a személyes csúcsdip­lomácia rendkívül hasznosnak bizonyulhat”. Még — az általában a washingtoni Véleményt vissz­hangzó — Thatcher asszony környezetében is úgy tudják, hogy London véleménye „a konkrét lépések vonatkozásá­ban” eltér a reagani vonaltól. Ez az eltérés azonban eltör­pül az új görög kabinet közismert álláspontjához képest Brüsszeli utazása előtt adott nyilatkozatában a görög kül­ügyminiszter azt találta szükségesnek hangsúlyozni, hogy „Lengyelországban semmiféle külföldi beavatkozás nem tör­tént”. A görög vélemény egyebek között azért is jelentős, mert NATO-határozatot elméletben csak a teljes egyhangú­ság alapján lehet hozni. Bárfnit óhajt is Haig Brüsszelben, szinte jelképesnek tekinthető, hogy a NATO-külügyminisz- terek tanácskozásával egyidőben egy másik tanácskozás kezdődött Moszkvában. A Lengyelországnak nyújtandó to­vábbi szovjet segítségről, a két ország további szoros együttműködéséről..: Harmat Endre Irán ellenzi a közvetítést Kormányátalakítás Egyiptomban Colombo és Samir a Golanról zérségi összecsapásokról szá­moltak be. ­A bagdadi rádió jelentése szerint Irán nyugati részén, Gilan Gharb körzetében mint­egy 50 iráni katona esett el a harcokban, míg Irak vesz­tesége öt fő. Az iráni tüzér­ség vasárnap reggel lőtte az Irak délkeleti részén fekvő Basra városát. A teheráni rádió beszámo­lója szerint az Irán nyugati részén folyó harcok során áz iráni csapatok több súlyos csapást mértek az ellenségre. A rádió jelentésében veszte­ségekről nem tett említést. mostani kormányátalakítás el­sősorban a gazdasági vezetést érintette és új személyt helye­zett a belügyi tárca élére.) Éppígy kézenfekvő, hogy Kai­ró energikus cáfolata elsősor­ban Izrael megnyugtatását szolgálja, annak az aggálynak az elhárítását tudniillik, hogy Egyiptom diplomáciai irány­vonala tavasztól fogva jelen­tős változáson mehet át. Az egyiptomi legfelső ka­tonai bíróság vasárnap foly­tatta a Szadat elnök meggyil­kolása ügyében indított pert. Jelenleg az első számú vádlott ügyvédjének védőbeszéde van napirenden ez folytatódik a hétfőre kitűzött ülésen is. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár, az ABC ame­rikai televíziónak adott nyi­latkozatában állást foglalt amellett, hogy mielőbb tartsa­nak szovjet—amerikai csúcs­találkozót. A vasárnap esti műsorba szánt interjúban Schmidt úgy vélekedik, hogy a csúcstalál­kozó elmaradása veszélyt je­lenthet mind Amerika, mind Nyugat-Európa, mind pedig a Szovjetunió szempontjából. .A kancellár szavaiból kitűnt, hogy az eddigi amerikai po­litikát félreérthetőnek tartja, és szerinte itt az ideje, hogy egy csúcstalálkozón világosan kifejtsék Washington állás­pontját. Schmidt szerint a Szovjet­unió ellen életbe léptetett amerikai szankciók gazdasági szempontból áemmit sem ér­nek. A nyugatnémet állás­ponttal kapcsolatban rámuta­tott, hogy a kelet—nyugati kereskedelem az NSZK-ban Kelemen István, az MTI tu­dósítója jelenti: A Trybuna Ludu hétfői szá­ma a gazdasági reformról folytatott beszélgetést közölt Wladyslaw Bakaval, a kor­mány reformügyi megbízott­jával. Baka professzor ismé­telten megerősítette, hogy a gazdasági reformra minden­képpen szükség van. Amint a körülmények lehetővé teszik, mondotta, vissza kell állítani vagy — ahol még korábban nem alakultak ki — létre kell hozni a munkásönkormány­zati szerveket. Ehhez azonban a munkafegyelem további ja­vulására van szükség. Sajátos, de szükséges körülmény, hogy Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, és Pietro Sette, az olasz ipari újjáépítési intézet (I.R.I.) hazánkban tartóz­kodó elnöke hétfőn, az OMFB székházában öt évre szóló ke­retmegállapodást írt alá, amely az acélipar, a fémfel­dolgozás, távközlés, informá­ciótechnika és infrastruktúra területén lehetővé teszi a ma­gyar és olasz állami vállala­tok közvetlen kapcsolatát, ha­tékony együttműködését. A megállapodás értelmében az érdekelt vállalatok, intéz­Az új év második napján megjelenő kubai lapok