Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
NYUGDÍJASOK magazinja Segítő szándékkal a gyógyfüvek és gyógyteák hasznáról Már az ősember táplálékszerző útján észlelte, hogy egyik-másik növény hasznára válik, van viszont amit kerülnie kell. Indiában a gyógyítás kizárólag gyógynövényekkel történt. Az egyiptomiak a retek, hagyma, fokhagyma gyógyító módszerét alkalmazták. Hippokratesnak az akkori klasszikus görög— római kultúra orvosának is helyes fogalmai voltak a gyógynövények hatásáról. Korunkban a vitaminok felfedezése (újabban az antibiotikumok) előtérbe Helyezte a gyógynövényekkel való természetes terápiát, gyógykezelést. Mi magyarok, — nagy százalékban azt mondhatnók — csak a kamillateát ismerjük, amiben hatvan gyógyszer alapanyaga található. Legfeljebb kiszélesítve a kört általában a csipkebogyó, hársfavirág, bodzavirág, kakukkfű, pemetefű ismeretes az egyes háztartásokban és adott esetekben, öngyógyításra törekedve alkalmazzák is valamelyiket. Babits Mihály „Tolvajnak nevezi az öregséget, mert alattomosan lopva, észrevétlenül jön.” Az alant felsorolt könyvekből válasszunk ki olyan gyógynövényeket, gyógyteákat, amelyek „elűzik az öregséget”, illetve segítenek a betegségünkön, — de sietünk kijelenteni, erre előre kérjük ki az orvos tanácsát. Részemre egyik barátom, — nem kuruzsló — tanácsolta a gyógyteák használatát, ami 8—10 nap után máris használt. Így kipróbáltam a citromfű-, apróbojtorján- és zsá- Ivalevélteák keverékét, de igen hálás vagyok a csipkebogyó- és kamillateák ajánlásáért, fogyasztásáért is, (télen, influenzás időben különösen), amit napközben víz helyett is fogyaszthatunk. (Beszerezhetők a Herbaria szaküzleteiben, vagy a gyógyszertárakban.) Mindezek gyógyító hatását, az elért eredményeket — helyszűke miatt — nem sorolhatjuk fel, de az említett könyvekből kiolvasható, illetve kipórbálható milyen betegségek ellen, milyen gyógynövényekkel próbálkozhatunk. A gyógyvizek használata is előnyös egészségünk érdekében. Ellenben a dohányzást és az alkoholfogyasztást kerülni kell. Az öregedés természetes folyamat: az anyag, a szervezet elhasználódása az idővel. Egy a fontos, az idősebb egyén ne hagyja el magát, ne magányosod jón el, keressen megfelelő társaságot, (öregek napközije, magányosok klubja), mozogjon, sétáljon, tornásszon, foglalatoskodjon. Dolgozgasson a házban, a kertben erejéhez képest, mindezekkel életét hosszabbítja meg. Mit mond Bajor Nagy Ernő? „Életet az éveknek!” És még egy aranyszabály: Az öregkor békés és derűs, ha azzá tesszük! Ebben, például a tanulás, szórakozás is segíthet! Itt jutnak eszünkbe Darwin szavai. Idős korában megkérték, hogy írja meg emlékiratait. Rögtön vállalkozott, hogy íziben megteszi. Egy papírlapra felírta: „Sokat tanultam, sokat utaztam, és most is tanulok.” E témáról sokat írtak már. Toliamat e cikk összeállításakor a segítő szándék, a tisztelet, az ember közmegbecsülése vezette, mert azt vallom a költővel együtt, hogy: „...a szeretet, az emberiesség jó útra vezető iránytű!” Korsós Nándor nyugdíjas tanár A cikkben említett és ajánlott könyvek: 1. Rápőti—Romváry' Gyógyító növények. 