Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

Elfogadták az idei fejlesztési tervei és működési költségvetést ' (Folytatás az 1. oldalról.) üteme, elkészül a pásztói szol- gáltatóház, s a salgótarjáni Eeszterce-lakótelepen meg­kezdik egy szolgáltatólétesit- mény építését. A működési költségvetésből a lakosság kommunális szük­ségletei kielégítésére 237 mil­lió forint jut. A megye taná­csi útjai, hidjai felújítására, korszerűsítésére, karbantar­tására az Idén 63 milliót for­dítanak. Az egészségügy és szociális ágazat előirányzata 501 millió forint, amely lehe­tővé teszi a fekvő- és járóbe­tegellátás, az anya- és gyer­mekvédelem, valamint az öregekről való gondoskodás szerény fejlesztését. Többek között azzal, hogy a tervezett 2 helyett 5 öregek napközi ott­hona létrehozását teszi lehe­tővé. A kulturális ágazat 668 mil­lió forinttal gazdálkodhat az idén, a sportra, közművelődé­si és ifjúságpolitikai célokra a középtávú tervben meghatáro­zott összegek állnak rendel­kezésre. A napirend fölötti vitában szót kért Pongrácz József, Ke­nyeres Pál, dr. Vass Miklós, Kispál József, Czene József, Kiss István, - Ponyiné Oszvald Katalin, Medved Károly. A megyei tanács ülésén felszó­lalt Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára. A tanácsok felelőssége r Ä megyei pártbizottság tit­kára elöljáróban szólt a párt következetes gazdaságpoliti­kájáról, amelynek célja a nép- gazdasági egyensúly javítása, s az ehhez hozzájáruló helyi kezdeményezések fontosságá­ról. Elemezte az elmúlt esz­tendő gazdálkodásának tava­lyi tanulságait, egyebek kö­zött kifejtette, hogy az ipari üzemek terveiket túlnyomó- részt teljesítették, a termelés növekedésének üteme megha­ladja az országosat. Kifejtette, hogy ez elsősorban a termék- szerkezet korszerűsítésének, a hatékonyság növelésének, az anyaggal, energiával való ta­karékosabb bánásmódnak kö­gok között, rossz időjárás mel­lett tevékenykedtek. Megje­gyezte, hogy még mindig je­lentős a gazdálkodás színvona­lában, a hozamokban meglevő indokolatlan különbség. Ozsvárt József elismeréssel szólt a tanácsok településfej­lesztési tevékenységéről, az életkörülmények javítása ér­dekében kifejtett tevékenysé­gükről. Ügy ítélte meg, hogy az elmúlt esztendőben jó ala­pokat sikerült lerakni a VI. ötéves terv második éve cél­kitűzései teljesítéséhez. Az idei feladatokról szólva hang­súlyozta, hogy az iparban, és mezőgazdaságban egyaránt fontos a hatékonyság növelé­se, a költséggazdálkodás javí­tása Felhívta a figyelmet a kisvállalatokban, szövetkeze­tekben rejlő előnyök kihasz­nálására, a meglevő termelő- kapacitások hasznosítására, a szélesebb társadalmi együtt­működésre. Hangsúlyozta: az Szavazás A települések fejleszté­sének tudományosan kidol­gozott rendszere alterna­tív megoldást is felvetett. A végrehajtó bizottság nem foglalt állást abban, hogy Palotáshalom vagy Szirák legyen-e a környéken az elsősorban fejlesztendő. Dr. Kovács Bertalan tanács­tag felszólalásában az előb­bi mellett foglalt állást. Csendben jegyezte meg: „Engedtessék meg kevéske szubjektivitás, ugyanis ott születtem...” Dr. Kecskeméti Gyvláné viszont alaposan felkészült. Magyamándor érdekében kért szót. A község lélek­számú az elmúlt években 17 százalékkal emelkedett, sokan járnak a helyi álla­mi gazdaságba dolgozni a környékről, ép^llnek az új lakások, sorolta érveit. Mindezt azért, hogy Ma- gyarnándor is szerepeljen az alsófokú központként feltüntetett települések kö­zött. A módosítást a me­gyei tanács szótöbbséggel, egy ellenszavazattal, öt tartózkodás mellett fogad­ta el. Testületi munka Pongrácz József, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának tagja, a testület mun­kájáról szóló beszámolóhoz fűzött észrevételeket. Elmon­dotta többek között, hogy a végrehajtó bizottság újdon­sült tagjaként eleinte bizony terjedelmesnek és soknak találta az előterjesztéseket. „Hogy jut idő emellett a gazdaságszervezésre?” — ve­tődött fel benne a kérdés. Aztán, mivel a testület jó: néhány hatáskört a tisztség- viselőkre ruházott át, s ese­tenként csökkentek egy-egy ülés napirendjei, a kérdés­re a válasz megszületett: így-. A végrehajtó bizottság, lé pest tartva a követelmé­nyekkel, saját munkáját kor­szerűsítve igyekezett a me­gye életének legfontosabb területeit mikroszkóp alá venni: a lakásellátást, a ke­reskedelem, szolgáltatás helyzetét, a környezetvédel­met többek között. A megyei tanács elnöke megjegyezte: a tanács ülései is hatékonyabbá válnának, ha olykor a hozzászólások jobban az előterjesztéshez kapcsolódnának, s a helyi eredmények felsorolása a döntések elfogadtatásakor lenne fő érv. Kinek-kinek a maga területén. snánbető, de sokat jelentettek az új termelóberuházások és a végbement rekonstrukciók. A mezőgazdasági üzemekről szólva elmondta, hogy ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­1982-re szóló oéBcKfiBéseket „elég” teljesíteni, ez önmagá­ban is nagy feladat Végeze­tül kiemelte a tanácsok fele­lősségét a településeken élők körülményei javításában. Döntött a tanács A megyei tanács az Idei fejlesztési tervet és működé­si költségvetést egyhangúlag elfogadta, s megszavazta a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága munkájáról szóló je­lentést. Ezt követően Nógrád megye korszerűsített telepü­léshálózatának fejlesztési ter­ve szerepelt napirenden Botlca Miklós, a megyei tanács építé­si, közlekedési és vízügyi osz­tálya vezetőjének előterjesz­tésében, amit a megyei tanács ugyancsak elfogadott Jóvá­hagyta a testület a megyei né­pi ellenőrzési bizottság, a me­gyei tanács idei ellenőrzési, il­letve munkatervét majd dön­tött a diósjenői és berceli szo­ciális intézetek átvételéről. M. Szabó Gyula A SZOT elnökségének ülése Spanyol A Szakszervezetek és a ta­nácsok együttműködésének irányelveit vitatta meg pén­teki ülésén a SZOT elnöksége. A jelenlegi irányelveket öt évvel ezelőtt dolgozták ki, az új követelmények most ezek korszerűsítését, az együttmű­ködés célszerűségének fokozá­sát teszik szükségessé. Az utóbbi években a tanácsok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási mun­kájának jelentőségé megnőtt, a korábiaknál is többet tehet­nek a dolgozók életkörülmé­nyeinek javításáért. A szak- szervezetek pedig — ugyan­csak nagyobb lehetőségeikkel élve — érdekvédelmüket a la­kóterületekre is igyekeznek mind nagyobb mértékben ki­terjeszteni. A tanácsok és a szakszervezetek egyesítik erő­iket, hogy az üzemi, a lakó­helyi, és a közéleti demokra-' tizmus egyaránt fejlődjék, a dolgozók minden olyan válla­lati, terület- és településfej­lesztési terv előkészítéséből részt vállaljanak, amely élet- és munkakörülményeiket köz­vetlenül érinti. Mozgásba lendült ismét a spanyol diplomácia. Leopoldo Calvo-Sotelo kormányfő — Jósé Pedro Pérez-Lorca kül­ügyminiszter társaságában — előbb Brüsszelben tárgyalt, majd Londonban folytatott eszmecserét. A téma Spanyol- ország számára roppant fon­tos: a belga fővárosban kizá­rólag a NATO-hoz, illetve a Közös Piachoz való csatlako­zás kérdései, Londonban vi­szont ezeken túlmenően Gib­raltár problémája került na­pirendre. Madrid igyekezete nyilván­való: politikai és gazdasági okokból szeretné meggyorsí­tani felvételi folyamatát az