címol­dalukon közölték, hogy Ha­vannában megkezdték a szí- nestelevizió-készülékek gyár­tását. Egy kubai mérnökcso­port kétéves kísérletező és tervezőmunkája ért célhoz ez­zel. Kezdetben a készülékek gyártásához még húsz száza­lékban importalkatrészeket használnak fel, ám hamarosan, a szovjet közreműködéssel épülő tranzisztor- és dióda­gyár elkészültével gyakorlati­lag már teljességgel hazai elő­állítású tévék készülnek majd. Idén, a tervek szerint ötezer darabot gyártanak. A hír látványosan érzékel­teti azt a fejlődést, amelyet a kubai gazdaság a forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959- ben monokultu'rás, a ^nádcu­korra épülő, az Egyesült Ál­lamoktól függő gazdaságot örökölt, külkereskedelmi for­galmában ma is, gyakorlati­lag változatlanul 80 százalék­ban a cukortól függ. Ám eköz­ben a gazdaság szerkezete je­körülbelül 500 ezer munka­helyet jelent, s hogy 700 nyu­gatnémet vállalat függ tőle. Schmidt kancellár, a len­gyel kérdés kapcsán azt állí­totta, hogy a Szovjetunió késztette a lengyel vezetést a szükségállapot kihirdetésére. Ugyanakkor tagadta, hogy washingtoni tárgyalásai után módosította volna Lengyelor­szággal kapcsolatos — addig a Szovjetunió bírálatától tar­tózkodó — álláspontját. A kancellár közölte, hogy nemcsak Jeruzelski lengyel miniszterelnöknek, h%nem Brezsnyev szovjet államfőnek is levelet küldött, amelyben kifejtette véleményét. ☆ Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára szerint Leo- nyid Brezsnyev és Ronald Reagan mielőbbi személyes eszmecseréje pozitív hatással lenne a nemzetközi légkör alakulására. az országban kialakult hely­zet miatt az önirányító és ön­tevékeny vállalatokhoz a fe­gyelem erősítését szolgáló szükségállapoton át vezet az út. Baka professzor a gazdaság fő szabályozó tényezőjeként a nyersanyagellátást nevezte meg. Ezen a téren elsőbbsé­get éreznek az operatív programokban foglalt kulcs- fontosságú vállalatok. Ennek nyomán szükségessé válhat, hogy bizonyos munkahelye­ket megszüntessenek, sőt egész gyárakat bezárjanak. Baka becslése szerint mint­egy négyszázezer ember áf­mények szakemberei közös kutatási programokat alakí­tanak ki, megszervezik a ku­tatási eredmények, dokumen­tációk, továbbá a szakértők és ösztöndíjasok cseréjét, közös konferenciákat, szimpoziono- kat rendeznek. Az egyezmény aláírását megelőző tárgyaláson egye­bek közt szó esett arról, hogy a jól előkészített és megszer­vezett műszaki-tudományos együttműködés a későbbiek­ben javulást eredményezhet a két ország közötti gazdasá­gi kapcsolatokban, s elősegít­lentősen megváltozott. Az összehasonlítás a mai és a for­radalom előtti fejlettségi szint között leghelyesebb éppen a meghatározó ágazat, a cukor­ipar példájával bemutatni. A cukortermés a forradalom előtti öt-, avagy öt és fél mil­lió tonnáról a legutóbbi öt év átlagában hétmillió tonna fö­lé emelkedett úgy, hogy köz­ben a korábbi cukomádvágó és cukoripari munkáslétszám a felérte csökkent, több mint kétszázezer dolgozó munkája szabadult fel. A „zafra”, a cu­kornádvágás nehéz fizikai munkáját mind nagyobb mér­tékben veszik át a gépek. A holgind cukornádkombájn- gyár tavaly 600 gépet adott át a mezőgazdaságnak. 1981. a forradalom győzel­me óta a legsikeresebb gazda­sági év volt. A megelőző öt­éves teryidőszak évi 3,4 száza­lékos növekedési ütemével szemben tavaly a kubai gaz­daság 12 százalékkal bővült. Az ütemnövekedés példa nél­kül álló a latin-amerikai kon­tinensen, ahol i a hivatalos ada­Perez de Cuellar, a The New York Times vasárnapi számának adott interjújában biztató jelként értékelte, hogy a két nagyhatalom vezetői be­látják: a nemzetközi helyzet feszültebbé válása nem zárja ki a párbeszédet, sőt a sze­mélyes találkozó a párbeszéd kezdetét jelenti. Az ENSZ fő­titkára szerint a jelenlegi helyzetben legfontosabb az enyhülés légkörének visszaál­lítása az államközi kapcsola­tokban, ami lehetővé teszi a legfontosabb vitás kérdések békés, tárgyalásos megoldá­sát. Perez