2. Id. dr. Kováts Ferenc: Egészséges élet — derűs öregség 3. Romváry Vilmos: könyve. Fűszerek ldőmorzso'ga*ó Alkalmi klub a váróteremben A véletlen hozta úgy, hogy felfedeztük az alkalmi klubot. A salgótarjáni távolsági buszmegálló várótermében csíptük el a következő beszélgetést; — T. nénivel mi baj van? Ma nem jön közénk? Talán beteg? Vagy ^nás dolga akadt? — Jön, jön, csak elintézi a bevásárlásait — szólt nyugtatóan a nagykendőbe burkolt idős asszony. És ültek az öregek a váróban, voltak vagy öten-hatan, férfiak és nők vegyesen, érződött beszédükön az összeszokottság, a barátság meghittsége, ahogyan megvitatták a nagyvilág eseményeit, kezdve az üzletek zsúfoltságától, a béke kérdéséig. Szó esett ott személyes ügyekről is; nyugdíjbeosztásról, fűtésről, világításról, néha jóízű kacagás csendült... Ültek az öregek a váróban, morzsolgatták az időt nyugodtan, alig szaporázva, és közben utasok jöttek és menetek, autóbuszok indultak távoli falvakba. A kérdés hallatára, hogy kik ők és honnan kerülnek ide, láthatóan megzavarodtak. Nem tudták, hogy számonkérés, vagy puszta kíváncsiság vezérli az érdeklődőt. Any- nyit végül is hajlandók voltak elárulni, hogy valameny- nvien a garzonházban laknak, valamennyien egyedül élnék, szükségük van társaságra, beszélgetésre. | — Miért éppen itt? r i— Hosszú sora van annak — válaszolta a nagykendős néni. — Régente a garzonház földszintjén, a portásfülke mellett volt a szálláshelyünk, akadt ott ülőalkalmatosság is, naponta lejártunk oda házbeliek. Mindaddig, amíg valakinek szemet nem szúrt a mi kis csoportosulásunk. Kitiltottak bennünket, mondván az nem társalgó. A többiek sűrűn bólogatnak, az idős férfi szemében huncutság csillan; —> De nem hagytuk ám feloszlatni a társaságot. Amikor beköszöntött a hűvös évszak, a tél, felfedeztük magunknak a várótermet. Elüldögélünk itt esténként szívesen, úgy gondoljuk nem zavarunk senkit, figyelhetjük a jövés-menést, beszélgetünk... — Ha közösségre vágynak nem lenne jobb az idősek napközi otthona? Összenéztek az öregek, csó- válgatják a fejüket; — Nem, semmiképpen:., mi ugyanis napközben elfoglalt emberek vagyunk Főzünk, unokákra vigyázunk, betegtársainkat ápoljuk. Csak az estéink szabadok. Olykor azt is megtesszük, hogy valaki lakásán összeülünk, kávézunk, teázunk, közösen nézzük a tévét. A karácsonyi ünnepek ’s a jövés-menés jegyében teltek el. Jártunk ajtóról ajtóra, mindenki karácsonyfáját megcsodáltuk, belekóstoltunk egymás főztjébe... Ültek az öregek a váróban, derűsen, vidáman sugárzott róluk, hogy összeszokott kis társaság. Aztán hét óra táján fei,- szedelőzködtek — a korral jár a korai lefekvés — elbúcsúztak egymástól. Holnap ugyanitt délután — szólt a nagykendőbe burkolt idős néni, s társaival együtt elindult a garzonház irányába... Á hosszú élet titka Az NSZK lakosságának kerek egyötöde idősebb hatvanévesnél. Hogy mi a hosszú élet titka, azt sem az orvosok nem tudják megmondani, sem az a mintegy ezer ember, aki az országban idősebb százéveseiéi. A tudomány azonban tisztázta, hogy az öregedés nem merő végzet, nem elkerülhetetlen csapás. Vannak ugyan befolyásolhatatlan tényezői, de ez nem Változtat azon, hogy az élet meghosz- szabbításának is megvan a módja. Igen sok függ áttolj kinek milyen az életfelfogása, mekkora benne az élniakarás. A hamburgi gerontológiai kongresszuson ezt tudományosan is igazolták. Nyugalmat taté altima Ünnepi hangulatban telnek a napjaik a salgótarjáni idősek napközi otthona lakóinak. Jólesik a szépen díszített fenyőfa mellett olvasgatni, tereferélni, kell a közös kikapcsolódás a melegséget, nyugalmat árasztó otthonban. Jó kezekben vannak Kint, az udvaron a tél világlik. Bent az épület társalgójában