EGK-ba. Kérelme nem is új­keletű, 1977-ben fogalmazták meg, s a Közös Piac tagjaival, valamint az integráció briisz- szeli vezérkarával 19J8 óta folynak az alkudozások. Te­gyük nyomban hozzá: a fel­tételeket illetően sok még a vitatott kérdés, sőt, az állás­pontok szinte alig közeledtek egymáshoz. Főleg Párizs tanúsít csekély megértést a madridi belépés­sel szemben. Franciaország kifejezetten ellenzi a spanyo­lok csatlakozását a Tízekhez, ami — szakértők szerint — még hosszú ideig gátat vet­het Calvo-Sotelo ambíciói­nak. A franciák nem is titkol­ják, hogy szomszédjuk borai, általában mezőgazdasági ter­mékei jelentős konkurrenciát jelentenek számukra. Miután Athén „lekörözte” Madridot az EGK-tagságért folytatott versenyben, a francia ellen­zés különösen hevessé vált. Brüsszelben tehát a spanyol politikusok ismételten szövet­ségeseket kerestek. Gaston Thom, az EGK bizottságának elnöke megfigyelők szerint szívesen támogatja Madrid kérelmét. Calvo-Sotelo és külügyminisztere hosszan tár­gyalt a belga kormányfővel is, Wilfried Martens ugyanis az idei esztendő első felében az EGK kormányfői tanácsülése­in a soros elnöki tisztséget tölti be. Jóval nehezebb megbeszélé­sek színhelye volt pénteken London, ahol a madridi ál­lamférfiak brit házigazdáik­kal Gibraltár sorsáról is tár­gyaltak. A spanyol álláspont szerint a „szikla” mielőbb Madrid feruihatósága alá kell, 2 NÓGRÁD - 1932. január 9., szombat Huszonöt nappal a szükségállapot bevezetése után Fokozatosan a rendkívüli intézkedéseket Kelemen István, az MTI tu­dósítója jelenti: Lengyelországban 25 nappal a szükségállapot bevezetése után nyugalom honol — kö­zölte a szejm belügyi és igaz­ságügyi bizottságának csü­törtöki ülésén Boguslaw Sta- chura, a belügyminiszter első helyettese. Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli intézkedé­sekre azért volt szükség, mert az országot a polgárháború fenyegette: a rendelkezésre álló tárgyi bizonyítékok sze­rint a múlt év december 17- ére szélsőséges terrorista cso­portok nagyarányú zavargá­sok kirobbantását tervezték. A szükségállapot bevezetése nyomán 5906 személyt inter­náltak, mindenekelőtt a „füg­getlen Lengyelország konfö­derációja”, a KOR tagjait, valamint a Szolidaritás leg­szélsőségesebb aktivistáit. Kö­zülük 839 személy interná­lását, jórészt humanitárius okokból, megszüntették. Az internáltakra a börtönökénél enyhébb rendtartás vonatko­zik, gyakrabban fogadhatnak látogatókat, kaphatnak cso­magot és gyakorolhatják val­lásukat. Lehetőség van arra, hogy az egyház képviselői, élükön Glemp prímással, és Macharski bíborossal, vala­mennyi internálóintézményt felkeressék. A belügyminisz­ter-helyettes rémhíreknek ne­vezte és cáfolta azokat a Len­gyelországban is terjesztett állításokat, hogy az internál­takat ruhátlanul, a szabad ég alatt tartanák. . Boguslaw Stachura részle­tes tájékoztatást adott a de­cember 13-tól 28-ig lezajlott incidensekről, amelyek során, mint közölte, összesen kilenc ember vesztette életét. Ugyan­ebben az időszakban 245 pol­gári személy és a rendfenn­tartó erők 222 tagja sérült meg. Jó részük már elhagyta a kórházat. A társadalom egy része he­lyesléssel, túlnyomó többsége pedig megértéssel fogadta a szükségállapot bevezetését, jóllehet az különféle kelle­metlenségekkel, például a te­lefon-összeköttetés, megszün­tetésével járt. Kárpótlásul azonban határozottan megja­vult a közrend, és a társa­dalom ffellélegzett — mon­dotta Stachura, majd a követ­kezőkben foglalta össze a rendkívüli Intézkedések eddi­gi eredményeit: az országban normális munka folyik; 1980 júliusa óta most előszór nin­csenek sztrájkok Lengyelor-' szágban; javult a közbizton­ság; jobb lett a piaci ellátás. 