de Cuellar Lengyel- országgal kapcsolatban kije­lentette: az ENSZ alapokmá­nya megtilt bármilyen külső beavatkozást a világszervezet tagállamainak belügyeibe, egyúttal azonban hozzátette: az amerikai állítások ellené­re mindeddig semmilyen kül­ső beavatkozás nem történt a lengyel belügyekbe. (MTI) helyezésére, illetve átképzésé­re lesz szükség az elkövetke­ző hónapokban. A lengyel kormány reform­ügyi megbízottja szólt arról is, hogy a Reagan-kormány- zat úgynevezett gazdasági megtorló intézkedései nyomán tovább zsugorodnak az or­szág valutakészletei, így a jö­vőben méginkább ügyelni kell arra, hogy milyen válla­latnak és mire adnak devizát. Ugyanakkor nem kívánnak eltérni attól a korábban meg­határozott alapelvtől, hogy az önálló exporttevékenységet folytató vállalatok szabadon rendelkeznének devizabevéte­leik egy részéveL heti a mindkét fél számára kedvező árucsere-forgalom növekedését. Megállapodtak abban, hogy a közös munkát elsőként a hírközlés, számítástechnika, a kohászat és energetika terüle­tén kezdik el, mindkét rész­ről munkacsoportokat ala­kítanak, s évenként egy alka­lommal közösen értékelik az elért eredményeket, meghatá­rozzák a további teendőket. A tárgyaláson jelen volt Giulio Biancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagy­követe is. tok szerint a termelés összát- Lagiban 1,2 százalékkal múlta felül a megelőző évi szintet. Kuba esetében a kiemelkedő eredmény nagyrészt az új irá­nyítási és tervezési mecha­nizmus bevetésének köszön­hető. Serkentően hatott a dolgozókra az 1980 derekától fokozatosan bevezetett bérre­form, amelynek következté­ben a végzett munka mennyi­ségével és minőségével össz­hangban az átlagbérek átlago­san több mint tíz százalékkal növekedtek 1981-ben. Az anya­gi ösztönzés, a munkafegye­lem erősödése és nem utolsó­sorban a fokozottabb tervezés együttes hatásaként tavaly a munka termelékenysége tíz százalékkal emelkedett. Az idei évre a kubai veze­tés csak egy mérsékelt ütemű, 2,5 százalékos gazdasági növe­kedést irányoz elő. Elsődleges feladat a tavaly ugrásszerűen megemelt életszínvonal meg­tartásának biztosítása, a meg­növekedett pénzügyi bevéte­lek kiegyensúlyozása kellő árualappal, illetve az infláci­ót megelőzendő, az 1962 óta változatlan fogyasztói árai: egy részének jelentős eme­lésével. A terv elkészítésekor azt is figyelembe kellett ven­ni, hogy Kuba hasonlóan más alapvetően egyértelmű, mo­Morfo» József Berlinben Az elmúlt két évtizedben igen eredményesen fejlődtek Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági kapcsolatai — álla­pították meg hétfőn délelőtt megnyílt tanácskozásukon a két ország gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési bizottságának vezetői. A vegyes bizottság húsz esz­tendeje alakult, és most tart­ja 20. ülésszakát az NDK fő­városában. A delegációveze­tők — Wolfgang Rauchfuss és Marjai József miniszterelnök­helyettesek — a plenárius ülés megnyitásakor méltatták az együttműködés eredmé­nyeit. Rauchfuss többek között rá­mutatott, hogy az együttmű­ködés új tartalmat nyert az elmúlt húsz évben; ma már a szakosítás és a kooperáció határozza meg az árucsere­forgalom harminc százalékát. Marjai József megállapí­totta, hogy az NDK az elmúlt húsz évben a szocialista or­szágok közül Magyarország második legfontosabb keres­kedelmi partnere lett. A NATO nem alkalmas... • Claude Cheysson francia külügyminiszter vasárnap es­te egy rádiótaterjúban kije­lentette: a NATO nem a leg­alkalmasabb fórum a lengyel helyzet megvitatására, hiszen ennek megítélésében a NATO- tagállamoik között különbö­ző tendenciák mutatkoznak. Franciaország nem szándék­szik csökkenteni kereskedel­mi kapcsolatait a Szovjetunió­val és nem akar lemondani a szovjet földgázról, amelyre szüksége van — hangsúlyozta a miniszter majd hozzátette: „nem akarjuk saját magun­kat büntetni”. Cheysson ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a francia kormány nem hajlandó gazda­sági együttműködésre Len­gyelországgal és nem akar a lengyel adósságok kérdéséről tárgyalni mindaddig, amíg Lengyelországban —, mint megfogalmazta — „megmarad­nak a számunkra elfogadha­tatlan elemek”. A külügymi­niszter a Lengyelországgal va­ló gazdasági együttműködés felújítását számos olyan fel­tételhez kötötte, amelyekben a döntés a szuverén lengyel ha­tóságokat illeti. A közel-keleti kérdésről szólva a külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a Camp Da- vid-i folyamat nem elegendő, mert nem teszi lehetővé a palesztin kérdés megtárgya­lását. Ezzel szemben a Fahd- terv lehetővé tenné a „közel- keleti békefolyamat újbóli beindítását”, feltéve, ha az arabok, vagy legalábbis egyes arab államok magukévá ten­nék ezt a tervet. (MTI) nokultürás külkereskedelmi forgalmú fejlődő országokhoz, rendkívül érzékenyen reagál a világpiaci hatásokra. A cu­kor világpiaci ára 1981 dere­kán ismét mélypontra zuhant, az egy évvel korábbi ár közel egyharmadára. Az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan fokozta a karibi szocialista or­szág teljes gazdasági elszige­telésére irányuló blokádpoli­tikáját. Kuba népe ismét rá­kényszerül az áldozatokra, a forradalom vívmányai fegy­veres védelmének megerősí­tésére. A fenyegetettség álla­potában sem mond le azonban az ország fő céljai megvalósí­tásáról. Jellemző, hogy az idei évi költségvetésnek 27 száza­lékát fordítják a közoktatás- és a közegészségügy céljaira, miközben a honvédelmi és nemzetbiztonsági feladatokra kevesebb mint tíz százalékát. A mostani „zafra”, a cukor­nádvágó szezon novemberben kezdődött, s terjedt át az or­szág egész területére. Az ed­digi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó eredmény várható, a szocialista Kuba halad előre az ötéves terv vé­gére kitűzött cél, az évi tíz­millió tonnás cukortemelés el­érése útján. Ortutay L. Gyula Ali Khamenei iráni elnök vasárnap ismét megerősítette: Irán csak a győztes pozíció­jából hajlandó békét kötni Irakkal. Kijelentette, hogy Irak és Irán közötti minden közvetítési kísérlet csak Irak­nak kedvezhet, mert az iráni fegyveres erőktől az utóbbi időben elszenvedett sorozatos vereségek hatására érdekelt a háború mielőbbi befejezésé­ben. Mint mondotta: az iráni vezetés ellenez mindenfajta közvetítési kísérletet. Mind iráni, mind iraki részről vasárnap Irán nyuga­ti részén lezajlott hevés tü­„Az egyiptomi kormányzat­alakítás végleges és nincs alapja azoknak a híreknek, melyek szerint április után a kabinet összetételén újabb módosítást hajtanak végre” — jelentette az egyiptomi kor­mánypárt hetilapja, a Majo hétfői számában. A lap által idézett illetékes forrás azokat a feltételezése­ket cáfolta, melyek szerint Fuad Mohíeddin' múlt héten hivatalba lépett kormánya ideiglenes, s áprilisban, ami­kor Egyiptom elvben teljes egészében visszakapja Izrael­től a Sínai-félszigetet, nagy­arányú politikai változások következnek be Kairóban. (A Király Ernő, az MTI tudósí­tója jelenti: Pichak Samin izraeli kül­ügyminiszter Emilio Colom- bóval, az olasz diplomácia ve­zetőjével tartott vasárnapi ta­lálkozóján ismét kijelentette, hogy Izrael végérvényesnek tekinti a Golan-magaslatok be­kebelezését. Samir, aki szer- dá" érkezett az olasz főváros­ba, előzőleg egy interjúban pt mondta, hogy hamarosan újabb 13 000 izraelit telepíte­nek a nemrég annektált terü­letre és hogy a jelenleg ott élő mintegy 12 000 szíriai számá­ra lehetővé teszik, hogy „fel­vegyék az izraeli állampolgár­ságot”. A közel-keleti útjáról szom­baton hazatért Colombo a szívélyesnek, de őszint, minősített megbeszélésen is­mertette vendégével az olasz parlamentnek azt »az állás­pontját, amelyben elítélte Iz­raelt a kész tények politiká­jáért. Samir vasárnap elutazott Rómából. 2 NÓGRÁD — 1982. január 12., kedd Lengyel helyzetkép Szükség van a reformra, az önirányításra .-,.íW c rwr fviTÄ Magyar—olasz tudományos-műszaki együttműködési megállapodás Kubai gazdaság 1982.

Next

/
Oldalképek
Tartalom