fejkendős nénik mélyen süppednek a fotelokba. Szó kevés hangzik, kedvcsinálónak inkább egy kis magyar nóta szól a gramofonból.'Hogy melyikük a legfiatalabb? Nem tudom. De a legidősebb, vagy ahogy saját magát nevezte, a korelnök Galó Józsefné, aki az idén lépett a kilencvenegye- dik évébe. Azt mondták, hogy sok „hetvenessel” versenyre kel a munkában. Szorgos munka folyik! Készülnek az öregeknapi ünnepségre. Ez alkalommal kiállítás is nyílik. Díszpárnákat, asztalterítőket hímeznek, subákat, szivacstakarókat varrnak. Ezért van a nagy „hajtás”. Igaz kevesebb idő jut most a tévézésre, olvasásra, társasjátékra. De boldogan dolgoznak, mert az ünnepségen és a kiállítás megnyitóján mindenki ott szeretne lenni. Létezésükről, eddigi munkálkodásukról adnak majd híradást a jobbágyi öregek napközi otthonának lakói. \ A Rózsa utcai régi épületet alakitatta át az új célnak megfelelően a községi tanács. Sok pénzzel és a lakosság önzetlen segítségével született meg az otthon. Tágas pihenőszoba, hangulatos társalgó, ebédlő és fürdőszoba szolgálja az itteniek kényelmét. Könyvek, folyóiratok közt válogathatnak. Televíziót, rádiót, lemezjátszót kaptak. A pihenőszoba egyik falát szinte teljesen elfoglalja Nógrádi Andor tanár színes faliképé, amelyet ajándékba készített az otthon időseinek. Süppedő szőnyegek, kényelmes fotelok és mindenhol virág. A kényelmes berendezés igazolja, a mecénások nem maradtak el. Az alig egy évvel ezelőtti indulástól segítik az intézményt, a pásztói kézműipari vállalat és a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének szocialista brigádjai. S az örök elmaradhatatlanok, a Jobbágyi Általános Iskola úttörői, akiket legyen az bármilyen kis ünnep, nagyon várnak az öregek. Ha jó a műsor —, márpedig az mindig nagy tetszést arat — nagy taps jár érte, de még egy-két szem cukorka is becsúszik olyankor a gyerekzsebekbe ajándékképpen. A községi pártalapszervezettől gyakran érdeklődnek: nincs-e hiányuk valamiben. ‘ Lévai Tiborné, az otthon fiatal vezetője, az öregek kedvence, az indulás nehézségeiről beszélve elmondta, hofjy hiányzott a jó munkához szükséges tapasztalat. Szurdokpüspökiben az ottani öregek napközijében szerezték meg a kellő ismereteket. Ez a röpke látogatás egyről azonban meggyőzött: jól megtanulták a leckét! Emberséges, jó kezekben vannak az idős emberek a jobbágyi öregek napközi otthonában. — sz. gy. b — S ohn nem felejtem el art a pillanatot amikor először megláttam a nagy öreget, ki fiatalokat meghazudtoló frisseséggel szállt le a vonatról, huncutul rámkacsintott, s aztán kart karba öltve sétálgattunk a város utcáin. Próbáltam titkát megfejteni, fürkészően\ sand itattam derűt és optimizmust árasztó arcába, ő pedig beszélt... öregségről . és betegségről, elesettségről és I magányról, beszélt úgy,__mintha számára mindezek ismeretlen fogalmak lennének. Beszélt úgy, olyan hévvel és lendülettel, hogy bármelyik fiatal megirigyelhette volna.