'Mint a belügyminiszter-he­lyettes elmondta, jelenleg nem tapasztalhatók komolyabb ak­ciók a szocialista állam ellen, az itt-ott felbukkanó röplapok elszigetelt csoportok tevé­kenységére utalnak. Ugyanak­kor hiba .volna azt hinni, hogy a szocialistaellenes erők már teljes vereséget szenved­ték volna. Minthogy részükről továbbra is veszélyek fenye­getnek, fenn kell tartani a szükségállapotot, és annak rendelkezéseit lépésről lé­pésre, fokozatosan lehet csak enyhíteni. A belügyminiszter- helyettes végezetül rámuta- 1 tott: a szükségállapot idősza­kát arra kell felhasználni, hogy az egész társadalom kap­csolódjék be a munka nor­mális ritmusába, és, hogy fo­kozódjék az emberek felelős­ségérzete az ország jövőbeni fejlődése iránt. A lengyel törvényhozás bi­zottsága, amely meghallgatta Tadeusz Skora igazságügymi- niszter-helyettesnek az inter­náltak életrendjéről szóló be­számolóját is, határozatban biztosította ' támogatásáról a szükségállapot intézkedéseit. A szejmbizottság megálla­pította, hogy az új körülmé­nyek között a fegyveres erők és a rendfenntartó szervek példásan eleget tesznek fel­adataiknak. A bizottság kife­jezte azt a meggyőződését,' hogy a rendkívüli intézkedé­sek jól szolgálják a szocialis­ta megújulást,, valamint a tár­sadalmi és gazdasági refor­mok folytatását Az utazási lehetőségek szű­kössége ellenére naponta ezer­kétezer lengyel tér vissza ha­zájába — jelentette be a szejm állampolgári ügyekben illetékes albizottsága előtt a belügyminisztérium képvise­lője. Az albizottság az előzetes programjának megfelelően tegnap tartotta még soron következő ülését. Az ülésen megállapították, hogy a haza­térők nem hittek a Lengyel- országgal ellenséges propa­gandának és megtartották kö­tődésüket hazájukhoz. Pravda-cikk az amerikai kémtevékenységről Katonai, gazdasági adatok megszerzéséért Az utóbbi időben a szovjet állambiztonsági szervek több, a Szovjetunióban diplomata­ként dolgozó CIA-munkatár- sat lepleztek le — írja pén­teki számában a Pravda. Az amerikai hírszerzés által beszervezett szovjet ügynökök­nek szóló utasítások elhelyezé­se közben érték tetten az Egye­sült Államok moszkvai nagykö­vetségének Kelly nevű attaséját és feleségét. Kémtevékenység miatt utasították ki a Szovjet­unióból az amerikai nagy- követség egy másik attaséját, Martha Petersont. Vincent és Becky Crocketnek az volt a feladata, hogy kapcsolatot építsen ki a CIA már koráb­ban beszervezett szovjet ügy­nökeivel. A Pravda részlete­sen ismerteti Vlagyimir Kali- nyin leningrádi fiatalember történetét, akit katonai szol­gálata leteltével Moszkvában egy amerikai kiállításon szer­veztek be az amerikai hír­szerző ügynökség emberei. Kalinyin egy hadiipari üzem­ben vállalt munkát, és annak tevékenységéről továbbított adatokat megbízóinak. Tevé­kenységéért a Szovjetunió legfelsőbb bíróságának kato­nai kollégiuma golyó általi halálra ítélte. A CIA elsősorban a Szov­jetunió katonai potenciáljá­ról, fegyveres erőiről, a Pen­tagon által egy nukleáris csa­pás célpontjául kiszemelt ob­jektumokról, a szovjet gazda­ságról igyekszik adatokat gyűjteni. Népei és nemzetisé­gei közötti viszonyról is. A CIA-ügynökök adatokat pró­bálnak szerezni a Szovjetunió legújabb .tudományos és mű­szaki eredményeiről, hogy meggyengítsék és saját célja­ik érdekében használják fel a Szovjetunió tudományos 'potenciálját — írja a Pravda. Komoly eszközök állnak a Szovjetunió elleni kémtevé­kenység szolgálatában. Nagyi erejű rádióelektronikai be­rendezések, a legújabb