- Tudod, gyerekem, minden csak rojtunk múlik, — summázta végezetül — rajtunk, idősödő, korosodó embereken, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni a rohanó világhoz, a fiatalokhoz, hogy mennyire tudunk testileg és szellemileg frissek maradni. a több emberöltőn keresztül végzett munka hevét továbbvinni, folytatni az életművet, amelyet valamikor hajdanán megkezdtünk. Hol és kikben találjuk a folytatást? A gyerekeinkben, az unokáinkban, a családunkban... Ezé rnyi szálon Mondom, beszélt a nagy öreg közben ré-rácsodálkozott ifjúi fényében pompázó városra, én pedig arra gondoltam, milyen jó lenne, ha életfilozófiáját, egészséges gondolkodás- módját mindenki hallaná, át- érezné, azonosulni tudna vele. számára Mert akkor sokkal kevesebb len- kenység önuralommal elkerülhetők. Vagyis ne akarjunk az idősebb jogán a család esze lenni, gyerekeink felett zsarnokoskodni, ne akarjunk úton-útfélen jó tanácsokkal, régi tapasztalatokkal szolgálni. Akinek pedig nem adatik meg a családi élet melege, próbáljon kötődni, hozzá az hasonló emberekhez, próbálja természetesnek elfogadni az idősek napközi otthona, a szociális otthon nyugalmas derűjét, szórakoztató pillanatait. S aztán a munka! A mindenki végzett hasznos tevé- Minden idős ember ne a magányt keserűen viselő tartogat magában olyan ké- ember, és sokkal több az idős pességeket, rejtett energiákat, korban is hasznos, hasznosnak amelyek kibontakoztatva a köz érzett munkát végző egyén, és javát, s az egyén elégedettsé- sokkal kevesebb a családi gát szolgálják. konfliktus. _ mm ülönösen így karácsony és Mert miben is al a nagy Ií üj év táján haj|amos az öreg, dr. Buga László az orsza- lxember meditá!gatni az gosan rádióból sajtóból jól is- életéről, családi békéről és bol- ™.ndenkl doktoranak e|e‘- dogságról. Buga László szerint filozófiája? ^ _ -meg kel! találni a szálakat, Azt tartja, az öregség nem amelyek az élethez fűznek, mert betegség, hanem állapot, ame- ezernyi szálon haladhatunk a lyet rugalmasan keil tudni vi- kiegyensúlyozott, nyugodalmas selni, elviselni. Rendkívül fon- hétköznapok felé . . . tosak a kötődések; a családhoz, _ ria _ a gyerekekhez, az unokákhoz. Á nézeteltérések, súrlódások ru- ~l ' ----g almas, megértő magatartással, I NÓGRÁD — 1982. janiiéi 10., vasárnap Könyvjelző A hosszú téli esték jó alkalmat nyújtanak az olvasgatásra. Ilyenkor az ember szívesen előveszi a nagyobb terjedelmű, hosz- szabb regényeket, szépirodalmi műveket. A karácsonyi könyvvásárra jelent meg John Gardner Vénasszonyok nyara című regénye az Európa Könyvkiadó gondozásában. Szíves figyelmébe ajánljuk minden irodalomszerető idős olvasónknak. A cselekmény röviden: Az öreg James L. Page vadászpuskájával szétlövi a tévé képernyőjét és hasábfával kergeti föl a szobájába a nővérét. A hadiállapot három napig tart. Miért kényszerül a nyolcvanesztendős Sally Page Abbott korához méltatlan sietséggel a menekülésire? . Gardner groteszk világot, mai ellentéteket ábrázol. Szép, érzékeny emberséggel megírt történet a Vénasszonyok nyara, s ritkaság is; az ismeretlen falusi Amerikára nyit kilátást. Kézimunkázni szerető hölgyeknek ajánljuk a következő szép és tartalmas könyveket. Lengyel Gyöngyi . Keresztszemes kézimunkák. A kötet több mint kétszáz képet és leolvasható mintalapot tartalmaz, amelyeken megtalálhatók a középkori, a szőtteseredetű, a reneszánsz és a tö- rökös minták. Modern kézimunkák a cime a Minerva Könyvkiadó gondozásában megjelent gyűjteménynek, amely segít az olvasónak, hogy a maga ízlését, ügyességét próbára téve készítsen ruhafélét, díszítse lakását. Csomózott falidíszek, öltözködési kiegészítők kínálkoznak utánzásra a Makramé fejezetben. A szá!- húzásos technika nagyanyáink azsúrozott kelengyéjének dekoratív kézimunkáját teremti újjá. Modem minták, modern használati tárgyak találhatók a Kötés-horgolás lapjain. Az oldalt összeállította: Kiss Mária