mű­szaki eszközök és vegyi anya­gok, felderítő műholdak, ha­jók és repülőgépek, a hivata­los amerikai képviseletek speciális eszközökkel dugig tömött épületei, a szovjet ha­tár közelébe telepített rádió­felderítő állomások sokasága. Mindez az amerikai hírszer­zés munkáját segíti. A CIA igyekszik kihasználni egyes szovjet állampolgárok apoli- tikus beállítottságát és önzé­sét is, és államellenes tevé­kenységre próbálja megnyer­ni őket. A leleplezett ameri­kai ügynököknél a kémtevé­kenységhez szükséges eszkö­zök sokaságát találták meg: öngyújtóba és golyóstoliba rejtett miniatűr fényképező­gépeket, kódokat, idegbénító gázzal működő pisztolyokat, mérgeket. Mindezeket az esz­közöket a CIA az amerikai diplomáciai postával juttatta a Szovjetunióba — mutat rá a Pravda cikke. Párbeszéd és egyűttmunkálkodás Kommunista—szocialista csúcstalálkozó Párizsban hogy visszakerül jön. Első lé­pésként Gibraltár NATO-tá- maszponttá válását sürgeti Madrid, ha London hajlandó feladni kéftszáz éves felségjo­gát. Meglehet, amíg ebben meg­állapodás születik, addig is szükség lenne némely válto­zásra Gibraltárban. A britek jónéven vennék, ha a Franco által még 1969-ben elrendelt határzárat feloldanák. Spa­nyol részről a jelekből ítélve készülnek már erre a lépésre — a sorompó túlsó oldalán új vámhivatalokat építettek —, de cserében azt követelik, hogy a spanyolokat a Közös Piac országainak állampolgá­raival azonos jogok illessék meg. Korábban ugyanis a spa­nyolok nem éjszakázhattak Gibraltáron és megtiltották, számukra ingatlan vásárlását, de még boltot sem nyithattak. Calvo-Sotelónak egyénileg is nagy sikert hozna, ha mind a közös piaci csatlakozás, mind Gibraltár ügyében komoly és konkrét engedményekkel tér­hetne haza. Kabinetje mögött nincs abszolút többség, s His­pániában egyre inkább előre­tör a nagytőke által támoga­tott jobboldal. Gyapay Dénes Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelentette: Pénteken délelőtt kommu­nista—szocialista . csúcstalál­kozó kezdődött Párizsban, az FKP székházában. Az FKP küldöttségét Georges Marcha­is főtitkár, a szocialista párt delegációját Lionel Jospin el­ső titkár vezeti. Első Ízben tartanak ilyen találkozót a két párt vezetői azóta, hogy a múlt év júniusában megkö­tötték a közös kormányzásra vonatkozó megállapodást. A csúcstalálkozó előestéjén, csütörtökön este, Pierre Mau- roy miniszterelnök és Char­les Fiterman kommunista ál­lamminiszter, a közlekedési tárca vezetője együtt vett részt Mantereauban azon a válasz­tási gyűlésen, amelyet egy képviselői pótválasztás kam­pánya során a szocialista je­lölt támogatására rendeztek. Mauroy miniszterelnök — Fi­terman jelenlétére célozva — megállapította: ez a gyűlés is arról tanúskodik, hogy a kor­mány egységes és szolidáris. „A baloldali kormány szük­ségszerűen koalíciós kormány — mondotta. Ném vagyunk azonosak, de ez nem akadá­lyoz meg bennünket abban, hogy párbeszédet folytassunk és együtt munkálkodjunk”. Charles Fiterman beszédé­ben femlékeztetett Mitterrand elnök legutóbbi kijelentésére, aki arra szólította fel a mi­nisztereket, hogy „őrködje­nek az általuk képviselt poli­tikai erők egysége felett”. Fi­terman hangsúlyozta:, a kom­munisták eddig is ebben a szellemben cselekedtek és a jövőben is meg akarják őriz­ni ezt az egységet. A kommu­nistákat és a szocialistákat az a közös akarat fűti, hogy együtt dolgozzanak az ország által kívánt változások meg­valósításáért. Ez ma már ál­landó tényezője a francia po­litikai életnek és erről min­denkinek tudomást kell ven­nie. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom